Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

1985. december 24. NÉPÚJSÁG 9 Izgalmas sakkcsata Űrbéli pillantás a Pamírra A Szaljut—7 fedélzetéről készült űrfelvételek alapján tadzsik tudósok nagy kő­olaj- és földgázmezőket fe­deztek fel a Pamír-hegység- ben. Az olajkutatók már ki­jelölték a próbafúrások he­lyét, s jelenleg a fúróberen­dezéseket helyezik el. A Pamir Közép-Ázsia leg­nagyobb vízgyűjtő területe. Ez a tény a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából na­gyon fontos. Az űrfelvételek segítségével a hidrogeológu- sok pontosan behatárolják a vízlelőhelyeket és kidolgoz­zák az öntözési rendszerek optimális működtetésére vo­natkozó tervjavaslatot. Az űrfotósorozatok révén a Famírban lezajló termé­szeti jelenségek — például földcsuszamlások, gleccser­mozgások, omláisok — tör­vényszerűségeit tanulmá­nyozhatják a. kutatók. A Vash folyó mentén például olyan nagyobb törésvonala­kat mutattak ki, amelyekről a szakembereknek eddig nem volt tudomásuk. Ezek isme­retében több erőmű építési tervét módosítani kellett. (BUDAPRESS—APN) Tizenhárom éves főiskolás Az ukrajnai Szása Vecse- rok tizenhárom évesen fel­vételt nyert a herszoni pe­dagógiai főiskola fizika— matematika szakára. Már hétéves korában meg­mutatkoztak rendkívüli ma­tematikai képességei, így ál­talános iskolai tanulmányait mindjárt a negyedik osz­tállyal kezdhette. Szülei a „Dinamó” asztalitenisz edzői, akiknek keze alatt sok te­hetséges fiatal jutott el az országos hírnévhez. Van egy lányuk is, Jelena, aki ugyan­azon a pedagógiai főiskolán tanul, mint az öccse. Jelena az országos asztalitenisz-vá­logatott tagja, kiváló spor­toló. APN—KS Lengyelország Süllyed a lengyel tengerpart A Balti-tenger dél felé hú­zódik. Ennek következtében a skandináv tengerpart emel­kedik, a lengyel viszont süly- lyed. Persze, ezek a mozgá­sok rendkívül lassúak, évente alig 0,5—,1,5 millimétert tesz­nek ki, de évszázadok, illetve évezredek elteltével a part­vonal lényeges átalakulását idézik elő. Az átalakulások, változá­sok több, korábbi nyomát mutatták ki a tudósok a Balti-tenger lengyel övezeté­ben. A legutóbbi évezredek­ben a Balti-tenger tízegyné­hány kilométert 'húzódott dé­lebbre. A tengerfenéken még mindig világosan kirajzoló­dik a hajdani partvonal és az elöntött ihomokpart. A ten­ger az egykori ős völgy eken és a jégkorszak után kiala­kult árkokon keresztül hatolt a szárazföld mélyébe. A süllyedés különösen intenzív volt — és az ma is — az Odera torkolatánál. A mai Pomerániai- és Szczecini- öböl az Odera elöntött del­tája helyén jött létre. A régi tengerpart minden­esetre változatosabb volt, számos öböl és félsziget tar­kította. A tengeráramlások a félszigeteket pusztították el és a folyók torkolata elé ho­mokpadokat emeltek. így a torkolatok tavakká alakultak át. Hasonló jelenségnek le­hetünk tanúi napjainkban is. A Kaszab-partvidéken vissza­húzódik a tengerpart, ugyan­akkor hosszabbodik a Hel- félsziget, és újabb földnyelv fejlődik a Pucki-öbölben. A mai, alig 10 ezer éves Balti-tengernek is megvoltak az elődei. A közelmúltban bukkantak rá a 70 ezer évvel ezelőtti tenger nyomaira, s felfedezték a 200 ezer évvel ezelőtt létezett ős-Balti-ten- ger maradványait js. A mai Balti-tenger területét elfog­laló víztömeg az eljegesedé­sek közötti időszakokban többször is megjelent, az el­jegesedések idején pedig visszavonult nyugatra. A régi Balti-tenger partvonala a mai parttól körülbelül 70 kilométerre, délebbre haladt A lehűlések idején az északról érkező gleccser el­foglalta a Balti-medencét, s a tenger a 'Dániától nyugatra eső területekig vonult vissza. Az ősi Balti-tengernek tehát széles területen volt kapcso­lata az Atlanti-óceánnal. A legutóbbi geológiai kutatás során a Visztula-öbölnél, Elblag környékén az ős-Balti- kum rétegeiben bálna csont­vázra leltek. A különféle ten­geri organizmusok részletes vizsgálatával léhetővé válik a hajdani tenger hőmérsék­letének, sótartalmának, mély­ségének megállapítása is. Épülő autópálya-hálózat Muzulmánok Azerbajdzsánban ÓVÓ BÁCSI Mesterséges bőr A szovjet tudósoknak olyan mesterséges bőrt si­került előállítaniuk, amely­nek működése lényegében nem különbözik az ember bőrétől, s a jelek szerint ki­válóan alkalmas égési sebek gyors és forradásmentes gyó­gyítására. A mesterséges bőr áttetsző, tejszínű hártya. Ál­latokon már ki is próbálták. Rendkívül gyorsan ránő a sebre, a valódi bőrhöz il­leszkedéséhez csak öt-hét napra van szükség. Bulgáriában összesen 1100 kilométer hosszú autópálya­hálózat épül. A pálya Trákia nevű, 400 kilométeres sza­kasza köti össze a jugoszláv határtól Burgasz kikötőváro­sáig terjedő távolságot. Ez az autópálya kapcsolódik a Gdansk—Budapest—Szófia— A 95 éves Sziardar Ruhul- lajev Kizilavar faluban, a szovjet—iráni határ közélé­ben él. Parasztcsaládiban született, kora ifjúságától az iszlám hívője. A Korántól soha nem vált meg. így em­lékszik a régmúlt időkre: — 1917-ben a forradalom győzelme után dekrétum je­lent meg az egyház és ál­lam különválasztásáról. A falusi gazdagok és testőrsé­gük erre azt kezdték híresz- telni, hogy a kommunisták összeszedik a hívőktől a Ko. ránt, aztán elégetik, a me­cseteket meg bezárják. Mi tagadás, sokan hittek a szó­beszédnek. A hírek akkori­ban nagy késéssel jutottak el hozzánk. Nem volt rádió, újságokat is ritkán kaptunk. Meg kell mondanom, engem is gyötört a kétség: elfogad­jam, vagy ne az új hatal­mat? Tisztelet a hívőknek Moszkva környékén, Nyem- csinovkában lakik, így az­tán jó korán kel, hogy hét órára beérjen a moszkvai 172. számú óvodába, ahol huszonhét apróság várja Mi­hail Taraszovot, az „óvó bá­csit”. Mihail azonban alig múlt húszéves, és a gyerekek Misának, Misenykának becé­zik. Mi indította arra, hogy óvodások nevelője legyen? A gyermekkora olyan volt, mint sok más hasonló korú fiúé. A már említett Nyemcsinov- kában lakott, kergette a lab­dát, tábortüzet rakott, vagy iskola után a moziba nyar­galt a társaival, gyűjtötte a papírt, a fémet, amint illik. Talán ott kezdődött vonzal­ma a kicsikhez, hogy Vov­ka nevű barátjával gyakran elment az óvodába és együtt hozták haza Vovka kistest­vérét. Ekkoriban kukkantott be az óvodák derűs világá­ba és ismerte meg azt a szív­melengető érzést, amit a kis lurkók közelsége okoz. Hatodik osztályos korában már a legjobb úttörő vezető volt az iskolában. Igaz, a pajtások egyszerűen kirö­högték, amikor közölte, hogy ha nagy lesz, óvodában fog Konstantinápoly—Teherán transzeurópai főúthoz. A Várnát Burgasszal összekötő pályát Fekete-tengernek ne­vezik, míg a 420 kilométer hosszú Szófia—Várna út ne­ve Hemusz. Ez utóbbi át­metszi a Balkán-hegységet. Akikor kezdtem megnyu­godni, amikor láttam, hogy a falusi szegények bizottsá­ga osztani kezdte a szegé­nyek között a bégektől és kánoktól elkobzott földet, megkezdődött a szövetkezet szervezése, iskolát nyitottak a gyermekeinknek, írni-ol- vasnli tanították a felnőtte­ket. Egyszóval a falu új életet kezdett, ami pedig a vallást illeiti, mi csakúgy mint korábban, napjában öt­ször iimátkoztunk, pénte­kenként meghallgattuk a prédikációt, megtartottuk vallási ünnepeinket. Azerbajdzsánban a forra­dalom győzelmének első napjától fogva nagy tiszte­lettel viseltettek a hívőikkel szemben, nem gátolták meg vallásuk gyakorlását, az isz­lám ünnepek megünneplé­sét. Élettapasztalatom alap­ján nemcsak a saját magam, de hívőtársalm nevében is nyugodtan állíthatom ezt. A kormány segítsége Miért támogatták a muzul­mánok a szovjet hatalmat, megalakulásának első percé­től fogva? A 20-as években a fiatal köztársaságnak ko­moly nehézségekkel kellett megbirkóznia. Helyre kellett állítania a szétrombolt ipart, a katasztrofális helyzetben lévő mezőgázdaságot, meg kellett birkóznia az éhség­gel, a gyakorlatilag több mlint 90 százalékos írástu­datlansággal, a betegségek, kel és ugyanakkor szakem­bereket kellett kiképezniük. Olyan körülmények között, amikor minden munkanap­ra égető szükség volt, az azerbajdzsán kormány ren­deletet hozott, hogy a mu­zulmánok a vallási ünnep­napokon is megkapják a tel­jes fizetésüket. A muzulmán ünnepeken a munkáskerüle­tekben kapható volt az ak­koriban hiánycikknek szá­mító cukor és tea is. Ezt kö­vetően arra is engedélyt kaptak, hogy az Irakban lé­vő Kér bétába a zarándoklat­ra 300 rubel értékű aranyat vihessenek magukkal. A hívők támogatták a szovjet hatalmat, segítették az átmeneti korszak nehéz­ségeinek leküzdésében. Az írástudatlanság elleni harc­ba bevonták a muzulmán tanítókat. — Ami Dzardar RUhullajevet illeti, ő 1922- től egészen nyugdíjba vonu­lásáig, 1963-ig különböző szovjet intézményeknél dol­gozott. — Annák idején — mond­ja —, amikor földijeim még nem tudták aláírni a nevü­ket sem, én már írástudó voltam. Valószínűleg ennek köszönhetem, hogy a falum­ból ie'k megválasztottak ta­nácstitkárnak A vallási vezető A Kaukázuson túli terület muzulmán közösségének ve­zetője, AUasukjur Pamazade hozzáteszi, hogy egyetlen olyan esetről sem tud, ami­kor az iszlám hívőket aka­dályozták volna alkotmá­nyosan biztosított vallássza­badságukban. Nem zárjuk be mecseteink ajtaját senki előtt — mondja a vallási ve­zető — könyvelők és agro- nómusok, műhelyfőnökök és gyári munkások, parasztok és nyugdíjasok jönnek hoz­zánk. Az alkotmány értelmében a vallás és az állam elkülö­nült egymástól. Ez azonban nem jelenti, hogy egymástól elszigetelve élünk. Az állam például részt vesz mecsete­ink állagának megóvásában és renoválásában, segít a mekkai zarándoklatok meg­szervezéséiben, a Korán meg­jelentetésében, egyházi lapok kiadásában. Raszim Sukjurov APN—KS dolgozni, kicsikkel akar fog­lalkozni. Misa véghezvitte, amit ka­maszkorában elhatározott. A hadseregben leszolgálta a két évet és mostmár harmadik esztendeje dolgozik az em­lített moszkvai óvodában, a pedagógiai főiskolát levele­zőn végzi. Megkérdeztük tőle, hogyha majd megkapja a diplomá­ját, nem lenne-e kényelme­sebb, ha Nyemcsinovkában, a helyi óvodában helyezked­ne el? Így elég sok ideje el­megy az utazgatásra ... — Képtelen lennék itt­hagyni őket... — válaszolta. — Amikor ide kerültem, egy évig voltam egy csoporttal, aztán áthelyezte!^ egy má­sikhoz. A régi csoportom szabályosan megsértődött rám, nem értették meg, hogy miért váltam meg tőlük. Az­tán az egyik meg is mond­ta: „Misenyka nem szeret már minket, Misenyka el­ment tőlünk...” A mostani csoportommal második éve foglalkozom. Borzasztóan szeretem őket, legszíveseb­ben mennék velük az iskolá­ba is. Azon töröm a fejem, hogyha meglesz a diplomám, taníthatok is. Egy kerület­ből valók mind, a létszám is egy osztályra való. Mi­ért ne lehetnék majd taní­tójuk is az iskolában...? * A Szovjetunió sok ezer óvodájában mindössze körül­belül hatvan férfi dolgozik, vezetőként, nevelőként, ze­neoktatóként. Moszkvában négyen. A legfiatalabb — Misa Tanaszov. Berlinben, az Ernst Thälmann úttörőpalotában egyszerre kétezer kisdiák szórakozhat. Izgalmas sakkcsata az épü­let bejárati csarnokában. A hegyekben összesen több mint öt kilométer hosszú ala­gutat fúrnak és körülbelül 8 kilométer hosszban hidakat, viaduktokat építenek A szovjet—iráni határtól nem messze fekvő Kizilavar faluban élő 95 éves iszlám vallású Szardar Ruhullajev Mihail Taraszov, az óvó bácsi

Next

/
Thumbnails
Contents