Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
1985. december 30. KÉPÚJSÁG 3 Simontornya A nagyközségi pártbizottság munkabizottságai A simontornyai nagyközségi párt-végrehajtóbizottság idei utolsó ülésén a munkabizottságok tevékenysége került napirendre. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a februári pártértekezlet óta megalakított mind a három munkabizottság eredményesen dolgozott, a korábbi — rend- szertelen munka után az új bizottságok tevékenysége tervszerű és folyamatos volt. Eredményesen segítik a párt- bizottság és a végrehajtó bizottság munkáját. Az is felvetődött, hogy esetenként túl nagy teher hárul a bizottságok tagjaira, nincs elegendő idő egy-egy felmérés, elemzés elvégzésére, ezért egyenletesebbé kell tenni munkájukat. A Szervezeti Szabályzat kimondja, hogy a pártbizottságok „az irányító munka segítségére állandó jellegű munkabizottságokat választanak.” Simontornyán három munkabizottság — a pártépítési, a gazdaságpolitikai és az agitációs és propaganda munkabizottság megválasztására került sor 11—11 taggal. A bizottságok elkészítették munkatervüket és annak megfelelően végezték munkájukat. Előfordult „terven kívüli” feladat is, a pártépítési munkabizottság készített egy felmérést és értékelést a nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatban. A pártbizottság, illetve a végrehajtó bizottság elé kerülő csaknem valamennyi jelentést, beszámolót, tájékoztatót valamelyik bizottság készítette el, illetve ha gazdasági, vagy közösségi vezető számolt be, az illetékes bizottság is kialakította, előterjesztette álláspontját. A pártépítési munkabizottság — munkaterve szerint — felmérést készített a szakszervezetek tevékenységéről, pártirányításának helyzetéről, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának községi tapasztalatairól, a pártfegyelem és pártépítés helyzetéről a Simovill Ipari Szövetkezetnél, valamint az 1985. évi tagfelvételi munkáról. A gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság felmérést végzett az üzemek 1984. évi gazdálkodásáról és az 1985. évi feladatokról, tájékozódott a Siómenti Áfész gazdálkodásáról, majd az ipari üzemek és a kereskedelmi egységek ez év első fél évi tevékenységéről. Munkatervének negyedik pontját nem tudta megvalósítani, mivel a gazdálkodó egységek az év végéig nem jutottak el terveik konkrét megfogalmazásáig, így ennek megvitatása 1986 elejére marad. Az agitációs és propaganda munkabizottság alapvető feladatának tartotta a nagyközség oktatási és közművelődési tevékenységének segítését. A végrehajtó bizottság, majd a pártbizottság ülésére öszegező jelentést készítettek a nagyközség közművelődésének helyzetéről. Ehhez — mivel ilyen jellegű összegzés a korábbi években nem történt, a vállalatoknál, intézményeknél részletes felmérésre volt szükség. Ezzel most már olyan, részletekbe menő elemzés áll rendelkezésre, amely kiindulópontja lehet a közművelődés továbbfejlesztésének. A bizottság megtárgyalta az 1985—86. évi politikai oktatás indításának tapasztalatait is és azt a végrehajtó bizottság elé terjesztette. A munkabizottságok ülésére rendszerint a bizottsági tagok írásban készítenek jelentést saját területükről, tapasztalataikról, ezek összegezését végzi el a bizottság. A bizottsági tagok igen aktívak, az üléseken rendszerint valamennyien hozzászólnak a napirendre kerülő témákhoz. Néha azonban előfordul — mint legutóbb a gazdaságpolitikai munkabizottságnál —, hogy kevés az idő, így az anyagok összesítését előzetes ülésen megtárgyalják, a végleges formábaöntés után már nincs mód a bizottság összehívására a rövid határidő miatt.' Ezen tervszerűbb munkával kell változtatni. Az agitációs és propaganda munkabizottság tevékenységének egyik fő területe a politikai oktatás ellenőrzése, segítése. Több problémát jelzett a bizottság, amelyeket eljuttatott a végrehajtó bizottsághoz. így menet közben sikerült elhárítani az akadályokat. A tervezett módszertani megbeszélés elmaradt, azt 1986 januárjában pótolják. Kialakította a bizottság — tagjai közt — a területfelelősi rendszert, minden bizottsági tag egy- egy alapszervezetnél segíti az agitációs és propagandamunkát. összegezve az új oktatási év tapasztalatait, javasolta többek között, hogy a pártaktatás egyes témáihoz — lévén a napirenden a XIII. kongresszus anyaga — előadókat hívjanak meg részben Simontornyáról, részben a megyei oktatási igazgatóságtól. A bizottság szándékozik kiterjeszteni segítő és ellenőrző tevékenységét a KISZ- és a szakszervezeti oktatásra is. A munkabizottságok — mint azt a végrehajtó bizottság megállapította — eredményesen segítik a pártmunkát az alapszervezetekben és segítik a pártbizottság, a végrehajtó bizottság tevékenységét. (J) Túlteljesítette exporttervét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát túlteljesítette ez évi exporttervét. A gazdaság Agrária Külkereskedelmi Irodája szocialista országokba az év elején kötött szerződéseknek megfelelően 33 millió rubel értékű árut exportált, a dollárelszámolású piacokon pedig az eredetileg tervezett 24 millió helyett 30 millió dollár értékű árut adtak el. A nemzetközi baromfipiacon a korábbi mélypontot mérsékelt felien, dülés váltotta fel, s ezt a kedvezőbb helyzetet tudta kiaknázni a bábolnai kombinát. Változatlanul a szovjet export a meghatározó a bábolnai kombinát külkereskedelmében. Az idén fejezték be az Azerbajdzsánban épülő baromfigyárhoz szükséges istállók elszállítását, összesen 168, egyenként 1100 négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes alumíniumépületet gyártottak és küldtek el a helyszínre, ahol bábolnai szakemberek irányítják az építkezést, vezetik a szerelési munkálatokat. Az üzemépületeket folyamatosan adják át; az első, több istállót magába foglaló egységben már egy évvel ezelőtt megkezdődött a baromfihizlalás. A jövő évben fejezik be az összes istálló betelepítését naposcsibékkel és 1987- től teljes kapacitással dolgozik az évenként 10,6 millió hizlalt baromfi és jelentős mennyiségű tenyészanyag kibocsátására alkalmas bábolnai rendszerű azerbajdzsáni gyár. Az istállókon kívül a szerződéseknek megfelelően 36 millió broiler naposcsibét is szállítottak Bábolnáról a Szovejtunióba. Csehszlovákiában az idén 32 000 hektáron termesztettek bábolnai módszerrel kukoricát, s az ehhez szükséges vetőmagot, vegyszert és gépeket exportálták és gondoskodtak a szlovák szakemberek képzéséről. Növelte az idén forgalmát Albániával is Bábolna, ebbe az országba a korábbinál több tenyészba- romfit szállított. A dollárelszámolású piacokon 1984-hez képest harmadával több keltetőtojást és ötödével több előnevelt jér- cét értékesítettek, a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben adtak el fagyasztott kakast és tojástálcát. Kukoricagrízből 1984-ben 150 tonnát, az idén már 1700 tonnát exportáltak. Megerősítette piaci pozícióját Bábolna Irakban és Algériában is. Irakba egyebek között 60 millió keltetőtojást, Algériá. ha pedig 2 millió előnevelt jércét szállítottak. Az idén először exportáltak Japánba; tojóhibrid tenyészbaromfit küldtek a távol-keleti országba. A népi ellenőrzés megvizsgálta Tej-, kenyér- és húsellátás Jobb együttműködést! Hétköznapi kínálat egy szekszárdi boltban Senki nem vitatja, hogy a tej-, kenyér- és a húsellátás az alapellátás körébe tartozik, ezek napi cikkek, amelyeket minden boltban majdnem minden vásárló keres. Kérdés, hogy talál-e. Részben ezt vizsgálta meg a népi ellenőrzés a megyében szinte teljeskörűen, a Hazafias Népfront aktivistáival együtt. Az ellenőrzés fő célja mégiscsak az volt, hogy a gyártás, értékesítés, a kereskedelem két fázisa, tehát a vállalati, szövetkezeti központ és a bolt közötti kapcsolatban megkeresse azokat a pontokat, ahol fennakadás lehet. A megyei vizsgálatot az is indokolta, hogy időnként olyan fennakadások — „gubancok” — keletkeznek, hol a hús, hoi a kenyérellátásban, amelyek komoly felzúdulást okoznak a lakosság körében. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a többnapos ünnepek előtt és utána — rendszerint ilyenkor nincs szinkronban a kereslet és kínálat a termékek mennyiségével — ne legyenek ellátási zavarok. A rendkívül széles körű, részletes és alapos felmérésnek csak néhány főbb tanulságát van módunk ismertetni —, a tapasztalatok aprólékos hasznosítása ugyanis az érdekelt ipari és kereskedelmi szervek feladata. A megye lakosságának ellátását döntően a vizsgálatba bevont szervek végzik, tevékenységüket csak kiegészítik a más megyéből származó áruk és a mezőgazda- sági nagyüzemek élelmiszer, ipari tevékenysége. Kapacitásuk arra például nem alkalmas, hogy az ünnepek előtt érdemben „beleszóljanak” az ellátásba. Érdekes lehet egy számszerű összegzés arról, hogy milyen nagy volumenről, mekkora ellátási felelősségről van szó, és természetesen itt már nemcsak a gyártókra, hanem a forgalmazókra is gondolva. A megyében az elmúlt évben elfogyasztottunk több mint 17 000 tonna kenyeret, 63 millió péksüteményt, 22 millió liter tejet, 595 tonna vajat, 743 tonna sajtot, 5572 tonna „keretes” húst és húskészítményt és 865 tonnát kereten kívül. Ennek a menyiségnek a legnagyobb részét a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat, és a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat állította elő, a forgalmazásban részt vett 564 élelmiszert árusító bolt, 97 étterem, vendéglő, bisztró, és 119 üzemélélmezési konyha. A legfontosabb megállapítás, hogy az ipar és a forgalmazó hálózat alkalmas arra, hogy a folyamatos és jó ellátást megoldja. A vizsgálat igazolta azt a feltételezést, hogy a hibák az együtt, működésben vannak, illetve ennek több területén mind az iparnak, mind pedig a kereskedelemnek javítania kell munkáját. Megállapította a vizsgálat, hogy az ellátásért felelős államigazgatási szervek a nyitva tartás meghatározásánál figyelembe veszik a lakosság igényeit, a javaslatok alapján menet közben is előfordultak változások. A szerződéses kapcsolatok az ipar és a kereskedelem között javításra szorulnak, mert ezek általában formálisak, keretjellegűek és főként az ipar igényeit tükrözik. Pontatlan szállítás esetére például nem tartalmaznak szankciókat. Ilyesmi érvényesítésére példa sem volt, akadt olyan kereskedelmi szerv, amely megfogalmazta, hogy ilyent nem is kezdeményeznének, ment az iparral szemben kiszolgáltatottak. Hogy mikor miből meny. nyit szállítanak, az igen eltérő képet mutat, a teljesítések között igen nagy a szóródás, mint ahogy eltérő az is, hogy mikor kell leadni a megrendelést és azt hogyan lehet módosítani. A húsipar egy héttel előbb kéri a rendelést, a legrugalmasabb a tejipar, napjában többször is szállítanak, a sütőipar is elfogad pótrendelést. Órapontos ütemtervvel dolgoznak a sütőiparnál, de ezt nem mindig tudják betartani. A szállítóknak van túrajárattervük, de ezt a boltokban — különösen a kisebbekben — nem is ismerik. A járatok gyakran nem alkalmazkodnak a nyitva tartáshoz, ha egy kis községben zárás után érkezik a felvágott, akkor többnapos ellátatlanság is keletkezhet. A húsipar éppen most dolgozott ki egy új rendszert, ennek a működéséről majd csak néhány hónap múlva lehet véleményt mondani. A szállítási ütemtervek betartását a kereskedelmi központok csak másodlagos információból, a bolti jelzések alapján tudják figyelemmel kísérni. Kétségtelen, hogy a túl korai rendelés —, a húsiparnál például 10—14 nappal előre kell megtippelni a várható igényeket — nem jó. Igaz viszont, hogy nem is nagy az eltérés a rendelések között, ami jó az iparnak, kényelmes a kereskedelemnek, kérdés, hogy mindig azonosak-e a vásárlói igények. Hiányosak a cikklisták, mert nem tartalmazzák az éppen aktuális választékot. Ezért a népi ellenőrzés újak kiadását javasolja. Több bátorság kellene az új termékek bevezetése terén, mind a kereskedelem, mind pedig az ipar részéről. A vizsgált időszakban csak néhány esetben fordult elő olyan nagyságrendű üzemzavar, ami az áruellátást veszélyeztette, ilyenkor általában tájékoztatják a kereskedelmi vállalatokat, csak nem mindig időben, de mindhárom válalat igyekszik más üzemtől, társvállalattól beszerezni a kieső mennyiséget. A reklamációk intézésének módját, szabályait a szerződések figyelembevételével szabályozzák a kereskedelmi központok, ezek a boltokban megtalálhatók. A minőségi kifogások intézése a tejipari és a sütőipari vállalatnál rugalmasabb, mint a húsiparnál. Saját áruik minőségét a vállalatok rendszeresen ellenőrzik. A tőkehúsok minőségét nem ellenőrzik kiszállítás előtt. Komoly gond, főként a kisebb boltoknál, a vásárlók •tájékoztatása és az ármegjelölés. Az új termékekhez általában nincsenek írásos tájékoztatók. A gyártási idő feltüntetését is javítani kell, az élelmiszernél szigorú szavatossági követelmények betartása miatt. A kérdőívek visszaigazolták azt a mindennapos tapasztalatot, hogy az ellátás egyenetlen, és az általános ellátás megítélésében milyen nagy szerepet játszanak a szóban forgó áruféleségek. Már sokszor leírtuk, hogy nagy az igény az olcsóbb termékek iránt, most is kiderült a kérdőívekből. A fenti és sok-sok más részletkérdés elemzése során a népi ellenőrzés javaslatokat tett a jobb árueLlátás érdekében. Ezek között szerepel az is, hogyha a vállalat technikai feltételei lehetővé teszik, a kis települések kapjanak előre csomagolt tőkehúst. Vannak olyan problémák, amelyek megoldása pénzt is igényel. A kapcsolatok javítása, a kölcsönös érdekeltségek megkeresése, a fogyasztók igényeinek minél teljesebb figyelembevétele, a nagyobb rugalmasság — ezek olyan kérdések, amelyeken beruházás nélkül is lehet változtatni. Ihárosi Ibolya
