Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

Mai számunkból

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXV. évfolyam. 299. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. december 21., szombat

hétről hétre,

HÍRRŐL HÍRRE (4. old.)

HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.)

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK INTÉZÉSÉRŐL (7. old.)

SAJTÓFOTÓINK ’85. (5. old.)

A VII. ötéves tervről tanácskozik a Parlament

Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke.

A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az Országgyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszterről.

Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket.

A Sugár Imre elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre az Országgyűlés dr. Borsos Sándor, a Marcali Városi Kórház osztályvezető főorvosa mandátumát igazolta.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az Országgyűléshez, amely javasolja, hogy

az Országgyűlés Bognár Rezsőt, az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az Ország- gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta.

A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló, továbbá a Magyar Népköztársaság 1986. évi költség- vetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvény- javaslatot.

A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről:

1. az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat;

2. a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat;

3. a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat;

4. interpellációk.

Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Markója Imre igazságügy, miniszter emelkedett szólásra.

Markója Imre beszéde

— Két évvel ezelőtt, 1983. decemberében fogadta el az országgyűlés az 1983. évi III. törvényt, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Űj választási törvényünk szabályozása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javította ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intézkedésekkel erősítette a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepét, s épp a demokratikus elemék gyorsabb kibontakoztatásé érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítását.

— Ez év júniusában már az új választási törvény alapján zajlottak le a képviselői és a tanácstagi választások. Ezek a választások a vezető politikai testületek és a közvélemény egyöntetű megítélése szerint az igen sikeres, eredményes jelzőt kapták. És valóban, a választások kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlottak le. A magyar nép ez alkalomból is hitet tett a szocialista társadalom építése és a béke megvédése mellett. Kifejezte egyetértését a párt politikájával, a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett országépítő programmal. Ez a pozitív értékelés egyben azt is jelzi, hogy az országgyűlés alapvetően jó, az eredeti politikai szándékoknak és a társadalmi igényeknek megfelelő törvényt alkotott.

— A választások és az új választási törvény alkalmazása tapasztalatainak e kedvező, alapvetően pozitív megítélése természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne lenne szükség e tapasztalatok részletékbe menő elemzésére, az elemzés alapján a szükséges következtetések levonása, s - ha és amennyiben ez szükségesnek látszik, bizonyos javítások eszközlésére a jogi szabályozásban is. Ezt a munkát minden bizonnyal a két váDr. Markója Imre

lasztás közötti időszak közepe táján el fogjuk végezni.

— Felmerült azonban egy

olyan probléma is, amelyről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyének betöltésére vonatkozó, hiányzó szabályozás pótlása. A választások óta eltelt időszakban, sajnálatos halálesetek miatt, eddig már két hely- üresedett meg az országos választási listán.

Miután az országos listán a különböző társadalmi érdekék és rétegek kiváló képviselői kaptak helyet, méltánytalan lenne, ha utánpótlásuk csak a következő választások során történne meg. Ez egyébként a választóknak azt a jogosultságát is sértené, hogy érdekképviseletük a lehető legteljesebb körű legyen.

— A megoldásra több lehetőség is kínálkozott. A politikai és alkotmányossági szempontokat leginkább kielégítő megoldásként a most előterjesztett javaslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az országgyűlés választ képviselőt, a megüresedést követő egy éven belül. A jelölés joga a Hazafias Népfront Országos Tanácsát illeti meg.

— A közvetett választásnak a javaslatban szabályozott új formáját az Alkotmányban kell rendezni, mégElöljáróban hangsúlyozta: a VI'I. ötéves terv most beterjesztett törvényjavaslata az MSZMP XIII. kongresszusának határozatán és a kormánynak az Országgyűlés által elfogadott munkaprogramján alapul. A társadalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reális céljait tűzik ki elénk.

— A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javító

— tehetőségeket az elmúlt években javarészt kiaknáztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg keil kezdenünk a kibontakozást! Amiként azonban az egyensúly megszilárdítását sem alapozhatjuk már kizárólag arra, hogy a belföldi felhasználást korlátozzuk, akként a kibontakozás sem épülhet pusztán ennek ellenkezőjére: arra, hogy a hazai keresletet élénkítsük, s a beruházásokat növeljük. Ezért a tervnek az a fő törekvése, hogy egyre nagyobb teljesítményekre alapozva meggyorsítsa a gazdaság korszerűsítését, fokozatosan élénkítse a gazdasági növekedést, s ezzel összhangban, érzékelhetően javítsa népünk életszínvonalát, erősítse hazánk védelmi képességét.

Tervezőmunkánk egybefonódott a jövőképet felrajzoló és formáló, hosszú távú tervezéssel. E munka keretében született meg hosszú távú népesedéspolitikai, valamint terület- és településfejlesztési koncepciónk, s tekintettük át

— egyebek között — hazánk iparának, mezőgazdaságának,

hozzá a 71. paragrafus (1) bekezdésének kiegészítésével.

— Az Alkotmány ezen új rendelkezésének megfelelően szükség van a választási törvény módosítására is azzal, hogy e törvény már szabályozza a megüresedett képviselői hely betöltésének határidejét is. Az egyéves határidő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e törvénynek megfelelően választhasson képviselőt az ország- gyűlés.

— A Minisztertanács megbízásából kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és ezzel tegye lehetővé az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyeinek betöltését — mondotta Markója Imre, s befejezésül tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is, s azzal egyetértve felkérte őt: nevükben is javasolja a törvényjavaslat elfogadását.

A törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezet. Az Országgyűlés az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját.

energiaellátásának, oktatásügyének, közlekedésének és természeti környezetének jövőjét. A soron következő öt esztendő nagyszabású feladatainak kimunkálásában a legelső munkaszakasztól kezdve széles körű szakmai, tudományos és társadalmi háttérre támaszkodtunk.

Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhány különösen fontos összefüggését emelte ki, részletezve a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, a gazdaság gondjait.

A tények ismeretében ma azt mondhatjuk, hogy a VI. ötéves terv az előző középtávú tervekhez képest akkor sokak számára borúlátónak látszott, ám — főként a világgazdasági föltételekhez, de a belső teljesítmények alakulásához viszonyítva is — inkább derűlátónak bizonyult.

Mint ismeretes, a világban végbement gazdasági és politikai események nyomán számunkra is rendkívüli módon megnehezültek a hitelhez jutás föltételei, s jóval nagyobbak lettek a kamatok. Ezért két-három évig kemény küzdelmet kellett vívnunk, hogy fizetőképességünket megőrizzük. Ezt olyan módon sikerült elérni, hogy a kivitelt dinamikusan növeltük; igaz, eközben több területen háttérbe kellett szorítanunk a gazdaságosság követelményeit.

Ugyanakkor a nemzetközi piacokon ezekben az években romlottak kivitelünk árai, s értékesítési lehetőségeinket a tőkés országok elhúzódó deFaluvégi Lajos expozéja

Az ülésterem

konjunktúrája szintén össze- zsugorította.

Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének sajátosságaiból több olyan tanulság adódott a jövőre nézve, amelyet az új középtávú terv kidolgozása során már figyelembe vettünk. Ezek közül kettőt emelek ki. Az egyik tanulság: a külföldi hitelek előnyeit és későbbi terheit különösen nagy gonddal kell mérlegelni. Adósságokat csak olyan mértékben szabad vállalnunk, hogy azok terhei a föltételek váratlan megromlása esetén se szűkítsék túlságosan a gazdaságpolitika mozgásterét. A mostani közép- és hosszú távú tervezőmunkában ügyeltünk arra, nehogy megismétlődjön az egyensúly rovására menő elosztás. A VII. ötéves terv időszakában — ha lassabban is — tovább kell csökkenteni adósságainkat. A termelőalapok korszerűsítésében és a műszaki fejlesztésben ellenben a mainál jobban kell kihasználnunk a nemzetközi pénzügyi lehetőségeket, az érdekeinknek megfelelően bevonható működő tőkét.

A másik tanulság: ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, az irányítás és a gazdálkodás könnyebben manőverezhessen, sokkal nagyobb készséggel kell alkalmazkodnunk a világ műszaki és gazdasági fejlődésének irányaihoz, a nemzetközi együttműködés követelményeihez.

Az a tervjavaslat, amit most elfogadásra ajánlunk, a legjobban összeegyezteti a gazdasági kibontakozást, az egyensúlyi követelményeket és az érdekképviseleti szervek által elfogadhatónak tartott társadalmi célokat és feltételeket.

Elemi érdekünk, hogy továbbra is fenntartsuk gazdaságunk nyitottságát, de jobban kell igyekeznünk saját javunkra fordítani a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyöket.

A magyar gazdaság fejlődése szempontjából meghatározóan fontos a gazdasági

együttműködés a KGST-or- szágokkal, különösen a Szovjetunióval. Kiemelt fontosságú feladat, hogy kivitelünket és behozatalunkat ebben a régióban is gazdaságosabbá, előnyösebbé tegyük.

A KGST-országokkal az

1986—90 közötti időszakban — ez évi árakon mérve — több mint kétezermilliárd forint értékű kölcsönös árucsere-forgalommal számolhatunk. Ennek több mint 60 százaléka a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok keretében valósul meg. A szocialista országokból származó behozatal éves átlagban mintegy 3 százalékkal növekedik. A kivitel is ehhez hasonló ütemben növekszik majd, s tartozásunk ebben a viszonylatban minimálisra csökken.

Nagy fontossága van számunkra annak, hogy az energiahordozók és a főbb nyersanyagok az 1985. évi meny- nyiségben továbbra is behozhatok lesznek. Ez biztonságot ad gazdaságunknak. De a behozatal egyeztetett meny- nyisége azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az energia- és anyagtakarékosságot következetesen folytatnunk kell 1 A VII. ötéves terv számol azzal, hogy részt veszünk a Haladás Gázvezeték kiépítésében, s ezáltal már a tervidőszak utolsó éveiben és a jövő évtizedben számottevően bővülhet földgázbehozatalunk. Nemzetközi együttműködéssel tovább építjük a Paksi Atomerőművet.

Hosszabb távra tekintve is érdekeltek vagyunk abban, hogy fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a feljődő világgal.

Az egyensúly megszilárdítása érdekében a nem rubel viszonylatú külkereskedelmi áruforgalomban öt év alatt összesen 2—2,5 milliárd dollár aktívumot kell elérnünk. Ez teszi lehetővé, hogy nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinket pontosan teljesítsük, s a tervezett adósság- csökkentést végrehajtsuk.

(Folytatás a 2. oldalon.)

Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka