Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. december 23.

^PÜJSÄG 3

Hz Országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját

(Folytatás a 2. oldalról.)

gatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége: a jogcímek nagymértékben kiszélesednek. A bányászlakás-építés támoga. tása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarék- betét után nyújtható külön- kölcsön összegét is emeljük.

— Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ágazatban biztosítjuk a meglévő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit.

A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építőmunka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú katonák és határőrök illetményének emelésére is.

A törvényjavaslat a tanácsoknak a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyabb, mint a VI. ötéves tervidőszakban. Az érdekeltségi bevételek elsősorban a helyi tanácsokat illetik meg.

Itt említette meg a településfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakosságot mozgósító intézménnyé vált.

A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalék jut fejlesztésre.

A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívül nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására kialakított

Interpellációk

Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek.

VODILA BARNA (Borsod m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács ede- lényj járási hivatalának nyugalmazott elnöke interpellált az igazságügyminiszterhez.

Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmondta, hogy az Edelényben megszüntetett járásbíróság,

ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos

Vasárnapi műszak a Borsodi Szénbányákban

elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását.

PUSKÁS SÁNDOR (Heves m., 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott véleményeket és javaslatokat. Hangsúlyozta: a képviselők a népgazdaság helyzetének reális megítélése alapján tekintették át a törvényjavaslatot, s annak tudatában, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. Egyfelől ugyanis a társadalom igényének megfelelően törekszünk javítani az egyes ágazatok pénzügyi helyzetét, másrészt a források csak részben állnak rendelkezésre. A képviselők egyetértenek azzal, hogy a korábbiaknál nagyobb költségvetési hiányt érdemes vállalni abban az esetben, ha az valóban lehetővé teszi a célok elérését, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelését, az export bővítését.

A továbbiakban az előadó utalt arra, hogy jövő esztendőtől kezdve jelentősen megváltozik a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendje. A középtávú pénzügyi előirányzatok tervezése során már érvényesült a tanácsok önállósága, s megváltozott a bevételek szerkezete és megoszlása is. Az eszközök növekvő hányada jut a helyi tanácsoknak, részben a lakosság lélekszámúval arányosan, részben pedig a céltámogatások révén. Bővült a helyi tanácsok érdekeltségi bevételeinek köre is.

A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta.

dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni.

Kérte az igazságügyminísz tért: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az elkövetkező években az említett intézmények ismételten Edelényben működhessenek.

Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bíróságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek

Szellemi műhelyeink

Mit akar és mit tud nyújtani

egy művelődési ház 7

Töprengések a közművelődés feladatairól és lehetőségeiről

A negy ven művészeti csoport egyike a táncosoké, akik a gyerekekkel együtt négyszázan vannak

A december 22-i vasárnapon három műszakban termelt a Borsodi Szénbányák valamennyi aknája. Ennek megfelelően kimagasló eredmények születtek. Lyukóbá. nyáról négyezer, a feketevölgyi aknáról pedig három és fél ezer tonna szenet küldtek a felszínre a bányászok. Hasonlóan szép teljesítménnyel dolgoztak a 'többi bányaüzemben is. Így összesen 14 ezer tonna, a lakosság által igen keresett borsodi szenet indítottak útnak vasúti szerelvényeken vasárnap a kelet-magyarországi és dél-alföldi Tüzép-telepekre Borsodból. Az erőművek és a lakosság ellátására teljes kapacitással dolgozott a berentei központi szénosztályozómű is.

Putnokon, ahol az elmúlt héten szerdán éjszaka az egyik vágatban — öngyulladás következtében — tűz keletkezett, szintén egész napos termelési műszakot tartottak már. Munkába állt egy 140 méter széles hatalmas homlokfejtés, így innen is jelentős mennyiségű szenet tudtak a felszínre hozni.

megfelelő szakosítása nem biztosítható. 'Ugyanakkor elvárható, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgait minden egyes esetben jogpollti- kailag helyesen, törvényesen gyorsan és szakszerűen intézzék.

Mindezt mérlegelve, nem tervezik az igazságügyi szervek visszahelyezését Edelény- be. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt esetekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben.

Az igazságügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést továbbra is tartsák napirenden.

Az Országgyűlés Markoja Imre válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette.

DR. VONA FERENC (Pest m. 16. vk.), ráckevei körzeti állatorvos a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. E kérést azzal indokolta, hogy a Csepel-sziget, a ?.éckevei-Du- na és környéke a budapesti dolgozók és az idelátogató külföldiek számára is kellemes pihenésre, kikapcsolódásra kínál lehetőséget. A Pest Megyei Tanács pénzügyi lehetőségei nem adnak módot az üdülőkörzet komplex fejlesztésére. A képviselő kérte a belkereskedelmi minisz&rt, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Miniszter- tanács elé a Ráckevei-Duna üdülőkörzet VII. ötéves tervtől kezdődő kiemelt fejlesztését.

Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idejéh az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad kikapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igények kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támogatási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A kormány jövőre megtárgyalja az idegenforgalom hosszú távú területi és településfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is, hogy indokolt-e — s ha igen, mikor — felvenni a meglévő négy kiemelt üdülőkörzet mellé egy ötödiket.

A belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette.

Az Országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Sarlós látván, Cservenfka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — Sarlós István zárszavával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képviselőtársainak és választóiknak.

A tűz érintette bányarészben csökkent a gáz koncentrációja, ezzel a veszélyhelyzet is. Az ideiglenesek után elkészült a két végleges védőgát is; feladatuk a tűz oxigénutánpótlásának megszüntetése. A bányamentők egyes részeken már mentő- készülék nélkül dolgozhattak.

A borsodi bányászok a karácsonyi 24-i és 26-i szabadnapokon is egy, illetve három műszakban termelnek majd a lakossági igények maradéktalan kielégítéséért.

A címadó kérdésre, hogy mit is tud nyújtani egy művelődési ház, nevezetesen a Babits Mihály nevét viselő megyei központ, egyszerű a válasz, bár bonyolult ellentmondások húzódnak meg mögötte. A „Ház” otthont tud nyújtani közösségeknek, tanfolyamoknak, művészeti csoportoknak, alkalmi összejöveteleknek — sok embernek.

Hogy mi a feladata és ebből mit képes nap mint nap megvalósítani, arról Kis Pál István igazgatóval, és szakmai helyettesével, D. Szabó Máriával beszélgettünk. Éppen jókor, mert előző este érkeztek vissza a népművelők háromnapos országos tanácskozásáról. A szakma eredményeit és gondjait hozták magukkal, azzal a kérdéssel, hogy mit is lehet ebből itt, egy városi funkciókat is ellátó megyei művelődési otthonban elvégezni.

Az első témakör akörül bontakozott ki, hogy minden művelődési intézmény helyileg meghatározott, egyik feladata, hogy a helyi igényeket elégítse ki. Ugyanakkor közvetítenie kell a kultúrpolitika céljait, képviselnie a saját szakmai igényeit, ezeken keresztül pedig a kultúrát. A konfliktus abból adódik, hogy a két igény nem mindig esik egybe, ezért a gyakorlati válasz itt is csak az lehet, hogy mindkettőt meg kell valósítani. A beszélgetésben persze sok más szakmai részletkérdésről is szó esett.

A másik érdekes probléma pedig az volt, hogy a művelődési központ mi is valójában: szellemi műhely, alkotó közösség, amely kisugárzik az intézményen kívülre, vagy pedig kulturális nagyüzem? A valóság sok Okból ebben a kérdésben is az, hogy mindkettőnek kell lennie egyszerre. A szolgáltatásban a közművelődés most már egészen messzire elment, egészen addig, hogy a pincében gombát termesztenek azért, hogy a műsorokat ki tudják fizetni. A „Babits” sajátos helyzetét Kis Pál István igazgató abban látja, hogy lényegeesen kisebb a költségvetésük, mint más hasonló nagyságrendű intézménynek, azért nem szűkíthetik a rendezvények körét, mert akkor ,az éves veszteség csak nőne, nőne, sokkal inkább szélesíteni kell azokat, hogy „ledolgozzák” a minden évben keletkező hiányt. Emiatt viszont gyakorta éri őket az a vád, hogy drágák a jegyek és mindenért pénzt kérnek.

Hasonló ellentmondás keletkezik a rendezvények minőségében is. Sok kritika érte az országban a Ludas Matyi feldolgozását, amit Szek- szárdon is bemutatott a Magyar Színkör, de megvették rá a 100 forintos jegyeket. Ennek az árából lehetett bemutatni például Gyurkó László Fausztusz doktor bol- dogságos pokoljárása című

művét. Ezek természetesen csak példák a közművelődés ellentmondásainak megvilágítására. Visszatérve a műhelyvitára, úgy fogalmaztak, hogy az ott dolgozók „másodlagos népművelők”, akik csak áttételeken keresztül találkoznak az emberrel, akit művelnek, illetve önművelésre késztetnek.

Műhelymunkának lehet viszont nevezni a működő csoportok gondozását, és a területi művelődési házak segítését. Ez is új formában és új minőségben jelentkezik. Jövőre a Közművelődési Tanács és más szervek pályázat útján támogatást adnak kis művelődési házak felújításához. A megyei művelődési központ szakemberei, a helyi állami vezetéssel együttműködve megkeresték azt a 10-12 intézményt, amelyek sikerrel indulhatnak a pályázaton, de ehhez helyi közművelődési program is kell, és persze az anyagi erő egy része. A lakosság pedig akkor kapható társadalmi munkára, ha tudja, hogy ebből mi készül és ahhoz neki köze van. A pályázni kívánókkal közösen meghatározták azt a közművelődési célt is, ami akkor valósulhat meg, ha helyben azért hajlandók összefogni is. Települése válogatja, hogy ez egy tánc- csoport, énekkar, gyűjtemény, könyvtár, vagy bármi más legyen-e. A megyei művelődési központ építész szakembereket is bevont a munkába, hogy a felújításra szükséges pénz nagyságrendje is ismert lehessen már a program elején.

Terveik vannak itt Szek- szárdon is szép számmal, indulna például cigányklub, de még keresik hozzá azt az „elsődleges népművelőt”, szaknyelven animátort, aki ennek vezetésére alkalmas. Hasonló a helyzet a kismo- torosok klubjával is. Nem érdemes addig egy csoportot megindítani, amíg nincs megfelelő vezető a működtetésére, tehát ma már az elsődleges népművelő megtalálása a féladatunk.

Nem mondták, de igaz, hogy munkájuknak már csak kis része a közönségszervezés, a nagyobbik a közösségszervezés. Megint más feladat, hogyha alakul valahol egy csoport, azt be kell fogadniuk. Ha bélyeg- gyűjtők, galambtenyésztők, háziasszonyok, vagy éppen környezetvédők tenni akar. nak valamit, akkor a művelődési ház feladata, hogy otthont adjon, a közösséget gondozza, annak vezetőjét segítse a megfelelő szakemberek és az előadók „programozásában”. Ezekből a közösségekből szerveződhetnek aztán a komoly szellemi mű. helyek.

Nagy sikere volt eddig a szabadegyetem sorozatnák, volt olyan előadás, amely négyszáz hallgatót vonzott. A cél nem a négyszáz ember összegyűjtése, hanem, hogy legyen egy érdeklődő szellemi mag, akik íköré aztán szerveződnék a többiek, és akik közvetítik a közösség igényeit a művelődési intézményhez. Már sok ilyen közösség működik a házban. Csoport pedig any- nyira sok van, hogy vezénylésük már percnyi pontosságot .igényel, ugyanakkor már veszélyezteti a kötetlen beszélgetés lehetőségét, azt, hogy még egy kicsit együtt maradjon a társaság, ha beszélgetni akar. Negyven klub, illetve szakkör működik rendszeresen, az idén 79 féle tanfolyam volt a házban.

Több a színháztermi rendezvényük, mint egy valódi színháznak, ugyanakkor egyharmad hozzá a technikai apparátus. Egy évben 270 alkalommal volt foglalt a színházterem, mintegy hetvenezer látogató ült be a rendezvényékre.

A feladatok és ellentmondások csak kisebb részének érzékeltetésére volt módunk, a gondok részletezése sem feladatunk. Mindenesetre tény, hogy az épület 15 éves, felújiftása aktuális, mert a karbantartás nem volt tökéletes, de ez is pénz kérdése, amit mündig mindenki kevesell. Ettől függetlenül a művelődési ház és azok a külső és belső műhelyek, amelyekről ebben az írásban szó sem esett — és amelyek közül nem egy területi vagy országos hírű — a feladatait teljesíti. Működik a szolgáltatásokon belül a szórakoztatóipari „részleg”, a hasznos tanfolyamok egymást érik, az ismeretterjesztés különféle formákban folyik, a művészeti csoportok működnek, „színháza” a legjobbak közé tartozik az országban, kis és nagy rendezvényeknek he. lyet tud adni. Mindehhez van 69,5 státus, ebből harmincán népművelők. Szakirányú egyetemet hatan, főiskolát heten végeztek. De vannak óvónők, tanárok ...

Valamennyi dolgozó összmunkájára szükség van ahhoz, hogy egyensúlyban maradjon a szellemi műhely és a kulturális nagyüzem.

Ihárosi Ibolya Fotó; Kapfinger András

A Jazz Kvartett a márványteremben