Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

1985. december 30. KÉPÚJSÁG 3 Simontornya A nagyközségi pártbizottság munkabizottságai A simontornyai nagyköz­ségi párt-végrehajtóbizott­ság idei utolsó ülésén a mun­kabizottságok tevékenysége került napirendre. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a feb­ruári pártértekezlet óta meg­alakított mind a három mun­kabizottság eredményesen dolgozott, a korábbi — rend- szertelen munka után az új bizottságok tevékenysége tervszerű és folyamatos volt. Eredményesen segítik a párt- bizottság és a végrehajtó bi­zottság munkáját. Az is fel­vetődött, hogy esetenként túl nagy teher hárul a bizottsá­gok tagjaira, nincs elegendő idő egy-egy felmérés, elem­zés elvégzésére, ezért egyen­letesebbé kell tenni munká­jukat. A Szervezeti Szabályzat ki­mondja, hogy a pártbizottsá­gok „az irányító munka se­gítségére állandó jellegű munkabizottságokat válasz­tanak.” Simontornyán há­rom munkabizottság — a pártépítési, a gazdaságpoli­tikai és az agitációs és pro­paganda munkabizottság megválasztására került sor 11—11 taggal. A bizottságok elkészítet­ték munkatervüket és annak megfelelően végezték mun­kájukat. Előfordult „terven kívüli” feladat is, a pártépí­tési munkabizottság készített egy felmérést és értékelést a nőpolitikái határozat végre­hajtásával kapcsolatban. A pártbizottság, illetve a vég­rehajtó bizottság elé kerülő csaknem valamennyi jelen­tést, beszámolót, tájékozta­tót valamelyik bizottság ké­szítette el, illetve ha gazdasá­gi, vagy közösségi vezető szá­molt be, az illetékes bizott­ság is kialakította, előter­jesztette álláspontját. A pártépítési munkabi­zottság — munkaterve sze­rint — felmérést készített a szakszervezetek tevékenysé­géről, pártirányításának helyzetéről, az ifjúságpoliti­kai határozat végrehajtásá­nak községi tapasztalatairól, a pártfegyelem és pártépítés helyzetéről a Simovill Ipari Szövetkezetnél, vala­mint az 1985. évi tagfelvételi munkáról. A gazdaság- és szövetke­zetpolitikai munkabizottság felmérést végzett az üze­mek 1984. évi gazdálkodásá­ról és az 1985. évi feladatok­ról, tájékozódott a Siómenti Áfész gazdálkodásáról, majd az ipari üzemek és a keres­kedelmi egységek ez év első fél évi tevékenységéről. Mun­katervének negyedik pontját nem tudta megvalósítani, mivel a gazdálkodó egységek az év végéig nem jutottak el terveik konkrét megfogalma­zásáig, így ennek megvitatá­sa 1986 elejére marad. Az agitációs és propaganda munkabizottság alapvető feladatának tartotta a nagy­község oktatási és közműve­lődési tevékenységének se­gítését. A végrehajtó bizott­ság, majd a pártbizottság ülésére öszegező jelentést készítettek a nagyközség közművelődésének helyzeté­ről. Ehhez — mivel ilyen jel­legű összegzés a korábbi évek­ben nem történt, a vállala­toknál, intézményeknél rész­letes felmérésre volt szük­ség. Ezzel most már olyan, részletekbe menő elemzés áll rendelkezésre, amely kiindu­lópontja lehet a közművelő­dés továbbfejlesztésének. A bizottság megtárgyalta az 1985—86. évi politikai oktatás indításának tapasztalatait is és azt a végrehajtó bizott­ság elé terjesztette. A munkabizottságok ülé­sére rendszerint a bizottsági tagok írásban készítenek je­lentést saját területükről, ta­pasztalataikról, ezek összege­zését végzi el a bizottság. A bizottsági tagok igen aktí­vak, az üléseken rendszerint valamennyien hozzászólnak a napirendre kerülő témákhoz. Néha azonban előfordul — mint legutóbb a gazdaság­politikai munkabizottságnál —, hogy kevés az idő, így az anyagok összesítését előzetes ülésen megtárgyalják, a vég­leges formábaöntés után már nincs mód a bizottság összehívására a rövid határ­idő miatt.' Ezen tervszerűbb munkával kell változtatni. Az agitációs és propagan­da munkabizottság tevé­kenységének egyik fő terüle­te a politikai oktatás ellen­őrzése, segítése. Több prob­lémát jelzett a bizottság, amelyeket eljuttatott a vég­rehajtó bizottsághoz. így menet közben sikerült elhá­rítani az akadályokat. A ter­vezett módszertani megbeszé­lés elmaradt, azt 1986 janu­árjában pótolják. Kialakítot­ta a bizottság — tagjai közt — a területfelelősi rendszert, minden bizottsági tag egy- egy alapszervezetnél segíti az agitációs és propagandamun­kát. összegezve az új okta­tási év tapasztalatait, java­solta többek között, hogy a pártaktatás egyes témáihoz — lévén a napirenden a XIII. kongresszus anyaga — előadókat hívjanak meg részben Simontornyáról, részben a megyei oktatási igazgatóságtól. A bizottság szándékozik kiterjeszteni se­gítő és ellenőrző tevékenysé­gét a KISZ- és a szakszer­vezeti oktatásra is. A munkabizottságok — mint azt a végrehajtó bi­zottság megállapította — eredményesen segítik a párt­munkát az alapszervezetek­ben és segítik a pártbizott­ság, a végrehajtó bizottság tevékenységét. (J) Túlteljesítette exporttervét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát A Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinát túlteljesítette ez évi exporttervét. A gaz­daság Agrária Külkereske­delmi Irodája szocialista or­szágokba az év elején kötött szerződéseknek megfelelően 33 millió rubel értékű árut exportált, a dollárelszámolá­sú piacokon pedig az erede­tileg tervezett 24 millió he­lyett 30 millió dollár értékű árut adtak el. A nemzetközi baromfipiacon a korábbi mélypontot mérsékelt felien, dülés váltotta fel, s ezt a kedvezőbb helyzetet tudta ki­aknázni a bábolnai kombi­nát. Változatlanul a szovjet ex­port a meghatározó a bábol­nai kombinát külkereskedel­mében. Az idén fejezték be az Azerbajdzsánban épülő baromfigyárhoz szükséges istállók elszállítását, össze­sen 168, egyenként 1100 négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes alumíni­umépületet gyártottak és küldtek el a helyszínre, ahol bábolnai szakemberek irá­nyítják az építkezést, veze­tik a szerelési munkálatokat. Az üzemépületeket folyama­tosan adják át; az első, több istállót magába foglaló egy­ségben már egy évvel ezelőtt megkezdődött a baromfihiz­lalás. A jövő évben fejezik be az összes istálló betelepí­tését naposcsibékkel és 1987- től teljes kapacitással dolgo­zik az évenként 10,6 millió hizlalt baromfi és jelentős mennyiségű tenyészanyag ki­bocsátására alkalmas bábol­nai rendszerű azerbajdzsáni gyár. Az istállókon kívül a szerződéseknek megfelelően 36 millió broiler naposcsibét is szállítottak Bábolnáról a Szovejtunióba. Csehszlovákiában az idén 32 000 hektáron termesztettek bábolnai módszerrel kukori­cát, s az ehhez szükséges ve­tőmagot, vegyszert és gépe­ket exportálták és gondos­kodtak a szlovák szakembe­rek képzéséről. Növelte az idén forgalmát Albániával is Bábolna, ebbe az országba a korábbinál több tenyészba- romfit szállított. A dollárelszámolású piaco­kon 1984-hez képest harma­dával több keltetőtojást és ötödével több előnevelt jér- cét értékesítettek, a korábbi­nál jóval nagyobb mennyi­ségben adtak el fagyasztott kakast és tojástálcát. Kuko­ricagrízből 1984-ben 150 ton­nát, az idén már 1700 tonnát exportáltak. Megerősítette piaci pozícióját Bábolna Irakban és Algériában is. Irakba egyebek között 60 millió keltetőtojást, Algériá. ha pedig 2 millió előnevelt jércét szállítottak. Az idén először exportáltak Japánba; tojóhibrid tenyészbaromfit küldtek a távol-keleti or­szágba. A népi ellenőrzés megvizsgálta Tej-, kenyér- és húsellátás Jobb együttműködést! Hétköznapi kínálat egy szekszárdi boltban Senki nem vitatja, hogy a tej-, kenyér- és a húsellátás az alapellátás körébe tarto­zik, ezek napi cikkek, ame­lyeket minden boltban majd­nem minden vásárló keres. Kérdés, hogy talál-e. Rész­ben ezt vizsgálta meg a né­pi ellenőrzés a megyében szinte teljeskörűen, a Ha­zafias Népfront aktivistáival együtt. Az ellenőrzés fő cél­ja mégiscsak az volt, hogy a gyártás, értékesítés, a ke­reskedelem két fázisa, tehát a vállalati, szövetkezeti köz­pont és a bolt közötti kap­csolatban megkeresse azokat a pontokat, ahol fennaka­dás lehet. A megyei vizsgálatot az is indokolta, hogy időnként olyan fennakadások — „gu­bancok” — keletkeznek, hol a hús, hoi a kenyérellátás­ban, amelyek komoly felzú­dulást okoznak a lakosság körében. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a többnapos ünnepek előtt és utána — rendszerint ilyen­kor nincs szinkronban a ke­reslet és kínálat a termékek mennyiségével — ne legye­nek ellátási zavarok. A rendkívül széles körű, részletes és alapos felmérés­nek csak néhány főbb tanul­ságát van módunk ismertet­ni —, a tapasztalatok apró­lékos hasznosítása ugyanis az érdekelt ipari és kereske­delmi szervek feladata. A megye lakosságának el­látását döntően a vizsgálat­ba bevont szervek végzik, te­vékenységüket csak kiegészí­tik a más megyéből szár­mazó áruk és a mezőgazda- sági nagyüzemek élelmiszer, ipari tevékenysége. Kapaci­tásuk arra például nem al­kalmas, hogy az ünnepek előtt érdemben „beleszólja­nak” az ellátásba. Érdekes lehet egy szám­szerű összegzés arról, hogy milyen nagy volumenről, mekkora ellátási felelősség­ről van szó, és természete­sen itt már nemcsak a gyár­tókra, hanem a forgalmazók­ra is gondolva. A megyében az elmúlt évben elfogyasztot­tunk több mint 17 000 tonna kenyeret, 63 millió pék­süteményt, 22 millió liter te­jet, 595 tonna vajat, 743 ton­na sajtot, 5572 tonna „kere­tes” húst és húskészítményt és 865 tonnát kereten kí­vül. Ennek a menyiségnek a legnagyobb részét a Szekszár­di Húsipari Vállalat, a Tol­na Megyei Tejipari Vállalat, és a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat állította elő, a for­galmazásban részt vett 564 élelmiszert árusító bolt, 97 étterem, vendéglő, bisztró, és 119 üzemélélmezési konyha. A legfontosabb megállapí­tás, hogy az ipar és a for­galmazó hálózat alkalmas ar­ra, hogy a folyamatos és jó ellátást megoldja. A vizsgá­lat igazolta azt a feltétele­zést, hogy a hibák az együtt, működésben vannak, illetve ennek több területén mind az iparnak, mind pedig a ke­reskedelemnek javítania kell munkáját. Megállapította a vizsgá­lat, hogy az ellátásért felelős államigazgatási szervek a nyitva tartás meghatározá­sánál figyelembe veszik a la­kosság igényeit, a javaslatok alapján menet közben is elő­fordultak változások. A szerződéses kapcsolatok az ipar és a kereskedelem között javításra szorulnak, mert ezek általában formáli­sak, keretjellegűek és főként az ipar igényeit tükrözik. Pontatlan szállítás esetére például nem tartalmaznak szankciókat. Ilyesmi érvé­nyesítésére példa sem volt, akadt olyan kereskedelmi szerv, amely megfogalmazta, hogy ilyent nem is kezde­ményeznének, ment az ipar­ral szemben kiszolgáltatot­tak. Hogy mikor miből meny. nyit szállítanak, az igen el­térő képet mutat, a teljesí­tések között igen nagy a szó­ródás, mint ahogy eltérő az is, hogy mikor kell leadni a megrendelést és azt hogyan lehet módosítani. A húsipar egy héttel előbb kéri a ren­delést, a legrugalmasabb a tejipar, napjában többször is szállítanak, a sütőipar is el­fogad pótrendelést. Órapon­tos ütemtervvel dolgoznak a sütőiparnál, de ezt nem min­dig tudják betartani. A szál­lítóknak van túrajárattervük, de ezt a boltokban — külö­nösen a kisebbekben — nem is ismerik. A járatok gyak­ran nem alkalmazkodnak a nyitva tartáshoz, ha egy kis községben zárás után érke­zik a felvágott, akkor több­napos ellátatlanság is kelet­kezhet. A húsipar éppen most dolgozott ki egy új rendszert, ennek a működé­séről majd csak néhány hó­nap múlva lehet véleményt mondani. A szállítási ütem­tervek betartását a kereske­delmi központok csak másod­lagos információból, a bolti jelzések alapján tudják fi­gyelemmel kísérni. Kétségtelen, hogy a túl korai rendelés —, a húsipar­nál például 10—14 nappal előre kell megtippelni a vár­ható igényeket — nem jó. Igaz viszont, hogy nem is nagy az eltérés a rendelések között, ami jó az iparnak, kényelmes a kereskedelem­nek, kérdés, hogy mindig azonosak-e a vásárlói igé­nyek. Hiányosak a cikklisták, mert nem tartalmazzák az éppen aktuális választékot. Ezért a népi ellenőrzés újak kiadását javasolja. Több bá­torság kellene az új termékek bevezetése terén, mind a ke­reskedelem, mind pedig az ipar részéről. A vizsgált időszakban csak néhány esetben fordult elő olyan nagyságrendű üzem­zavar, ami az áruellátást ve­szélyeztette, ilyenkor általá­ban tájékoztatják a kereske­delmi vállalatokat, csak nem mindig időben, de mindhá­rom válalat igyekszik más üzemtől, társvállalattól be­szerezni a kieső mennyisé­get. A reklamációk intézésének módját, szabályait a szerző­dések figyelembevételével szabályozzák a kereskedelmi központok, ezek a boltokban megtalálhatók. A minőségi kifogások intézése a tejipari és a sütőipari vállalatnál ru­galmasabb, mint a húsipar­nál. Saját áruik minőségét a vállalatok rendszeresen el­lenőrzik. A tőkehúsok minő­ségét nem ellenőrzik kiszál­lítás előtt. Komoly gond, főként a ki­sebb boltoknál, a vásárlók •tájékoztatása és az ármegje­lölés. Az új termékekhez ál­talában nincsenek írásos tá­jékoztatók. A gyártási idő feltüntetését is javítani kell, az élelmiszernél szigorú sza­vatossági követelmények be­tartása miatt. A kérdőívek visszaigazol­ták azt a mindennapos ta­pasztalatot, hogy az ellátás egyenetlen, és az általános el­látás megítélésében milyen nagy szerepet játszanak a szóban forgó áruféleségek. Már sokszor leírtuk, hogy nagy az igény az olcsóbb ter­mékek iránt, most is kide­rült a kérdőívekből. A fenti és sok-sok más részletkérdés elemzése során a népi ellenőrzés javaslato­kat tett a jobb árueLlátás ér­dekében. Ezek között szere­pel az is, hogyha a válla­lat technikai feltételei lehe­tővé teszik, a kis települé­sek kapjanak előre csomagolt tőkehúst. Vannak olyan problémák, amelyek megol­dása pénzt is igényel. A kap­csolatok javítása, a kölcsö­nös érdekeltségek megkere­sése, a fogyasztók igényei­nek minél teljesebb figye­lembevétele, a nagyobb ru­galmasság — ezek olyan kér­dések, amelyeken beruházás nélkül is lehet változtatni. Ihárosi Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents