Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

A^PÜJSÄG 1985. december 39. Új magyar filmek Több alkotás készült el ezekben a napokban a Ma­ciim műtermeiben. A Hunnia Stúdióban utó­munkálatainál tart Gothár Péter Idő van című produk­ciója. A kesernyés vígjáték — amelyben reális és szürre­ális epizódok váltják egymást — az élet örömét kereső em­bert mutatja be. Dávid Zol­tán operatőr kamerája előtt a főbb szerepeket Zala Márk és Lázár Kati alakítja. Zolreay Pál Embrió című alkotása egy születendő gyer­mekről szól, aki alig, hogy megfogant, máris életve. szélyben van. A f ilm arra pró­bál választ adni, vajon sza- bad-e egyedüi élő nőknek gyermeket világra hozni. A produkció operatőre Ragá­lyi Elemér, főszereplői Gaál Erzsi, Jordán Tamás, Lázár Kati. Szomjas György Fatfúró című művének története az újpalotai lakótelepen játszó­dik. A film főszereplője egy gyári munkás, aki iparenge­délyt vált ki, s falfúrásból él. Az alkotás — amelyet Grunwalsky Ferenc rögzített íilmsaalagra — a férfinek a környezetével fenntartott kapcsolatát, családjához való viszonyát elemzi. A produk­cióban szerepet vállalt Bán- János, Szirtes Ági, Erdős Ma­riann, Andorai Péter, Újla­ki Dénes, Hollóst Frigyes és Cserhalmi Erzsi. Lengyel—magyar kopro­dukcióban készült a Szöke­vények című film. A Janusz Majevszky és Jeli Ferenc társrendezésében forgatott kétrészes történelmi kaland- film cselekménye az első vi­lágháború végén játszódik. Az operatőri teendőket Wi­told Adamek látta el, a sze­replők között van Kottái Ró­bert és Bezerédi Zoltán is. Az Objektív Stúdió pro. dukciói közül bemutatásra vár Kézdi Kovács Zsolt Rej­tőzködő című alkotása, amely egy fiatal mezőgazdasági re­pülő válsághelyzetét, s az ab­ból való kilábalását mutatja be. Kende János operatőr kamerája előtt a főbb sze­repeket Breznyik-Berg Péter amerikai, Camille de Casa­blanca francia színész, vala­mint Törőcsik Mari, illetve Pap Vera, és Monori Lili alakítja. Maár Gyula Első kétszáz évem című produkciója Ki­rályhegyi Pál életrajzi re­gényéből készült, operatőre Márk Iván. A népszerű hu­moristáról szóló mű fősze­replői Bezerédi Zoltán, Har­kányi Endre, Sir Kati, Szi­lágyi István és Kubik Anna. Zsombolyai János Búcsú című produkciója Szörényi Leventének, a Fonográf együttes volt szólistájának búcsúkoncertjét örökíti meg, Szabó Gábor operatőr közre­működésével. Öze Lajos emlékére ké­szült Tolmár Tamás rende­ző-operatőr Utolsó bangó cí- m6 alkotása. A video-doku- mentumfilm Bacsó Péter Hány az óra Vekker úr? cí­mű játékfilmjének forgatá­sán készült a közben elhunyt művészről. Háztartási porcelánok A kiállítás részlete Kávés- és teáskészletek, csészék, tonnák, tányérok, reggelizőedények, étkészle­tek. Megterített asztalok, vitrinekben sorakozó háztar. tási porcelánok a Hódmező­vásárhelyi Alföldi Porcelán- gyár Edénygyár egységének újdonságait bemutató kiállí­tásán. Ez a gyár 1969 óta foglal­kozik porcelán háztartási edények és vendéglátóipari porcelánedények gyártásával. Azóta termékei meghódítot­ták a hazai és a külföldi pia­cot. Évente 3500 tonna — 10 millió darab — edény hagy­ja el a kemencéket. Szállíta­nak francia, osztrák, ameri­kai, olasz cégeknek. Belföl­dön az Amfora, a Vasedény, a DELTA, és a Skála Áru­házak forgalmazzák edényei­ket. Most két étkészletet lát­hat a közönség sokféle de- korválasztéktol az 1986-os kínálatból, a Fimcoop Stúdió budapesti bemutatótermé­ben. Valamennyit a gyár ne­ves iparművésze Németh Ol­ga tervezte. A 214-es Blan­ka fantázianevű készlet 1982 óta van forgalomban (for­matervezési nívódíjas, BNV- közönségdíjas termék). A 220-as Berill-készlet újdon­ság, 2 éves gyártmányfej­lesztés eredménye, 1986-tól kerül az üzletekbe. Mindkét készlet hagyomá­nyos stílusú edényekből áll, sokféle étkezésre, tálalásra alkalmas. A hozzájuk tartozó kiegészítőkkel egy-egy ház­tartásban felmerülő vala­mennyi étkezés — reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora, ká­vézás, teázás, szendvicskíná- lás — kiszolgálására megfe­lel. Harmonikus, elegáns vo­nalú csészék, tálak, kiöntők. Az egyik összeállítás hagyo­mányosabb, gömbölyű for­mákat őriz. A másik, kemé­nyebb, szögletesebb. A mértéktartó dekoráció — az Európa-szerte most di­vatos — pasztell csíkok, sze­gélyek, a fehér edényeken — jól harmonizálnak a szép vo­nalú edényekkel. Kár, hogy a Berill-készlet nem készül dekoráció nélkül, fehérben. S az is, hogy ezeknek az edé­nyeknek a többsége csak készletekben, sokdarabos összeállításban vásárolható. A 214-es Blanto-készlet ré­sze az OMFB, a Belkereske­delmi Minisztérium, az Épí. tési- és Városfejlesztési prog­ramnak, amely program sze­rint azonos díszítéssel ké­szülnek a Bonyhádi Zománc- árugyárban edények a Buda- printnéi térítők, asztalken­dők, az Amfora forgalmazá­sában például az Alföldi Por­celángyárban porcelán ét­készletek. K. M. Megjelent az Évszázadokon át 2. Régóta várt kötet hagyta el december 27-ón a Szek­szárdi Nyomdát. Tolna me­gye történetének olvasó­könyvét veheti kézbe az olvasó. Az Évszázadokon át 2. kötet 606 szövegoldal­lal és 36 képoldallal jelent meg. 1849. augusztus 11-én kelt az első dokumentum: Dőry Gábor ideiglenesen működő császári-királyi biztos utasítást adott ;a sta­tárium kihirdetésére. Eb­iben az utasításban vissza­helyezi állásukba az általa 1849. február 22-én — az első osztrák megszálláskor — kinevezett, Bécsihez hű adminisztrációt. Elrendel­te a inépf elkel ők elfogását, a Kossuth-banfcók össze­gződését, össze kellett szed­ni a fegyvereket, csupán az erdő- és szőlőpásztorok tarthatták meg fegyverü­ket. Az utolsóként közölt do­kumentum a megye főis­pánjának, Apponyi Sán­dornak a megyei törvény- hatósági bizottsági ülésián 1918. október 30-án elmon­dott beszéde, amelyben üdvözölte a magyar függet­lenséget (vallójában csak 1918. november 16-án lett független az ország!) . 1849—1918 között Tolna megyében is jellemző volt a tőkés termelési mód ki­alakulása, megtörtént a nagybirtokos osztály és az osztrák nagytőke kiegyezé­se, a magyarok is kiegyez­tek a horvátokkal. Lezaj­lott a magyarországi mun­kásság osztállyá szervező­dése, létrejött az MSZDP, erőteljesen fejlődött a szakszervezeti mozgalom. Elődeink nagy élménnyel mesélték az 1905—1906. évi aratósztráfktík eseményeit,! a bandériumos választáso­kat a pincehelyi sortűzzel, s az első világháború a vi­szonylag békés fejlődési megszakítva, lángba borí­totta a Glóbuszt. Milliók veszték el a frontokon, mi­közben már a harangokból is ágyúkat öntöttek... A felsorolt — és termé­szetesen sok egyéb — ese­ményekhez kapcsolódóan 391 számozott korabeli do­kumentum segítségével is­merhetjük meg megyénk történetének hatvan'kilenc évét. A kötet — csakúgy, mint az előző, első számú kötet­ben is — fejezetbevezető tanulmányok segítenek el­igazodni az adott korszak főbb problémái között. Az Évszázadokon át 2-t elsősorban a helytörténé­szek részére biztosítja a Tolna Megyei Levéltár. Dunántúlt napló Elmozdultunk, a szó szo­ros értelmében. Azt mond­hatjuk, hogy ma már nem hiánycikk a mozgáskorláto­zott emberek számára nélkü­lözhetetlen tolókocsi, vagy kerekesszék. Bár tény, hogy a forgalomban lévő kocsik döntő többsége a harminc- negyven évvel ezelőtti mo­dellek alapján készült. A segédeszközök gyártásával foglalkozó vállalatok azon­ban ma már formaterve­zőkkel dolgoznak, s követel­mény az is, hogy a tolókocsi ne csupán funkciót töltsön be, ami önmagában rendkí­vül fontos, de tetszetős, ké­nyelmes, többféleképpen használható legyen. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szö­vetsége a közelmúltban hoz­ta létre az Innovációs Alap­ját a Volán vállalatok és más társadalmi szervezetek anyagi támogatásával, és el­sőrangú feladatának tekinti olyan gyógyászati segédesz­közök fejlesztését. illetve gyártásának szervezését, amelyek sokoldalú segítséget tudnak nyújtani a mozgás- korlátozott emberek számá­ra. A közelmúltban jelent meg kiadványunk, amely többek között speciális toló­kocsikat ajánl a sorstársak figyelmébe. Az Országos Or­vosi Rehabilitációs Intézet műszerészképző tanműhe­lyében például az ismert MT típusú tolókocsik egykezes változatát fejlesztették ki, valamint készítenek szét­szedhető, autóba pakolható könnyű kocsit is. Újdonságuk a betűzhető asztalka, amely két tartócsövével a kocsi vá­zához illeszthető, és köny- nyem kiemelhető. Egyszerű segítség az étkezésben. írás­ban, kézimunkában. Az Innovációs Alap to­vábbi terve, a külföldön már használatos lépcsőn járó kocsik meghonosítása, il­letve fejlesztése. Az pedig már a beszerzés­ben, ellátásban lényeges segítség, amit a Mozgáskor­látozottak Baranya Megyei Egyesülete vállalt: két éve közvetít a tagtársak között. Átveszi a már nem használa­tos tolókocsikat, a patroná­ló brigádok segítenek az eset­leges javításokban. Ha szűk körben is, de már ismert az egyesület tevékenysége, szakorvosok is irányítanak hozzájuk tolókocsira várókat. Az egyesület ugyanis térítés nélkül és gyorsan képes tel­jesíteni az igényeket. Egyéb­ként a várakozási idő több hét. Jelentős az is, hogy se­gíteni tud az egyedi elvárá­sok teljesítésében. A pécsi Mechanikai Laboratórium és a Hőerőmű Vállalat szakembe­rei saját terveik alapján ké­szítettek már személyre sza­bott kocsikat a baranyai tag- társaknak Somogyi Néplap A Videoton tahi gyáregy­ségében igyekeznek a dol­gozókat fölkészíteni a napi feladatok ellátására: a beta­nított munkástól a mérnö­kig mindenkinek lépést keli tartania a fejlődéssel, az űj műszaki és általános gyár­tási ismereteket pedig el kell sajátítani. Korábban szer­veztek már korszerűsítő-fel- újító továbbképzést az elek­tronikai műszerész-, lakatos, forgácsoló szakmunkások­nak, azután indítottak tan­folyamot a technikusoknak, a minőségellenőröknek, illet­ve tartottak raktárgazdálko­dási operátori szaktanfolya­mot is. Október elejétől a műsze­részek egy része ül ismét is­kolapadban, s munkaidő­ben, valamint szabadidejük egy részét feláldozva szak­mai továbbképző tanfolya­mon vesz részt. Az oktatásra elsősorban a megnövekedett gazdasági feladatok megol­dása, másodsorban a roha­mosan fejlődő műszaki, tech­nikai színvonal miatt volt szükség. A tanfolyam célja, hogy felelevenítse a már megszer­zett, a napi munkában azonban nem használt isme­reteket, ismertesse a szak­munkásvizsga óta eltelt idő­szak alatt bekövetkezett fej­lődést, keltse föl az érdeklő­dést a műszaki haladás fo­lyamatos követésére. Adjon olyan új, esetenként gyakor­lati ismereteket, amelyek a mindennapi munka eredmé­nyesebb végzését segítik elő. Az eddigi tapasztalatok ösz- szességében kedvezőek, bár az érdeklődés elsősorban a tárgyalt témakörtől függ. Az anyaghoz közvetlenül kap­csolódó kérdések az előadá­sokon kívül is foglalkoztatták a műszerészek többségét. Egyes témák részletesebb tárgyalásának szükségessége, valamint a hallgatók igénye szerinti súlyozás arra utal, hogy nemcsak érdemes, ha­nem szükséges is a szakmun­kások folyamatos, az űj gyártmányokhoz igazodó to­vábbképzése. PETŐFI NÉPE Sopron és Szentendre után, Kecskemét is jelentős részt vállal ezután, a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál ren­dezvényeinek szervezéséből, lebonyolításából. A március 13-án kezdődő, 23-ig tartó kecskeméti tava­szi napokra remélhetőleg nemcsak a megye és az or­szág különböző részeiről, de a környező államokból is szép számmal érkeznek ér­deklődők. A különböző zenei, képzőművészeti, ifjúsági, folklór-, sport- és egyéb programok megtekintésén kívül, szeretnék a rendező szervek, ha a Kecskemétre látogatók minél jobban meg­ismernék Bács-Kiskun jel­legzetességeit, művészeti mű­helyeit. Nézzük konkrétabban, mi minden szerepel a tervezett programban! A megye három legneve­sebb kórusának közös hang­versenye, Cziffra György zongoraestje, Perényi Miik- iós, Péczely Sarolta, Lehotka Gábor előadói estje, hogy csak néhányat említsünk a komolyzenei kínálatból, ön­álló kiállítással mutatkozik be Kecskeméten Szász End­re festőművész és Szervátiusz Tibor szobrászművész. Gyűj­teményes kiállításon lesznek láthatók Gulácsy Lajos ké­pei. Ezenkívül Bozsó János festőművész, Törőcsik Jolán intarziaművész és hat kecs­keméti grafikus alkotásait mutatják be a város kiállí­tótermeiben. Tárlatot rendez­nek az országos szobajáték- és játszótéri pályázat anya­gából, s magyar népi hang­szerekből. Lesz kirakodóvá­sár, megyei mikroszáimftógé- pes találkozó, játékkonferen­cia, borfesztivál. A kecske­méti tavaszi napok idején zajlik le a szövetkezeti nép­táncosok területi bemutató­ja, az országos társastánc- minősítő verseny, az IBUSZ Kupa nemzetközi évadnyitó gokart-versenye, s még meg­annyi érdekes, rangos ren­dezvény. Végleges műsorterv január végére várható, amit repre­zentatív (a magyaron kívül szenbhorvát és német nyel­ven is megjelenő) műsorfü­zet propagál majd részlete­sen. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Hogyan igazolta a hazai orvosi gyakorlat a Gyüling- féle magyar magne to terápiás készülék hatékonyságát a gyógyító-rehabilitációs mun­kában? Erre a kérdésre ke­resett a lehető legsokolda­lúbb választ az első magyar országos orvoskonferencia, amelyet Székesfehérváron, a Technika Házában tartottak. A dr. Szabó László pro­fesszor elnökletével lezajlott szimpozion, úgy tűnik, ered­ménnyel vállalkozott érmék a tapasztalatokat összegző, s a további felhasználás lehe­tőségeit kutató feladatának a betöltésére. Sőt, lényegé­ben még ennél is többet si­került elérnie, hiszen — bár csupán a hazai eredménye­ket summázhatta — több neves külföldi vendége is volt a tanácskozásnak, s ezenfelül a magyarországi magnetoterápiás eljárást alá tudta vetni a nemzetközi összehasonlítás próbájának is. Ez annál is fontosabb vo­nása volt a konferencia munkájának, mivel a mag- netoterápia a legfejlettebb országokban is fiatal eljá­rásnak számít, az Egyesült Államokban, a Szovjetunió­ban és néhány nyugat-euró­pai államban is nem egészen egy évtizede foglalkoznak vele. Ma már számos készülék van forgalomban, és könyv­tárnyi szakirodalma van a témának. A magyar orvos- konferencia által összegzett hazai eredmények ezékkel összevetve is jóknak számí­tanak. Ezek alapján a ma­gyar készüléket bátran lehet világszínvonalúnak nevezni, mert a leghatékonyabb« k közé számít. 1986-ban ünnepii alapítá­sának 350. évfordulóját szov­jetunióbeli testvérvárosunk. Tambov. A tamboviak már 1975- ben megkezdték a felkészü­lést a városalapítás méltó megünneplésére. Irodalmi es­teket tartottak és tartanak a város új könyvtárában, hangversenyeket rendezték és rendeznek, kiállításokon mutatják be a város 350 éves múltját. Testvérlapunkban, a Tambovsztoja Pravdában ol­vastuk, hogy legutóbb ezzel a címmel rendezFek hang­versenyt: „Mozart és Csicse- rin”. Első hallásra különös párosításnak tűnik, hisz Mo­zart a XVIII. században élt és alkotott Ausztriában, Csi- cserin pedig Tambov megyé­ben született és élt, a lenini diplomácia neveltje volt. Csicserin nagyon szerette a zenét, különösen Mozartot, Feljegyzéseiben ez olvasható: „Életemben két jelentős do­log volt: a forradalom és Mozart".

Next

/
Thumbnails
Contents