Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
1985. december 29. KÉPÚJSÁG 3 A politikai oktatások beindulásának tapasztalatai Fiatal gazdasági vexető „Egészségemre válik. NÉVJEGY Neve: Pál József. Beosztása: közgazdasági igazgatóhelyettes. Kora: 33 év. Családi állapota: nős. Munkahelye: Paksi Állami Gazdaság. Az 1985/86 évi ***■ akta. tás középpontjába a XIII. kongresszus határozatainak tematikus feldolgozása, a végrehajtásra való mozgósítás áll. A pártszervek és szervezetek az előkészítés során a helyi politikai szükségleteket is figyelembe véve tudatos, tervszerű, eredményes munkát végeztek. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a propagandisták, a pártalap- szervezéti titkárok megértsék az oktatási év sajátos feladatait, össapolitikai feladatiként segítsék a pártoktatási év célkitűzéseinek megvalósítását. Az előkészítés időszakában sikerült elfogadtatni a megye párttagságának döntő többségével, hogy az egységes szemlélet, értelmezés és cselekvés érdekében szükség van arra, hogy a kongresz- szus határozataival és annak végrehajtásával a Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései tanfolyam keretein belül ismerkedjenek meg. Tapasztaltuk azonban, hogy néhányan felsőfokú politikai végzettségükre hivatkozva felmentésüket akarták kérni a tanfolyamon való részvétel alól. A pártoktatási év indulása előtt eredményes volt a propagandisták felkészítése. Az egyes témák feldolgozása során az azzal kapcsolatos módszertani kérdések is megvitatásra kerültek. Az oktatási év az ipari, intézményi, hivatali pártalapszervezetek- ben október 15-ével, a mező- gazdasági üzemekben november 15-ével indult. A megyében a tömegoktatás tanfolyamain 13 600 fő vesz részt; 684 csoportban, 1230 propagandista vezetésével. A résztvevők 80%-a párttag, és a pártonkíivülliek csaknem fele olyan, akiknek párttaggá nevelésével foglalkozik iaz adott alapszervezet. A káderoktatásban 52 csoportban 1054 fő tanul, közel 60%-uk párttag. Gyakran elhangzik napjainkban a kérdés: „Dolgozik-e elegendő felsőfokú végzettségű szakember a termelőszövetkezetekben?” Köztudott ugyanis, hogy ez az egyik alapja a mezőgazdaság további gyarapodásának, ez segítheti leginkább az előrelépést. A szakember a legjobb és a leggyorsabban megtérülő befektetés, — hirdette már Erdei Ferenc. Milyen hát a mezőgazda- sági szakemberellátás az országban? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be Lehoczki Mihályhoz, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkár-helyetteséhez. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben jelenleg húszezer egyetemet és főiskolát végzett szakember tevékenykedik — hangzik a válasz. — A TOT elnökségének értékelése szerint azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben több a szakember, jobb az irányítás, és ez kifejezésre jut a terméseredményekben is. Ennek a húszezer felsőfokon végzett szakembernek a munkáját segíti az a harmincezer dolgozó, akinek középfokú szakképzettsége van. To- vábbmenve: 200 ezer szövetkezeti tag végezte el a szakmunkásképzőt. — A legjobb az ellátottság általános agronómusból, mezőgazdászunk van elegendő, ha ezek területi elosztása gondot is okoz. Van megfelelő kertészeti szakember és állattenyésztő is, jut már minden közös gazdaságba szakképzett könyvelő és joA korábbi évekhez képest jelentős eredmény, hogy a pártoktatás valamennyi formájában növekedett a résztvevőik száma és ezen belül a párttagok aránya. Az előző évhez képest 50%-ikal megnövekedett a propagandisták száma, s jelentős körükben a különböző szintű állami, gazdasági vezetők aránya. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a foglalkozásokon a beiskolázott párttagok 80%- vesz részt átlagosan. Azonban ez elég nagy szóródást is takar. Van ahol iaz 50%-ot sem éri el, s ez csak részben indokolható munkahelyi elfoglaltsággal. Szerepet ját szik ebben esetenként a pártvezetőség igénytelensége, nem megfelelő követelménye, szervezési hiányosságok, valamint a párttagok fegyelmezetlensége is. Azoknál az alaipszenvezeteknél, ahol a pártvezetőség folyamatosan figyelemmel kíséri az oktatásokat, megfelelően segíti a propagandistákat, ott ütemterv szerint, jó aktivitással, eredményesen zajlanak a foglalkozások. A tapasztalatok ezekben az alapszervezetekben azt mutatják, hogy megfelelő az érdeklődés a feldolgozott témák iránt, különösen akikor, ha a foglalkozás előtt tanulmányozták a megvitatásra kerülő anyagot. Nem viták, inkább kérdések, az értelmezést szolgáló vélemény-nyilvánítások, a határozatokat igazoló érvelések, helyi tapasztalatok és feladatok hangzanak el, s a foglalkozások többségében egyetértés alakul ki a résztvevőik között. Néhány foglalkozásra az érdeklődés hiánya, passzivitás tapasztalható. Az előadást követően sem kérdések, sem vélemények nem hangzanak el, amiben szerepet játszik a hallgatók felkészületlensége is. Tölbb helyütt az elvi kérdésekre viszonylag kevés időt fordítanak, s elsősorban míU-fiiál i c: rtml.i fiira i ik’PrH.psjPllc gász, viszont kevés a közgazdász. Akik ezen a szakon végeznek, másutt helyezkednek el inkább, nem mennek a termelőszövetkezetekbe. Pedig szükség volna rájuk ott is. — Mi ennek az oka? — Az főleg, hogy ilyen diplomával városokban is el tudnak helyezkedni. A város még mindig vonzóbb, mint a falu, a vidék. Pedig elmondhatom, hogy nagyon sok vidéken, községben, ma jobbak a munkakörülmények, mint sok városban. A legtöbb helyen már a lakáskérdés sem gond, és a szórakozási lehetőségek is javultak, nem beszélve a kereseti lehetőségről. Jobb és nyugodtabb életet tud nyújtani egy-egy fiatal kezdő szakembernek a vidék. Én magam is dolgoztam vidéken hosszú ideig, tapasztalatból mondom, hogy sok előnnyel járt. — A mezőgazdasági kormányzat, az új szabályozó rendszer kedvezményeket biztosít a vidéken elhelyezkedő szakembereiknek. Különösen 'azoknak, akik vállalják a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező gazdaságokban a munkát. — Hogy vidéken nagyobb a sár? Természetesen nagyobb. Hogy nincs mindenütt színházi előadás? Ez is természetes. De aki mezőgazdásznak tanul, annak számolnia kell ezzel. Több elhivatottságot várunk a szakemberektől. Természetesen megértjük azokat is, akik családi körülményeikre hivatkozva a városok közelében maradnak. De mindinkább számot kell vetnie azfeladatok, problémák vetődnek fel. Gondnak érezzük, hogy néhány helyen a politikái oktatást összekapcsolják a párttaggyűléssel, ami — az oktatásra jutó idő rövidsége miatt — kedvezőtlenül befolyásolja az eredményességet. Tartalmi kérdések közül kiemelten foglalkoztatta a hallgatókat a társadalomban jelenleg kialakult szocializ. muskép, a szocialista értékrend, az ötvenes évek megítélése, a két világrendszer közti harc, a szocialista országok közötti munkaimegosztás gondjái, a szovjet— amerikai viszony alakulása, a család szerepe, az ifjúság megítélése. Élénk viták, Vélemények jellemezték a gazdaságpolitikai, életszínvonal- politikiai témák feldolgozását. Október hónaptól a városokban, nagyközségekben 12 helyen propagandista 'klub működik, ahol a propagandisták sok háttérinformációt kapnak egyes témák feldolgozásához. A pártszervek és szervezetek november és december hónapban testületi ülésen értékelték az oktatási év beindulásának tapasztalatait. A szervezeti tapasztalatok mellett az eddigi tartalmi tapasztalatokat is értékelték, s «hol szükséges volt, megfelelő intézkedéseket (tettek a hiányosságok kijavítására. Folyamatosabbá vált a párt- vezetőségek, a vezetőpropagandisták, aktívák segítőellenőrző murikája, és egyre több helyen az oktatás során szerzett tapasztalatok beépülnek a helyi politikai miunkába. Megítélésünk szerint a megyében adottak a feltételek ahhoz, thogy ebben az oktatási évben egységesebbé váljék a párttagság szemlélete, cselekvése a párt politikájának képviseletében, végrehajtásában. Bajnok Sándor politikai munkatárs zal, hogy ma már nemigen akad olyan hely Magyarországon, amelyre ráillene az „isten háta mögötti” jelző. A korszerű technika a vidékhez is közel hozza a várost, és kultúrált emberi környezetet biztosít. — Kevés szó esett még a mezőgazdasági szakemberek területi eloszlásáról. Vagyis arról, hogy a nagyvárosok körül általában sok, 'azoktól távolabb viszont kevés a felsőfokú végzettségű szakember. Véleménye szerint hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten? — Azt hiszem, az ösztöndíj-rendszer kiterjesztése kínálja a legjobb megoldást. Vagyis az, hogy a szabolcsiak, baranyaiak meg mások küldjenek minél több ösztöndíjast az egyetemekre, főiskolákra. — Mindez persze csak a kérdés egyik oldala. Az ösztöndíjrendszer kiterjesztése csak akkor számíthatna nagyobb sikerre, ha az egyetemi-főiskolai felvételeknél is előnyben, legalábbis némi előnyben részesítenénk azokat, akiknél valóban feltételezhető az elhivatottság érzet, az a szándék, hogy friss diplomájukkal a kezükben visszatérnek a szűkebb pátriájukba. Végtére is az ilyen szakemberekre lehet alapozni leginkább a falvakban. Róluk feltételezhető leginkább, hogy azonosulnak a tsz-ükkel, falujukkal, s a saját, személyes boldogulásukat összekötik a szűkebb pátriájuk felvirágzásával — mondotta befejezésül Lehoczki Mihály főtitkár-helyettes. ILLÉS SÁNDOR — Gondolta volna, hogy 33 éves korában egy állami gazdaság igazgatóhelyettese lesz? — Nem gondolkodtam azon, hogy mi is legyen belőlem. Valójában hajómémök akartam lenni. Orosz tagozatos gimnáziumba jártam Óbudára. Amikor a felvételi megkezdődött, akkor mondta anyám, hogy ne menj el, mert akkor megnősülsz, messzire kerülsz és nem látlak. így jelentkeztem a Marx Károly Közgazdasági Egyetemre. — Nagyon kötődött édesanyjához? — Ahogy mondják, „szere- lemgyerék” vagyok. Apám még ma sem ismer el fiának. — Tudja, hogy ki az apja? Találkozott már vele? — Igen, ismerem őt. Ott lakik a faluban. — Nem beszélnek? — Kétszer-háromszor azért beszéltünk egymással. Utoljára akkor, amikor befejeztem az egyetemet. Akkor elmentem hozzá megköszönni azt a havi háromszázharminc forintot, amit éveken keresztül letiltottak tőle. Mondtam néki, hogy most már ne röstellje annyira, hogy én vagyok a fia, és a nevét viselem. Azóta nem beszéltem vele. Nékem az anyám szent és sérthetetlen. Én apa nélkül nőttem fel. Édesanyám mindig is egy biztos pont volt az életemben. — Ha az írás címének ezt adnám, hogy Anyám szent és sérthetetlen, elfogadná. — Anyám ezt eddig is tudta. — Tinnyén született, ez a falu Zsámbék és Pilis között van. Miként került akkor ide Tolna megyébe? — 1977 márciusában, a jelenlegi cégemhez ... Nekem ez a második, pontosabban az ötödik munkahelyem. Vargabetűk után jöttem ide visz- sza. Ügy kerültem Tolnába, hogy az egyetemi éveim alatt megnősültem. Az első feleségem pécsi volt. Fontos volt akkor, hogy beosszuk a földrajzi távolságot. Az egyetem után Izsákra szerződtem, az ottani állami gazdaságba. — Miért? — Legfőképp a lakás miatt. Amikor eljöttem onnan, addigra már odavittem egy velem együtt végzett házaspárt is, akik most vezetők. Ma már látom, sokan voltunk ott együtt hárman. — Egymásnak vagy a gazdaságnak? — Ez persze az én vélekedésem, de úgy érzem, egymásnak. Nekem soha nem volt gondom velük, mint kiderült a végén, csak nekik velem. Fölkaptam a Vizet, amikor a lakásosztásra került a sor, mert az ígéret addigra már elfelejtődött. Engem ki akartak tenni egy tanyára minden nélkül. Nem mentem bele, eljöttem, v — Közgazdasági osztályveHazánkban először 1967- ben készült Nemzeti Atlasz; az eltelt időszak változásai szükségessé tették újabb adatokra épülő atlasz kiadását. A már elkezdődött nagy munkáról Domokos György, a Kartográfiai Vállalat igazgatója elmondotta az MTI munkatársának, hogy az atlaszkészítés teendőinek ösz- szefogására a Miagyar Tudományos Akadémia X. osztálya tárcaközi bizottságot hozott létre, és ezen belül működik a szerkesztő, illetve a tanácsadó bizottság. A Elmentem és megköszön tem apámnak .,. Örülök a munkának zető-helyettesként jött át a Paksi Állami Gazdaságba. — Ide, ebbe a gazdaságba, ahová másodjára is visszajöttem. Hogy mit tudtam előzőleg erről a gazdaságról? Tudtam, hogy itt mi történik, milyen munka folyik. Láttam, hogy milyen a termelési szerkezetük, milyen az eredményességük, a létszámalakulásuk. Ami 1977- ben történt, az nekem éppen megfelelő volt a pályakorrekcióhoz. Karrierista ambícióim nincsenek, és nem is voltak. — Nem szándékom, hogy provokáljam. De megint itt egy vargabetű. Eljött közben a Paksi Állami Gazdaságtól, majd a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatóságánál dolgozott, Szek- szárdon főrevizorként. — Közben néhány évig a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál is dolgoztam. Amikor a húsipari akkori igazgatója megkeresett, mondtalm neki, hogy egy feltételem van: adjanak lakáskulcsot a kezembe. Itt dolgoztam több mint négy évet üzemgazdasági osztályvezetőként. Én valóban tudom, hogy itt mi is történt. Végigcsináltam a kezdetet. — És mi maradt meg belőle? — Kegyetlen jó tanulóidő volt. Ami megmaradt bennem, az az, hogy mennyire függ egy munkahelyi vezető az informális kapcsolatoktól. Hogy sokszor mennyire kell kiadás költségeit legnagyobb részt az akadémia fedezi, de hozzájárulnak mindazok a minisztériumok is — főleg a hazai térképészet felügyeleti szerve, a MÉM —, amelyek egyrészt adatokat szolgáltatnak az egyes témákhoz, másrészt a térképmű használói is lesznek. Az atlasz átfogóan mutatja majd be az ország természeti adottságait és erőforrásait, társadalmi termelését és a munkamegosztás szerkezetét. Lehetővé teszi annak adni az embernek önmaga menedzselésére. Mert az ember naivan úgy hiszi, hogy leszegett fejjel dolgozik, mint az ökör, aztán az elismerés, meg minden jön magától. E négy év alatt sok mindent megtanultam. Azt, hogy egy vezetőnek lenni kell önértékelésének, diplomáciai készségének, stílusának. Láttam, hogy miként születik meg ez a nagy beruházás, dolgoztam is érte, aztán eljöttem, mert nem akartak már megtartani. — A sebeit nem akarom félté,pni... — Tudja, a húskombinátnál az ember úgy várta az időt, mint az a lakodalmas kutya ... Majd ha befejeződik, akkor majd rendeződnek a sörök ... — A következő munkahelye a PM Ellenőrzési Igazgatósága volt, ahol főrevizorként dolgozott. Mit hasznosított az ott töltött két évből? — Majdnem annyit jelentett a PM, mint az egyetem. Tudja, a nyúlból egyszercsak vadász lett. Én a hivatal miatt lehettem idézőjelben vadász. Ezt úgy értem, hogy mindent megtanultam, megtudtam a jogszabályokról. Hihetetlen jó két évet töltöttem el Székszárdon, a Bezerédj utcában. Azután a szekszárdi lakásomat ott kellett hagynom, mert egyedül egy szobában nem tudtam volna élni. Elváltam. Elsősorban magánokok késztettek arra, hogy visszajöjjek a Paksi Állami Gazdaságba. Itt az elsőrendű tennivalóm az völt, hogy az embernek ki kell próbálnia, hogy mire is képes. Mert, ha 35—40 éVes koráig nem áll be az ember a sorba, ha addig nem méreti meg magát, akikor már beleszürkül a kényelmességbe. Én ezt nem akartam. Nem akartam a gyengébb ellenállás irányába elmenni. — Pakson milyen a helyzete? — Igazából még most sem látom a munkám eredményét, hiszen alig egy éve dolgozom itt. Tudok magam körül több tucat embert. Tudom, de elfogadtam, hogy a gazdaságiban nyolc ellenszavazattal választottak meg a vállalati tanács elnökének. Látom az utam végét, tudok magam mögött kollégákat. Érzem a munkám súlyát és komolyságát. Biztos vagyok abban is, hogy van még tennivaló az életemben, a pályámon. Tudtam mindig, hogy mit és miért vállalok. Sokszor az önhittséget is rámragasztották, de ez nem érdekel. Örülök a munkának, dolgozom. — Rövidesen új esztendőt írunk. Miként érzi magát? — A közérzetem lehetne jöbb is. Ha egy ember már magával is elégedetlen, akkor baj van. Bennem vannak az idei év csalódásai, pofonjai és sikerei. De ahhoz tartom magaim, hogy mindezek előbb-utóbb majd csak az egészségemre válnak. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: CZAKÓ SÁNDOR megítélését és értékelését, hogyan hasznosítjuk a földrajzi környezet adottságait a termelésben a társadalmi jólét fokozásának érdekében. Az atlasz alapot teremt egyebek között a teljes földrajzi környezet további elemzéséhez, és áttekintő információt ad a nemzeti vagyonról, annak megoszlásáról, a népességről, a lakó- és élet- körülményekről, az igazgatási- és településszerkezetről. A munkával 1988-na készülnek el. végrehajtásában. Bajnok Sándor aktuális politikai kérdések, politikai munkatárs Nincs már isten háta mögötti falu Beszélgetés a TOT főtitkárhelyettesével Készül az új Nemzeti Atlasz
