Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

1985. december 1. KÉPÚJSÁG 9 Fekete sör és társai — Milyen lehet a fekete sör habja? — találgatták a fiatal feltalálók Plovdivban megrendezett világkiállítá­sának látogatói. Bánatukra nem kóstolhatják meg egy fiatal csehszlovák férfi ta­lálmányát, a „Lord” névre elkeresztelt, 11 fokos itókát, csak a vitrinüvegen keresz­tül csodálhatják az újdonsá­got, a fekete színű sört. Ha a sört nem is, más ta­lálmányokat a látogatók is kipróbálhattak a kiállításon. A fiatalok éve alkalmából megrendezett világkiállítá­son 7.1 ország fiatal feltalá­lóinak csaknem 4 ezer talál­mányát, újítását állították ki. A versenyszabályok sze­rint csak azok a találmá­nyok vehettek részt a plov- divi seregszemlén, amelyek 3 évnél fiatalabbak, s alko­tóik életkora nem haladta meg a 40. évet. A feltalálók idősebb nemzedéke is képvi­seltethette magát, de csak kollektívában, s akkor, ha a csoport tagjainak kétharma­da 40 évesnél fiatalabb volt. Az itt bemutatott találmá­nyok többségének gazdasági hasznosítása komoly ered­ményekkel jár. Az egyszerű látogató mégis inkább azo­kat a tárgyakat keresi, ame­lyek szórakoztatnak, játsza­ni lehetett velük. Nagyon népszerűek a különböző vi- deo-játékok és programok. Legtöbbjük lényege abban foglalható össze, hogy „ki tud töb pofont lekenni a cowboynak”. Ennél azért na­gyobb szellemi megterhelést jelentenek például a magyar kiállítási csarnokban bemu­tatott játékok, így a „Labi­rintus” társasjáték, vagy a városi gyermekek számára ajánlott, hulladék faanyag­ból előállítható „Falu” já­tékdoboz. A kiállítás sztárja egy ma­gyar találmány, az „Evoli- te” névre keresztelt sebgyó­gyító lámpa. A két különdíj közül ez a találmány kapta meg a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének különdíját. A lámpa makacs fekélyek gyógyítására, reu­matikus bántalmak kezelé­sére alkalmas, de az orvos- tudományon kívül más terü­leteken is hasznosítható. Ed­dig 10 országban — közöttük az Egyesült Államokban és az NSZK-ban — találmányi védettséget is kapott. A mű­szert Kínában is bemutatták már, s — mit tesz a vélet­len — Plovdivban a kínai pavilonban is kiállítottak egy sebgyógyító műszert. Igaz, más elven működik, mint a magyar találmány. A kínai pavilonban egyéb­ként sok videoberendezés is látható volt. Legtöbbjükön „Sony” márkajelzés olvasha­tó. A kínai feltalálók szíve­sen elmagyarázták minden érdeklődőnek, hogy a vezér­lőberendezés a találmány, amely a „Record Intelligent Controller” nevet kapta. A kínai pavilonnál rögtön­zött fuvolakoncertet is hall­hattak az érdeklődők, mivel egy hangszergyártómester több találmányát is a hely­színen bemutatta. Az egyik fuvola „regiszterei” lehetővé teszik, hogy a muzsikus négy hangszín között válogathas­son. Néhány bátrabb látogató szerette volna kipróbálni a „Paraplan” névre keresztelt bolgár találmányt, amely külsőre egy légcsavaros re­pülőgépmotorhoz hasonlít. A repülni vágyó a vállára és a mellére szerelheti a szerke­zetet, felhúzhatja a bukósi­sakot, ezután már csak az ejtőernyőt kell kifeszíteni, s kezdődhet a repülés. Bolgár feltaláló ötlete az is, hogy a lézersugarat üvegcsiszolásra is lehet fogni. A marokkói standon hur­ka alakú biciklibelső, a Ve­nezueláin egy olyan falpa­nel volt látható, amely akár zsebkéssel is darabolható, víznek, tűznek ellenáll. A hazai közönség jó része nem a biztonsági csaptele­pek, vagy az összecsukható vasmacskák előtt töltötte a legtöbb időt, hanem a ruhá­kat és cipőket bemutató standok előtt'. Itt azzal káp­ráztatták el a látogatókat, hogy a kiállított tárgyak „formatervezettek”, azaz praktikusak és szépek. Ez pedig már nem is olyan új találmány a világon. KELLER TIVADAR Vietnam Háborúk és Több mint negyven évvel ezelőtt Délkelet-Ázsdában függetlenné vált e,gy nép, amely eddig számos hódító igája alatt görnyedt. Egy olyan ország népe, amely több nagyhatalom — köztük a tőkésvilág legerősebb ka­tonai-ipari hatalmának — hadseregét űzte határain túl­ra. Az országot ma úgy hív­ják, Vietnami Szocialista Köztársaság. Hátsó-India e zaklatott ke­leti nyúlványában a múlt századok során csak kevesen ismerhették meg a tartós bé­ke fogalmát. Évszázados feu­dális anarchia, a központi hatalom gyengülése, az or­szág hatalmi szférákra való széthullása, éhínség, járvá­nyok, háborúk — ez volt e délkelet-ázsiai nép sorsa. A megosztottság és a testvér­harc héklyói még a múlt század elején is gúzsban tar­tották az ország életét: ek­kor került hatalomra Gda Long király, aki sikerrel vit­te véghez a lehetetlent, meg­teremtette állama egységét. Az uralkodó így hívta hazá­ját: Viet Nam, azaz a Dél Országa. RöVid idő múlva ismét hó­dítók hada zúdult e földre francia hadihajók és hadse­regek képében. Az erősödő és teret, nyersanyagot, olcsó munkaerőit kívánó európai tőke fegyveres előőrsei 1858- ban kezdték „franciásítani” Vietnamot, 1885-re Párizs az egész országot magáénak tudhatta. A franciák három részre szabdalták Vietnamot, létrehozva északon Tankint, középütt Annám tartományt, az ország déli csücskét pe­dig Kokinkína bábállama uralta. 1887-ben azután mindhárom országrészt be­olvasztották az úgynevezett Indokínai Szövetségbe, tel­jessé téve ezzel Vietnam ön­álló állami létének felszámo­lását s az ország gyarmatosí­tását. Vietnam ezt követő fél év­századát a felszabadító moz­galmak tevékenységének egyre magasabbra csapó hul­lámai jellemezték. 1913 és 1930 között csaknem fél tu­cat népfelkelés zajlott le, s bár mindegyik elbukott, a kudarcok ellenére feltartóz­tathatatlanul terelték erőik egyesítése felé a hazafias mozgalmakat. Ez a .tendencia 1930-ban elvezetett a Viet­nami Kommunisták Pártjá­nak megalakításához — ez még ugyanabban az évben felvette az Indokínai Kom­munista Párt nevet. 1940-ben — a francia köz- igazgatás fenntartása mel­lett —1 Vietnam japán meg­szállás alá került, az ország formailag immár két hódító igája alatt sínylődött. A ha­zafias erők 1941-ben, a Viet Minh ernyője alatt minden addiginál ütőképesebb egye­sített hadsereget hoztak lét­re, s 1945 augusztusában fel­kelést robbantottak ki. 1945. szeptember 2-án, a II. világ­háború hivatalos lezárásának pillanatában, létrejött az ez­úttal valóban független Viet­A tudomány pagodája Csehszlovákia Gyorsvasút Pozsonyban Pozsony Csehszlovákia egyik leggyorsabban fejlődő váro­sa. Lakossága 1945 óta meg­háromszorozódott, s ma a négyszázezres szlovák fővá­ros, Prága után az ország második legnépesebb telepü­lése. A város évről évre új lé­tesítmények sorával gyara­podik. A rohamosan növekvő lakosság igényeinek megfe­lelően lakótelepek, iskolák, egészségügyi intézmények, szórakozóhelyek, mozik, szín­házak, sporttelepek épülnek, bővül a szolgáltató- és az üzlethálózat. Bár Pozsony to­vábbra is jelentős méretű tranzitforgalmat bonyolít le, a külföldi turisták manapság szívesen tekintik úticélnak a várost, mert mind vonzóbb programokat kínál látogatói­nak. Sokan keresik fel az Incheba nemzetközi vegy­ipari vásárt, a Flóra virág- kiállítást, nagy közönsége van a Pozsonyi Líra nemzetközi könnyűzenei fesztiválnak és a Pravda—Televízió—Slov- naft nemzetközi atlétikai ver­senynek. A szlovák főváros úgyszólván egész éven át látványos, szórakoztató ren­dezvényekkel várja a hazai és a külföldi turistákat. nami Demokratikus Köztár­saság. Franciaország azonban nem így képzelte ázsiai ha­talmi befolyásának sorsát. 1946 decemberében, alig egy évvel Ho Si Minh kormá­nyának választási győzelme után, Vietnam ismét a fran­cia hódítók ellen volt kény­telen harcolni. Franciaország „szennyes háborúja” nyomán ismertté vált egy hely, amelyről egyébként valószí­nűleg soha senki nem hal­lott volna: Dien Bien Phu. 1954-ben itt szenvedett a francia expedíciós haderő megsemmisítő vereséget a vietnami néphadseregtől. A kudarc arra kényszerítette a francia kormányt, hogy 1954 júliusában a genfi értekezle­ten elfogadja a kompromisz- szumot. Az északi ‘ szélesség 17. foka mentén ideiglenesen kettéosztották az államot; délen a franciák támogatta Nigo Dinlh Diemé lett a ha­talom. Diem felrúgta Genf ígéretét, nem rendezte meg az ország újraegyesítésére 1956-ra előírt szavazást. A hazafiak ismét fegyvert fog­tak. 1960-itól a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Had­sereg akciói egyetlen perc nyugtot sem hagytak a re­zsimnek. Diem megsegítésére 1962- re már több mint 10 ezer amerikai „tanácsadó” műkö­dött délen, s számuk az 1963-as Thieu-féle hatalom- átvétel után rohamosan emelkedett. 1964-ben a há­ború északra is kiterjedt: Johnson amerikai elnök el­rendelte a demokratikus Vietnam bombázását. A hosszú, nehéz küzdelemben Vietnam népe — a szocia­lista világ és a nemzetközi, köztük az amerikai közvéle­mény jelentős részének tá­mogatásával — súlyos áldo­zatok arán — távozásra kényszerítette a világ leg­erősebb katonai hatalmának hadseregét, amelynek létszá­ma egy időben a fél milliót is elérte Vietnam földjén. A Kissinger amerikai és Le Dúc Tho vietnami külügy­miniszter közötti hosszas tárgyalásokat 1973. január 23-án fegyverszüneti megál­lapodás koronázta meg, 1975. április 30-án pedig a dél- vietnami hazafiak csapásai alatt végképp összeomlott a Thieu-rendszer. A háború vége és az or­szág 1976-ban, sikeresen végrehajtott egyesítése után sem jött el azonban a nyu­galom kora. Kambodzsa né­pe csak a VSZK önkéntesei­nek támogatásával űzhette el a tömeggyilkos Pol Pot- rezsimet, s Vietnamnak, amikor megtámadták, még leckét kellett adnia 1979-ben a kínai „leckéztetőknek” is. De bár még ma is fegyver­ben Van, sokat szenvedett népe el őfeszítéseinek jórészét már a gazdasági építésre, az egyesített ország sürgős problémáinak megoldására összpontosítja, diplomáciája a tartós béke megteremtésé­re tesz megújuló kezdemé­nyezéseket. Kertész Róbert Jugoszlávia A halászat fejlődése A jugoszláv halászati vál­lalatok az idén mintegy 100 ezer tonna zsákmányra szá­mítanak. Ennek alapján reá­lisnak ígérkezik az a terv, miszerint 1990-ig elérik az évi 168 ezer tonna fogást. Ennék megvalósításához azonban feltétlenül szükséges a halászati technológiák kor­szerűsítése, a flotta meglévő állományának felfrisssítése, új halászhajók beszerzése és a halgazdaságok beruházá­sainak meggyorsítása. Jelen­leg 41 hajó modernizálására és 22 új hajóra van szükség. A gazdaságokban 17 ezer hek­táron létesítenek új halas­tavakat. Bővítik a feldolgozó kapacitást, és keresik a jó eladási lehetőségeket. A művelődési központ épülete NDK Mezőgazdasági gépek A világpiacon is ismertek az NDK versenyképes mező­gépei. Az egyenletesen ma­gas színvonalat képviselő gyártó nagyüzemek közül is kiemelkedik a neustadtü Fortschritt Mezőgépgyártó Kombinát. A szászországi vállalat gyártmányaiból jelenleg 5000 cukorrépa-betakarító és 8000 burgonyaszedő kombájn, továbbá 15 000 aratócséplő­gép működik az ország ter­melőszövetkezeteiben és ál­lami gazdaságaiban. A Fort­schritt mezőgépek segítségé­vel az NDK gabonatermése a demokratikus Németország megalapítása óta csaknem a 2,5-szeresére növekedett. A Fortschritt üzemeiben nagy sorozatokban készülnek a mezőgépek. A gyártmá­nyokat újabban mikroelekt­ronikai berendezésekkel te­szik még hatékonyabbá. Pozsony szüntelenül nö­vekvő városi és idegenfor­galma súlyos terheket ró a közlekedésre. A pozsonyi köz­lekedési eszközök naponta több mint egymillió utast szállítanak. A nyári turista- csúcs idején ez a szám még tovább növekszik. Mind­emellett Pozsony Csehszlová­kia Legnagyob kiterjedésű városa, jelentősek a távolsá­gók a város kerületei között, s az utazás sok időt vesz el a lakosságtól. Éppen ezért az elmúlt év végén megkezdték a pozsonyi gyorsvasút 'kiépí­tését. Az új gyorsvasút első vo­nala Pozsony modern lakó­telepét köti majd össze a vá­rosközponttal. A Duna jobb partján épülő telepen már jelenleg is százezren élnek, s elkészültével itt lakik majd a Város lakosságának az egy- harmada. Nem a véletlen adta az ötletet, hogy a vasút első vonala erre a telepre vezessen. A vonal átadása után ez a szakasz bonyolítja majd le Pozsony tömegközle­kedésének a 40 százalékát. Az első szerelvények 1987- ben kezdenek üzemelni. Egy- egy vonat 752 utast szállít­hat. A tirisztoros berendezés takarékos üzemelést tesz le­hetővé, a vagonok légpárnás rugózása pedig növeli az utasok kényelmét és a kocsik élettartamát. Jól felszerelt laboratóriumok segítik a nyelvtanulást A népi Koreában már hosz- szú évek óba kiemelt figyel­met fordítanak a lakosság műveltségi szintjének javítá­sára. E nagyszabású cél telje­sítése érdekében sorra nyíl­nak a különböző oktatási in­tézmények, amelyek közül is kiemelkedik az 1982 óta mű­ködő A tanulás népi palotá­ja elnevezésű központ. A rendkívül szép, keleti stílus­ban épült intézményt Bhen- jahban sokan a tudomány és a művelődés pagodájának, szentélyének tartják. Az Oktatási — művelődési központban gazdag program várja az érdeklődőket: elő­adások, tanfolyamok, a Vidé­kiek számára 7—10 napos bentlakásos kurzusok, és nem utolsósorban nyelvi tanfolyamok között lehet vá­lasztani. Az intézmény veze­tői különösen nagy fontossá­got tulajdonítanak az aktuá­lis előadásoknak, amelyek témájáról és idejéről a la­kosság a tömegtájékoztatási eszközökből szerelhet tudo­mást. A képzésben felhasz­nálják a technikát. Van pél­dául lehetőség bizonyos anyagok meghallgatására magnetofon: több mint 11 ezer hanganyag áll a látoga­tók rendelkezésére. Rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert a videomagnók. A tévékészülékkel felszerelt helyiségben egyszerre négy program közül választhat az, aki tudásának továbbfejlesz­tésére szánja szabad idejét. A közvetlen felvilágosító munka mellett nem feled­keznek meg az ismeretek terjesztéséről sem, amit jól példáz, hogy a tudományos munkatársak pl. kijárnak fon­tos építkezésekre, gyárakba, termelőszövetkezetekbe, vagy pedig postán küldik el a vi­déki könyvtárak, művelődési házak számára a tájékoztató anyagokat, bibliográfiákat.

Next

/
Thumbnails
Contents