Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
1985. december 1«. 2 Képújság Befejezte tanácskozását a Hazafias Népfront Vitt. kongresszusa Tanácskozik a kongresszus. (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról.) RÁDAY MIHÁLY, a Magyar Televízió operatőre épített hagyományaink megőr. zésének fontosságáról szólt. * A délelőtti szünetet követően a soros elnök köszöntötte a kongresszusra érkező, s az elnökségben helyet foglaló 'Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, akit a jelenlévők nagy tapssal fogadtak. * Ezt követően KERESZTU- RY DEZSŐ akadémikus szólalt fel. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke kifejtette, ahhoz, hogy népünk értelmesen tudjon gondolkodni, a nyeLv tisztán tartására van szükség. MÁRTON JÁNOS, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a népfrontbizottságok gazdaságpolitikai munkáját elemezte. DR. TÖTH KÁROLY, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy a kongresszus egyik központi kérdése, miként erősíthető és fejleszthető tovább a sokféle formában megjelenő nemzeti közmegegyezés. KANYAR JÓZSEF, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója a honismereti mozgalom negyedszázados múltjáról beszélt. GYÚRÓ FERENC, a Budapesti Kertészeti Egyetem rektorhelyettese a mezőgazdasági kistermelés és a népfront kapcsolatáról szólva elmondta, hogy az elmúlt években igen sok kezdeményezést karolt fel a mozgalom. VADÁSZ ANNA, a HNF Győr—Sopron Megyei Bizottságának titkára felszólalásában az idős korúak helyzetével foglalkozott. DR. V. NAGY IMRE, a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszékének vezetője a hazai környezet- védelem, környezetállapot időszerű kérdéseiről beszélt. DEME LÁSZLÓ nyelvész professzor az anyanyelvi kultúráról, s az ezzel szorosan összefüggő érintkezés- és magatartás-kultúráról mondta el véleményét. FILOTÁS KÁLMÁN, a HNF Mór Városi Bizottságának titkára szűkebb környezetének példáin mutatta be a népfrontmozgalom és a KISZ együttműködésének társadalmi gyakorlatát. KOVÁTS FLÓRIÁN Zala megyei művelődési házi igazgató felhívta a figyelmet arra a fontos felismerésre, hogy a népművelők csakis a társadalmi háttér ismeretében, a közösségbe illeszkedve tudnak hasznosan dolgozni, a műveltségi szint emeléséért munkálkodni. DR. GÁCSÉR JÓZSEF szegedi főiskolai tanár kifejtette, hogy az iskola és a család együttműködésének erősítésében nagy segítséget nyújthat és ad is a Hazafias Népfront. BANDZSÓK SÁNDORNÉ, a főváros IV. kerületi népfrontbizottságának titkára a körzeti népfrontbizottságok tevékenységéről szólt. PAPP LAJOS államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rámutatott: a tanácsok feladataik végrehajtása során nap mint nap számítanak, építenek a népfront támogatására. SOLTÉSZNÉ PÁDÁR ILONA, a HNF Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottságának titkára gondjaikat sorolva szólt az iparfejlesztés sajátosságaiból fakadó nehézségekről. * * * A kongresszus második munkanapjának szünetében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Pozsgay Imre. a HNF OT főtitkára találkozott, s kötetlen baráti beszélgetést folytatott a magyarországi egyházaknak a kongresszuson részt vevő képviselőivel. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. • • « PÁLOS TAMÁS, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője hangsúlyozta: a népfrontmozgalom a meggyőzést tekinti legfőbb módszerének, s erre az egyik, és mindenképpen leghatásosabb eszköze a tömegtájékoztatás. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA,' a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára mindenekelőtt a SZOT és a csaknem félmillió szakszervezeti tisztségviselő üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. BARABÁS MIKLÓS, az Országos Béketanács főtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy hazánkban a béke megőrzésének ügye napjainkra az emberek személyes ügyévé, mindennapi cselekvésüket befolyásoló törekvéssé vált. A békemoz- galom kiszélesedett és újabb rétegek körében kapott közéleti vonzerőt. DR. HAVAS MIKLÓS, a HNF Komárom Megyei Bizottságának titkára rámutatott: szocialista céljaink propagandája a közös cselekvésre, gondolkodásra ösztönzéssel kell párosuljon. SZILVASÁN PÁL, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese a szövetkezeti mozgalom és a népfront kapcsolatáról szólt. Ezzel a Hazafias Népfront VIII. kongresszusának második munkanapja — amelyen felváltva elnökölt D. Káldy Zoltán, az Evangélikus Egyház Országos elnök-püspöke, Bognár József akadémikus, dr. Horváth Éva, a HNF Békés Megyei Bizottságának elnöke, és Papp Lajos államtitkár — befejeződött. Vasárnap az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatta munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A tanácskozás harmadik, zárónapján folytatódott a HNF OT és az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának együttes vitája. Az elnsökségben helyet foglalt Hámori Csaba, a — Kiterjedt és nagy érdeklődés mellett lezajlott vita volt ez, amelynek során 54- en szóltak hozzá és rajtuk kívül még 62-en kértek szót — mondotta elöljáróban. — Azoknak a véleménye, akik e három nap során nem jutottak szóhoz, ugyanúgy bekerül a kongresszus dokumentumaiba, s a kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai között e hozzászólásokat is figyelembe vesszük majd. — Ügy hiszem, a kongresz- szus elérte célját, s még inkább eléri, azt, ha megerősíti az állásfoglalást, amely a jövő feladatainak megoldását szolgálja, s megerősíti azt a testületet, amely képes lesz e feladatokat az ország színe előtt képviselni. A tanácsKISZ KB első titkára, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai és társadalmi, politikai életünk számos más kiemelkedő személyisége. Az elnöklő Peják Emil tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az ország minden részéből, a társadalom különböző rétegeiből, ipari és mezőgazdasági üzemektől, körzeti, községi és városi népfrontbizottságoktól, párt- szervezetektől sok üdvözlő távirat érkezett a kongresz- szusra. Táviratban fejezték ki jókívánságaikat a külföldi testvérmozgalmak és partnerszervezetek is. Az elsőként felszólaló DR. ISTVÁN LAJOS főorvos, a HNF Vas Megyei Bizottságának elnöke a megyében élő nemzetiségek helyzetéről szólt. PÁL JÓZSEFNÉ, a Ganz-' MÁVAG mátraterenyei híd- gyáregységénék daruvezetője szűkebb környezetének életéről beszámolva elmondta, hogy a mind öntudatosabbá váló munkásgárda egyre kevésbé tűri a tessék-lássék dolgozókat. _DR. SCHÖNER ALFRÉD főrabbi, a Budapesti Rab- biság elnöke kijelentette: a népfrontmozgalomnak az elmúlt évtizedekben és napjainkban is a legjellemzőbb vonása, meghatározó eleme a „vox humana”, azaz az emberi hang, amely mindennapos valósággá, életünkben tapasztalható realitássá vált. HAMBUCH GÉZA, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára kiemelte: a népfront a megújulást, a demokratizmus további szélesítését, a társadalmi összefogást tűzte zászlajára. Ez a program a nemzetiségiek érdekeit is hűen fejezi ki és ezért örömmel csatlakoznak hozzá. PÁSZTOR BÉLA, a veres- egyházi tanács elnöke felhívta a figyelmet: növelni kell a közösségért végzett társadalmi munka szervezettségét. DR. LÁSZLÓ ALFRÉD, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettese részletesen foglalkozott a műszaki kozás kiegyensúlyozott, jó légkörű munkaértekezlet volt — állapította meg. — Mértéktartóan, arányvesztés nélkül, egy nagy nemzeti összefogás jegyében erősítette a szocializmus pozícióit országunkban. A vita tehát nem torzította el a nép hangját, s nem tartalmazott egyetlen olyan elemet sem, amelyik ne e színtérre való lett volna. — Ez nem jelenti azt, hogy minden hozzászólással egyetértenék — folytatta a főtitkár —, hiszen homlokegyenést ellentétes álláspontok is elhangzottak. De volt néhány alapkérdés, amelyet se a kongresszus, se „környezete” nem vitatott. Ezek pedig éppen a szocialista nemzeti pályán dolgozók társadalmi megbecsülésének, az értelmiség meghatározó szerepének kérdéskörével. JAKAB SÁNDOR, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke rámutatott, hogy a Magyar Szolidaritási Bizottság munkája szorosan kötődik a Magyar Népköztársaság külpolitikájához. RATKÓ JÓZSEF költő, drámaíró, Szabolcs-Szatmár megyei könyvtáros szűkebb pátriája kulturális felemelkedéséről szólt. WILK LÁSZLÓ, a Mecseki Szénbányák vájára a városkörzeti népfrontbizottságok megélénkült munkájáról szólt. MÁRKUS JÓZSEF Zala megyei termelőszövetkezeti dolgozó veszélyesnek ítélte, hogy az aprófalvak elnéptelenedésének folyamata még mindig nem állt meg. KURUCZ JÁNOSNÉ, a HNF Karcag Városi Bizottságának titkára hangoztatta: szervezett, tudatos felvilágosító munkával meg kell értetni mindenkivel, hogy mit jelent számunkra a béke. KÁRPÁTI RUDOLF ezredes, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának igazgatója az ifjúság testnevelésével, szabadidősportjával foglalkozó felszólalásában hangsúlyozta: vissza kell állítani a testnevelési óra tekintélyét. HANTOS JÁNOS, a Magyar Vöröskereszt főtitkára a társadalom erkölcsi értékeit gazdagító önzetlen, önkéntes, másokért végzett munka fontosságáról beszélt. * Kállai Gyula és Pozsgay Imre a kongresszus szünetében találkozott és baráti, kötetlen megbeszélést folytatott a tanácskozáson részt vevők egy csoportjával, a mozgalom kezdeményezőivei, a Márciusi Front résztvevőivel, a felszabadulás utáni kibontakozás kiválóságaival, azokkal a művészekkel, tudósokkal, akik társadalmi céljaink megvalósításáért az első vo. nalban küzdöttek. Ezt követően a kongresz- szusi vita lezárult, s ismét POZSGAY IMRE emelkedett szólásra, hogy összefoglalja az elhangzottakat. egység alapelvei. Az a gondolat hatotta át a tanácskozás munkáját, hogy ebben az országban szocializmus van, amely nem megtűrt életformája, hanem vállalt közösségi létformája ennek a népnek, s amelyben kifejeződik a társadalmi haladáshoz fűződő érdekünk és nemzeti identitásunk egyaránt Ugyanakkor a megközelítési módokban, a politika kialakításának és gyakorlásának tekintetében és sok más kérdésben nagyon eleven, helyenként éles vita volt. — Mindvégig érvényesült egy másik lényeges, a köz- megegyezéshez hozzátartozó alapelv: biztonságunkat, a társadalmi fejlődéshez fűződő érdekeinket leghívebben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal alkotott kö. zösségünk, együttes védelmi és gazdasági szervezeteink, intézményeink fejezik ki. Nyitva állunk a világban mindenfajta jó szándék előtt, amely nemzeti érdekeinket nem sérti, és a békét szolgálja. A béke ügyében meglévő közmegegyezés tükröző- ződött az eszmecsérében, megmutatván, hogy nincs olyan réteg vagy csoport hazánkban, amelyik ne békepolitikát akarna. — Nagy jelentőségű volt az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak a kongresszus iránt tanúsított figyelme. Külön jólesett itt üdvözölni a párt főtitkárát, Kádár János elvtársat, és hallani Lázár György miniszterelnöknek a Központi Bizottság és a kormány nevében elmondott szavait. Pozsgay Imre ezután néhány, a vitában elhangzott kérdéscsoportra reagált. A javaslatot az új Országos Tanács figyelmébe ajánlva, egyetértőleg szólt arról a kezdeményezésről, hogy alkossunk más országok haladó erőivel közös népfrontot a béke védelmére. A különböző társadalmi osztályok, rétegek helyzetéről, a köztük lévő egyenlőtlenségről elhangzottakra reagálva leszögezte: az egyenlőtlenségek megszüntetésének még ma sincsenek meg a feltételei. Az alapprobléma az, hogy az egyenlőtlenségek nem a társadalmi céloknak megfelelően mutatkoznak, ezért nem előrelendítő, hanem inkább visszahúzó erőt jelentenek. Kitért nemzetiségi politikánkra, amely visz- szatérő problémája volt a tanácskozásnak. Illyés Gyula gondolatát idézve leszögezte: ebben az országban magyarnak lenni nem származás, hanem választás kérdése. Magyarok és nem magyarok e hazán belül úgy élhetnek tisztességben egymással, ha ezt az elvet tartjuk szem előtt, s ha ebben kényszerek nélkül, szabad belátás alapján, állampolgári jogainak teljes birtokában dönthet mindenki. Ezután a mozgalom településpolitikai feladataival foglalkozott. A népfront — mondotta — olyan egészséges egyensúly kialakítására törekszik, amelyben valamennyi település emberhez méltó körülményeket biztosíthat lakóinak. Ehhez nyújt változatlanul nagy segítséget a településfejlesztési társadalmi munka, amely a lakosság áldozatkészségével egészíti ki a költségvetés korlátozott forrásait. A művelődés, a nevelés kérdéseiről elhangzott számos felszólalásra utalva úgy fogalmazott: a legfontosabb közművelődési intézmény az iskola. Ennek személyiség- formáló munkáját egészíti ki a többi. Felhívta a figyelmet: a ma felnövő nemzedékek „sikerre orientáltak”, s mivel nem tudják, hogy kudarc is lehetséges az életben, annak elviselésére alkalmatlanok. Az egész ország érdeke, hogy a nevelés a családban, az iskolában és másutt előre tudjon lépni e tekintetben. Szinte valamennyi kongresszusi felszólalásból ösz- szecsengett — mondotta Pozsgay Imre —, hogy ebben az országban a cselekvő együttműködés politikai feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése. Egy olyan népi részvétel lehetősége tárult fel itt, a demokrácia intézményeinek fejlesztésében^ amely az ország hasznára van, a nemzeti felemelkedést szolgálhatja, ugyanakkor a rendet és a fegyelmet is erősítheti. A népfront vezető testületéinek fontos feladata lesz folyamatosan vizsgálni: hogyan lehet teljesítőképességünket a demokráciával is növelni. Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta: a szocializmus nem lezárt rendszer, s a kommunizmus nem elvont cél, hanem valóságos mozgalom, amelyben kritikailag meghaladjuk nap mint nap azt, amit már elértünk. Ezt érdemes figyelembe venni e fórumon is. Ezen az alapon, a pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat nemzeti programként való vállalásával kongresz- szusunk, a Hazafias Népfront most megalakult új testületéi betölthetik azt a hivatást, amelyet a magyar társadalom tőlük elvár. Pozsgay Imre vitaösszefoglalója után határozathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Tanács jelentését a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról, az Országos Tanács nevében elmondott főtitkári beszámolót, a hozzászólásokra adott vitaösszefoglaló választ, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, valamint a Hazafias Népfront állás- foglalásának és a mozgalom alapszabályának a tervezetét, s egyúttal megbízta az Országos Tanácsot, valamint a megválasztandó országos titkárságot: a vitában elhangzottakat mérlegelve végezzék el a dokumentumokon a szükséges módosításokat és gondoskodjanak azok közzétételéről. Miután az Országos Tanács tagjait a kongresszust megelőző budapesti és megyei küldöttértekezleteken, valamint a részt vevő szervek testületi ülésein megválasztották, a kongresszusra a megferősítés feladata hárult. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjaira a jelölőbizottság tett javaslatot. A kongresszus megerősítette az Országos Tanács tagjait, majd elfogadta a jelölőbizottság javaslatát és megválasztotta az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait. Ezután a két új testület megtartotta alakuló ülését, amelynek során megválasztotta a tisztségviselőket, az elnökség és a titkárság tagjait, kijelölte az országos testületek társadalmi bizottságainak vezetőit, kinevezte az országos titkárság osztály- vezetőit, és megerősítette tisztségükben a népfrontsajtó vezetőit. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula, alelnökök: Bencsik István, Bihari István, Czibere Tibor, Horváth Lászlóné, Márton János, Papp Gyula, Szemők József és Varga Imre. A HNF QT főtitkára: Pozsgay Imre, titkárok: Garam- völgyi József, Molnár Béla és Ribánszki Róbert. Az Országos Tanács Elnökségének tagjai: Apró Antal, Asbóth Jánosné, Ádám Antal, Bartha Tibor, Bognár József, Duschek Lajosné, Ernőd Péter, Fekete Gyula, Gyúró Ferenc, Hambuch Géza, Hantos János, Horváth Endre, Ispánovits Márton, István Lajos, Jakab Róbert- né, Jakab Sándor, Kanyar József, D. Káldy Zoltán, Krá- likná Cser Erzsébet, Kodály- né Péczely Sarolta, Koncz Károly, Kósáné Kovács Magda, Kovács András, Kovács Béla, Láng István, Lékai László, Losonczi Pál, Mán- dity Marin, Márk György, Mészáros Imre, Molnár Frigyes, Molnár Sándor, Nagy Józsefné, Papp Lajos, Peják Emil, Pethő Tibor, Pióker Ignác, Polinszky Károly, Rónai Rudolf, Rottler Ferenc, Sarlós István, Schöner Alfréd, Sebestyén Nándorné, S. Hegedűs László, Szabó István, Szalayné Pásztor Gabriella, Szentistványi Gyuláné, Székely György, Szilvasán Pál, Tóth János, Trautmann Rezső, Vadász Anna és V. Nagy Imre. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavát követően a Szózat eléneklésével ért véget. Pozsgay Imre vitazárója
