Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 267. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. november 14., csütörtök. Mai számunkból AKADÉMIAI KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK (3. old.) NYITOTT HAZASSAG? (4. old.) VISSZHANG HELYETT (5. old.) BLATT JAKAB ÉS BEA ERZSÉBET MUNKASHÉTKÖZNAPÓK GYÉMANTLAKODALMA TAMÁSIBAN (II.) (5. old.) (3. old.) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kongresszusi előkészületek menetében elmondott észrevételeit, javaslatait hasznosítva — módosította a tagdíjfizetés rendjét. Határozatát a Pártéletben közzéteszi. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy továbbra is súlyos veszélyeket rejt magában a szélsőséges imperialista körök által szított fegyverkezési verseny, a világ különböző részein kialakult katonai és politikai feszültség. Ugyanakkor a szocialista országok békepolitikája, a néptömegek növekvő békeakarata, a tőkés országok felelősen gondolkodó politikusainak fellépése, az élénkülő kelet—nyugati párbeszéd hozzájárul a nemzetközi légkör javításához, a feszültség enyhítéséhez. O A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22— 23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldöttségünk tevékenységét és hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy az ülésen elfogadott nyilatkozatban foglaltak megvalósuljanak. A Központi Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak a javaslatai jó alapul szolgálnak a feszültség csökkentéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításához; megfelelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi találkozóján a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapodások szülessenek. A Genfben folyamatban levő szovjet—.amerikai fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a világűr militarizálásának, lehetővé teszi a hadászati, valamint a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentését, és a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja minden érintett fél biztonságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hangsúlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hozzájárulnak az egész emberiséget érintő kérdések megoldásához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részvétele a jubileumi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul síkraszáll az ENSZ egyetemessége mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel összhangban a jövőben is aktívan részt vállal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetközi légkör javításához, a népek közötti megértés és bizalom erősítéséhez. © Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban tovább erősítette az együttműködést a testvéri szocialista országokkal. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszkvai megbeszélése, amelyen áttekintették az országainkban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerősítette a Politikai Bizottságnak a tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy pártjaink azonosan ítélik meg a nemzetközi helyzetet és a kibontakozás érdekében szükséges lépéseket. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar—szovjet baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul országaink előrehaladásához, a szocialista közösség egységének erősítéséhez. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs prágai találkozója elősegítette a két szomszédos, .baráti szocialista ország együttműködésének fejlesztését. A munkamegbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden területére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népeink baráti szövetségének elmélyítését szolgálja a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítása. Kádár János és Erich Honecker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedéssel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyében folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program előmozdítja a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítását, az ipari kooperáció fejlesztését. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű országokkal folytatott párbeszédben, a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése az enyhülési folyamatnak szerves része, hozzájárult a nemzetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hivatalos látogatása, megbeszélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbeszéd folytatását jelentette, és kifejezte a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tárgyalások megerősítették a két félnek a kapcsolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japánban tett látogatása, tárgyalása Nakaszone Jaszuhi- ro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyzetének, egymás álláspontjának jobb megismerésére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. O A Központi Bizottság megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok népeinek a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. .Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság elnökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság vezetőivel, Robert Mugabévat és Canaan Sodindo Bananá- val folytatott tárgyalások megerősítették hazánk szolidaritását a dél-afrikai agresszió és megszállás ellen küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, úgyszintén a korábban kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének Magyarországi látogatása államközi kapcsolataink fejlesztését szolgálta. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát, és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Népköztársaság változatlanul a közel- keleti válság olyan átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Délafrikai Köztársaságban kialakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és elnyomás rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen alkalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolásáért küzdő haladó és demokratikus erőket. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyilatkozatok a genfi csúcstalálkozó előtt Novemberben eddig 51 milliméter csapadék hullott Befejeződött a gabonavetés, magas a répa cukortartalma Televíziós beszédben fejtette ki a jövő heti szovjet— amerikai csúcstalálkozó előtt az amerikai álláspontot Reagan elnök. Reagan kedden öt nyugat-európai televíziós hálózatnak adott interjút a csúcstalálkozó kérdéseiről és kijelentette, a fő célnak azt tekinti, hogy „csökkentsék a bizalmatlanságot és a gyanakvást” a két ország között. Bár azt mondotta, hogy a leszerelés konkrét kérdéseiről nyilvánvalóan nem folytathatnak a kétnapos találkozón mélyreható tárgyalást, nem állapodhatnak meg „számokban és egyebekben”, az eszmecsere pozitív eredménye azt az üzenetet adná a két ország tárgyalóküldöttségeinek, hogy ,/folytatótok kell a tárgyalásokat és eredményre kell jutniok”. Az elnök külön foglalkozott az európai NATO-part- nereket nyugtalanító kérdéssel, a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek jelenlétével Európában. Bár az általa mondottak nem jelentettek érdemleges módosulást az amerikai elképzelésekben, Reagan azt állította, hogy „előre lehetne lépni” a közepes hatótávolságú fegyverek korlátozásának problémáitól. Az elnök, aki eddig határozottan elutasította az európai atomfegyver-mentes övezet kialakítására vonatkozó szovjet és más javaslatokat, most azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalni erről a kérdésről is. A Fehér Ház egy magas beosztású munkatársa, aki fontos szerepet tölt be a csúcstalálkozó előkészítésében, kedden az MTI washingtoni tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondotta, ‘hogy az Egyesült Államok a csúcstalálkozón „azt tekintené sikernek, ha előbbre jutnának a két ország közötti nézeteltérések csökkentése terén és új ösztönzést adnának a párbeszéd folytatásának, mindenekelőtt a leszerelés kérdéseiről folytatott tárgyalásoknak”. A kormánytisztviselő, aki külföldi újságírókkal találkozott, kijelentette: „nagyobb megértésre lehet jutni arról, hogyan közelítsék meg a leszerelés kérdéseit”. Jót tett az utóbbi napokban hullott csapadék a gabonavetésnek, amely a korábbi száraz időszakban foltokban, vagy egyáltalán nem kelt ki. A Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson ebben a hónapban eddig összesen 51 milliméter csapadékot mértek, a legkiadósabb eső november 6-án esett: 16 milliméter. Az őszi vetésű növények állapotbecslése egyébként még nem időszerű, mert a várható kedvező időjárás még lényeges változást, javulást hozhat. Mindeddig csupán öcsényben kellett ki- tárcsáznl 74 hektáron az őszi káposztarepcét. A megye kukorica-vetésterületén valamivel kevesebb mint 10 ezer hektáron áll még lábon a kukorica. A betakarítást egyébként eddig 30 mezőgazdasági nagyüzemben fejezték be. A mellék- termékek hasznosítása mellett a betakarítási munkákat követően készítik elő a talajt az őszi szántásra, szártépővei távolítják el a tarlómaradványt a földről. A cukorrépa-betakarítás üteme felgyorsult, a 2600 hektár területből 1950 hektáron szedték fel a répát. A Az igari termelőszövetkezet az idén nagy területen termesztett kendert a simontor- nyai határban. A levágott kender eddig „sátrakba” rakva száradt a tarlón, most az utolsó szállítmányokat indítják útnak a dunaföldvári kendergyárba. megyében még soha nem mértek olyan magas cukor- tartalmat a répában, mint idén: 17 százalék fölötti a cukortartalom. A termés is rekordot ígér: az előzetes számítások szerint több mint 40 tonna termés várható hektáronként.
