Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I mm AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 304. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. december 29., vasárnap. Mai számunkból „EGÉSZSÉGEMRE VALIK...” (3. old.) A POLITIKAI OKTATÁSOK BEINDULÁSÁNAK TAPASZTALATAI (3. old.) ON KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) a jótékonysági KONCERTEK KÉRDÉSÉRŐL (5. old.) HYPO-TENGER A DECSI VASÜTÄLLOMÄSON (4. old.) Az oktatási törvény korszerűsítése Ismeretes, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán új oktatás; törvényt fogadott el, amely a jövő tanév kezdetén lép majd életbe. A törvény előkészítésének időszakában a Művelődési Minisztérium kikérte a pedagógustársadalom véleményét a készülő javaslatról, és a szakmai viták alapján átdolgozott tervezet került január végén a Minisztertanács, illetve áprilisban a parlament elé. Mint minden csoda, vagy minden nagy újdonság, ez is csak három napig tartott; néhány alkalommal cikkeztek róla az újságok, aztán gyorsan lekerült a napirendről, mielőtt a közvélemény megtudhatta volna, hogy az 1985. évi I. törvénynek mi a lényege, jelentősége. Mi tette szükségessé az új törvény megalkotását? Mindenekelőtt a lendületes társadalmi fejlődés. A legutóbbi magas szintű szabályozás, az 1961-es III. törvény óta negyedszázad telt el, ezalatt sok-sok kiegészítő-módosító rendelkezés látott napvilágot — nem mindig a törvény rendszerébe foglaltan —, ám ezek nem határozták meg a pedagógusok, a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit, sem az oktatási intézmények irányításának elveit. A mostani jogi rendelkezés egyik gyakorlati feltétele a közoktatás és a felsőoktatás tavaly elfogadott programjának, amely a következő két évtizedre szabta meg a fejlődés irányát. Az új törvény a maga sajátos eszközeivel számottevően hozzájárul a fejlesztés útjában álló akadályok elhárításához. A 166 paragrafusból álló jogszabály tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára, és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat, ezenkívül szól a tanítás demokratizmusáról, a tanulók, a nevelők, a szülők jogairól, kötelességeiről, az iskola és a társadalom közötti kapcsolatok alakításáról. Mindezt a jog eddig nem szabályozta. Arra persze nem vállalkozhatunk, hogy részletesen ismertessük a törvény előírását, csupán a korábbi szabályokhoz képest újdonságnak számító rendelkezések közül utalunk a fontosabbakra. A fogyatékos tanulókat nevelő intézmények — amelyeket a jelenlegi szabályozás „gyógypedagógiai intézmények” megjelöléssel foglal össze — ezentúl szervesen beépülnek az alap-, illetőleg a középfokú iskolák rendszerébe; azt remélve ettől az intézkedéstől, hogy általa is csökken a fogyatékos gyerekek hátrányos társadalmi megkülönböztetése. A továbbképző iskolára ma már nincs szükség, mivel a középfokú továbbtanülásra jelentkezők száma nagyjából megegyezik az általános iskolát végzettekével. Megszűnik az állami zeneiskolák bizonytalan jogi helyzete, mert ez az alapfokú művészetoktatási intézmény ezentúl az alapfokú oktatás rendszerébe illeszkedik 'be. A közoktatás fejlesztésének tavaly elfogadott programja a pedagógiai tevékenység javításának egyik lényeges biztosítékát az intézmények szakmai önállóságának növelésében látja. A törvény most a szakmai önállóságot nemcsak alapelvként deklarálja, hanem annak tartalmát és megvalósításának feltételeit is meghatározza. Fontosnak tartja az új törvény az iskolai diákönkormányzat kiépítését. Általában újdonságnak számít az a tizennégy paragrafus, amely a tanulók jogait és kötelességeit veszi számba. Erre korábban nem volt példa. Ugyanakkor nyomatékkai szól a törvény a család, a szülők jogairól és kötelességeiről, és kitér a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. A szakemberek tapasztalatai és vizsgálatai alapján a tankötelezettség — hattól tizenhat éves korig — kezdetének időpontját nem naptári naphoz, hanem a gyerek fejlettségéhez kötik, vagyis tekintetbe veszik az eltérően fejlett gyerekek tanításának gondjait, és a tankötelezettség végső időpontját ás rugalmasabban állapítják meg, mint a korábbi előírás. Régóta ismert a magyar jogban a külföldön szerzett bizonyítvány vagy oklevél honosítása. Ennek, valamint a külföldön folytatott résztanulmányok beszámításának átfogó szabályozására most első ízben kerül sor. Tavasszal a parlamentben a beterjesztett törvény- javaslathoz tizenkét képviselő szólt hozzá. A disputa szerteágazó volt közoktatásunk eredményein kívül szinte minden neuralgikus pontra rátapintottak a felszólalók, magáról, a törvényjavaslatról pedig azt állapították meg, hogy a továbblépés, a korszerűsítés záloga rejlik benne. A törvény persze csak jogi keret a magyar oktatásügy továbbfejlesztéséhez, a paragrafusok előírásaiba a közoktatás katonáinak kell életet vinniük — a szülők, a társadalom hathatós közreműködésével. Tehát végül is mindannyiunkon múlik, hogy iskolaügyünk helyzete miként alakul az ezredforduló felé siető években. P. KOVÁCS IMRE Városavató tanácsülés Tiszakécskén Losonczi Pál ünnepi beszéde Szombaton ünnepi tanácsülésen nyilvánították várossá Tiszáké esket. Az avatóünnepséget — amelyet a zsúfolásig megtelt művelődési házban tartattak — Miskó István tanácselnöik nyitotta meg, majd Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet, köszöntötte az új város polgárait, további sikereket kívánt mindazoknak, akik munkájukkal segítettek megteremteni a városiasodás feltételeit, majd átadta a várossá nyilvánításról szóló okmányt. Az ünnepi tanácsülésen — amelynek résztvevői között ott voltak a megye párt- és tanácsi vezetői, Damaszkuszi egyezmény Szombaton Damaszkuszban aláírták a damaszkuszi egyezménynék nevezett okmányt, amelytől — több mint tízévi polgáriháború után — Libanon békéjét remélik. Az ünnepélyes ceremóniára Abdel Halim Baddam Szíriái alelnük hivatalában került sor. Haddam alelnök nélkül ez a megegyezés aligha jöhetett volna létre. Az okmány aláírói a három legnagyobb libanoni fegyveres csoport vezetői — Elie iHabeika, a Libanoni Erők nevő jobboldali keresztény milícia vezére, Na- Ibilh Berri, a síita Aimal vezetője és Valid Dzsumlblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője. városainak küldöttei — határozatot hoztak arról, hogy a falugyűlések és részfaliu- gyűlések hagyományait megtartva, városi keretek között is összehívják majd e társadalmi fórumökat, a városépítő, -szépítő munkában folytatják a párbeszédet a lakossággal. Bejelentették, hogy ezt a határozatot írásban eljuttatják majd a település valamennyi lakójának. A városavató ünnepség a Szózattal ért véget. A több száz éves tiszamen. ti település faluvá válásáról az 1700-as évekből vannak följegyzések. A vidék agrár- kultúráját jellemzi, hogy az itt élők már a múlt századA belügyi szervek vezetői az országos parancsnokok, a megyei főkapitányok, a határőrkerületek parancsnokai, a központi és a területi párt-, szakszervezeti és KlSZ-bizottságök titkárai részvételével szombaton országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Jelen volt Horváth István, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szilbe- reky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Borics Gyula igazságügyi államtitkár. ban megkezdők a homokföldek hasznosítását, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés meghonosítását, és ma is példaszerűen élnek a mező- gazdaságban kínálkozó lehetőségekkel. Megkezdték a termőterületek meliorációját, fejlesztik az öntözést és kihasználják a meglévő hévíz- forrásokat. A lakosság megtartására sikeres ipartelepítésibe fogtak, s ma már a lakosság 40 százaléka a település ipari üzemeiben dolgozik. A városiasodást jelzi az is. hogy az alig több mint 12 ezer lakosú Ti szakácsáének középiskolája, tanyai kollégiuma van, és évek óta heAz országos parancsnoki értekezleten Kamara János belügyminiszter részletesen elemezte a Belügyminisztérium központi és területi szerveinek az elmúlt öt esztendőben végzett munkáját, az állam- és közbiztonság helyzetét, a rendőri szervek, a határőrség és a tűzoltóság munkáját, a belügyi tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek alakulását. A miniszter szólt az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a kormány programjában megfogalmazott célok valóra váltásával kapcsolatos legfontosabb belügyi feladatokról, s kiemelte, hogy a belügyi testületekkel együttműködve, a lyet ad képzőművészeti alkotótábornak. A helybeliek büszkék arra, hogy városuk arculata őrzi a hagyományokat, a lakóházak tájiba illő- ék, magukon viselik a népi építészet jegyeit. A településfejlesztés keretében megoldották a határukhoz tartozó 1800 tanya villamosítását; gondoskodnak a külterületeken élő idős kordiákról. A tanács a helyi termelőszövetkezettel közösen két — szép természeti környezetben lévő — termálivízű strandot tart fenn; az élő Tisza -partján hét végi üdülőtelepet alakítottak ki. (MTI) a lakosság széles tömegeire támaszkodva teljesítsék közbiztonsági, határőrizeti és tűzvédelmi feladataikat. Az értekezleten feladatterviben határozták meg a következő öt esztendő legfontosabb tennivalóit. Eszerint a belügyi szervék a szocialista törvényesség töretlen érvényesítésével, rendeltetésüknek megfelelően működjenek közre az állami, a társadalmi, a gazdasági rend fókozott védelméhen, javítsák bűnmegelőző és bűnüldöző munkájukat, segítsék az állampolgárok törvényes érdékeinek érvényesítését, gondoskodjanak a közrend, a közbiztonság további erősítéséről. Országos parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban Új raktárcsarnok olcsón és saját kivitelezésben A tamási Ta-lux Ipari Szövetkezetben már tíz éve tart a központi telephely 'kialakítása. A szövetkezet anyagi erejéhez képest korszerű, a szériatermeléshez megfelelő két üzemcsarnokot alakították 'ki, úgyhogy közben a termékszerkezet átalakításával ezek az épületek is alakíthatók legyenek. Két párhuzamosan épített 100 méter hosszú szerelő- csarnok építésénél a terveket már úgy 'készítették, hogy majdan a 10 méter széles távolságot tetővel áthidalhassák, így újabb épületet nyerjenek. Az ötletes megoldással — könnyűszerkezetes födém felhelyezésével, tetővilágítással — új 1000 négyzetméteres raktárterületet nyertek, amelyre a szövetkezetnek régóta szüksége van. A munkát saját tervezéssel és kivitelezéssel végzik, így a költsége csak töredéke a szokásos építési költségnek. Az új raktárcsarnokot januárban már használni tudják, s így a szövetkezet tárolási kapacitása megtöbbszöröződik, és megszűnik az értékes anyagok szabad téren való elhelyezése. Szerelik a két épület között a tetőt
