Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

1985. december 29. 2 NÉPÚJSÁG Mozgalmas év a belpolitikában Naow iAlctn+ncéoű a társadalom egészét érintő bel- Pla*/ jelentős g , politil6ai események egész sora fémjelezte az idei esztendőt. Az év gazdag hazai politikai programját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kong­resszusára való felkészülés, majd e legfelső pártfórum ta­nácskozása nyitotta meg. Nem sokkal ezután következett a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára emlékező ün­nepségsorozat befejező szakasza. A nyár elején lezajlottak az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások, amelye­ket országszerte az élénk érdeklődés és tömeges politikai-köz­életi aktivitás jegyében tartott jelölőgyűlések előztek meg. Pár hete nagyszámú helyi tanácskozás után megrendezte VIII. kongresszusát a legszélesebb magyar társadalmi és politikai mozgalom, a Hazafias Népfront. A „Tovább a lenini úton” jelszó szellemében tanácskozott március 25. és 28. között az MSZMP XIII. kongresszusa. A párt legfelső tanácskozó testületé széles körű előkészülete­ket követően ült össze. Több mint 25 ezer alapszervezetben és 1317 párténtekezleten'vonták meg a kommunisták az el­múlt öt esztendő mérlegét, s nagy aktivitással, alkotó lég­körben vitatták meg a kongresszusi irányelveket. Az esz­mecserék nyíltak, őszinték voltak, a párttagok felelősségtel­jes állásfoglalása az előkészületek során jó feltételeket te­remtett ahhoz, hogy a kongresszus eredményesen végezhesse el nagy fontosságú munkáját. A párt legmagasabb fóruma értékelte a XII. kongresszus óta végzett munkát, számot ad­va az öt esztendeje hozott határozat végrehajtásáról; átte­kintette az eredményeket, s elemezte a társadalmunkat nap­jainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszus reális képet vázolt fel a magyar társadalomról, és meghatározta az ország előtt álló feladatokat. A 4 napos munkaértekezleten a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelősséget vállaló állampolgároknak véleményét kifejezésre juttatva alakították ki a politika további irányvonalát. Mint a kongresszus hatá­rozata leszögezte, a legfontosabb feladat, hogy történelmi je­lentőségű vívmányainkra támaszkodva folytassuk munkán­kat a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében; feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben lévő erő­forrásokat; népgazdaságunk teljesítőképességének növelésé­vel létrehozzuk a gazdasági egyensúly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tudo­mány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotóképességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erő­sítsük a nemzeti egységet. A sorsfordító eseményhez méltóan ünnepelte meg né- __________________ pünk az ország felszabadulásának 40. év­fordulóját. Az ünnepségsorozat már az előző esztendő vé­gén megkezdődött, amikor Szegeden méltatták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, Debrecenben pedig az Ideigle­nes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány meg­alakulásának jelentőségét. A következő hetekben-hónapok- ban a jubileum tiszteletére a szocialista munkaversenyben újabb eredmények születtek, amelyekkel a munkás- és más dolgozó kollektívák bizonyították, az eltelt négy évtized vív­mányai, a szocializmus iránti elkötelezettségüket. Az ország szinte valamennyi településén megtartott helyi, illetve a központi ünnepségek után április 4-én katonai díszszemle köszöntötte legnagyobb nemzeti ünnepünket. Kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nem­zeti összefogás jegyében zajlottak le az országgyűlési képvi­selői és tanácstagi választások. Milliók foglaltak állást a párt politikája és a népfront programja mellett. A kötelező töb­bes jelölés — amelyet most először alkalmaztak — fontos lé­pés egész szocialista rendszerünk demokratizálása útján. Mint Papp Lajos államtitkár, az Országos Választási Elnök­ség vezetője nyilatkozatában elmondta, a június 8-án meg­tartott választások, valamint a június 22-i pótválasztások a törvényes előírásoknak megfelelően, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés közepette, sikeresen fejeződtek be. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazol­ták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfront-jellegét, szé­lesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rend­szerünk új elemei. A népfrontbizottságok 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szer­veztek. Ezeken több mint másfél millió állampolgár jelent meg, és élénk vitában, részletes, alapos véleménynyilvánítás­sal, felelősen döntött a jelöltek személyéről. A választások összegzett eredménye alapján megválasztották az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyűlési képviselőt és 326 pótkép vise­lőt, 42 731 tanácstagot és 31 668 pót tanácstagot. Június 28-án tartotta alakuló ülését az új parlament. A -------------------------nyári ülésszakon a képviselők meghallgat­ták az Országos Választási Elnökség beszámolóját a választá­sok tapasztalatairól, illetve a mandátumvizsgáló bizottság el­nökének jelentését a testület munkájáról. Az országgyűlési tisztségviselőkre tett javaslat után a parlament elnöke megtar­totta székfoglalóját. Ezután megválasztották az Elnöki Tanács, az Alkotmányjogi Tanács és az országgyűlési bizottságok tiszt­ségviselőit. Az ülésszak idején megtartotta alakuló ülését az Elnöki Tanács és a Minisztertanács is. O któberben a Minisztertanács elnökének a kormány prog­ramjáról szóló előterjesztését vitatták meg a képviselők, majd vita után elfogadták a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényhozó testület decemberi ülésén jóváhagyta az alkot­mány és a választási törvény kiegészítéséről, illetve az or­szág 1986. évi költségvetéséről és a tanácspk 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. A té­li ülésszakon a képviselők megszavazták a VII. ötéves ter­vet is. A közelmúltban tartotta meg VIII. kongresszusát a Haza­fias Népfront, amely a szocialista nemzeti egység, a külön­böző világnézetű emebrek együttműködésének kerete, s köz­életi cselekvési lehetőséget biztosít mindazoknak, akik részt kívánnak venni társadalomépítő céljaink megvalósításában. A tanácskozás résztvevői — a népfrontmozgalomban te­vékenykedő munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értel­miségiek, a nemzetiségek, s az egyházak képviselői — meg­vitatták a legutóbbi kongresszus óta végzett mozgalmi mun­ka eredményeit, s körvonalazták a jövő feladatait. Mint a főtitkári összefoglaló megállapította, a kiegyensúlyozott, jó légkörű munkaértekezlet a széles nemzeti összefogás jegyé­ben erősítette a szocializmus pozícióit országunkban. A szo­cialista nemzeti egység alapelvei hatották át a tanácskozás munkáját. Szinte valamennyi kongresszusi felszólalásból ki­csengett, hogy ebben az országban a cselekvő együttműkö­dés politikai feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése. A népfront vezető testületéinek fontos feladata lesz folyama­tosan vizsgálni: hogyan lehet a társadalom teljesítőképessé­gét a demokrácia eszközeivel is növelni. Az előjelek szerint a esztendő sem szűkölkö- ---------------------------------------- dik majd belpolitikai esemé­nyekben. Már megkezdődtek az ágazati szakszervezeti kong­resszusok, amelyek tapasztalatait a magyar szakszervezetek­nek az év elején összeülő SZOT-kongresszusa összegzi majd. Jövőre von mérleget az elmúlt öt esztendőben végzett mun­kájáról a Kommunista Ifjúsági Szövetség is. (MTI) B ECS A Magyar Távirati Iroda jelenti a pénteki bécsi repü­lőtéri merényletben megse­besült Szegedi Molnár Géza állapotáról: A magyar elő­adóművész rendkívül gon­dos orvosi ellátásban része­sül. A kórház illetékeseinek közlése szerint állapota vál­tozatlanul súlyos. MOSZKVA A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti légifor­galmat jövő év április 27-én újítják föl. Ezen a napon in­dul az Aeroflot járata Moszk­vából New Yorkba, a Pan American gépe pedig Moszkvába. 1986. április 29- én pedig helyreáll a rendsze­res légi-összeköttetés Moszk­va és Washington között is — jelentette be Borisz Bu- gajev szovjet polgári repü­lési miniszter moszkvai saj­tóértekezletén. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti polgári légiforgalom 1983 őszén szakadt meg. Ro­nald Reagan 1981 decem­ber végén vonta meg a le­szállási jogot az Aeroflot gé­peitől a lengyelországi szük­ségállapot bevezetése miatt a Szovjetunió ellen hozott szankciói keretében. * A Szovjetunió bonni nagy- követsége az NSZK külügy­minisztériumához intézett jegyzékében helytelenítette a nyugatnémet kormány döntését, hogy megbeszélése­ket kezd az amerikai kor­mánnyal, nyugatnémet cé­geknek az amerikai SDI- programmal összefüggő ku­tatásokban való közreműkö­déséről. RÓMA Az olasz kormány jóvá­hagyta azt a tervet, amely közvetlen közúti és vasúti összeköttetés létesítését irá­nyozza elő az itáliai félszi­get és Szicília között. Kor­mánytisztviselők szerint leg­később 1987-ig kell eldönte­ni: függőhíd, vagy tenger alatti alagút köti-e majd össze a Messinai-szoros két partját. PRÁGA Jó termést takarított be a csehszlovák mezőgazdaság ebben az évben: a tervezett­nél többet 11,7 millió tonnát arattak gabonából és tizenhét­egész öt tized millió tonnát takarmánynövényekből. Mi­roslav Toman csehszlovák mezőgazdasági és élelmezési miniszter szombati nyilatko­zatában megállapította, hogy ezzel lényegében teljesült a CSKP előző, XVI. kongresz. szusának irányvonala, amely az ország mezőgazdasági és élelmiszer-önellátását tűzte ki célul. SYDNEY összesen két és fél millió tonna jó minőségű búzát szállít a folyó mezőgazdasá­gi idényben Ausztrália a Szovjetuniónak. Az ausztrál búzatanács bejelentése sze­rint ezzel az ország szovjet búzakivitele 700 ezer tonná­val meghaladja az október 31-én véget ért idény szál­lításait, s a szovjet szállít­mány eddigi legjelentősebb exporttétel búzából. Vb- és tanácsülés Szekszárdim Tegnap délután összeült a Szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy a településfejlesztési hozzá­járulásról szóló tanácsrende­let-tervezetről tárgyaljanak. A vb-ülés után kezdődött a tanácsülés, melynek egyik napirendi pontja ugyancsak a településfejlesztési hozzájá­rulásról alkotandó tanács­rendelet-tervezetének meg­vitatása volt. Ezenkívül a ta­nács tagjai elfogadták a ta­nács és a végrehajtó bizott­ság 1986—1990. évi munka- programját, illetve a végre­hajtó bizottság jövő évi munkatervét. Másik két ta­nácsrendelet-tervezetet is is­mertettek a tanács tagjaival: a tanács és szervei szerveze­ti és működési szabályzatáról szóló tervezetet, valamint a lakás céljára nem szolgáló helyiségek pályázati rend­szeréről szóló tanácsrende­let-tervezetet. Az Indiai Nemzeti Kongresszus 100 éve Radzsiv Gandhi párthívei körében héz időszakaiban jelentős Száz évvel ezelőtt, decem­ber végén egy bombayi szankszkrit iskola termében tartotta alakuló ülését az an­gol Allan Octavian Hume kezdeményezésére az Indiai Nemzeti Kongresszus, az a szervezet, amely a különbö­ző szabadságtörekvéseket — és -mozgalmakat összefogva később a brit gyarmati ura­lom elleni függetlenségi küzdelem élharcosa lett. A kongresszus történelmi sze­repe elévülhetetlen, nemcsak az önállóság kivívásában, hanem a független India po­litikai, gazdasági és társa­dalmi fejlődése irányvonalá­nak a kimunkálásában és útjára bocsátásában is. A centenáriumi ünnepségre ké­szülve, a párt feladata nem kevesebb, minthogy a kong­resszusi alapeszmék tar­talmi és formai felfrissíté­sével a huszonegyedik szá­zad felé vezesse az országot. Az Indiai Nemzeti Kong­resszus valójában nem párt­ként alakult meg, még csak nem is függetlenségi szerve­zetként. A hetvenkét alapító küldött — most, az évfordu­lós ünnepségen több mint ötvenezren fognak részt venni — az indiai liberális nemzeti burzsoázia és a ha­zafias beállítottságú földes­úri réteg érdekképviseletét tűzte zászlajára. Igazán szé­les körű, szervezeti alapo­kon nyugvó mozgalommá Mahatma Gandhi vezérleté­vel vált az 1920-as években: a „nagy lélek” volt az, aki felismerte a tömegmozgósítás fontosságát. Az úgynevezett együtt nem működési es pol­gári engedetlenségi kampá­nyok, a brit áruk bojkottá­lását célzó mozgalmak jelen­tették a gyarmati rendszerrel szembeni erőszakmentes küz­delem mérföldköveit. A Dzsa- vaharlal Nehru elnökletével 1929 karácsonyán tartott la- horei értekezleten hirdette meg a kongresszus a teljes függetlenség — a „puma szvaradzs” — jelszavát. Ti­zenhárom évre rá a szervezet munkabizottsága meghozta történelmi határozatát: „An­golok, ki Indiából!”. A kongresszus mozgalom volt abban az értelemben is, hogy a legkülönbözőbb politikai áramlatú, vállású, nyelvű és etnikumú rétege­ket tömörítette. Haladó irányzatára nagy hatással volt a szovjet állam meg­születése és országépítő gya­korlata — másfelől azonban Mahatma Gandhi és Dzsa- vaharlal Nehru egyaránt igyekezett távol tartani a szervezetet a kommunista eszmék befolyásától, s alábe­csülték az indiai kommunis­ta mozgalom jelentőségét. A politikai-ideológiai viták a progresszív és a konzervatív szárnyak között, a függet­len India kibontakozásával és társadalmi berendezkedé­sével kapcsolatos élesen el­lentmondó felfogások hétszer vezettek szakadáshoz és ki­válásokhoz. Külpolitikai té­ren a kongresszus, történel­mi küldetéséből fakadóan is, haladó elveket vallott, kezd­ve a gyarmatosítás és a fa­sizmus elítélésétől a népek közötti egyenlőség és békés együttműködés hirdetéséig. India az el nem kötelezett országok mozgalmának ala­pító tagjai közé tartozik. A függetlenség 1947-as ki­vívása után a párt hozzá­látott az államépítés nagy­szabású feladatához először Dzsavaharlal Nehru, majd később lánya, Indira Gandhi vezetésével. Rögös, nemegy­szer keserves volt az út. Év­századokra visszanyúló tár­sadalmi béklyókat és kivált­ságokat, a borzalmas gazda­sági elmaradottság és a bé­nító nyomor kötelékeit kel­lett egyidejűleg felszámolni, egyszersmind kiépítve az új állam szervezeti és működé­si rendszerét, a politikai­gazdasági alapépítmény for­máit. Ma Indiát a világ tizedik ipari hatalmaként tartják nyilván a statisztikai kiad­ványok. Élelmiszerből az or­szág önellátó lett, műholda­kat és atomerőműveket fej­leszt ki saját erejéből, kom­putereket gyárt, a szegény­ség megszüntetésére nagysza­bású segélyprogramokat szervezett. Gazdaságának a magánkapitalista szektoron kívül meghatározó tényező­je az állami ágazat, az öt­venes évektől kezdve beve­zette a központi tervezés gyakorlatát. Nemzetközi színtéren kiemelkedő szere­pet játszik az el nem kötele­zettek élén, a békés és a biztonságos világért küzd. Baráti szálak fűzik a szocia­lista országokhoz — kivált­képpen az országépítés ne­tamogatást nyújtó Szovjet­unióhoz —, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kész az együttműködésre minden állammal. Anyja, Indira Gandhi ha­lála után tavaly Radzsiv Gandhi vette át az ország irányítását a kormányfői székben, egyben ő a kong­resszus hatvanegyedik elnö­ke. Küldetését abban jelölte meg, hogy az egész gazdasá­gi életet átható .rohamos lép­tékű korszerűsítéssel, a tu­dományos-műszaki vívmá­nyok haladéktalan alkalma­zásával tovább vigye a mo­dern India megteremtésének elődei által megkezdett fo­lyamatát. Az „egyenlőségen és igaz­ságosságon alapuló osztály nélküli társadalom” kong­resszusi eszménye még meg­valósításra vár. A társadal­mi-gazdasági haladás ellené­re a kasztkorlátok ma is él­nek és hatnak, a vallási-nép- csoporti ellentétek terrorcse­lekményekben is megnyilvá­nuló formái a széthúzás ve­szélyét idézik elő. A néptömegek társadalmi felemelésének alapvető fon­tosságát és célkitűzését meg­erősítve, a kongresszuspárt centenáriumi értekezletén minden bizonnyal kiemelt hangsúlyt helyez majd a párt és a kormány hatéko­nyabb működésére, a gazda­sági és politikai tevékenysé­gek minőségi szintjének eme­lésére és szigorú ellenőrzésé­re, a munkák és feladatok lelkiismeretes ellátásának szükségességére. RÁCZ PÉTER (Új-Delhi) I Petrov marsall cikke A Szovjetunió nem egye­zik bele abba, hogy az ame­rikai feltételek alapján, sa­ját biztonságának kárára kössön megálapodást — szö­gezi le a Pravda szombati számában megjelent cikké­ben Vaszllij Petrov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyette­se. A cikk rámutat, hogy az amerikai csillagháborús program megvalósulásával lehetetlenné válna a hadá­szati nukleáris fegyverek csökkentése. A szovjet fél határozott megoldást javasol az Egye­sült Államoknak: állapodja­nak meg az űrfegyverek lét­rehozásának, kipróbálásának és telepítésének (ideértve a tudományos kutatási munká­latokat is) teljes betiltásáról. Ez a tilalom nemcsak azt tenné lehetővé, hogy a világ­űr csupán békés célokra le­gyen felhasználható, de azt is, hogy hozzáláthassanak az egymás területét elérni képes nukleáris fegyverek radiká­lis, felére történő csökkenté­séhez — emlékeztet a szovjet katonai vezető. A Szovjetunió éppen azok­nak a feladatoknak a meg­oldását javasolja az Egye­sült Államoknak, amelyek a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón született megállapo­dás értelmében a genfi tár­gyalások célját jelentik: a fegyverkezési hajsza megaka­dályozását a világűrben, beszüntetését a Földön, a nukleáris fegyverek korláto­zását és csökkentését, a ha­dászati stabilitás erősítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents