Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

a Képújság 1985. december 18. Harmincötmillió Koprodukciós vállalkozások Kínában A pekingi „tiltott város” látogatóit hangszórókból ára­dó édes-bús kínai zene kísé­ri barangolásaikon. 1986 őszén a hangszórókat min­den bizonnyal kikapcsolják majd, hogy ne zavarják a kínai témára komponált eu­rópai opera, Puccini Turan- dot-jának felvételeit. Ügy tűnik, hogy bonyolult tár­gyalások után mégis elké­szül, s éppen a „tiltott vá­ros” grandiózus „díszletei” között forgatják majd nem­zetközi vállalkozásban Pue­volt Pu Csiének, az utolsó kínai császár, Pu Ji, testvé­rének. Pu Csie sok-sok ki­térő után most filmkonzui- tánsként tér vissza a palotá­ba. Bernardo Bertolucci, „A megalkuvó” „Az utolsó tan­gó Párizsban”, a „Huszadik század” rendezője részben szintén itt szeretné filmre éves lelet A legmagasabb és a leg­nagyobb szárazföldi emlős állat, az Indricotherium (szarvatlan orrszarvú) ma­radványait találták meg Ka­zahsztánban, a zsajremi érc­bányában. Negyven méter vastag kőzet alatt találtak rá a leletre. A 3 méteres ma­gasságot elérő óriás korát a szakemberek 30—35 millió évben állapították meg. A leletek Kazahsztán Termé­szettudományi Múzeumában kaptak helyet. Magyar kulturális napok Csehszlovákiában venni az utolsó kínai csá­szár, Ajszin Dzsioro Pu Ji életét. Pu Ji már nincs az élők sorában: 1967-ben, 61 éves korában rák végzett vele. A nem mindennapi császári sors megfilmesítésekor Ber- toíucci Pu Ji emlékiratait venné alapul. A köny „Az utolsó kínai császár voltam" címmel magyarul is megje­lent, Kínában pedig még a hatvanas évek közepén „Éle­tem első fele” címmel. Pu Ji élvezetesen írja le a csá­szári udvar életét, intrikáit, saját hányattatásait, a japá­nok oldalán vállalt dicstelen szerepét, fogságát, majd 1959- es rehabilitálását. Az ol­vasmányosság nem csoda, hisz a stílust állítólag maga a nagy kínai író, az a Lao Sö csiszolgatta, aki Pu Ji halálának évében öngyilkos lett: beleölte magát a pe­kingi Pejhaj park tavába. Pu Csie, az öccs, Pekingben egy régi kínai udvarházban él. Leginkább kertészkedik és a szépírás nagy becsben álló művészetét gyakorolja. Felesége Hito Szaga, Hiro- hito császár közeli rokona. A japán kapcsolat nem vélet­len, hisz a Csing dinasztia utolsó császárát és alattvaló­it a század közepén a Kína ellen hadjáratot indító ja­pánok vették védőszárnyuk alá. Pu Ji becsvágytól űz­ve kollaborált a japánokkal, azt remélvén, hogy japán se­gítséggel visszakapja 1911- ben elvesztett trónját. A har­mincas években, az Északke- let-Kínában alapított japán bábállamban, Mandzsukuó- ban névlegesen ismét csá­szár is lett. A testvéreket Japán kapitulálásakor a szovjet hadsereg fogta el, s öt évig Csitában, illetve Habarovszk környékén éltek őrizetben. A Szovjetunió 1950-ben adta át őket a kí­naiaknak. Pu Csie azt meséli, állan­dóan attól rettegtek, hogy Kínában kivégzik őket. Az új kínai állam azonban megpróbálta átnevelni és dolgoztatta az utolsó kínai császárt. Igaz, Pu Ji eleinte még a börtönben is úgy élt, mint valamikor a „tiltott vá­rosban”. Megtarthatta szol­gáit, akik azonban, mint könyvében írja, fokozatosan elhidegültek tőle. Pu Jit és öccsét 1959-ben amnesztiá­ban részesítették. A volt csá­szár hátralevő éveiben ku­tatómunkával foglalkozott és emlékiratait írta. A túl­élő öccs, a filmkonzultáns az olasz stábnak nem valami hí­zelgőén nyilatkozott bátyjá­ról: „Nem hívhattam őt test­vérnek. őfenségének volt csak szabad szólítanom, s hajlonganom kellett előtte.” S. Kovács Ferenc Ferenczy Béni-emlékkiállítás Simontornyán A simontornyai vármúze­umban látható kiállítás Fe­renczy Béni alkotásaiból jö­vő év márciusáig. Az érté­kes gyűjteményben kisplasz­tikáin, domborművein, ér­mein kívül helyet kaptak akvarellek és szénvázlatok, egységes kompozícióba, egy­séges gondolatvilágba ágya­zottan. A rendezőelv pedig mindenütt a forma volt. Ta. lálóak Pogány ö. Gábor mű­vészettörténész szavai, mi­szerint „az alkotó ízig vérig szobrász volt, látásmódja, szemlélete, úgy is lehet mon­dani: vérmérséklete szerint az.” Valóban élettel töltöt­te meg figuráit, soha meg nem elégedve a látszattal. S ugyanez a 'látáskultúra je­lentkezik a papíron, két di­menzióban, a plasztikus szép­séget, a meztelen női testet idézve elénk. T. Zs. — K. A. Akvarelljében apja festészetének tanulsága tükröződik A természetes szépség Könnyed forma bronzban cini befejezetlen operájának filmváltozatát. A kínai és a magyar televízió a minap ír­ta alá az előzetes szerződést, s ilyenformán részletekről, a szereposztásról a partne­rek egyelőre még nem szíve­sen beszélnek. A címszerep­re világsztárt szeretnének fel­kérni, elhangzik Kiri Te Ka­nawa, vagy Sass Sylvia ne­ve, de a Szinetár Miklós ál­tal rendezendő filmben kí­nai énekesek is szerepelné­nek. Például Hu Hsziao-ping, aki három évvel ezelőtt nemzetközi énekversenyt nyert Budapesten. A Peking szívében elterü­lő palotaváros, Kína legna­gyobb épen maradt épület­együttese, a kínai építészet enciklopédiája, jó fél évszá­zaddal ezelőtt még lakhelye ,.A baráti egyetértésben ás mindinkább kiteljesedő egy- másrahatásban fejlődő ma­gyar és csehszlovák kultúra alkotó erőt merít kölcsönö­sen egymásból, számos talál­kozási pont lelhető fel ben­nük és beletartoznak az össz­európai művészeti áramla­tokba. A magyar kultúra nap­jai ezért találhatnak kíváncsi és értő közönségre Csehszlo­vákiában.” A Csehszlovákiában má­sodízben megrendezett ma­gyar kulturális napok jellem­ző keresztmetszetet igyekez­nek adni a magyar kulturális és művészeti élet irányairól, méltóképpen viszonozva az egy évvel ezelőtt Magyaror­szágon nagy sikert aratott cseh kulturális napokat. A CSKP központi lapja fel­sorolta, hogy a magyar kul­túra napjai alkalmából a ma­gyar művészek fellépésével, találkozókon és kiállításokon, a többi között Prágában, Besztercebányán, Ostravában, Nyitrán, Vrachlabiban, Kar­lovy Varyban, Hradec Kra- lóvéban, Ceske Budejovicén, Pilzenben, Trencsénben is megismerkedhet a csehszlo­vák közönség Magyarország művészetével és az ország életével. Kedden a magyar kulturá­lis küldöttség író tagjai, köz­tük Ördögh Szilveszter, az írószövetség titkára találko­zik a cseh irodalmi élet kép­viselőivel és műfordítókkal. Megnyitják a magyar képző­művészet két világháború közti szocialista irányzatait bemutató kiállítást. Dunántúli napló Közeleg a karácsony, az ünnepi teríték elképzelhetet­len déligyümölcs nélkül. Mit kaptunk, mi várható még a közkedvelt és keresett (!) banánból, mediterrán na­rancsból, mandarinból, fü­géből, kubai grape fruitból és narancsból? Azt már tu­domásul vettük, hogy a szentjánoskenyér végképp el­tűnt — talán már a vilá­gon sehol sem termelik —, a datolya is jó időre elke­rüli kis hazánkat, a füge és gyakran a banán helyett is csak „fügét” tudnak mutat­ni a derék boltosok. A néhány évvel ezelőtti helyzet még kevesebb bosz- szúságot okozott a bevá­sárló körútra indulóknak, a jelenleginél lényegesen több volt mindenből a boltokban, helyesebben több érkezett. Igaz, akkor sokkal több csa­tornán jutott be hozzánk a sok csemege, több vállalat szerezte be azokat külföld­ről valutáért és árucsere fe­jében. A MECSEK Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vál­lalat Baranya és Tolna me­gyében mintegy 3 ezer ke­reskedelmi egységet szeretne ellátni tisztességesen, ám a kevés elosztása -most sem hozza őket irigylésre méltó helyzetbe. Narancsból, ba­nánból és mandarinból még várnak szállítmányt, mazso­lából negyedévig nem kap­tak, ezért félő, hogy kevés lesz a most beérkezett meny- nyiség. Citromból és grape fruitból az igényeket ki tud­ják elégíteni, a kedveltté vált kubai narancsból is vár­nak még szállítmányt. Fügé­ből nagyon keveset kaptak, datolyából és kókuszresze­lékből nem kaptak, nem is ígérnek. Az talán megnyugtató, hogy az ünnepekre készülő családok asztalára jut ele­gendő citrom, grape fruit és kubai narancs Somogyi Néplap Szombaton reggeltől este tíz óráig szorgoskodtak az asszonyok a töltősorok mel­lett, készítették elő szállí­tásra az üvegekkel teli kar­tondobozokat a Balatonbog- lári Mezőgazdasági Kombi­nát palackozójában. Mint ar­ról Tirászi Zoltán, a dél­utáni műszák vezetője tájé­koztatott: év vége előtt sűrű­södnek a megrendelések, az előre nem tervezhető keres­kedelmi igények, következés­képp az év utolsó három he­tében munkanapokon három, Nyugdíjast éjjeliőrnek felveszünk Pl ÉRT 33. sz. lerakat, Szekszárd, Babits u. 1. (439) két szombaton pedig két műszakban töltik a bort a palackokba. Ottjártunkkor a nagy gép­soron a különleges minősé­gű Bogiári Merlottal teltek a 7,0 decis üvegek: ezt a bort — a két műszak össze­sen mintegy 50 ezer litert töltött meg — a hazai keres­kedelemnek szállítják, a kis gépsoron pedig az NDK-ba küldendő muskotályból 60 ezer 7 decis palack telt meg. — A Német Demokratikus Köztársaságba szállítandó áruból év végén alaposan megnőtt az exportkötelezett- ségünkr ebben a hónapban másfél millió palackot kell útnak indítanunk — hallot­tuk a műszakvezetőtől. — Csupán ezen a szombaton tíz vagont raktunk meg két faj­ta fehérborral — összesen százezer palackkal —, NDK- beli célállomás címére. A tempó év végi felgyor­sulására jellemző, hogy eb­ben a hónapban egy-egy munkanapon a három mű­szak átlagosan 130 ezer pa­lackot tölt meg. Ez az ütem természetesen föltételezi a feladatát értő, a töltősoroknál szükséges szakmai fogásokat ismerő munkaerőt. Az itt dolgozók túlnyomó többsége nő, java részük tíz-tizenöt éve van már ezen a munka­helyen. A férfiak az anyag- mozgatásban, a raktári mun­kákban és a rakodásban vesznek részt: a frissen töl­tött palackok — egyelőre — a készáruraktárba, illetve az exportáruk tárolására szol­gáló raktárba kerülnek. Ide szállították a szombati mű­szakokból is az üvegekkel teli kartonok nagy részét. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megye földje a/, ős­időktől lakott. Ezt számos kőkori lehet tanúsítja, kö­zülük a legrégebbiekre a csákvári barlangban talál­tak, amelyek több mint het­ven évezreddel ezelőtti idők­ből származnak Később a bronzkorban — időszámítá­sunk előtti kétezer és ezer évek között — már megle­pően népes volt a megye te­rülete, szinte egymást érték a nagy létszámú települések. Jellemző erre, hogy egyedül Dunaújváros építésekor más­fél ezer bronzkori sírt tár­tak fel, de a becslések sze­rint a temető sírjainak szá­ma a tízezret is elérhette. A kora vaskor (i. e.) 1000 —350) a nagy népvándorlá­sok és folytonos háborúk időszaka volt, ebből az idő­1986 szeptemberében Becs­ben rendezik a II. nemzet­közi hungarológiai kongresz- szust. Ez az első alkalom, hogy a magyar nyelvről és irodalomról, a magyar kultú­ráról határainkon túl tarta­nak ilyen szintű nemzetközi tanácskozást. Az előkészüle­tekről és a várható program­ról kedden Klaniczav Tibor, a Nemzetközi Magyar Filoló­giai Társaság főtitkára tájé­koztatta a sajtó képviselőit a Magyar Tudományos Akadé­mia székhazában. A jövő őszi ötnapos kongresszus rendezője az osztrák kelet- és délkelet­európai intézet, valamint a bécsi egyetem finnugor inté­zete lesz, ahol magyar nyelv- oktatás is folyik. A tanács­kozás fővédnöke Fred Sino watz osztrák kancellár és Heinz Fischer tudományos és bői nagyon kevés emléket si­került megtalálni. Ezért is figyelemre méltó, hogy Páz- mándon a Termelőcsoport utcában gödörásás közben most korai vaskori urnate­metkezés maradványaira bukkantak. A megkezdődött régészeti leletmentés során kiderült, hogy itt egész te­mető rejtőzik a mélyben. Eb­ből egyelőre három sírt tár­tak fel, ezekben a megyé­ben eddig még ismeretlen csónakos fibulapárt, azaz dí­szes ruhakapcsökat, továbbá bronztűt és karikát találtak, A leleteket jelenleg restau­rálják, később kiállítják a Fekete Sas patikamúzeum­ban PETŐFI NEPE Bács-Kiskun megyében öt­százhatvanezer állampolgár egészségéről kell gondoskod­ni az itt munkálkodó orvo­soknak, gyógyszerészeknek és más egészségügyi dolgo­zóknak. Az elmúlt évek alatt a betegellátás jelentősen fej­lődött, s mára a megye — magas felkészültségű szak­orvosi háttérrel — regionális központ lett számos ellá­tási területen. Természetesen ez a folyamat nem áll meg, hanem folytatódik az alap­ellátás, a megelőzés és a gondozás feltételrendszerének fejlesztésével. Bács-Kisk unban emellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra is, hogy a lakosság korösszetétele megváltozott, s az elöregedés folyamata számos megoldás­ra váró gondot, problémát vet föl. Az idén diplomát szerzett orvosoknak, fogor­vosoknak, gyógyszerészek­nek, valamint egészségügyi főiskolát végzett pályakezdő szakembereknek is szüksé­gük van arra, hogy az eddig megtett utat, s az előttük álló feladatokat megismer­jék. A Bács-Kiskun különböző településein dolgozó pálya­kezdő diplomások előtt Kis- ná dr. Csányi Anikó, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője felvázolta a megyét jellemző sajátosságokat. A gyógyítás-megelőzés helyze­tét elemezve kiemelte, hogy a megalapozott politikai és személyzeti munka eredmé­nyeként-csökkent az üres or­vosi állások száma, jelentő­sen javult a szakmai nívó. Országos megbecsülést jelez az a tény, hogy a megyei kórház és a gyógyszertári központ egyben oktatóintéz­mény is, ami valamennyi gyógyító-megelőző funkció betöltése mellett a tudomá­nyos munka végzését is elő­segíti. kutatásügyi miniszter. A ta­nácskozáson több szekcióban mintegy 200 előadás hangzik el, elsősorban a Duna-völgyi népek kultúrájáról, a népmű­vészetről és a népi kultúrá­ról, a századforduló művé­szeti, irodalmi irányzatairól és a nyelvtudomány szerepé­ről. Kiemelt témaként kezelik a magyar nyelv, történelem, irodalom és néprajz, vala­mint a Duna-völgyi népek kultúrájának kölcsönhatását, mindenekelőtt a XVIII. és XIX., valamint a XIX. és XX, század fordulóján. A kong­resszushoz kapcsolódóan ki­állításokat is rendeznek: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete a magyar nemzeti tudományok terén napvilágot látott kiad­ványokat mutatnak be, Hungarológiai kongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents