Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. december 23. Az Országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) villamos energia mennyisége a VI. ötéves tervhez viszo­nyítva négyszeresére nő, a második ütemben pedig — kormányszintű döntés értel­mében — további 1760 mega­wattal bővül az erőmű ka­pacitása. dás meggyorsítására célszerű lenne országos, ágazati és vállalati méretekben is elem­zés tárgyává tenni a meg­újulást akadályozó, vagy az azt nem eléggé ösztönző té­nyezőket — hangoztatta. SZABÓNÉ KARAKAS IRÉN (Vas m., 8. vk.), a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vasvári üzemének ál­latorvosa üdvözölte az elma­radt térségek felzárkóztatá­sára készült progra­mot, mert mint mon­dotta, az e térségben lakók életkörülményeinek javítása csak az eredendő okok meg­változtatásával, elsősorban a helyben gazdálkodó szövet­kezetek erősítésével lehetsé­ges. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az ezeken a terü­A továbbiakban a minisz­terei nők-'helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzé­kelték, hogy a fő követel­mény az ipar versenyképes­ségének javítása. De az az ellentmondás is felszínre került, hogy miközben a vállalatok nagyobb mozgás­teret kívánnak, és a kor­mányzat ennek feltételeit szeretné is megteremteni, addig itt is szóba hoztak néhány olyan ágazatot, amelynek a rendbetételéhez sok pénz kell. A felszólalók szóvá tették a foglalkoztatás és a kere­setszabályozás ügyét. A kor­mány is úgy látja, hogy a hatékony foglalkoztatásban még sok tennivaló van, ezért az első negyedévben átte­kinti az idevágó kérdéseket. Faluvégi Lajos válaszában részletesen kitért a szénbá­nyászat és a kohászait kérdé­seire. Az energetika ügyelt a terv összefüggésrendszere megfelelőképp elrendezi. Nagy elismeréssel szólt a szénbányászok helytállásáról az ország energiaellátásá­ban. Sajnos, a VI. ötéves terv széntermelési előirány­zatait különféle okok miatt így sem sikerült teljesíteni. — Megvizsgáljuk— mon­dotta — milyen racionaldzálá­leteken élők ereje kevés helyzetük javítására. FEHÉR TIBOR (Veszprém m., 1. Vk.), a Közlekedésgé­pészeti Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szere­lőipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatója üdvözölte a VII. ötéves tervben megfo­galmazott tanteremépítési szándékot, amely az oktatói munka minőségének javítá­sára is lehetőséget ad majd. Helyesnek ítélte a számítás- technika toyábbi bővítésével, a videotechnika szélesebb körű elterjesztésével kapcso­latos elgondolásokat is. BERDÁR BÉLA (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság főigazgatója megállapította: a VII. ötéves tervben minden eddiginél többet költünk környezetvé­delemre, bár — ha az igé­nyek oldaláról vizsgáljuk — nyilvánvaló, hogy csak a leg­fontosabb célok teljesülhet­nek. A képviselő utalt arra is, hogy a környezetvédelem azon is múlik, miként viszo­nyul hozzá a társadalom. Javasolta: a következő években fordítsunk nagyobb figyelmet a környezetvédel­mi megfigyelő, mérő és in­formációs hálózat kiépítésé­re. KOVÁCS MÁTYÁS (Ko­márom m., 4. vk), az Orosz­lányi Szénbányák pártbizott­ságának titkára a bányászat­ra vonatkozó szabályozás időtállóságát fontos követel­ménynek minősítette. Kívá­natos lenne például, hogy az év elején kitűzött, nagyobb teljesítményekhez kötött többletbér ne csak év végi hajrára ösztönözzön, hanem az egész esztendőben szerve­ző erőt jelentsen a tartalé­kok mozgósítására. si lehetőségek Vannak még a műszáki fejlesztésben, hogy szervezettebben, kevesebb teher vállalásával lehessen majd a feladatokat teljesíte­ni. Faluvégi Lajos a hozzá­szólásokra reagálva elmond­ta, hogy a kormány foglal­kozik a biomassza energeti­kai felhasználásával. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy elsőren­dű feladat a hatékonyság növelése. Ez az üzemek egy részénél már megtörtént. — A következő időszakban figyelemmel kísérjük az ál­lattenyésztést segítő intézke­déseket, hogy fenntartsuk a termelési kedvet — mondot­ta —, foglalkozunk a kedve­zőtlen adottságú szövetkeze­tek helyzetének javításával is. Paluvégi Lajos válaszá­ban egyetértett azzal, hogy a tanácsok költségvetéseiben a közoktatás nagyobb figyel­met kapjon. Befejezésül a kormány ne­vében elfogadta a törvény- módosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre. Határozathozatal követke­zett. Az Országgyűlés — a terv. és költségvetési bizott­ság által előterjesztett, vala­Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügymi­niszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló tör­vényjavaslatot. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés össze­állításakor az iránytű a most elfogadott hetedik öt­éves terv fejlődési irányvo­nala volt. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gaz­dasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jöve­delem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külke­reskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatok­ban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásá­nak kedvezőtlen vonásai mel­lett igen tiszteletre méltó és megőrzendő eredményeit is hansúlyozni kell. Fizetőké­pességünket ez évben is fenntartottuk. Nőtt a feldol­gozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv szerint alakul. A kormány igazított a sza­bályozókon, részben év köz­ben, részben pedig jövő évi hatállyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukoricatermelés vagy egyes állattenyésztési ágazatok fokozott ösztönzé­sének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további mun­káján múlik. A hatékonyság javulása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, illetve ennek javítása kemény, fe­gyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e téren elérjük-e azt a változást, amely a terme­lés és a hatékonyság dina­mikus fejlődését már 1986- ban — s remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolá­sára épül, hogy képesek va­gyunk olyan teljesítménynö­velésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, el­kerülhetővé teszi a beruhá­zások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari ter­melés 1 százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékony­ság megfelelően alakul, ak­kor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalék­kal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 szá­zalékos emelésére és a kül­földi adósságállomány to­vábbi csökkentésére. Lehető­séget teremt a reálbérszín­vonal megőrzésére és a szo­ciális-kulturális körülmények további javítására. De e ma­gas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi ver­senyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti átala­kulás folytatódása — remél­hetőleg az eddiginél gyor­sabb ütemben. Ennek mindenekelőtt az exportképesség javulásában kell kifejezésre jutnia. Ezt az irányzatot igyekszik erő­síteni a szabályozók módosí­tásának sok eleme, de emel­lett állami gazdaságszervezé­si intézkedéseket is teszünk az export előmozdítására. Ami a jövő évi költségve­tést illeti: a törvényjavaslat mint a vitában elhangzott módosításökkal — a népgaz­daság VII. ötéves tervéről Hetényi István (Telefotó) szerint a bevételek 9 száza­lékkal, a kiadásók 10 száza­lékkal növekednek. Az álla­mi költségvetés hiánya a ko­rábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk ke­rülni a kiadásoknak egy vég­letesen restriktiv előirányzá­sát, másrészt az adók na­gyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az elő­irányzatok elősegítik a társa­dalmi-gazdasági folyamatok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazda­ságban! A költségvetés előirányza­taiban meghatározóak a vál­lalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállala­tok termelése jövőre növe­kedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul, és a termelési szerkezet korsze­rűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kere­teit. Ám nem lehetett elte­kinteni a szabályozók mérté­kének változásától néhány területen — így a többi között a nyereségadó bizonyos mér­tékű emelésére kényszerül. tünk. A módosítások egyik célja az, hogy a jövedelmek központosítása és elosztása a jövő évi terv követelményei­hez igazodjék. Másrészt a szabályozók változása azt is célozza, hogy ösztönözzük a versenyképes termelést, és jobban szolgáljuk az áremel­kedést fékező politikát, amely a jövő évre hangsúlyozott gazdasági prioritásunkká vált. Hetényi István az intézke­dések közül kiemelte a fel­halmozási adó részben sze­lektív, részben általános csökkentését, valamint az exportorientált fejlesztéseket, a strukturális változásokat segítő, pályázati úton elnyer­hető pénzügyi kedvezmények megnövekedését. Kitért arra, hogy egyes termelési ágak az elmúlt idő­szakban növekvő támogatást igényeltek, s 1986-ra is igé­nyelnek. Ilyen a szénbányá­szat, a vasköhászat és az élelmiszergazdaság néhány te­rülete. Ezekben az ágazatok­ban — hangoztatta — nagyon következetes munkára van szükség ahhoz, hogy a terme­lés szerkezete előnyösebbé váljék, s igen szigorú költ­séggazdálkodással mérsékel­jék a kiadásokat. Az adópolitikai törekvé­sekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevé­kenység után fizetendő jö­vedelemadózásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél, némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jövedelmeknél — némi adóemelést irányoz elő. Az intézkedések szem előtt tart­szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és reszleteilben egyhangúlag elfogadta. ják a termelési politika cél­jait: növeljük a kedvezmé­nyeket a szolgáltató és a fa­lusi kisipar számára, s az ipartitanuló-neveléshez nyúj­tott támogatást, és így to­vább. A szellemi tevékeny­ségek után fizetendő adó is kedvezőbbé vált, egy rnéltá- nyosabb költségelszámolási lehetőség révén. A közteher­viselés jobb érvényesítése ér­dekében a kormány javasla­tot dolgozott ki a nem lakás céljára szolgáló, építmény jellegű ingatlanok, üdülők adóztatásának módosítására már 1986-ban. A kormányzat jelentős erő­feszítéseket tesz az árszínvo­nal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak nö. vekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Köz­ponti árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az import­árak növekedése miatt — emelkedik a személygépko­csik ára, és a tv-előfizetési dí jakat, amelyek 1958 óta vál­tozatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a mű­sorkészítés és -sugárzás nö­vekvő költsége és a szolgálta­tások bővülése egyaránt in­dokolja. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélge­téseinek díját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni azzal, hogy az ebből szárma­zó többletbevétel közvetlenül a telefonhálózatnak — az it­teni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5—5,5 százalékos lesz. A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kor­mány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre. Január 1-től a szénibányászatban a szénfa­lon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen ter­melésirányítók, az uránbá­nyászlatban pedig a fiziikai dolgozók és a közvetlen ter­melésirányítók a keresetsza­bályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglakoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az in­gatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béreme­lésben részesülnek. Így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálér­tékének az eddiginél széle­sebb körű megőrzésére. Ja­nuártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fo­gyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 fo­rint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a má­sodik rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven óven aluli nyug­díjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelke­dés mértékét tudjuk növel­ni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március 1-tőd a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alap­vető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támo­(Folytatás a 3. oldalon.) KOVÁCS ANDRÁS (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cükor- gyár főmérnöke kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fo­galmazza meg azokat a jö­vedelem- és keresetszabályo­zási elveket, amelyek a mun­kaerő-foglalkoztatás haté­konyabbá tételére hivatot­tak. A javaslat lehetőséget nyújt olyan személyi jöve­delemszabályozásra, amely a korábbi, és még sok helyütt létező „létszámhígító” szem­léletet megtakarítóvá változ­JUHÁSZ MIHÁLY (Buda­pest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója fel­szólalásában a terv nyitott­ságát és rugalmasságra tö­rekvését emelte ki. A műszaki-gazdasági hala­Faluvégi Lajos összefoglalója Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes kaipoitt szót, hogy összefoglalja a kétna­pos Vitában elhangzottakat. A kormány nevében kö­szönetét mondott a tartal­mas és felelős vitáért, a ter­vezők nevében az elismerő Szávákért. Megálllapította, hogy a törvényjavaslat a vitában egyetértést és támogatást kapott. Az elhangzott észre­vételek, megjegyzések két kérdés körül csoportosultak. Az egyik, hogy a tervjavas­lat nem tud az emberek minden igényének olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A má­sik: vajon mindén területen rendelkezésre állnak-e majd a nagy feladatok megoldá­sához, a kibontakozáshoz szükséges eszközök. E két figyelemfelhívást indokoltnak tartjük — mon­dotta —, ezek kifejezik a társadalom növekvő önisme­retét, a szélesedő demokra­tizmust, és a közös ügyekért érzett felelősséget is. A kö­vetkező időszak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a tervezés társadalmi érzékenységét és a nagyobb teljesítményeikre késztető eszközöket. A társadalmi vá­rakozásokhoz csak oly mó­don tudunk jobban közelí­teni, ha az a teljesítménye­ken alapul. A kibontakozást nem lehet, de nem is akar­juk másra építeni. Ez a terv kulcskérdése. A vita megerősítette, hogy a tervjavaslat összhangban van a XIII. kongresszus ha­tározataival és a kormány ötéves munkaprogramjával. A tervjavaslatot úgy minősí­tette, hogy az szorgalmas munkán alapuló előrehala­dást tesz lehetővé. A terv­javaslatról legtöbbször el­hangzott jelző az volt — mondotta —, hogy: reális. Ha végiggondoljuk, hogy az el­múlt években milyen felada­tokkal birkóztunk meg, s végül is hova jutottunk, ez a jelző igaz és vállalható. A mai körülményeink között inkább erényt, mint bátortalanságot tükröz. Az 1986. évi költségvetés és a tanácsok 1986-1990. évi pénzügyi terve Hetónyi István pónzUgyminiszter előterjesztése Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese választ ad az interpellációkra. (Telcfotó) Simon Péter (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents