Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. december 23. Az Országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) villamos energia mennyisége a VI. ötéves tervhez viszonyítva négyszeresére nő, a második ütemben pedig — kormányszintű döntés értelmében — további 1760 megawattal bővül az erőmű kapacitása. dás meggyorsítására célszerű lenne országos, ágazati és vállalati méretekben is elemzés tárgyává tenni a megújulást akadályozó, vagy az azt nem eléggé ösztönző tényezőket — hangoztatta. SZABÓNÉ KARAKAS IRÉN (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa üdvözölte az elmaradt térségek felzárkóztatására készült programot, mert mint mondotta, az e térségben lakók életkörülményeinek javítása csak az eredendő okok megváltoztatásával, elsősorban a helyben gazdálkodó szövetkezetek erősítésével lehetséges. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ezeken a terüA továbbiakban a miniszterei nők-'helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzékelték, hogy a fő követelmény az ipar versenyképességének javítása. De az az ellentmondás is felszínre került, hogy miközben a vállalatok nagyobb mozgásteret kívánnak, és a kormányzat ennek feltételeit szeretné is megteremteni, addig itt is szóba hoztak néhány olyan ágazatot, amelynek a rendbetételéhez sok pénz kell. A felszólalók szóvá tették a foglalkoztatás és a keresetszabályozás ügyét. A kormány is úgy látja, hogy a hatékony foglalkoztatásban még sok tennivaló van, ezért az első negyedévben áttekinti az idevágó kérdéseket. Faluvégi Lajos válaszában részletesen kitért a szénbányászat és a kohászait kérdéseire. Az energetika ügyelt a terv összefüggésrendszere megfelelőképp elrendezi. Nagy elismeréssel szólt a szénbányászok helytállásáról az ország energiaellátásában. Sajnos, a VI. ötéves terv széntermelési előirányzatait különféle okok miatt így sem sikerült teljesíteni. — Megvizsgáljuk— mondotta — milyen racionaldzáláleteken élők ereje kevés helyzetük javítására. FEHÉR TIBOR (Veszprém m., 1. Vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója üdvözölte a VII. ötéves tervben megfogalmazott tanteremépítési szándékot, amely az oktatói munka minőségének javítására is lehetőséget ad majd. Helyesnek ítélte a számítás- technika toyábbi bővítésével, a videotechnika szélesebb körű elterjesztésével kapcsolatos elgondolásokat is. BERDÁR BÉLA (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója megállapította: a VII. ötéves tervben minden eddiginél többet költünk környezetvédelemre, bár — ha az igények oldaláról vizsgáljuk — nyilvánvaló, hogy csak a legfontosabb célok teljesülhetnek. A képviselő utalt arra is, hogy a környezetvédelem azon is múlik, miként viszonyul hozzá a társadalom. Javasolta: a következő években fordítsunk nagyobb figyelmet a környezetvédelmi megfigyelő, mérő és információs hálózat kiépítésére. KOVÁCS MÁTYÁS (Komárom m., 4. vk), az Oroszlányi Szénbányák pártbizottságának titkára a bányászatra vonatkozó szabályozás időtállóságát fontos követelménynek minősítette. Kívánatos lenne például, hogy az év elején kitűzött, nagyobb teljesítményekhez kötött többletbér ne csak év végi hajrára ösztönözzön, hanem az egész esztendőben szervező erőt jelentsen a tartalékok mozgósítására. si lehetőségek Vannak még a műszáki fejlesztésben, hogy szervezettebben, kevesebb teher vállalásával lehessen majd a feladatokat teljesíteni. Faluvégi Lajos a hozzászólásokra reagálva elmondta, hogy a kormány foglalkozik a biomassza energetikai felhasználásával. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy elsőrendű feladat a hatékonyság növelése. Ez az üzemek egy részénél már megtörtént. — A következő időszakban figyelemmel kísérjük az állattenyésztést segítő intézkedéseket, hogy fenntartsuk a termelési kedvet — mondotta —, foglalkozunk a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetének javításával is. Paluvégi Lajos válaszában egyetértett azzal, hogy a tanácsok költségvetéseiben a közoktatás nagyobb figyelmet kapjon. Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvény- módosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv. és költségvetési bizottság által előterjesztett, valaEzután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásának kedvezőtlen vonásai mellett igen tiszteletre méltó és megőrzendő eredményeit is hansúlyozni kell. Fizetőképességünket ez évben is fenntartottuk. Nőtt a feldolgozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv szerint alakul. A kormány igazított a szabályozókon, részben év közben, részben pedig jövő évi hatállyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukoricatermelés vagy egyes állattenyésztési ágazatok fokozott ösztönzésének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. A hatékonyság javulása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, illetve ennek javítása kemény, fegyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e téren elérjük-e azt a változást, amely a termelés és a hatékonyság dinamikus fejlődését már 1986- ban — s remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csökkentésére. Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzésére és a szociális-kulturális körülmények további javítására. De e magas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi versenyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti átalakulás folytatódása — remélhetőleg az eddiginél gyorsabb ütemben. Ennek mindenekelőtt az exportképesség javulásában kell kifejezésre jutnia. Ezt az irányzatot igyekszik erősíteni a szabályozók módosításának sok eleme, de emellett állami gazdaságszervezési intézkedéseket is teszünk az export előmozdítására. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a törvényjavaslat mint a vitában elhangzott módosításökkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről Hetényi István (Telefotó) szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadásók 10 százalékkal növekednek. Az állami költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk kerülni a kiadásoknak egy végletesen restriktiv előirányzását, másrészt az adók nagyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folyamatok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaságban! A költségvetés előirányzataiban meghatározóak a vállalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul, és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kereteit. Ám nem lehetett eltekinteni a szabályozók mértékének változásától néhány területen — így a többi között a nyereségadó bizonyos mértékű emelésére kényszerül. tünk. A módosítások egyik célja az, hogy a jövedelmek központosítása és elosztása a jövő évi terv követelményeihez igazodjék. Másrészt a szabályozók változása azt is célozza, hogy ösztönözzük a versenyképes termelést, és jobban szolgáljuk az áremelkedést fékező politikát, amely a jövő évre hangsúlyozott gazdasági prioritásunkká vált. Hetényi István az intézkedések közül kiemelte a felhalmozási adó részben szelektív, részben általános csökkentését, valamint az exportorientált fejlesztéseket, a strukturális változásokat segítő, pályázati úton elnyerhető pénzügyi kedvezmények megnövekedését. Kitért arra, hogy egyes termelési ágak az elmúlt időszakban növekvő támogatást igényeltek, s 1986-ra is igényelnek. Ilyen a szénbányászat, a vasköhászat és az élelmiszergazdaság néhány területe. Ezekben az ágazatokban — hangoztatta — nagyon következetes munkára van szükség ahhoz, hogy a termelés szerkezete előnyösebbé váljék, s igen szigorú költséggazdálkodással mérsékeljék a kiadásokat. Az adópolitikai törekvésekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevékenység után fizetendő jövedelemadózásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél, némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jövedelmeknél — némi adóemelést irányoz elő. Az intézkedések szem előtt tartszóló törvényjavaslatot általánosságban és reszleteilben egyhangúlag elfogadta. ják a termelési politika céljait: növeljük a kedvezményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az ipartitanuló-neveléshez nyújtott támogatást, és így tovább. A szellemi tevékenységek után fizetendő adó is kedvezőbbé vált, egy rnéltá- nyosabb költségelszámolási lehetőség révén. A közteherviselés jobb érvényesítése érdekében a kormány javaslatot dolgozott ki a nem lakás céljára szolgáló, építmény jellegű ingatlanok, üdülők adóztatásának módosítására már 1986-ban. A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak nö. vekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az importárak növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára, és a tv-előfizetési dí jakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni azzal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5—5,5 százalékos lesz. A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre. Január 1-től a szénibányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászlatban pedig a fiziikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglakoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. Így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven óven aluli nyugdíjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március 1-tőd a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támo(Folytatás a 3. oldalon.) KOVÁCS ANDRÁS (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cükor- gyár főmérnöke kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fogalmazza meg azokat a jövedelem- és keresetszabályozási elveket, amelyek a munkaerő-foglalkoztatás hatékonyabbá tételére hivatottak. A javaslat lehetőséget nyújt olyan személyi jövedelemszabályozásra, amely a korábbi, és még sok helyütt létező „létszámhígító” szemléletet megtakarítóvá változJUHÁSZ MIHÁLY (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója felszólalásában a terv nyitottságát és rugalmasságra törekvését emelte ki. A műszaki-gazdasági halaFaluvégi Lajos összefoglalója Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes kaipoitt szót, hogy összefoglalja a kétnapos Vitában elhangzottakat. A kormány nevében köszönetét mondott a tartalmas és felelős vitáért, a tervezők nevében az elismerő Szávákért. Megálllapította, hogy a törvényjavaslat a vitában egyetértést és támogatást kapott. Az elhangzott észrevételek, megjegyzések két kérdés körül csoportosultak. Az egyik, hogy a tervjavaslat nem tud az emberek minden igényének olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A másik: vajon mindén területen rendelkezésre állnak-e majd a nagy feladatok megoldásához, a kibontakozáshoz szükséges eszközök. E két figyelemfelhívást indokoltnak tartjük — mondotta —, ezek kifejezik a társadalom növekvő önismeretét, a szélesedő demokratizmust, és a közös ügyekért érzett felelősséget is. A következő időszak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a tervezés társadalmi érzékenységét és a nagyobb teljesítményeikre késztető eszközöket. A társadalmi várakozásokhoz csak oly módon tudunk jobban közelíteni, ha az a teljesítményeken alapul. A kibontakozást nem lehet, de nem is akarjuk másra építeni. Ez a terv kulcskérdése. A vita megerősítette, hogy a tervjavaslat összhangban van a XIII. kongresszus határozataival és a kormány ötéves munkaprogramjával. A tervjavaslatot úgy minősítette, hogy az szorgalmas munkán alapuló előrehaladást tesz lehetővé. A tervjavaslatról legtöbbször elhangzott jelző az volt — mondotta —, hogy: reális. Ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt években milyen feladatokkal birkóztunk meg, s végül is hova jutottunk, ez a jelző igaz és vállalható. A mai körülményeink között inkább erényt, mint bátortalanságot tükröz. Az 1986. évi költségvetés és a tanácsok 1986-1990. évi pénzügyi terve Hetónyi István pónzUgyminiszter előterjesztése Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese választ ad az interpellációkra. (Telcfotó) Simon Péter (Telefotó)
