Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 300. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. december 23., hétfő. Mai számunkból ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) EUROPA LEGNAGYOBB TEHERPÁLYAUDVARÁN (4. old.) A FELJUTÁST MAR A VEZETÉS IS ÓHAJTJA (5. old.) MIT AKAR ÉS MIT TUD NYÚJTANI EGY MŰVELŐDÉSI HÁZ? (3. old.) ka Az Országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját A képviselők elfogadták a VII. ötéves tervjavaslatot Szombaton a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já. nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Sarlós István nyitotta meg. Elsőként Várkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra. Várkonyi Péter felszólalása Várkonyi Péter (Budapest. 14. vk.), elöljáróban arra tekintett vissza, Imiként alakultak építőmunkánk külső feltételei az elmúlt években. — (Ebben az időszakán népünket aggodalommal töltötte el azoknak a kedvezőtlen nemzetközi folyamatoknak a térhódítása, amelyek veszélybe sodorták az enyhülésnek a hetvenes években kibontakozott eredményeit — hangoztatta .Emlékeztetett arra, milyen súlyos veszélyt jelent a világ biztonságára a fegyverkezési hajsza, a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris fegyverek telepítése Nyugat-Eu- rópában, milyen Károkat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban a szocialista országok ellen indított propagandakampányok, a politikai indíttatású különböző gazdasági és pénzügyi korlátozó lépések. Szövetségeseinkkel, a Var- sói Szerződés tagállamaival egyeztetett külpolitikát folytatva — nem mulasztottunk el egyetlen lehetőséget sem, hogy fellépjünk a béke megőrzése, a feszültség csökkentése, a különböző társadalmi rendszerű országok párbeszédének folytatása, az együttműködés kialakult rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében. — A nemzetközi fórumokon és a kétoldalú tárgyalásokon egyaránt síkraszálltunk a feszültség enyhítéséért, a fegyverzetek csökkentéséért, a világ számos pontján létező veszélyes válsággócok felszámolásáért. Kezdeménye- zően vállaltunk részt a szocialista országoknak a Varsói Szerződés keretében egyeztetett politikája kidolgozásából és aktívan törekedtünk annak érvényesítésére. Támogattuk a Szovjetuniónak az általános nemzetközi helyzet javítása érdekében, a szovjet—amerikai viszony normalizálására tett javaslatait. —Kellő figyelmet fordítottunk a tőkés országokkal fenntartott, kölcsönösen előnyös kapcsolatok folyamatosságára. A legutóbbi időben sor került Kádár János elv- társ hivatalos angliai látogatására, és találkozójára Kirchschläger osztrák szövetségi elnökkel. Itt említem meg, hogy e héten fogadtuk George Shultzot, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét, akivel nyílt, tárgyszerű és hasznos véleménycserét folytattunk a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Ez utóbbiak megítélésé- en álláspontunk sok tekintetben eltérő, vagy éppen ellentétes, de a genfi csúcstalálkozó fontosságában, és a megindult kedvezőbb folyamatok továbbvitelének szükségességében megegyező volt. — Aligha vonhatja bárki is kétségbe ugyanis, hegy korunkban a világpolitikai helyzet meghatározó tényezője a szovjet—amerikai viszony alakulása — mondotta a to- vábbiakan Várkonyi Péter. — Aggodalommal láttuk, hogy a konfrontációs politika következtében a két nagyhatalom kapcsolatai mélypontra jutottak. A veszélyeket tovább fokozta az amerikai kormányzat által meghirdetett és stratégiai védelmi kezdeményezésnek elnevezett terv, amely a fegyverkezési verseny rendkívül veszélyes, új fordulóját nyithatja meg. Kormányunk ezért teljes támogatásáról biztosította és biztosítja továbbra is a Szovjetuniónak az űrfegyverkezés megakadályozása, és a meglévő nukleáris fegyverzetek radikális csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit, nagy horderejű javaslatait. — A világbéke megőrzése szempontjából — ahogyan az a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalásából is világosan kitűnik — mint kiemelkedően fontos eseményt, üdvözöltük a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elnök november 19—21. közötti genifi találkozóját. Várkonyi Péter (Telefotó) — A Szovjetunió számos lépést tett, hogy kedvező légkört teremtsen a genfi csúcs- találkozó számára, és hogy megalapozza az eredményes munkáihoz elengedhetetlen kölcsönös megértést. A genfi csúcstalálkozó előkészítő szakaszában került sor a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésére. E találkozón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet megítélésében és annak a véleménynek a megerősítésében, hogy a nemzetközi viszonyok megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. — A genfi csúcstalálkozó az alapvető nézeteltérések fennmaradása ellenére jelentős eredményeket hozott — hangsúlyozta Várkonyi Péter. — Közülük is kiemelkedik, hogy a két nagyhatalom vezetője közös közleményben kinyil vám'tóttá: megengedhetetlennek tartja a nukleáris háború kirobbanását, el kíván kerülni bármiféle, akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekkel vívott háborús konfliktust az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, továbbá nem törekszik erőifölényre egymással szemben. A csúcstalálkozó egy olyan átmenet kezdetének bizonyulhat, amely a jelenlegi veszélyes konfrontációs helyzetből a konstruktív megoldásók keresése felé vezethet. Mindent egybevetve, a genfi 'csúcs- találkozó megfelel a világ népei alapvető érdekeinek, kedvezően befolyásolhatja a kelet—nyugati kapcsolatok egészét. — Az elmúlt évek kitartó erőfeszítései, a nagyszámú kezdeményezés azt a szilárd meggyőződést alakították iki bennünk, hogy ,a Szovjetunió részéről eddig is megvolt és a jövőben is meglesz az együttműködés fejlesztéséhez szükséges, bátran kezdeményező, határozott politikai akarat — hangoztatta Várkonyi Péter. A továbbiakban a hazánkban rendezett európai kulturális fórum jelentőségéről szólt. Mint mondotta: a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelezettségünk jegyében a madridi találkozó felkérésére vállaltuk az európai kulturális fórum házigazdájának szerepét. Ebben a megbízatásiban mi a Miagyar Népköztársaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi tevékenysége elismerésének jelét láttuk. Átéreztük a rendező ország felelősségét, és arra törekedtünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak: a lehető legjobb körülményeket alakítsuk ki az európai enyhülés további térnyerése szepontjából is fontos tanácskozás számára. A több mint hatvantagú magyar küldöttség tevékeny részese volt a párbeszédnek. — Az, hogy a fórum résztvevői eltérő társadalmi rendszerű és ideológiáj'ú országokat kéviseltek, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles vitákra is sor került. A jelentős erőfeszítések dacára nem sikerült minden résztvevő számára egyaránt elfogadható záró- dokumentumot kidolgozni. — Ennek ellenére — hangsúlyozta a külügyminiszter — a tanácskozás sikeresen töltötte be hivatását, a plenáris záróülésen felszólaló küldöttségek is po2Stívan értékelték a fórum munkáját. Széles körű az a megállapítás, hogy a fórumot egyértelműen az együttműködésre való törekvés szelleme hatotta áít. Várkonyi Péter a továbbiakban arról szólt: nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy változatlanul megoldatlanak a világ különböző részein meglévő válsággócok. — Ezért a továbbiakban is síkraszállunk a közel-keleti válság átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő, valamennyi érdekelt fél jogos igényéit kielégítő rendezése mellett. A problémák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítéseket támogatjuk a közép-amerikai és a karibi térségben, síkraszállunk a délkelet-ázsiai béke és jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. Szolidárisak vagyunk a függetlenségük kivívásáért, illetve megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen harcoló erőikkel. — A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát — mondotta végezetül Várkonyi Péter, hangsúlyozva, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törekszünk biztosítani hazái szocialista építőmunkánk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. SZABÖ MIKLÓS (Békés m. 5. vk.) a Békés megyei pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Viharsarokban, a Körösök vidékén számos olyan kiaknázatlan lehetőség van, amely hozzájárulhatna a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. Így előrelépést jelentene a helyi ipar számára, ha a fővárosi üzemekben lévő, alacsony kihasználtságé gépek, berendezések egy részét a megyébe telepítenék. BÖDÖNÉ RÓZSA EDIT (Csongrád m. 3. vk.), a Taurus Gumiipari Vállalat energetikusa hozzászólásában nagyon indokoltnak tartotta, hogy a VII. ötéves terv törvényjavaslata előírja: a szabályozórendszer az eddiginél jobban juttassa érvényre a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók anyagi érdekeltségét a gazdasági eredmények alakulásában. Ennek bizonyos elemei már az 1986-os évi szabályozásban is érzékelhetővé válnak, de a szabályozás továbbra sem biztosítja kellő mértékben a tényleges hatékonyságbeli különbségek elismerését. NAGYIVÁNYI ANDRÁS (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelő-ipari Vállalat vezérigazgatója a terv lakás- építési programjával kapcsolatosan hangsúlyozta: mivel az elkövetkezendő öt évben kevesebb célcsoportos lakás épül, s ezt a csökkenést nem tudja ellensúlyozni a magánerőből készülő otthonok száma sem, elengedhetetlen, hogy — miiként a törvényjavaslat is rögzíti — az eddigieknél is jobban előtérbe kerüljön a meglévő lakásállomány védelme. KÓSA ANTAL (Bács-Kis- kun m. 3. vk.), a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem kérdéseit elemezve szükségesnek nevezte egy újfajta, szocialista adómorál kialakítását. Az adóztatás folyamatos korszerűsítését napjaink egyik legfontosabb feladataként jelölte meg, hozzátéve: nemcsak nagyobb szigorúságra, hanem időnként nagyobb rugalmasságra is szükség van. KATONA SÁNDOR (Fejér m. , 12. vk), az Ikarus móri leányváll alatnának igazgatója üdvözölte, hogy a törvényjavaslat a meglévő ipari kapacitások jobb kihasználását, az ipar megújítását és intenzív növekedési pályára állítását tervezi. A fejlődés fontos feltétele a korszerű technológiák széles körű alkalmazása — állapította meg. LOTZ ERNÓ (Borsod-Aba- uj-Zemplén m. 12. vk.), az ózdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese utalt arra, hogy a népgazdaság VII. öt éves tervéről szóló törvény- javaslat az ipar dinamikus fejlődéséhez kimondatlanul is feltételez egy stabil kohászati hátteret, amely jó minőségű, korszerű és gazdaságosan előállított alapanyagot ad. A tervben előirányzott célok nagy része csak akkor valósulhat meg, ha a kohászat ezeknek a kívánalmáénak meg tud felelni. TÉTÉNYI PÁL, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi- zottság elnöke felszólalásában a műszaki fejlesztés fel- gyorsításának feltételeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki színvonala közepes, de az átlagon belül nagyok az eltérések. A következő öt esztendőben 1200—1250 milliárd forintot ruházhatnak he a vállalatok. Bár ez kevesebb a szükségesnél, okos szelekcióval, az új technika átvételéhez értők, a bonyolult murtkát végzők jobb megbecsülésével az eddiginél lényegesen nagyobb eredmény érhető el. A műszaki fejlesztési politika alapelvei kialakultak — állapította meg. A megvalósításban kiemelkedő szerep jut a legfejlettebb technikával bíró vállalatoknak és a korszerű tudományos szintet képviselő kutatóintézeteknek. A pénzügyi szabályozó rendszer 1988-tól megszünteti a kötelező vállalati műszaki fejlesztési alapképzést, szabadabb kezet adva ezze! a gazdálkodóknak a fejlesztési feltételek biztosításához Tétényi Pál szólt arról is, hogy a műszaki fejlődésben a következő öt évben elsőséget kap az elektronizálás, a korszerű informatika, a számító- gépesítés széles körű elterjesztése, valamint a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő technológiák bevezetése, és a biotechnológia fejlesztése, eredményeinek az élelmiszergazdaságban, a gyógyszeriparban való hasznosítása. Ehhez igazodik az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv is. Az országos kutatási-fejlesztési ráfordítások tovább növekednek, és öt év alatt elérik a 150—160 milliárd forintot. — A kormány a következő öt esztendőben külön eszközöket biztosít a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítésére — hangoztatta az OMFB elnöke. Tétényi Pál megállapította: a műszaki fejlődés gyors! fásához elengedhetetlen, hogy hazánk erőteljesebben vegyen részt a nemzetközi tudományos és műszaki munkamegosztásiban. A KGST- országok tudományos-műszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programja nagy lehetőséget kínál a hatékonyabb együttműködésihez. LAKATOS LÁSZLÓ (Győr- Sopron m. 4. vk.), a Győr- Sopron megyei pártbizottság első titkára felszólalásában aláhúzta, hogy a Vili. ötéves tervkoncepció megyeszerte széles körű érdeklődést és vitát váltott ki. A véleményekben megfogalmazódott: a terv feszített, valóra váltása következetes és fegyelmezett munkát feltételez, de a célkitűzések teljesíthetők, ha a. termelés követelményeinek minden területen eleget tudunk tenni. Ehhez — tette hozzá — a korábbinál nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. .MOLNÁR FERENC (Szolnok m. 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke a tanácsok gazdasági önállóságának növeléséről, a tanácsi tervezés és szabályozás korszerűsítéséről szólt. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy e téren szükségszerű volt a szabályozó rendszer megváltoztatása. Így összhangba kerülhetnek ugyanis a tanácsi és az általános gazdaságirányítás elemei. Az új szabályozó rendszer önállóbb tervezési és gazdálkodási lehetőségei a helyi tanács döntéseiben a célszerűbb, a gazdaságosabb megoldások keresését és kiválasztását ösztönzik majd. TOLLÁR JÓZSEF (Zala m. 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyetértett azzal, hogy a törvényjavaslat további fejlődésünk alappilléreként a termelés hatékonyságát jelöli meg. Javasolta azonban, hogy essék több szó a népgazdasági hatékonyságról is, amely a termelőszférán kívül magában foglalja a különféle intézményrendszerek széles körét is. FENYVESI HENRIK (Somogy m. 7. vk.), a Balatonszárszói Vörös Csillag Mgtsz elnökhelyettese a VII. ötéves tervhez is kapcsolódó mező- gazdasági kérdésekről beszélt. Átfogó gond, s nemcsak Somogy megyében, a mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottságának ügye — mutatott rá. A képviselő azt kérte, hogy dotációval, hosszú lejáratú hitelek nyújtásával, az adózási és elvonási rendszer módosításával bővítsék a gazdaságok gépvásárlási lehetőségeit. SIMON PÉTER (Tolna m. 9. vk.), a Paksi Atomerőmű Vállalat főosztályvezetője elmondotta, hogy a Paksi Atomerőmű 1984-ben az országban termelt villamos energia 14,1 százalékát szolgáltatta, ez idén 24 százalékra emelkedik, s 1988-ban eléri a 40 százalékot. A VII. ötéves terv első éveiben lép üzembe a Paksi Atomerőmű harmadik, majd negyedik blokkja, így az atomenergiából fejlesztett (Folytatás a 2. oldalon.)
