Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
4 TstíÉPÜJSÁG 1985. november 13. Martinék József festőművész kiállítása Tolnán a Fonó Galériában a selyemgyár és a művelődési ház rendezésében kiállítás nyílott november 6-án Martinék József festőművész képeiből. Az idős mester nagyrészt tájképeket bemutató kiállítása december 1-ig lesz nyitva. roskából érkezett felnőtt- bábosoport. A klubszerűén működő, nagy hagyományokkal rendelkező együttes immár öt éve áll baráti, szakmai kapcsolatban a Musica bábegyüttessel. Ez alkalommal is új darabbal jelentkeztek, a nálunk is népszerű Moha ás Páfrány meséjével léptek a gyerekközönség elé. Ajándék a múzeumnak Értékes negatívokkal és fényképekkel gazdagodott a Béri Balogh Ádám múzeum újkortörténeti gyűjteménye. Sióagárdon Gábriel Mihály házának bontásakor Slonszky István és .társai 26 darab, 1044—45-ben készült üvegnegatívot találtak, melyek szovjet tiszteket és katonákat ábrázolnak. A Szolgáltató Ipari Szövetkezet szekszárdi fotósai a ma már történelmi értéket képviselő felvételeket megtisztították és a múzeumnak ajándékozták. Az 1040—50-es évek hétköznapi és ünnepi eseményeit megörökítő további 78 felvétel Balezer János és felesége, pincehelyi fényképészek jóvoltából került a megyei múzeum tulajdonába. Képzőművészeti könyv Űjabb kiadványokkal gyarapodott a mai magyar képzőművészetről szóló könyvek sora. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában a napokban megjelent Aszalós Endre művészettörténész Fóth Ernőt bemutató munkája. Fóth Ernő a jelenkori hazai képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője. A 60-as évek elejétől számos nagyméretű freskót és gobelint készített, gyakran felhasználva a nonfiguratív művészeti irányzatok eszköztárát. Forma kísérleteinek eredményeit is rendszeresen beépítette alkotásaiba. A különböző murális munkák alapján a hazai művészet- kritika elsősorban mint monumentális műalkotások készítőjét tartja számon. Egykori mesterei között megtalálható Domanovszky Endre és Rákosy Zoltán is. Művészetére jellemző, hogy az alkotásokban nem az élet egyes történeteit vagy eseményeit ábrázolja, hanem jelképpé sűrítve a jelenségeket fogalmazza meg. A kötet illusztrációs anyagában 23 fekete-fehér, valamint 16 színes reprodukció kapott helyet. A művet angol nyelvű összefoglaló egészíti ki. Könyvtárosok továbbképzése A napokban zajlott le Szekszárdon az SZMT-szék- ház konferenciatermében a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Tolna megyei szervezetének soros továbbképzése. Ez alkalomból Lovas Henrik, a Tolna Megyei iKönyvtár igazgatója köszöntötte a résztvevőket és a meghívott előadókat, majd az országos feladatkörű nagykönyvtárainkat bemutató sorozat első előadásaként az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) munkájával ismerkedhettek meg az érdeklődők. A fővárosi intézmény — mely 100 éves múltra tekinthet vissza — fő célja a műszaki információk szolgáltatása a vállalatok és gazdaságok számára. Az OMIKK információs rendszeréről és dokumentációjáról J.ánszky Lajos főosztályvezető. Futula Tibor igazgató és Vajda Erik munkatárs adott filmvetítéssel szemléltetett tájékoztatót. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Vörös Október Férfiruhagyár székesfehérvári gyáregysége — az 1983-ban szervezetileg hozzácsatolt várpalotai üzemmel együtt — ez évtől megnövekedett önállósággal végzi munkáját. Korábban a budapesti gyár vidéki telephelyei minimális önállósággal rendelkeztek: csupán a termelés megszervezésében, irányításában, ellenőrzésében kaptak szabad kezet, minden fontosabb, húsba vágó kérdésnél legfeljebb javaslati jogkörrel élhettek. Jól számítottak a VOR vezetői, amikor gyáregységeiket felnőtté nyilvánították, és nagyobb önállóságot adtak nekik a gazdálkodásban. Egészséges versengés kezdődött el a VOR öt gyáregysége között, melynek eredményeképpen már eddig túlhaladták vállalati szinten a tervezett nyereséget. Az elképzelések szerint három év alatt teljesen önállóvá érnek, mérlegképes szintre kerülnek a gyáregységek. A székesfehérvári és várpalotai üzemben, tehát a gyáregységben a hatszáz- húsz dolgozó százötvenmillió forintos nettó termelési értéket produkál. A zakók itt, a nadrágok Várpalotán készülnek. Az öltönyök komp- lettírozása Fehérváron történik. Joggal büszkék rá, hogy az általuk készített öltönyök kivétel nélkül határainkon túlra kerülnek. Az idén száznyolcvanezer öltönyt varrnak, melynek nyolcvan százalékát tőkés piacokon értékesítik, a fennmaradó hányadot a Szovjetunióba szállítják. Legnagyobb vevőjük a divat hazája, Franciaország, de dolgoznak holland és amerikai megrendelőknek is. örömükre szolgál, hogy ilyen nagyságrendű termelésnél a mai napig sem minőségi, sem egyéb reklamáció nem érkezett a gyáregységből kiszállított öltönyökre. Óramű pontossággal, tudásuk, gyakorlatuk javát adva igyekeznek kielégíteni a legkényesebb piaci igényeket is. Somogyi Néplap A szövetkezetek segítsék tagjaik rendszeres képzését, szakmai és általános műveltségük gyarapítását; támogassák a területükön működő oktatási intézményeket — így kezdődik azoknak a feladatoknak a sora, melyeket a megyei TESZÖV elnöksége a termelőszövetkezeti közművelődés és oktatás helyzetének értékelése után fontosnak tart. A testület a közelmúltban vitatta meg a közös gazdaságok fejlődése szempontjából korántsem lebecsülendő kérdéscsoportot, s a megyére vonatkozó tapasztalatokat, iránymutató megállapításokat — az elnökség állásfoglalásával együtt — eljuttatják valamennyi somogyi tsz-bé. A somogyi településeken élő, dolgozó agrárértelmiség fő feladata a mezőgazdasági termelés, az eredményesség növelésének segítése — e szakemberek azonban a falusi élet minőségi alakulásában is fontos szerepet játszanak. Hatékony pezsdítői lehetnek például a termelő- szövetkezetekben folyó kulturális és közművelődési munkának. Számuk I960 óta egyötödével emelkedett, s ma már eléri az 1400-at; részt vállalnak az agrárklubok, az ifjúsági klubok, a különféle körök munkájából. A megye termelőszövetkezetei évente 9—10 millió forintot költenek kulturális célokra, s 5—6 millióval támogatnak közművelődést szolgáló intézményeket. Az agrárértelmiség mind több tagja vállalja előadássorozatok megtartását. Az általános és a szakmai művelődést elősegítő programok szervesen illeszkednek a községi tanácsok, illetve a művelődési házak terveibe, következésképp mindaz, amit az adott területen a termelőszövetkezet a közművelődésért tesz, az egész térségnek, valamennyi ott élő embernek a hasznára válik. Duncintült napló „Kislányom ott töltött pár napot. Nagyon jól érezte magát. Sokat mesélt a Csilláról, Enikőről, örülök, hogy van ez a „Gyermekhotel”. Több helyen kellene propagálni, mert sajnos sokan nem hallottak erről a létesítményről.” (egy anyuka) Másik részlet a vendégkönyvből : „... az egyedülállók és rászorulók nyugodt leLkiismerettel elhelyezhetik gyermekeiket, mert kiváló ellátásban részesülnek. Soksok köszönet a személyzetnek, akik a kórházban létemkor még a kapcsolatot is tartották velem — illetve köztem és gyermekeim között.” Az idézett anyukák hosz- szabb időre kényszerültek itt elhelyezni gyermekeiket, de akadt olyan szülő is az egy év alatt, aki orvoshoz, fodrászhoz, temetésre menve, csupán néhány órára vette igénybe a hotel szolgáltatásait. A szükséglet természetes, hiszen a Gyermekhotel egy új lakótelep kellős közepén — az Apáczai Központ Kollégiumában működik, ahol közismerten sok a frissen odatelepült, még ismerősökkel, közeli barátokkal nem rendelkező, esetleg a nagyszülőiktől elszakadt család. Sok a gyermekét egyedül nevelő szülő is. A gyerekek számára a hotelt meglátni és megszeretni — ezt bízvást állíthatjuk — egy pillanat műve. Már a bejárati ajtó — a kollégium első emeletén, a fogászattal ellentétes szárnyon — sejtetni engedi, hogy itt egy igazi gyerekbirodalom fogadja az érkezőt. A közös társalgó és étkezőhely színes dekorációi elsősorban Csilla néni fantáziáját dicsérik, de a hotel minden lakója kiteheti saját munkáját az erre a célra kialakított „gyerekfal”-ra. A működtetők alapvető törekvése, hogy a hotel mind külső környezetében, mind tartalmában egy optimális családhoz hasonlítson, és otthoni körülményeket biztosítson. A szülők személyes jelentkezése azért is fontos, mert kívánságaikat, a gyerek tanulási, alvási stb. szokásait az ügyeletesek maximálisan figyelembe veszik, így a gyerekek új környezethez való alkalmazkodása könnyebbé válhat. Beviheti kedvenc párnáját, könyvét, játékát — de a hotelben is talál könyveket, játékokat bőven, sőt rajzolhat, gyurmázhat, bábozhat kedvére. PETŐFI népe Borúlátóak a szőlősgazdák. Van is rá okuk, mert amíg más években csaknem 6 millió hektoliter bort tudtak előállítani, az idén ennek legfeljebb a felére számíthatnak. Jó előre tudták, hogy kis termés várható, hiszen a hosszán tartó, kemény tél megtizedelte a szőlőtőkéket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felmérései szerint az ország nagyüzemi szőlőterületének — 154 ezer hektár — 6 százalékát teljesen ki kell selejtezni a fagykár miatt, 32 ezer hektáron csak két év alatt lehet újranevelni a termőkarokat, 29 000 hektáron pedig a termőrügyek fele elpusztult. Ez ugyan már kiderült kora tavasszal, ám akkor még senki nem gondolt arra, hogy a mostanihoz hasonló, csekély lesz a termés. Tavasz óta ugyanis kétszer sújtotta elemi kár a szőlőtáblákat. Május végén jég érte a történelmi borvidékek egy részét, a szőlő virágzásakor pedig a hűvös, csapadékos időjárás miatt nem tudtak megtermékenyülni a virágok. S bármilyen furcsa, a napfényes ősz sem segíti a szőlőtermést. Igaz ugyan, hogy a bogyók cukortartalma növekszik a 'napsugár hatására, ám a hosszú ideje tartó szárazság miatt kis súlyúak a fürtök, s kevés must préselhető belőlük. Az egri borvidéken például azt tapasztalják, hogy amíg tavaly az 5 tonnát is meghaladta a szüretelőkonténerekben a szőlő súlya, az idén csak ennek a felénél valamivel többet nyom. Másutt arra kellett rádöbbenniük, hogy a korábbi 75 liter helyett most jó, ha 60 liter mustot tudnak kipréselni egy mázsa szőlőből. Kevés tehát a szőlő, s ez nehéz helyzetbe hozza a gazdaságok egy részét. Különösen a jó bortermő vidékeken — például Bács-Kiskunban — gazdálkodó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok érzik meg a mostoha időjárás hatását, hiszen náluk a fő bevételi forrás a szőlő, amelynek nyereségére az idén nem számíthatnak. A csekély mennyiség azonban más problémákat is felszínre hozott. A szüret megkezdése után rövidesen kiderült, hogy a hosszú távú szerződéseknek sincs becsületük. A kevés szőlőt ugyanis ugyanannyian akarják megvenni, mint a más évek jó termését, s így megindult az árverseny a borvidékeken. •# Számított erre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is, s rendeletben szabályozta a szőlő felvásár- . lását. Kimondták, hogy történelmi borvidékeken csak azok a felvásárlók vehetnek szőlőt, akiknek július végéig érvényes szerződésük volt. Ezzel a magyar bor hírnevét igyekeztek védeni. A tapasztalatok " szerint azonban a MÉM intézkedésének kevés a foganatja. A történelmi borvidékeket felvásárlók hada lepte el, s két-három forintot ráígérve a helyi pincegazdaságok áraira, viszik el a szőlőt. Tolnai halászok Szeptember A veseli bábegyüttes vendégszereplése Az elmúlt héten Szekszár- lődési Központban vendég- don, a Babits Mihály Műve- szerepelt a cseh Veseli váJelenet az előadásból Havas falu
