Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
2 1RÉPÜJSÁG 1985. november 14. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) II. A Központi Bizottság áttekintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak megfelelően népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, megőriztük a népgazdaság stabilitását, alapvető szociális vívmányainkat. A tapasztalatokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg, és a nemzeti jövedelem a tervezettnél mérsékeltebben növekedett. A Központi Bizottság, kiindulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazdaságpolitikai céljául a gazdasági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az élet- színvonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki haladásnak és a termelési szerkezet korszerűsítésének a meggyorsítása. O A Központi Bizottság rámutatott, hogy az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásaink jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok és a dolgozók érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ágazatokban nagy figyelmet kell fordítani a korszerű, versenyképes, jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorítására. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai felhasználásában növekedjen a felhalmozás aránya. A beruházásokban nagyobb súllyal szerepeljenek a termelő ágazatok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszergazdaság. Az irányítás további korszerűsítése, valamint a népgazdaság fejlődésére lényeges hatást gyakorló központi programok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesztést, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő korszerű technológiák elterjesztését. Magasabb színvonalra kell emelni termelési kultúránkat. © A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986—90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában Nemzeti jövedelem összesen 15—17 Évi átlagban kb. 3 Ipari termelés 14—16 2,5—3 Építés-szerelés 12—15 kb. 2,5 Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90. között, az 1981—85-höz viszonyítva) Belföldi felhasználás 7—*10 13—16 2,5—3 Lakosság fogyasztása 8—10 1,5—1,8 Egy főre jutó reáljövedelem 9—11 1,7—2 Egy keresőre jutó reálbér kb. 5 kb. 1 Kivitel összesen 16—18 3 —3,5 Behozatal összesen 16—18 3 —3,5 hetőségekkel és a hazai igényekkel összhangban bővüljön, csökkenjenek a ráfordítások. A gabonatermés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíhető, versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldolgozottsága. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését továbbra is támogatni kell. A mezőgadzasági nagyüzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szervezettség javításával, a kapacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasút korszerűsítésére, az országos úthálózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a telefonhálózat rekonstrukciója és bővítése. O A beruházások szolgálják a gazdaság ha- hatékonyságának növelését, mindenekelőtt a feldolgozó- ipar korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség javítását, á nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatása ösztönözze a kiemelt nép- gazdasági feladatok megoldását. A szocialista szektor beruházásaira 1200—1250 milliárd forint fordítható. O Az ipar vállaljon nagyobb részt a népgazdaság jövedelmezőségének fokozásában, exportjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékenységet, a jövedelmezőbb termékértékesítést. Folytatódjon az ipari vállalatok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszközökkel és a munkaerővel. A piaci szükségletekhez igazodva újítsák meg termék- szerkezetüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szolgáltatásokat. Az igények kielégítéséhez növekvő mértékben járuljon hozzá a kisüzemi, kisegítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés igazodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések minőségét, a termelékenységet, az eszközök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek növekedését. Az új lakások építése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszer- ipar termelése az exportleA Paksi Atomerőmű kivitelezés alatt álló egységei lépjenk üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az államközi szerződésnek megfelelően épüljön a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer. O A külgazdasági kapcsolatok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításához. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behozatalnak főként a versenyképes áruk termelését és a műszaki haladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyersanyag-beszerzési céljainkat szolgálják. A KGST keretében aktívan részt veszünk az integráció kibontakoztatásában, a hosz- szú távra szóló együttműködési programok megvalósításában, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában. Szorgalmazzuk a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatainak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, a más országok piacain való közös fellépést. © A VII. ötéves terv termelési előirányzatainak teljesítésével megalapozottan emelni kell az élet- színvonalat, javítani az élet- körülményeket. Az elosztási folyamatokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények elismerését, a társadalmi igazságosságot és az arányos közteherviselés elvét. A jövedelmekben nagyobb súllyal szerepeljenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményeitől. A szociálipolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociális jellegő egyenlőtlenségek mérséklésével erősítse a létbiztonságot. A juttatásokban kapjon nagyobb szerepet a rászorultság. Növekedjen a gyemekneve- lés költségeihez való állami, hozzájárulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondozási segély helyett a gyermekgondozási dijat kell fokozatosan általánossá tenni. A nyugdíjak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320— 340 ezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújításokat, korszerűsíteni a lakás- gazdálkodást, jobban megszervezni a terület-előkészí- tét és a telekellátást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a lakások többsége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — személyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a lakáselosztásnál és a lakásépítés támogatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kis jövedelmű többgyermekes családokat segítsék. — Törekedni kell a bölcsődei és óvodai igények minél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek javítása. Folytatódjon az általános iskolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásával elő kell segíteni az általános kulturáltság növelését. — Javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, az orvostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szolgáló intézményhálózatot bővíteni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a korábbinál mérsékeltebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erősíteni a fogyasztók érdekvédelmét. O A terület- és település- fejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdasági fejlettségben és az életkörülményekben levő indokolatlan különbségeket. A települések arányosabb fejlesztése érdekében bővüljön a városok és környezetük közötti termelési, ellátási és igazgatási együttműködés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a községek népességmegtartó képességének erősítésére. O Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a döntési rendszer váljon hatékonyabbá, legyen összhangban a vállalati önállóság növelését szolgáló új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági, pénzügyi, döntési önállósága, felelőssége. A községek, a kisvárosok a korábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. * A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavaslatot jóváhagyásra terjessze az Országgyűlés elé. A VII. ötéves népgazdasági terv megvalósítása nagy követelményeket támaszt a politikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesz- szék a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységüket, szerezzenek érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljainak elérését, a helyi feladatok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kezdeményezőképesség széles körű kibontakozását. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Hazafias Népfrontot, az összes tömegszervezetet, tömegmozgalmat, hogy segítsék a VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltak valóra váltását. Karolják fel a jó kezdeményezéseket, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaversenyt igazítsák a változó körülményekhez és követelményekhez. A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mutassa be a VII. ötéves népgazdasági terv céljait, propagálja országépítő programunkat, mozgósítson megvalósítására, támogassa a kibontakozást szolgáló törekvéseket. A Központi Bizottság felhívja a párt tagságát, minden honfitársunkat, szocialista hazánk valamennyi állampolgárát, hogy ereje, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anyagi és szellemi javakban egyaránt gazdagabb élet feltételeit megteremtő VII. ötéves terv végrehajtásáért. (MTI) Az Országos Béketanács sajtótájékoztatója A tavaly októberben tartott X. országos békekonferenciát követő időszak munkáját és az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév hazai rendezvényeit ismertették az Országos Béketanács nemzetközi sajtótájékoztatóján, szerdán az Atrium Hyatt Szállóban. Barabás Miklós, az OBT főtitkára adott áttekintést a magyar békemozgalom tevékenységéről. Többek között hangsúlyozta: a mozgalom mindig is arra törekedett, hogy népünk békevágyát kifejezésre juttassa hazai és nemzetközi munkájában. Mozgalmas évet zárt az Országos Béketanács, mert igen sok belföldi és külföldi békerendezvényen hallatta hangját. Alapvető feladatnak tekintették, hogy minden fórumon hozzájáruljanak a nukleáris konfrontáció megakadályozásához és a fegyverkezési hajsza megállításához. Joggal állapítható meg — mutatott rá Barabás Miklós, hogy hazánkban érezhetően emelkedett a békemunka tekintélye, és a politikai mozgalom ma már sajátos vonásokkal rendelkezik. A résztvevők száma gyarapodott, s a meghirdetett célokkal elsősorban az ifjúság körében mind többen azonosulnak. Ma már az ország legkülönbözőbb vidékein működnek úgynevezett békeközösségek, amelyek bekapcsolódtak a helyi közéleti tevékenységbe is. Szaporodnak az önálló helyi kezdeményezések és egyre több fizikai munkás vesz részt a békemozgalomban. Alapvető cél. — mondotta a főtitkár —, hogy az egyes embert foglalkoztató kérdésekre adjunk reális, a problémákat sem takargató, körültekintő és becsületes választ; olyat, amelynek hitele van itthon és külföldön egyaránt. — Tények bizonyítják azt is — folytatta —, hogy a magyar békemozgalomnak tekintélye van határainkon túl is. 1985-ben számos nyugat-európai rendezvényen vettünk részt, ahol kifejtettük véleményünket, és szóltunk céljainkról, eredményeinkről. Meggyőződésünk, hogy a meglévő nézetkülönbségek ellenére megvannak a közös cselekvés lehetőségei a különböző irányzatú békemozgalmakkal, s ennek a szellemében építjük tovább a jövőben is kapcsolatainkat a fejlődő és a nyugat-európai országok szervezeteivel. Kérdésekre válaszolva Barabás Miklós elmondta, hogy nyilvánvalóan vannak nézetkülönbségek a különböző társadalmi berendezkedésű országokban tevékenykedő békemozgalmak között. Mi abból indulunk ki — hangsúlyozta —, hogy mindenki szövetséges, akivel az alapvető kérdésben: a nukleáris katasztrófa elhárításának szükségességében — sikerül egyetérteni. Ezzel összefüggésben leszögezte: ha viszont a közös cselekvés lehetőségeinek keresése helyett csupán kényszerítenek rá, az nem segíti az együttműködést. Egy angol újságíró kérdésére válaszolva az OBT főtitkára kifejtette: mai európai realitás, hogy földrészünkön különböző társadalmi berendezkedésű országok élnek együtt, s ez olyan tény, amellyel hosszú távon minden józanul gondolkodó politikusnak számolnia kell. Felelőtlennek tartunk minden olyan kísérletet, amely ezt megkérdőjelezi, mert az ilyen törekvéseket csak az európai stabilitást és kialakult kapcsolatrendszert megbontani szándékozó tényezőként lehet értékelni — mondotta. A nemzetközi békeév hazai programjai közöt számos jelentős esemény kap helyet, így például a jövő év elején kiállításon mutatják be az idén nyáron meghirdetett nemzetközi gyermekrajzpá- lyázat díjnyertes alkotásait. Erre eddig csaknem 2000 munka érkezett a világ különböző részeiből. Az 1985- ös siker nyomán jövőre is megnyílik a fővárosban a nemzetközi békeklub és bővítik az úgynevezett politikai turizmust is: csoportokat és egyénileg utazó — elsősorban fiatal — vendégeket várnak hazánkba, hogy megismertessék őket törekvéseinkkel, hazánk életével. Májusban nagyszabású nemzetközi béke-hétvégét rendeznek Budapesten, amelyre számos külföldi mozgalom képviselőit hívják meg. 1986 októberében, a XI. országos békekonferencián összegzik majd a munka eredményeit, s határozzák meg a tovább) feladatokat. Kulturális fórum A magyar szóvivő tájékoztatója Kedvező légkörben folyik a vita az európai kulturális fórum munkabizottságaiban, annak ellenére, hogy számos kérdésben ideológiai és politikai véleménykülönbségek is felszínre kerültek, s éles viták színhelye volt a tanácskozóterem. Eddig több mint 200 együttműködési javaslatot nyújtottak be a delegációk, amelyek értékelését és feldolgozását mielőbb el kell kezdeni. A cél az, hogy közösen elfogadott ajánlások szülessenek a résztvevő államok közötti kulturális cserék és együttműködés előmozdítása érdekében — így összegezte a fórum tanácskozásának eddigi tapasztalatait Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője szerdán a Budapest Kongresszusi Központban tartott sajtóértekezletén. Mint mondotta, a fórum elérkezett ötödik hetéhez, s így az eddig végzett munka már módot nyújt az érdemi áttekintésre. Hangsúlyozta a többi közt: a helsinki folyamatba illeszkedő budapesti tanácskozás sajátos vonása, hogy a kormánytisztviselők és diplomaták mellett kiemelkedő kulturális személyiségek is részt vesznek a munkában. Ez annál is fontosabb, mivel a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósítása a kormányok együttműködésére épül, ám a kultúra művelőinek, az alkotóknak különleges szerepük van a népek közötti megismerés és megértés előmozdításában. Az üléseken felszínre került nézeteltérésekről szólva elmondotta, hogy a résztvevők eltérő társadalmi berendezkedésű országokból érkeztek, s a napirenden szereplő kérdéseket is eltérő társadalmi-politikai értékrend alapján közelítik meg. Különböző nézeteket hangoztattak egyebek között az alkotói és kifejezési szabadság értelmezéséről vagy a kultúra általánosságban vett szerepéről. Ezzel összefüggésben a a szóvivő rámutatott: a magyar delegáció e nézetkülönbségeket olyan realitásnak tekinti, amely nem akadályozhatja meg a résztvevő országok közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztését. S mint mondta, a tanácskozásokon sem a felszólalók többsége, sem a résztvevőket elválasztó tényezőkre helyezte a hangsúlyt, hanem az együttes érdekekre és a közös értékekre.
