Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

A KÉPÚJSÁG 1985. december 29. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ki, milyen kedvezményt kaphat? Olvasóink közül számosán telefonon, levélben érdeklőd­tek: hogyan könnyíti meg a módosított jogszabály a la­káshoz jutást, ki milyen ked­vezményeket kaphat. Olva­sóink kérdéseire az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, az Országos Tervhivatal és a Pénzügy­minisztérium illetékes képvi­selői által adott tájékoztatás alapján válaszolunk. A Lakáshoz jutás pénzügyi támogatási rendszerének fej­lesztésével január 1-jétől dif­ferenciáltan emelkednek a szociálpolitikai kedvezmé­nyek, előnyösen módosul a kedvezményes kamatú lakás- építési hitel felső határa. Újdonság, hogy — legfel­jebb hároméves időtartamra — úgynevezett áthidaló hi­telt is igényibe vehetnek a már lakással rendelkező, de újabb otthon építésére vál­lalkozók, illetve az új la­kást vásárlók. Jövőre az if­júsági takarékbetét utáni — jelentős mértékben megnö­velt felső határú — kölcsönt a magánforgalomban törté­nő lakásvásárlásra is fel le­het használni. Előnyösen vál­tozik a munkáltatói támoga­tások rendszere is. A lakás­ügyi jogszabályok módosulá­sa kiterjed a tanácsi bérla­kásoknál a lemondás vagy csere esetén fizetendő pénz­ben! térítés mértékére, a nyugdíjasházak építéséhez szükséges lakossági források bevonására, az állami tulaj­donú házingatlanok értékesí­tésére. A következő öt évben 320- 340 ezer lakás építését ter­Telefonszámunk: 16-211 vezik, amelynek többsége (275-290 ezer) továbbra is magánerőből készül el. A ko­rábbinál lényegesen többet, 78 milliárd forintot fordíta­nak öt év alatt az állami la­kások felújítására, 50 milli­árd forintot a lakóházjavítás támogatására. Így a tervek szerint 155-160 ezer lakás fel­újítása, s ebből 80 ezer kor­szerűsítése is lehetővé válik. Mindezek eredményeként a következő tervidőszakban mintegy egymillió család la­káshelyzete javulhat. A fel­tételek megteremtéséhez szükségessé vált a támoga­tási rendszer fejlesztése, a lakásügyi és az ezzel kapcso­latos pénzügyi jogszabályok korszerűsítése. A változási január 1-én lépnek életbe. A lakáshoz jutás pénzügyi feltételeiben január 1-től szá­mos változás történik. Emel­kedik — elsősorban az új hőtechnikai szabvány alkal­mazása miatti költségnöve­kedés ellensúlyozására — a többgyermekes családok szo­ciálpolitikai kedvezménye. A kedvezmény összege az első gyermek utás 40 ezer, a má­sodik gyermek után 65 ezer, a harmadik gyermek után pedig 125 ezer forint lesz. Minden további gyermek kedvezménye 40 ezer forint, más eltartottak kedvezménye változatlanul 30 ezer forint marad. Lehetőség van arra is, hogy újabb lakás építése vagy vásárlása esetén a régi lakáshoz kapott és az újhoz igénybe vehető szociálpoliti­kai kedvezmény különböze- tét is megkapja a család. Ez az új rendelkezés a lakások igény szerinti cserélődését szolgálja. A családnagyság szerint változó mértékben emelkedik a kedvezményes kamatú hi­telek felső határa. Az átla­gos (3-4 tagú) családok 20 ezer forinttal, a 6 főnél na­gyobb családok 60 ezer fo­rinttal több kedvezményes hitelt vehetnek fel, mint ed­dig. A kedvezményes köl­csön kamata,változatlanul 3 százalék, Lejárata pedig ma­ximálisan 35 év. Újdonság az áthidaló hitel, amelyet a régi lakással rendelkezők ve­hetnek igénybe, ha újat akar­nak építeni. A hitel azt az átmeneti időszakot segít át­hidalni, amely alatt elkészül és beköltözhet övé válik az új épület, s a tulajdonosok a régi lakást értékesíthetik. A hitel kamata egy éven be­lüli visszafizetés esetén 8, két éven belül 10, ezen túl pedig 12 százalék. Ugyan­csak kedvezmény, hogy az ifjúsági betét utáni külön- kölcsön a magánforgalom­ban történő lakásvásárlás­hoz is igénybe vehető. Vál­tozik — a takarékossági idő­tartam függvényében — a különkölcsön felső határa és összege. Szabadabbá válik a a munkáltatói támogatások felhasználása. Januártól ezek a támogatások felhasználha­tók magánforgalmú lakásvá­sárlásra, felújításra és kor­szerűsítésre is. A helyi taná­csok támogatási lehetősége ugyancsak bővül, a valóban rászoruló családoknak a la­káshoz jutás és a fenntar­tás bármilyen költségének viseléséhez vissza nem térí­tendő támogatást nyújthat­nak. Ennek feltételeit a he­lyi tanácsok rendeletben ha­tározzák meg. Változások lépnek érvény­be a lakásügyi jogszabályok­ban is. A tanácsok lehető­séget kapnak, hogy — a bér­lakásokról való lemondás, il­letve nagyobb lakások ki­sebbre történő cseréjének ösztönzése érdekében — a normatív központi szabályo­zás helyett önállóan szabá­lyozzák a pénzben! térítés mértékét. A tanácsok így lé­nyegesen magasabb összeget fizethetnek ki — a lakás- használati díjnak akár a nyolcszorosát is — térítés­ként. Lehetővé válik az is, hogy lakással nem rendel­kező idős emberek — taná­csi bérlakás leadása nélkül — nyugdíjasházi lakáshoz jussanak. Ebben az esetben azonban háromszoros-ötszö­rös mértékű lakás-használat­bavételi díjat kell fizetniük. Mivel számottevően megnö­vekedett az igény a nyugdí­jasházak iránt, indokolt a lakossági erőforrások foko­zottabb bevonása. A jövőben így szövetkezeti formában is épülhetnek, illetve működ­hetnek nyugdíjasházak. Kedvezően változnak az állami tulajdonú házingatla­nok értékesítésének feltéte­led. Jelentős, 40 százalékos engedmény illeti meg a ve­vőt, ha a vételárat egy ösz- szegben kifizeti, illetve ará­nyos kedvezményt kap, aki a részletfizetéskor a szerző­désben foglaltaknál többet törleszt. A legalább 15 éve fel nem újított épületeknél a Vételár a forgalmi érték teljes összegének 30 százalé­káról 15 százalékra csökken. A jövőben a helyi taná­csok a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő ott­honokban élők számára — lakáshoz jutásuk megköny- nyítése érdekében — támo­gatást adhatnak. Emellett az itt élők lakásvásárlás esetén 150 ezer forintig, lakásbőví­tés, toldaléképítés esetén pe­dig 120 ezer forintig kamat­mentes kölcsönt is igénybe vehetnek. Ml VÁLASZOLUNK 1 A társadalombizto­f sításról szóló tör­vény végrehajtására V) korábban kiadott J jogszabályt módo­sítja a Miniszterta­nács 49/1985. i(XI. 6.) számú rendelete, kimondja a töb­bi között, hogy szolgálati időként kell figyelembe ven­ni a szakérettségire előké­szítő tanfolyamon töltött időt akkor is, ha az akkor hatá­lyos rendelkezésekkel ellen­tétben a munkáltató a dol­gozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette, va­lamint hogy a nyugdíjat (já­radékot) a jogszabályban ír­tak alapján a naptári év minden olyan hónapjára szü­neteltetni kell, illetve bale­seti rokkantsági nyugdíj he­lyett 4. fokozatú baleseti já­radékot kell folyósítani, amelyben a nyugdíjas (jára­dékos) keresőfoglalkozást folytatónak minősül. Rendel­kezik a jogszabály arról is, hogy a kisiparos, a magán- kereskedő, a mezőgazdasági szakcsoport kiegészítő tevé­kenységet folytató tagja mi­lyen jövedelem után köteles társadalombiztosítási járulé­kot fizetni és módosítja a baleseti ellátásra vonatkozó korábbi szabályokat is. A rendelet hatályba lépésének időpontja: 1986. január hó 1. A kereskedelmi dolgo­zók leltárhiányért való anyagi felelősségéről szól a Minisztertanács 50/1985. (XI. 6.) számú rendelete, amely­nek hatálya a belkereske­delmi tevékenységet folytató jogi személyek üzletében, felvásárló tevékenységet ■folytató egységében, továb­bá a leltárfelelősség szem­pontjából önállóan elszámo­ló egyéb árusítóhelyén, va­lamint a jövedelemérdekelt­ségű raktárban foglalkozta­tott árukezeléssel, illetve megőrzéssel megbízott dolgo­zókra terjed ki. Külön fi­gyelmet érdemel a jogsza­bálynak az a rendelkezése, amely szerint a kereskedel­mi és vendéglátó tevékeny­séget folytató vállalatok el­különített raktárainak dol­gozóira a kollektív szerződés előírhatja ennek a miniszter- tanácsi rendeletnek az alkal­mazását. A jogszabály pon­tosan meghatározza, hogy mi tekinthető leltárhiánynak, azt milyen értékek és adatok figyelembevételével kell megállapítani, s hogy ki mi­lyen mértékben felel a leltár­hiányért. Rögzíti azt is, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet anyagi felelős­ségre vonást alkalmazni, ilyen feltétel — többek kö­zött —, hogy a dolgozót a munkakör, illetve a munka­hely elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok válto­zásakor írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájá­ról, mértékéről, az árut az üzlet kezelésére (értékesítés­re) szabályszerűen átadták, illetve átvették, a szabad- kasszás és az egyszerűbb jö­vedelmezőségű üzletben a vállalat a beosztott dolgozót az üzletvezető egyetértésével alkalmazta stb. Tudni kell, hogy a leltárelszámolás ered­ménye alapján a dolgozói indokolt írásbeli határozat­ban kell kötelezni a leltár­hiány megtérítésére, s hogy a határozatot a leletárfelvé- tel befejezését követő hatvan nap alatt kell az érdekelt dolgozóval írásban közölni. A rendelet kihirdetése napján — 1985. XI. 6-án — hatályba lépett és rendelke­zéseit az 1986. január 1. nap­ja után kezdődő leltáridő­szakokra kell alkalmazni. A Művelődési Közlöny idei 21. számában olvasható a művelődési miniszter elvi állásfoglalása az is­kolán kívüli magánjellegű oktatás engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdések­ről, melyből itt csupán eny- nyit idézünk: „Minden kére­lemnél külön meg kell vizs­gálni, hogy a kérelmező az engedélyeztetni kívánt ma­gánoktatáshoz rendelkezik-e megfelelő szakképzettséggel.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Vajta jelentette először Hypo-tenger a decsi vasútállomáson A decsi vasútállomás és környéke, ha volna ilyen cím, nagy eséllyel pályázhat­na a „legsárosabb vasútál­lomás” nem kimondottan büszke cím elnyerésére. Ez a sár a lefolyástalan területen, sok-sok év során a rakodá­sok alkalmával elhullott és fel nem takarított gabona, táp, lucermaliszt, vegyszerek, cement, szén és elsorolni is sok, miféle anyag vegyülésé- ■ből keletkezett, meleg idő­ben sokszor elviselhetetlen bűzt árasztva. Most új „szín” vegyült a gazdag spektrum­ba. Karácsony másnapjának éjszakáján húszezer liter tö­mény hypo folyott ki egy tartálykocsiból. Mint Varga Józseftől, a vasútállomás fő­nökétől megtudtuk, a tartály- kocsi a Budapesti Vegyimű­vek tulajdona, azt a vasút csak fuvarozta, tehát ilyen tekintetben őket felelősség nem terheli. A mérgező anya­got a decsi termelőszövetke­zetnek szállították, ahol a melléküzemágban megfelelő­en hígítva palackozzák, és úgy kerül a boltokba, onnan a háztartásba — halálfejes méregjelzéssel ellátva. Nagy János, a decsi termelőszövet­kezet elnöke elmondta, hogy a hibás tartálykocsi megér­kezése után felkeresték az említett budapesti vállalatot, ahol tudomásul vették a kár bekövetkeztét, és annak ter­hét magukra vállalták. A nagy értékű anyag elveszte­nek így tulajdonképpen van „gazdája”. de a mérgező anyag környezetszennyező ha­tását még mind a mai na­pig nem szüntették meg. Mint a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombinát szakszolgá­lati állomásának véleményé­ből megtudtuk, a hypo ak- tívklór-tartalma révén igen hatásos fertőtlenítőszer. Pél­dául a fémeket is gyorsan oxidálja, de rendkívül heve­sen támadja a szerves anya­gokat (a háztartásban ezek­re már ki-ki találhatott pél­dát, annak ellenére, hogy ott nem tömény, hanem hígított állapotában használják ezt a vegyszert). Ha valamilyen ok­nál fogva a szabad természet­be kerül ez az anyag, ártal­matlanításáról feltétlenül gondoskodni kell. A decsi vasútállomáson kifolyt hypót — közben esővízzel hígult, lévén akkor éppen bőséges égi áldás — a vasútállomás melletti árakba vezették, a kö­zeli konyhakertek tövébe. Szakszerű semlegesítése tehát nem történt meg. Néhány kérdés óhatatlanul felmerül. Már Vajtán észlel­ték — a decsi vasútállomás főnökének közlése szerint, hogy a szerelvényben utazó Hypo a sínek között A „decsi” és az út közben keletkezett lyuk Csendesen folydogál a méreg — a kertek alá tartálykocsiból folyik a hypo. Senki nem állította le a te- hervonatot, holott az állomá­sokon áthaladva súlyos sé­rüléseket okozhatott volna. Ki ellenőrzi töltés előtt, és hogyan az ilyen életveszé­lyes anyagokat szállító tar­tálykocsikat? Hogyan lehetett ennek a szállítóalkalmatosságnak — mint ahogy azt a budapesti vállalat részéről közölték — még egy évre szóló műszaki vizsgája. (A decsi állomáson álldogálva még egy lyuk ke­letkezett rajta.) Vajon elegendő-e a kár­okozás tényének elismerése a nagy érték megtérülésére? Ki lesz a felelős azért, hogy a kellően nem hatástalaní­tott anyag ezután bajt okoz? Mindenesetre az illetékesek figyelmébe ajánlom a Mű­szaki Könyvkiadó „Veszélyes anyagok” című könyvét, mely 414 anyag teljes ismer­tetése között a hypóval is foglalkozik ... — czakó —

Next

/
Thumbnails
Contents