Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 301. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. december 24., kedd. Kérdezzük meg Európát K érdezzék csak meg Európát: mikor unatkozott utoljá­ra? E kérdést Bálint György tette fel idestova fél évszázada, de hát faggathatnánk ma is földrészün­ket. Európa izgatottan figyelt Genfre, Európa izgatottan figyel a Szovjetunióra, Európa izgatottan figyel az Egye­sült Államokra... Megéltünk már véresebb és kegyetle­nebb izgalmakat, szegény jó mesterünk a hírlapírásban, Bálint György ott is veszett a nagy pusztulásban, ám — sajnos — ritkán adódó reményteli pillanataink ugyan­csak feszültek. Félünk. Talán nem is a legborzalmasabb­tól, attól a már csillagokig nyújtózó, egyetemes véggel fenyegető háborútól, mert azért bízunk abban: a történe­lem mégsem ismétli meg önmagát, és ez a négy évtizedes viszonylagos béke, melynek jubileumát éppen az idén ültük meg, hozott annyi értéket, hogy legyen mit félte­nünk, és ez a közös felelősség összekapcsol bennünket. Félünk. A terroristáktól is, persze, mert ki tudja, mikor kerülhet reánk a sor: repülőre szállunk, mert gyorsan szeretnénk otthon lenni:, s megeshet, aljas politikai játé­kok eszközei, netán áldozatai leszünk. Félünk. A féle­lemnek van nemes fajtája is, olyan, amely igazán méltó az emberhez, mert voltaképpen bizakodást fejez ki. Fé­lünk, hogy lemaradunk. Nincs Európában nemzet és ál­lam, közösség és egyén, ahol ne tapasztalhatnánk azt a félelmet, hogy a gazdaság, a tudomány, a kultúra ver­senyében rosszabb helyre szorul, nem tudja pozícióit megvédeni, esélytelenebb lesz a konkurenciában. Bizony. Európa ma sem unatkozik. Mennyire igaza volt Bálint Györgynek! Igenis, Európá­nak „egységes világra volna szüksége és egységes világ­képre. Nagy tömegeknek megint egyöntetűen kellene jó­nak és rossznak, szépnek és csúnyának ítélniük bizonyos dolgokat. Svédországtól Görögországig megint mindenütt egyformán kellene reagálni egyforma behatásokra.” De­hogyis kell ehhez feladni egyéniségünket, világnézetünket! A világkép egysége azt is jelentheti: az európai egyformán tudja, hogy a háború — rossz és a béke — jó. Svédor­szágtól Görögországig egyformán kellene reagálni arra, hogy nem tisztelik az embert, ha nem tisztelik a másik véleményét, egyformán kellene minősíteni az erőszakot. Egyébként pedig meg kellene őrizni Európa sokszínűsé­gét. Mert így szép Európa és így kerek a világ. Ha tanu­lunk egymástól, ha vitatkozunk egymással, és közben tiszteljük és szeretjük egymást. Vannak dolgok, amelyek kizárják egymást. Például a fasizmus és a demokrácia. Gondoljuk csak el, hogy mi­lyen szerencséje van ennek a mi mai Európánknak: föld­részünkön most nincsen fasiszta diktatúra! Tíz-húsz esz­tendővel ezelőtt Portugáliára kellett néznünk aggódva, meg Franco generális még mindig betilthatta Garcia Lor- cát, meg a görög ezredesek rémtettei tartották sakkban képzeletünket. Különböző rendszerekben élünk, s ugyan miért tagadnánk: e különböző rendszerekben sokféle ve­szélyek leselkednek reánk. Akadnak, akiket egy háború és az utána következő négy évtized sem tanított meg arra, hogy ki volt Hitler, ki volt Mussolini, ki volt Horthy, ki volt Antonescu, ki volt Salazar, ki volt Petain. Ébereknek kell lennünk, mert katolikusnak és luteránusnak, pra­voszlávnak és zsidónak, reformátusnak és jehovistának közös érdeke, hogy a múlt ne ismétlődjék meg. Közös ér­deke ez a szocialistának és a kapitalistának is. De azért örüljünk egy kicsit félelmeink, bizonytalanságaink köze­pette: addig már eljutottunk, hogy a fasiszta ország nin­csen Európánkban. Sokan élünk Európában. Különböző nyelveken be­szélünk, és kinek-kinek mást jelent Adam Mickiewicz, Heinrich Heine, Victor Hugo, Petőfi Sándor, Mihail Emi- nescu, avagy Alekszandr Puskin. Közös akaratra vágyott Ady Endre, a magyar jakobinus és a szlovák poéta, Hvi- ezdosláv válaszolta néki, hogy forrjon hát egy akarattá a vágy. Tudjuk, hogy messze vagyunk ettől a szép álomtól. A fegyvereket letettük, s még azt se mindenhol — gon­doljunk csak Ciprusra, meg az írekre —, de az indulatok és előítéletek lépten-nyomon szembekerülnek egymással. Méltatlanul Európához, méltatlanul a humanizmushoz. A türelem erényére lenne szükség, annak a fölismerésnek győzelmére, hogy gazdagítanunk kell egymást, és nem öncsonkítással foglalkozni. Mily rengeteg munka vár még reánk ezen a terepen! J ól tudta Bálint György, hogy „a szabadság és a rend korszakára vágyunk”. Messze vagyunk még ettől a céltól, de azért közelebb, mint akkor, amikor ő leírta ezeket a szavakat. S legyünk bármily türelmetlenek, azért a haladás tényeiről se feledkezzünk meg! önelé­gültségre nincsen oka Európának, Európa egyetlen zóná­jának sem. A reményről sosem mondhatunk le. Mi lenne a világból, ha már Európa is lemondana a reményről? E. F. P Mai számunkból EGY SZEKTAVEZÉR TÜNDÖKLÉSE £S BUKÁSA (2. old.) „Élelmet vittünk az Éhező BUDAPESTNEK” (3. old.) ÉGIG ÉRŐ FA (5. old.) ÜNNEPI BESZÉLGETÉS SEBESTYÉN ÁDÁM NÉPRAJZI GYŰJTŐVEL (6. old.) SZÜLETETT BETLEHEMBEN JÜDÁS (10. old.) HATEZER ÉVES ŰJKŐKORI ERŐDÍTMÉNY NYOMAI MÓRÁGY- TÜZKÖDOMBON (11. old.) KELLEMES ÜNNEPEKET, FUCHSÉK! (4. old.) ÉPÜL AZ ATOMERŐMŰ-ÓRIÁS ITTHON ÉS OTTHON (4. old.) MUZULMÁNOK AZERBÁJDZSÁNBAN (9. old.) ÜJ SZIBÉRIAI VASŰTVONAL (8. old.) „NE HAGYJUK, HOGY A VILLANYÓRA VÉGLEG KIALUDJON A KISDOROGI PÁLYÁN” (13. old.) AZ ÉV SPORTOLÓI (13. old) KALENDÁRIUMOK KORÁ (14. old.) GÖLYAVÁRÓBAN (7. old.) BARÁTSÁGÁPOLOK (7. old.) CSILLAGOK RÁDIÓÜZENETEI (12. old.) Sikeres év a Rábában Sikeres évet zártak a győ­ri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mezőgazdasági gé­peket gyártó üzemei. Eleget tettek valamennyi megren­delésüknek. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek, a termelési rendszerek 1985-re 250 nagy teljesítményű — 250 lóerős — traktort kértek. Ezeket ma­radéktalanul megkapták az erőgépekhez tartozó vető- és talajművelő gépekkel együtt. Igen népszerűek voltak a 15 lóerős kis traktorok is. Ezekből az idén ezret gyár­tottak. A kis traktorok a szántás, a vetés és a talaj - művelés mellett szállításra is használhatók. Az erőgép- konstruktőrök az idén újabb típusokat szerkesztettek. Há­rom 280 és ugyancsak három 320 lóerős motorral felszerelt erőgépet adták át kipróbá­lásra a termelési rendszerek­nek. Az első tesztelések rendkívül kedvezőek. Az új gépek nagyobb teljesítmé­nyűek, mint a sorozatban gyártottak és fogyasztásuk szántén kedvező. A Rába erőgépek jó hírét jelzi, hogy Szaúd-Arábia öt 250 lóerős motorú traktort, s hozzá húsz munkagépet rendelt kipróbálásra. Győ­rött bíznak abban, hogy a kitűnő gépek sivatagi talajok és időjárási körülmények kö­zött is jól vizsgáznak. » ;\ I Kellemes karácsonyi ünnepeket ( kívántuk ! ■' \ ’r~ V. \ X » v X -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents