Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
1985. december M. tníÉPÜJSÁG 9 Orosz Hóbundát öltött évszázados fenyők, vakítóan fehér hószőnyeg, kristálytiszta levegő ... A csípős-harapós hidegben zúzmara dermeszti mozdulatlanságba a nyírfaerdők csupasz koronáit. Az erdő csendjében lassú nyugalommal hull a fákról a könnyű, puha hó ... Orosz tél... Suhanó trojkán érkeznek az első télköszöntők. Előkerülnek a szánkók, a sí- felszerelés, és a téli sportok kedvelői — gyerekek és felnőttek — a hegyekbe, turistaházakba, téli üdülőkbe igyekeznek. A gyantaillatú erdőkben megelevenednek a téli úttörőtáborok. A szabadtéri fürdőzés kedvelői — a „rozmárok” — a fagyos levegővel dacolva, térdig érő hóban szaladnak a hideg vízbe. A fázósábbakat és a teakedvelőket a sajátos hangulatot árasztó szamovárok csalogatják. Orosz tél... Ebben az évszakban a Szovjetunió területének háromnegyed részét hó borítja. A fagy jégpáncélt von a folyókra, vidám korcsolyázók népesítik be a nemrég még csillogó víztükrű, befagyott kis tavakat. Az ország északi területein hétnyolc hónapig tart a tél. A Sarkkörtől 400 kilométerre északra fekvő Norilszkban nem ritka a mínusz 45 fokos fagy. Ilyen hidegben szinte üvegként törik a fém. De előfordult már az is, hogy délen, a Fekete-tenger partvidékének pálmafáit borította be a hirtelen leesett finom hó. A tél mindenkinek tartogat valami kellemes szórakozást, hangulatot, a téli sportok kedvelőinek egészséges mozgást, sok-sok vidámságot gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Leningrádi tél Száguld a trojka Szovjetunió Harc az alkoholizmus ellen Reflektorfénybe került az alkoholizmus problémája a Szovjetunióban. Sok országhoz hasonlóan itt is jelentős mértékben gyarapszik a szeszfogyasztók száma. A legutóbbi csáknem 15 esztendő alatt 74 százalékkal emelkedett a szeszes italok eladása. Az alkoholizmus terjedése köztudottan súlyos gazdasági-társadalmi következményeket von maga után, s egyaránt sújtja az egyént és a közösséget. Miközben a Szovjetunió előtt olyan feladatok állnak, mlint az élelmiszerprogram teljesítése és a gazdaság — ezen belül elsősorban az ipargazdaság — szerkezetének átalakítása, nyilvánvaló, hogy a probléma mielőbbi megoldást sürget. Szakértők szerint a káros jelenség az életszínvonal gyors növekedésével indokolható — a lakosság egy része nem tud mit kezdeni a megnőtt jövedelmekkel és szabad idővel —, a kérdésről azonban társadalmi ,vitát rendeztek. Az így született ötleteket és javaslatokat messzemenően figyelembe vették az állami intézkedési terv kidolgozása során. Ez a program számos területet ölel fel. A megelőzőfelvilágosító munka éppúgy beletartozik, mint a változatos szabadidős programok kínálata, köztük a tömegsport népszerűsítése. Ezenkívül szigorú büntetést mérnek ki azokra, akiket szeszfőzésen, illetve az ilyen házi szeszfőzdékből származó pálinka árusításán érnek. Hasonlóképpen megbüntetik azokat is, akik nyilvános helyeken, közterületen és a munkában ittasan jelennek meg. Az újabb rendelkezéseknek köszönhetően leszűkült az alkoholos italok árusítási ideje. Ma az üzletekben csak 21 évesnél idősebbek vásárolhatnak szesztartalmú italokat, kizárólag 14 és 19 óra között. Augusztus végén átlagosan három rubellel emelték a vodka és a konyak árát, drágább lett a pezsgő, a sör és néhány borfajta is. S bár ezektől az intézkedésektől is remélik az alkoholfogyasztás mérséklődését — számos városban 20—25 százalékkal zuhant a forgalmazás —, a hatásosabb megoldást ,a szeszgyártás csökkentésétől várják. A kormányrendelet előírta az égetett szeszes italok előállításának fokozatos korlátozását, s 1988-ra a gyümölcsborok gyártásának végleges beszüntetését. Moldáviában, a Szovjetunió egyik legnagyobb szőlő- és bortermelő köztársaságában már az idén 40—50 millió literrel kevesebb szőlő- és gyümölcsbort palackoznak. A termelés és az árusítás visszafogásával természetesen csökkennek a szeszfo- gyasztásbótt származó állami bevételek is. Ezt az augusztusi áremelések nem egyenlítik ki. A közgazdászok szerint a szeszfogyasztásból eredő állami jövedelem megfogyatkozása csak úgy ellensúlyozható, ha mihamarabb megkezdik az áruforgalom szerkezetének átalakítását, azaz növelik a lakosság körében keresett árucikkek gyártását, s bővítik választékukat, javítják minőségüket. Az intézkedési terv kiterjed az alkoholbetegekre is. Gyógyításuk érdekében növelik a kórházi ágyak számát, bővítik az alkoholelivo- nó intézetek hálózatát. Szem előtt tartva a betegek későbbi rehabilitációját, ezekben az egészségügyi intézményekben titkos a betegek személyére vonatkozó adatok nyilvántartása. íEz a jótékony névtelenség megkönnyíti a gyógyult alkohol- betegek ismételt beilleszkedését a köznapi életbe, a munkába és a családba. Rehabilitációs centrum Magas fokú az egészségügyi ellátás az NDK-ban. A Berlin-Bich rehabilitációs centrumban kiválóan képzett szakemberek igyekeznek javítani a mozgássérültek kondícióján. A különböző sporteszközök örömet okoznak az ápoltaknak, növelik önbizalmukat. Csehszlovákia Együttműködés az állattenyésztésben Jugoszlávia Nyilvántartás a rákos megbetegedésekről A Szövetségi Egészségvédelmi Intézet utasítást adott arra, hogy a jugoszláv egészségügyi szervezetek a jövő év január 1-jétől kötelezően jelentsék be és tartsák nyilván a rákos betegeket. A rák a gyakoriság szempontjából a második helyen áll a szív- és véredény-meg- betegedések után, a jugoszláv egészségügy azonban mégsem rendelkezik konkrét megbízható adatokkal a betegség alakulásáról. Ez alól csak Szlovénia a kivétel. A ljubljanai Onkológiai Intézet ugyanis 1950 óta rendszeresen feldolgozza és közzéteszi az ilyen vonatkozású adatokat. A KGST-országokban a világ Lakosságának csak a 10 százaléka él, s ezek az államok a Föld mezőgazda- sági területeinek mindössze 16 százalékával rendelkeznek. Ugyanakkor itt termelik meg a világ gabona-, tej- és tejtermék-, valamint cukorrépa-termésének közel az egybarmadát, illetve a hús és a tojás egyötödét. A csehszlovák mezőgazda- sági szakemberek véleménye szerint a KGST-országoknak az élre törése sok szempontból a nemzetközi együttműködésnek köszönhető. Mivel Csehszlovákia a mezőgazda- sági önellátás kialakítását tűzte ki célul, a legfontosabb feladat a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésének meggyorsítása. Ennek érdekében jobb munka- szervezésre, ésszerűbb terület- és munkaerő-gazdálkodásra törekednek, ezzel párhuzamosan pedig növelik a terméshozamokat és az állat- tenyésztés hatékonyságát. Csehszlovákia együttműködése a KGST-tlagországokkal mindezeket a területeket magába foglalja. Az állattenyésztésben a legjelentősebb együttműködés a fajtacserében és a spermabankok útján történő mesterséges megtermékenyítésben valósul meg. A fajta- nemesi tők célja: a nagy hozamokat adó, kis igényű állatok kitenyésztése. Ehhez viszont kitűnő tulajdonságokkal rendelkező szaporító- alanyokra van szükség. Éppen ezért Csehszlovákiában szívesen fogadják a génalapok cseréjét. A Duna menti Ivánkán már 14 éve működik a Nemzetközi Baromfi- vizsgáló Állomás, ahol a nagyüzemi hús- és tojástermelés módszereinek tökéletesítésével foglalkoznak. Szovjetunió A jövő üzemanyaga HIDROGÉN i— MESTERSÉGES FOTOSZINTÉZISSEL A növényvilág szolgáltatta a modellt a leníngrádi egyetem tudósainak az energiakérdés újszerű megoldásához. Nem tettek egyebet, mint laboratóriumi körülmények között megismételték azokat a folyamatokat, amelyek a növények leveleiben a napfény hatására végbemennek. Végeredményben a fotoszintézis egyik kezdeti szakaszát valósították meg: fénysugárral leválasztották a vízből a hidrogént, a jövő üzemanyagát. Dr. Igor Holmogorov, a kutatócsoport vezetője elmondotta, hogy ipari körülmények között, az úgynevezett hidrogéngyárakból csővezetékeken juttatják el az értékes gázt a vállalatokhoz vagy a villamos erőművekhez. A hidrogéngyárakat óriási kapacitásúakra tervezik. Kö- zép-Ázsiában egy 70X70 kilométer kiterjedésű területet annyi napsugár ér, amennyinek az energiája 600 millió tonna kőolaj fűtőértékével egyenlő. S ha tekintetbe vesszük, hogy csak a Kara- Kum sivatagban mintegy 60 ilyen négyzetet lehet kialakítani, a lehetőségek szinte végtelenek. Mivel, az emberiség energiafogyasztása 15—20 évente megkétszereződik, a hagyományos energiahordozók pedig fokozatosan kimerülnek, a mesterséges fotoszintézis előtt nagy jövő áll — jelentette ki dr. Holmogorov. A HIDROGÉN ÉS AZ ÓZON A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai- Kémiaü Intézetének kutatói sokoldalúan megvizsgálták a légkör, valamint a — jövő fűtőanyagaként számon tartott — hidrogén közötti kölcsönhatásokat. Az intézet munkatársai megállapították, hogy a légkörbe kerülő hidrogéngáz 95 százaléka a troposzférában, a földi légkör körülbelül 10 kilométer magasságig terjedő legalsó rétegében oxidálódik, vízzé alakul, a maradék 5 százalék azonban eléri a sztratoszférát, s ott — katalizátorként — elősegíti, hogy az élővilágot az ultraibolya sugaraktól védő ózonréteg elvékonyodjék. Közép-Vietnam áramellátása Vietnamban a felszabadulás után sok célszerű intézkedést hoztak az áramellátás megjavítására. Tíz helyen vízerőművet létesítettek, amelyek a háború befejezését követően csakhamar munkába álltak. A nagyobb energiaellátó üzemek mellett mindenütt, ahol erre lehetőség kínálkozott, kis vízerőműveket terveztek és építettek. Ezek .a helyi ipar és mezőgazdaság céljait szolgálták. Mostanra az áramtermelő kapacitás — a felszabadulás évéhez viszonyítva — több mint a kétszeresére nőtt. Az egy főre jutó villamos energia akkor 11,7 kilowattóra volt, ma 25 kilowattóra. A felszabadulás előtt a megtermelt energia 26,8 százaléka szolgált termelési célokat, míg ma a 65 százaléka. műm Medvebocsok és geológusok barátsága
