Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
1985. december 16. NÉPÚJSÁG 3 Oláh István 1926-1985 Mély megrendüléssel és fájdalommal tu- galom kiemelkedő személyisége 1985. de- datjuk, hogy Oláh István elvtárs, hadse- cember 15-én elhunyt, regtábornok, honvédelmi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- Temetésének megszervezésére bizottság zottságának tagja, a magyar piunkásmoz- alakult. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériuma Oláh István 1926. december 16-án, sokgyermekes paraszt- családban született, Nádudvaron. A szülői ház forradalmi szellemű nevelésének hatására közvetlenül a felszabadulást 'követően aktív tagfa lett a Magyar Kommunista Pártnak. A debreceni ideiglenes nemzeti kormány 1944. december 23-i felhívására az elsők között önként jelentkezett, az akkor szerveződő új demokratikus hadseregbe. Az a szándék vezette őt is, mint azt a sok ezer hatadó gondolkodású magyar embert, akik a fegyveres harc vállalásával is 'kifejezték: a magyar nép legjobbjai szembefordulnak a hitleri Németországgal, a rájuk kényszerített idegen elnyomás kiszolgálóival, á hazaáruló és népellenes politikával. Ifjúkori döntése életre szóló volt, végleg elkötelezte magát a demokratikus átalakulás, a szocializmus ügye, a haza fegyveres szolgálata mellett. 1945 tav’aszán a szovjet hadsereg oldalán alakulatával ausztriai hadműveleti területre vonult. Hazatérve, folytatta a katonai szolgálat miatt megszakított tanulmányait. 1947-ben a debreceni tanítóképzőben tanítói képesítést szerzett. Felismerve, és megértve a néphatalom védelmének fontosságát, a párt megbízásából 1947-ben útja ismét 'a néphadseregbe vezetett. 1947—49. között a Kossuth Akadémia hallgatója lett, ahol kitűnt kimagasló képességeivel. 1949-ben hadnagyként avatták tisztté. Katonai pályája során az ország számos helyőrségében szolgált, és szakaszparancsnoktól szinte minden parancsnoki beosztást betöltve, jutott el a honvédelmi miniszteri tisztségig. Egész életét végigkísérte a társadalom- és hadtudományok iránti nagyfokú érdeklődés. 1952-ben elvégezte a Honvéd Akadémia magasabb parancsnöki tanfolyamát. 1964-ben a Szovjetunióban a fegyveres erők vezérkari akadémiáján magas szintű katoitai ismeretekre tett szert. Kimagasló vezetői adottságai képessé tették arra, hogy a Magyar Néphadsereg fejlesztésének és korsze. rűsítésének nagy feladatait, ’a honvédelmi minisztérium számos vezető posztján, közöttük több mint 12 évig a vezérkar főnökeként, az utóbbi egy évben pedig mint honvédelmi miniszter, eredményesen oldja meg. Szívelégtelenség miatt bekövetkezett hirtelen halálával nagy veszteség érte a magyar forradalmi munkásmozgalmát, és néphadseregünket. Oláh István részese volt a párt honvédelmi politikája formálásának, gyakorlati megvalósításának. Munkáját nagy hozzáértéssel, töretlen akarattal, szorgalommal és előrelátással végezte. A Magyar Néphadsereg fejlesztésében az ország lehetőségeire épülő, a szövetségesek körében is elismerést kiváltó megoldások kezdeményezője volt. Hivatásának teljesítése mellett nagy aktivitással vette ki részét a közéletből is. Több mint egy évtizede tagja az MSZMP Központi Bizottságának, álelnöke a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének. Oláh István igaz hazafiként és internaciorialistáként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar—szovjet barátság erősítésében, a Varsói Szerződés hadseregei közötti fegyverbarátság elmélyítésében, a Magyar Néphadsereg nemzetközi kapcsolatainak ápolásában. Eredményes munkájának elismeréseként magas hazai és külföldi kitüntetésekben részesült. Megkapta többek között a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, és a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Marjai József Moszkvába utazott PANORÁMA MOSZKVA Várkonyi Péter külügymi. niszter meghívására vasárnap, a kora esti órákban hivatalos látogatásra hazánkba érkezett George Shultz, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. Az amerikai diplomácia irányítóját — aki európai kőrútjának újabb állomásaként látogatott Magyarországra — a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Házi Vencel, hazánk washingtoni és Nicolas Sal- go, az USA budapesti nagykövete. A hivatalos magyar—amerikai külügyminiszteri - tárgyalások ma délelőtt kezdődnek meg a Külügyminisztériumban. * Gorge Pratt Shultz, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere 1920. december 13-án született New Yorkban. Egyetemi tanulmányait 1942-ben a Princeton Egyetemen fejezte be. 1946-tól tizenegy éven át a Massachusetts Institute of Techno, logy (MIT) tanára, egyidejűleg az iparszervezés profesz. szóra volt, s ugyanebben a minőségben működött 1957 és 1968 között a Chicagói Egyetemen. 1955—56-ban megszakította tanári pályáját, és vezető közgazdászként tevékenykedett az elnöki Gazdasági Tanácsadók Tanácsában. George Shultz 1969-től a Nixon-'kormány munkaügyi minisztereként, majd a Szövetségi Igazgatási és Költségvetési Hivatal igazgatójaként dolgozott. 1972-ben pénzügyminiszter, s ezt a funkcióját is megtartva, Nixon elnök gazdasági főtanácsadója lett. 1974-tgl 1982-ig a Stanford Egyetemen a gazdaságszervezés professzoraként oktatott. 1974-től 1981-ig alelnök- ként, majd 1981—82-ben mint a cég elnöke, vezette az Egyesült Államok legnagyobb építőipari vállalatát, a cali- forniai Bechtel Corporationt. Az elnökválasztási kampány során, 1980-ban Ronald Reagan gazdasági tanácsadója, majd — Reagan megválasztását követően — az elnök gazdaságpolitikai tanácsadó testületének vezetője volt. Az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője 1982 júliusában vette át a külügyi tárca irányítását. George Shultz számos gazdasági témájú könyv és cikk szerzőiéként is hírnevet szerzett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége szombaton pénzügyminiszterré nevezte ki Borisz Gosztyevet, akinek elődje, Vaszilij Garbuzov ez év novemberében hunyt el. Mihail Scsadovot, a Szovjetunió szénbányászati miniszterének eddigi első helyettesét nevezte ki szénbányászati miniszterré a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége. Borisz Brat- csenkót, a korábbi minisztert egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulása kapcsán ugyanakkor felmentették a tárca vezetőjének funkciójából. BONN Visszafogottan beszélt Hans-Dietrich Genscher bonni külügyminiszter az amerikai űrfegyverkezési programban való nyugatnémet részvételről. A Südwestfunk rádiónak vasárnap adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a „hadászati védelmi kezdeményezés” néven ismert amerikai programban való NSZK-részvétel mindenképpen „minimális” lesz. Hozzáfűzte, hogy szerinte a közvélemény „jócskán eltúlozta” a csatlakozni kívánó nyugatnémet cégek és intézmények számát, s a várható részvétel pénzügyi nagyságát. SANTIAGO A Chilei kormány szombaton további három hónappal meghosszabította az egész •országban érvényben lévő rendkívüli állapotot. Szellemi műhelyeink A tanítóképző főiskola „Az oktatásügyi kormányzat a tarthatatlanná vált tanítóhiány gyors megszüntetése érdekében — amellett, hogy a meglévő tanítóképző főiskolákon növelték a hallgatók számát — 1977-ben két kihelyezett tagozatot létesített: egyiket Zsámbékon, a másikat Székszárdon. A szekszárdi kihelyezett tagozat 1977. szeptemberében kezdte meg működését a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szervezeti részeként.” — írja dr. Endrédi Lajos a főiskola jubileumi évkönyvében. Ettől az időtől beszélhetünk megyénk egyetlen felsőfokú intézményéről, a tanítóképzés műhelyéről — tehetjük hozzá. Alapvető funkció Dr. Deli István tagozat- vezető beszélgetésünk elején elmondja, hogy a műhelymunka és a műhelyjelleg az utóbbi időben kezd erőteljesen kialakulni, hozzáigazodni a főiskola alapvető funkciójához. A kezdeti tanítóképzés 1984-től óvónőképzéssel, 1985-től pedig német nemzetiségi óvónőképzéssel bővült. Az utóbbi évek „eredménye” a kiegészítő szakos — könyvtár, ének-zene és népművelés — kétéves levelezőképzés az oklevéllel rendelkezőknek, szakkollégiumi keretben. A funkció kiteljesedését jelenti, hogy nemcsak nappali tagozaton, hanem levelezőn is képeznek pedagógusokat, valamint az, hogy jövőre újabb képzési forma indul: felsőfokú óvónői oklevéllel rendelkezők két év alatt taní- tói képesítést szerezhetnek. Ez részben a tanítóhiány miatt lesz így, részben pedig azért, mert ezzel egy olyan mobilis réteget tudnak létrehozni, amelynek tagjai, ha kell, az óvodában, ha kell, az iskolában is tudnak működni. Tehát az a cél, hogy a két intézmény tartalmi közelítése minél jobb színvonalon oldódhasson meg. — Ez a képzés az első, az alapvető funkció — állapítja meg a tagozatvezető, majd hozzáfűzi, hogy ez hasonlít leginkább a műhelymunkához. Kutatási, művészeti tevékenység Témát váltva a kutatómunkára tereljük a szót. Megtudjuk, a kutatócsoportok 1986—1990-re készítik a tudományos önképzési terveket. Cél, hogy ne csak egyéni, hanem csoportos kutatásokat is beállítsanak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy eddig nem volt tudományos munka. Dr. Rónai Béla nyelvészeti, dr. Endrédi Lajos biológiai, dr. Klei- ninger Ottó pszichológiai és dr. Deli István közoktatás- politikai jellegű kutatásai jelentősek. Előrehaladott állapotban van Horváth Béla XX. századi irodalommal — József Attilával — kapcsolatos és Ákoshegyi Istvánná a gyerekek szociális környezete és testi fejlettsége közti összefüggéseket elemző kutatása. Ezek mellett már az elmúlt időszakban is voltak kutatási, újítási munkák. Dr. Endrédi Lajos és Kappelmayer Mátyás az oktatásban használható különféle vizsgáztatási folyamatot segítő eszközöket alkottak. Készültek prototípusok is. Munkájuk eredményeként Kappelmayer Mátyás a Kiváló újító cím bronz fokozatát kapta. Az előző években folytak kisebb jelentőségű, de konkrét eredményeket felmutató kutatások is. Váci Mihály Tolna megyei működésével és irodalmi munkásságával Nagy Andor, Tolna megye oktatástörténetével Schleinerné dr. Szá- nyel Erzsébet foglalkozott, míg Péchy Benjamin a két világháború közötti nevelésfelfogásra és a Magyar Pedagógiai Társaság működésére vonatkozó kutatásokat végzett. A tagozaton működött néhány évig Zsolnai József, és az országosan ismert kísérlete — most már alternatív tanterv — itt is izmosodott. A főiskolán a tudományos munkával egyenértékűnek tartják a művészeti tevékenységet. Farkas Pál szobrászművész, Lányi Péter zongoraművész tevékenysége, Szokolay Zoltán irodalmi munkássága — a költészet mellett újabban prózával is foglalkozik — mellett Siska Gyula képzőművész „jelentkezése”, valamint a nemrégiben a főiskolára került Baky Péter festőművész is „erősíti majd ezt a vonalat”. — Amikor számba vesz- szük a tudományos munkát, akkor a művészeti tevékenységet is elismerjük — összegez dr. Deli István —, de emellett ösztönözzük az egyéb tudományos munkát is. — Két szempontból is szorgalmazzuk az intenzívebb kutatómunkát — folytatja ezután a tagozatvezető. — Egyrészt azért, mert a csoportos kutatás összefog több kutatót — most ilyen a differenciált iskolaelőkészítéssel kapcsolatos terv —, másrészt pedig azért, hogy az eddigi kutatási eredményeket felhasználják arra, hogy tudományos fokozatot — doktorit, kandidátusit — szerezzenek az oktatók. Ez fontos a tagozat önálló főiskolává válásának folyamatában, az egyéni előrelépés érdekében, és befolyásolja az oktatás színvonalát is. Munkájából adódóan — habár a funkció változása miatt óvatosak voltak — jelentős feladata az intézménynek a továbbképzésekben való részvétel. A tagozat tanárai — előadóként eddig is többször részt vettek, de most már az óvónők továbbképzésénél is „ott vannak”, és arra törekednek, hogy az elkövetkezendő két^három évben tartalmasabbá váljék a kialakult kapcsolat. Segítők Ezzel a címszóval foglalhatjuk egybe az intézmény munkájában „résztvevő” kisegítőrészlegeket, a könyvtárat, a gyakorló iskolát és ide sorolhatjuk a tagozat felszereltségét is. Ügy gonEgyütt — kötetlenül dőljük, nem vitás, a könyvtár műhely a műhelyben, hiszen tarta'lmasan tudja segíteni a kutatómunkát. Témaajánlást, könyvtárközi kölcsönzést (is), témafigyelést végeznek és emellett kiszolgálják a megyét és a várost is. E két területről ugyanannyi olvasója van, mint a főiskoláról. A közel negyvenötezer kötetes bibliotékába több, mint százötven — pedagógiai jellegű — szakfolyóirat jár. Ennek egy része külföldi — német, angol, orosz nyelvű —, nagy része magyar. Az új beszerzésekre évente százhúsz-száz- harminc ezer forintot fordítanak. A könyvtár bővítése szükségessé vált, de ez csak a gyakorló iskola kiköltözése után valósulhat meg. A gyakorló iskola a műhelymunkát úgy tudja leginkább segíteni, hogy az oktatók ott bármikor közvetlen tapasztalatot szerezhetnek úgy is, hogy ott is tanítanak. Az ének és a rajz tantárgypedagógiát tanítók — és most már a nyelvészek is — akarják a gyakorló iskolában való tanítást, hogy „ne lógjon a levegőben a tantárgypedagógia, hanem saját élményen alapuljon". Emellett a hallgatói gyakorlatokon szerzett tapasztalatokat is hasznosítják. Az oktatók gyakorló iskolai munkájának külön értéke az, hogy erre nem kell kényszeríteni őket. A tagozat oktatástechnikai eszközökkel való felszereltsége jó, a tantermekben minden szükséges eszköz rendelkezésre áll, az oktatástechnika tantárgynál minden hallgatónak egyéni gyakorlásra van lehetősége. Épül — műszakilag kész — a tv-lánc, csupán néhány eszköz hiányzik. Ha elkészül, egy időben lehet sok hallgatónak ugyanazt az „anyagot” adni, vagy éppen konzerválni valamit. Része a műhelymunkának az is, hogy hogyan tudnak beilleszkedni a közéletbe. Nos, az irodalmi színpad mind gyakrabban hallat magáról, az énekkar szereplése megyei és városi szinten is elismerést váltott ki. Szoros kapcsolatban vannak a művelődési központtal (versmondóműhely), az úttörőházzal és a pedagógusszakszervezettel közös fenntartású a városi gyermekkórus, tagokat adnak a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórusba, a német nemzetiségi klub tagjai között is vannak hallgatók. Pedagógusjelöltek és tanárok egyaránt megtalálhatók a politikai közéletben is. A főiskola fejlesztési ter^ veiről — kollégium, új gyakorló iskola építése — nemrégiben beszámoltunk. Most azzal zárnánk mondandónkat, hogy a város és a megye támogatásával minden lehetőség megvan arra, tipgy rövidesen Szekszárdon legyen a Dunántúl legjobbgko- rülmények között, egységes épületrendszerben dolgozó főisolája. Ékes László Fotó: Czakó Sándor Hazánkba érkezett George Shultz Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője és Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke vasárnap a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanacsa küszöbönálló 41. (rendkívüli) ülésszakával kapcsolatban Moszkvába utazott. Elutazásuknál a repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete.
