Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. december 23. ^PÜJSÄG 3 Hz Országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját (Folytatás a 2. oldalról.) gatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, há­rom gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú kedvezményes ka­matozású hitelek felső hatá­ra is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer fo­rinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége: a jogcímek nagy­mértékben kiszélesednek. A bányászlakás-építés támoga. tása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 száza­lékról 5 százalékra mérsék­lődik, és az ifjúsági takarék- betét után nyújtható külön- kölcsön összegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emel­kednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ága­zatban biztosítjuk a meglé­vő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálko­dásának alapvető pénzügyi feltételeit. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építő­munka belső és külső vé­delméhez szükséges eszközö­ket. Sor kerül a sorállomá­nyú katonák és határőrök il­letményének emelésére is. A törvényjavaslat a taná­csoknak a VII. ötéves terv­időszakra vonatkozó pénz­ügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok VII. ötéves terv­időszakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyabb, mint a VI. ötéves tervidő­szakban. Az érdekeltségi be­vételek elsősorban a helyi tanácsokat illetik meg. Itt említette meg a tele­pülésfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakos­ságot mozgósító intézménnyé vált. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalék jut fejlesztésre. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívül nagy, de teljesíthető követelménye­ket támasztanak. A jövedel­mek elosztására kialakított Interpellációk Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően inter­pellációk következtek. VODILA BARNA (Borsod m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács ede- lényj járási hivatalának nyu­galmazott elnöke interpellált az igazságügyminiszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmond­ta, hogy az Edelényben meg­szüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hi­vatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos Vasárnapi műszak a Borsodi Szénbányákban elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonat­kozó elképzeléseinket telje­síteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat el­fogadását. PUSKÁS SÁNDOR (Heves m., 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazga­tóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság meg­bízásából ismertette a tör­vényjavaslat bizottsági vitá­jában elhangzott véleménye­ket és javaslatokat. Hang­súlyozta: a képviselők a nép­gazdaság helyzetének reális megítélése alapján tekintet­ték át a törvényjavaslatot, s annak tudatában, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. Egyfelől ugyanis a társadalom igényének meg­felelően törekszünk javítani az egyes ágazatok pénzügyi helyzetét, másrészt a forrá­sok csak részben állnak ren­delkezésre. A képviselők egyetértenek azzal, hogy a korábbiaknál nagyobb költ­ségvetési hiányt érdemes vál­lalni abban az esetben, ha az valóban lehetővé teszi a célok elérését, a gazdaság jövedelemtermelő képességé­nek növelését, az export bő­vítését. A továbbiakban az előadó utalt arra, hogy jövő eszten­dőtől kezdve jelentősen meg­változik a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendje. A középtávú pénz­ügyi előirányzatok tervezése során már érvényesült a ta­nácsok önállósága, s megvál­tozott a bevételek szerkeze­te és megoszlása is. Az esz­közök növekvő hányada jut a helyi tanácsoknak, részben a lakosság lélekszámúval arányosan, részben pedig a céltámogatások révén. Bővült a helyi tanácsok érdekeltsé­gi bevételeinek köre is. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a ta­nácsok 1986—1990. évi kö­zéptávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. dolgaikat csak 60—80 kilomé­teres utazást követően tudják elintézni. Kérte az igazságügyminísz tért: vizsgálja meg annak le­hetőségét, hogy az elkövet­kező években az említett in­tézmények ismételten Ede­lényben működhessenek. Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter vá­laszolt. Elmondta, hogy a ki­sebb létszámú, 2—4 fős bí­róságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek Szellemi műhelyeink Mit akar és mit tud nyújtani egy művelődési ház 7 Töprengések a közművelődés feladatairól és lehetőségeiről A negy ven művészeti csoport egyike a táncosoké, akik a gyerekekkel együtt négyszázan vannak A december 22-i vasárna­pon három műszakban ter­melt a Borsodi Szénbányák valamennyi aknája. Ennek megfelelően kimagasló ered­mények születtek. Lyukóbá. nyáról négyezer, a feketevöl­gyi aknáról pedig három és fél ezer tonna szenet küldtek a felszínre a bányászok. Ha­sonlóan szép teljesítménnyel dolgoztak a 'többi bánya­üzemben is. Így összesen 14 ezer tonna, a lakosság által igen keresett borsodi szenet indítottak útnak vasúti sze­relvényeken vasárnap a ke­let-magyarországi és dél-al­földi Tüzép-telepekre Bor­sodból. Az erőművek és a la­kosság ellátására teljes kapa­citással dolgozott a berentei központi szénosztályozómű is. Putnokon, ahol az elmúlt héten szerdán éjszaka az egyik vágatban — öngyulla­dás következtében — tűz keletkezett, szintén egész napos termelési műszakot tar­tottak már. Munkába állt egy 140 méter széles hatal­mas homlokfejtés, így innen is jelentős mennyiségű sze­net tudtak a felszínre hozni. megfelelő szakosítása nem biztosítható. 'Ugyanakkor el­várható, hogy az állampolgá­rok ügyes-bajos dolgait min­den egyes esetben jogpollti- kailag helyesen, törvényesen gyorsan és szakszerűen intéz­zék. Mindezt mérlegelve, nem tervezik az igazságügyi szer­vek visszahelyezését Edelény- be. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt ese­tekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter vá­laszát az interpelláló képvi­selő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést to­vábbra is tartsák napiren­den. Az Országgyűlés Markoja Imre válaszát 75 ellenszava­zattal, 13 tartózkodással tu­domásul vette. DR. VONA FERENC (Pest m. 16. vk.), ráckevei körzeti állatorvos a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. E ké­rést azzal indokolta, hogy a Csepel-sziget, a ?.éckevei-Du- na és környéke a budapesti dolgozók és az idelátogató külföldiek számára is kelle­mes pihenésre, kikapcsoló­dásra kínál lehetőséget. A Pest Megyei Tanács pénzügyi lehetőségei nem adnak módot az üdülőkörzet komplex fej­lesztésére. A képviselő kérte a belkereskedelmi minisz&rt, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Miniszter- tanács elé a Ráckevei-Duna üdülőkörzet VII. ötéves terv­től kezdődő kiemelt fejlesz­tését. Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter válaszolt. Hangsúlyoz­ta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idejéh az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad kikapcso­lódási lehetőséget, ezért fej­lesztésére, a jogos helyi igé­nyek kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támoga­tási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordíta­nak. A kormány jövőre meg­tárgyalja az idegenforgalom hosszú távú területi és tele­pülésfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is, hogy indokolt-e — s ha igen, mikor — felvenni a meglévő négy kiemelt üdülő­körzet mellé egy ötödiket. A belkereskedelmi minisz­ter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Országgyűlés téli ülés­szaka — amelyen Sarlós lát­ván, Cservenfka Ferencné és Péter János felváltva elnö­költ — Sarlós István zársza­vával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sike­res új esztendőt kívánt kép­viselőtársainak és választó­iknak. A tűz érintette bányarész­ben csökkent a gáz koncent­rációja, ezzel a veszélyhely­zet is. Az ideiglenesek után elkészült a két végleges vé­dőgát is; feladatuk a tűz oxigénutánpótlásának meg­szüntetése. A bányamentők egyes részeken már mentő- készülék nélkül dolgozhat­tak. A borsodi bányászok a ka­rácsonyi 24-i és 26-i szabad­napokon is egy, illetve há­rom műszakban termelnek majd a lakossági igények maradéktalan kielégítéséért. A címadó kérdésre, hogy mit is tud nyújtani egy mű­velődési ház, nevezetesen a Babits Mihály nevét viselő megyei központ, egyszerű a válasz, bár bonyolult ellent­mondások húzódnak meg mögötte. A „Ház” otthont tud nyújtani közösségeknek, tanfolyamoknak, művészeti csoportoknak, alkalmi össze­jöveteleknek — sok ember­nek. Hogy mi a feladata és eb­ből mit képes nap mint nap megvalósítani, arról Kis Pál István igazgatóval, és szak­mai helyettesével, D. Szabó Máriával beszélgettünk. Ép­pen jókor, mert előző este érkeztek vissza a népműve­lők háromnapos országos ta­nácskozásáról. A szakma eredményeit és gondjait hoz­ták magukkal, azzal a kér­déssel, hogy mit is lehet eb­ből itt, egy városi funkció­kat is ellátó megyei műve­lődési otthonban elvégezni. Az első témakör akörül bontakozott ki, hogy minden művelődési intézmény helyi­leg meghatározott, egyik fel­adata, hogy a helyi igénye­ket elégítse ki. Ugyanakkor közvetítenie kell a kultúrpo­litika céljait, képviselnie a saját szakmai igényeit, eze­ken keresztül pedig a kul­túrát. A konfliktus abból adódik, hogy a két igény nem mindig esik egybe, ezért a gyakorlati válasz itt is csak az lehet, hogy mindkettőt meg kell valósítani. A be­szélgetésben persze sok más szakmai részletkérdésről is szó esett. A másik érdekes probléma pedig az volt, hogy a műve­lődési központ mi is valójá­ban: szellemi műhely, alko­tó közösség, amely kisugár­zik az intézményen kívülre, vagy pedig kulturális nagy­üzem? A valóság sok Okból ebben a kérdésben is az, hogy mindkettőnek kell len­nie egyszerre. A szolgálta­tásban a közművelődés most már egészen messzire elment, egészen addig, hogy a pin­cében gombát termesztenek azért, hogy a műsorokat ki tudják fizetni. A „Babits” sajátos helyzetét Kis Pál Ist­ván igazgató abban látja, hogy lényegeesen kisebb a költségvetésük, mint más ha­sonló nagyságrendű intéz­ménynek, azért nem szűkít­hetik a rendezvények körét, mert akkor ,az éves veszte­ség csak nőne, nőne, sokkal inkább szélesíteni kell azo­kat, hogy „ledolgozzák” a minden évben keletkező hi­ányt. Emiatt viszont gyakor­ta éri őket az a vád, hogy drágák a jegyek és minde­nért pénzt kérnek. Hasonló ellentmondás ke­letkezik a rendezvények mi­nőségében is. Sok kritika ér­te az országban a Ludas Ma­tyi feldolgozását, amit Szek- szárdon is bemutatott a Ma­gyar Színkör, de megvették rá a 100 forintos jegyeket. Ennek az árából lehetett be­mutatni például Gyurkó László Fausztusz doktor bol- dogságos pokoljárása című művét. Ezek természetesen csak példák a közművelődés ellentmondásainak megvilá­gítására. Visszatérve a mű­helyvitára, úgy fogalmaztak, hogy az ott dolgozók „má­sodlagos népművelők”, akik csak áttételeken keresztül ta­lálkoznak az emberrel, akit művelnek, illetve önművelés­re késztetnek. Műhelymunkának lehet vi­szont nevezni a működő cso­portok gondozását, és a te­rületi művelődési házak se­gítését. Ez is új formában és új minőségben jelentke­zik. Jövőre a Közművelődé­si Tanács és más szervek pá­lyázat útján támogatást ad­nak kis művelődési házak felújításához. A megyei mű­velődési központ szakembe­rei, a helyi állami vezetéssel együttműködve megkeresték azt a 10-12 intézményt, ame­lyek sikerrel indulhatnak a pályázaton, de ehhez helyi közművelődési program is kell, és persze az anyagi erő egy része. A lakosság pedig akkor kapható társadalmi munkára, ha tudja, hogy eb­ből mi készül és ahhoz neki köze van. A pályázni kívá­nókkal közösen meghatároz­ták azt a közművelődési célt is, ami akkor valósulhat meg, ha helyben azért hajlandók összefogni is. Települése vá­logatja, hogy ez egy tánc- csoport, énekkar, gyűjte­mény, könyvtár, vagy bár­mi más legyen-e. A megyei művelődési központ építész szakembereket is bevont a munkába, hogy a felújításra szükséges pénz nagyság­rendje is ismert lehessen már a program elején. Terveik vannak itt Szek- szárdon is szép számmal, in­dulna például cigányklub, de még keresik hozzá azt az „elsődleges népművelőt”, szaknyelven animátort, aki ennek vezetésére alkalmas. Hasonló a helyzet a kismo- torosok klubjával is. Nem érdemes addig egy csoportot megindítani, amíg nincs megfelelő vezető a működ­tetésére, tehát ma már az elsődleges népművelő meg­találása a féladatunk. Nem mondták, de igaz, hogy munkájuknak már csak kis része a közönség­szervezés, a nagyobbik a közösségszervezés. Megint más feladat, hogyha alakul valahol egy csoport, azt be kell fogadniuk. Ha bélyeg- gyűjtők, galambtenyésztők, háziasszonyok, vagy éppen környezetvédők tenni akar. nak valamit, akkor a műve­lődési ház feladata, hogy otthont adjon, a közösséget gondozza, annak vezetőjét segítse a megfelelő szakem­berek és az előadók „prog­ramozásában”. Ezekből a kö­zösségekből szerveződhetnek aztán a komoly szellemi mű. helyek. Nagy sikere volt eddig a szabadegyetem sorozatnák, volt olyan előadás, amely négyszáz hallgatót vonzott. A cél nem a négyszáz ember összegyűjtése, hanem, hogy legyen egy érdeklődő szelle­mi mag, akik íköré aztán szerveződnék a többiek, és akik közvetítik a közösség igényeit a művelődési in­tézményhez. Már sok ilyen közösség működik a házban. Csoport pedig any- nyira sok van, hogy vezény­lésük már percnyi pontos­ságot .igényel, ugyanakkor már veszélyezteti a kötetlen beszélgetés lehetőségét, azt, hogy még egy kicsit együtt maradjon a társaság, ha be­szélgetni akar. Negyven klub, illetve szakkör műkö­dik rendszeresen, az idén 79 féle tanfolyam volt a ház­ban. Több a színháztermi ren­dezvényük, mint egy va­lódi színháznak, ugyanakkor egyharmad hozzá a techni­kai apparátus. Egy évben 270 alkalommal volt foglalt a színházterem, mintegy het­venezer látogató ült be a rendezvényékre. A feladatok és ellentmon­dások csak kisebb részének érzékeltetésére volt módunk, a gondok részletezése sem feladatunk. Mindenesetre tény, hogy az épület 15 éves, felújiftása aktuális, mert a karbantartás nem volt töké­letes, de ez is pénz kérdé­se, amit mündig mindenki kevesell. Ettől függetlenül a művelődési ház és azok a külső és belső műhelyek, amelyekről ebben az írásban szó sem esett — és amelyek közül nem egy területi vagy országos hírű — a feladatait teljesíti. Működik a szolgál­tatásokon belül a szórakoz­tatóipari „részleg”, a hasznos tanfolyamok egymást érik, az ismeretterjesztés különfé­le formákban folyik, a mű­vészeti csoportok működnek, „színháza” a legjobbak közé tartozik az országban, kis és nagy rendezvényeknek he. lyet tud adni. Mindehhez van 69,5 státus, ebből har­mincán népművelők. Szak­irányú egyetemet hatan, fő­iskolát heten végeztek. De vannak óvónők, tanárok ... Valamennyi dolgozó össz­munkájára szükség van ah­hoz, hogy egyensúlyban ma­radjon a szellemi műhely és a kulturális nagyüzem. Ihárosi Ibolya Fotó; Kapfinger András A Jazz Kvartett a márványteremben

Next

/
Thumbnails
Contents