Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
1985. november 13. "rsfEPÜJSÄG 5 CaIu4c^i*IÁI/ • a felvásárlás a mezőgazdasági termények, * ▼ äSäl IOK • termékek és állatok beszerzése céljából folytatott kereskedelmi tevékenység, azokat, akik ezzel foglalkoznak, szoktuk közös néven felvásárlóként emlegetni. A felvásárlás célja a lakosság élelmezése, az ipari nyersanyagellátás, a kivitel és a tartalékok képzése, amit döntő mértékben termeltetési és értékesítési szerződésekkel állami vállalatok vagy szövetkezetek végeznek. A termékeket közvetlenül a termelő üzemektől vagy a lakosságtól vásárolják, azok többségét eladásra alkalmas formára feldolgozzák, tárolják, elszállíttatják és értékesítik, akár a kiskereskedelemnek, közületeknek, de saját boltjukban is forgalmazzák, illetve külkereskedelmi vállalatnak eladják. A szilvastól a sertésólakig — Parasztcsaládból származom, apám kereskedő volt, és mellette ragadt rám egy kicsi az üzleti szellemből, így felhagyva a lakatos szakmával, 1973-ban kerültem az Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz élőállat-felvásárlónak. Kezdetben bizony volt mit tanulni, és a munka mellett Palánkra jártam iskolába. Kaptam egy adott területet, hozzá célfeladatot és az éves tervelvárást kellett teljesítenem. A kollégáim és a vezetőim sokat segítettek ebben az időszakban, mert sokoldalú a feladat ,a munkánk több vonalon fut, mert a sertés, a szarvasmarha felvásárlása, a nagyüzemekkel történő kapcsolattartás, a tenyészállatok biztosítása, a kocakihelyezések, a juh- és vemhesüsző- felvásárlás is a mi munkánk. Éves, negyedéves, sőt havi bontásban adott a terv, és minden felvásárlás időhöz van kötve. Minden héten van diszpozíció osztás, van olyan, hogy minden nap szállítunk, és azzal kezdődik a nap. — Érvényes az, hogy korán kel és későn fekszik a felvásárló? — Kötetlen munkaidőben dolgozunk, de ez azt is jelenti, hogy este a lakásomon, az utcán, az átvételeknél mindig szolgálatban vagyunk, gyűjtjük az információt. Iregszemcse és Nagy- szokoly a körzetem és bizony sokat számít az ismert terep, hiszen nagyszokolyi vagyok magam is. Ismerni kell az embereket, a körülményeket, a lehetőségeket, tudni kell, hogy mit miért, mikor és kinek ajánlunk. Egyenes ember vagyok, általában megmondom mindig az igazat. A munkaidőm fele a kistermelők között telik, minden gonddal felkeresnek, így tudok a hangulatról is, most például jó a kedv az áremelés hatására. Nem unalmas ez, szeretem csinálni, amolyan mozgó típus vagyok, és az élet minden nap új szituációkat produkál. — A szó, a meggyőzés sokat segíthet önnek. — A gazdának már magának kell készülnie, kell hogy legyen benne egyfajta készség, amihez mi tanácsot és segítséget adunk. A munkánk kicsit hasonlít az ügynökök munkájához, amiben van szép is meg keserves is. — Vannak titkai ennek a munkának? — Ez megint hozzáállás kérdése, közvetlenség kérdése, ezt érezni és csinálni kell. Fontos a bizalom is. Én megbízom az emberekben és úgy érzem bennem is megbíznak. A 13 év alatt én senkit be nem csaptam. — Érdekes esete akadt már? — Több is. Egy kocaakció során egy kivételével minden állat elkelt. Arra az egyre is volt vevő, de mivel megmaradt, nem vitte el. Nem hitt benne, pedig mi mindegyikért felelősséget vállalunk. Jött egy fiatalember, ifjú házasember, aki elvitte az állatot és azzal kezdett. A koca 11 -et fialt, az 11 ezer forint volt egyszerre. Az én kétkedő kuncsaftom csak annyit mondott: — „Ha tudtam volna?!” — Sokat keres mint felvásárló? — Havi átlagban ötezer forint körül, de nekem is vannak otthon állataim, és itt jön jól a kötetlen munkaidő. Ha jó az időbeosztás, akkor az is hoz valamit. Aki mindezt elmondta: Sütő László. A gyűjtés és továbbfeldolgozás A közös vagyon kovácsát A technika fejlődésével egyre több- és többmillió tonnányi hulladékanyag keletkezik naponta, melynek további hasznosítása akár anyagi, akár környezetvédelmi szempontok miatt is szinte kötelező érvényű lett. Egy-egy háztartásban is igen sok és igen sokféle hulladékanyag kerül a szemétbe, az utcára, vagy jobb esetben a MÉH-hez. Papír, műanyag, üveg, fém, melyeknek jelentős részben már megoldott a további hasznosítása. Ahhoz azonban, hogy ezeket az anyagokat hasznosítani lehessen, szükség van az ösz- szegyűjtésükre is. Ezt a feladatot látja el a Dél-dunántúli Hulladék és Másodnyersanyag Hasznosító Vállalat szekszárdi telepe is. Oláh Sándor telepigazgatót kértük meg, hogy munkájukról, tevékenységükről, a tulajdonképpeni felvásárlásról beszéljen. — A megyeszékhelyen ez az egyetlen telepünk, összesen harmincötén dolgozunk itt, fő profilunkra már a nevünkből is könnyű következni, a vas, a színesfém, a papírhulladék gyűjtése és az ipari célra történő felhasználás előkészítése a munkánk. Minden másodlagos és még hasznosítható anyagra vevők vagyunk. Több vállalattal és üzemmel állunk kapcsolatban, így a Volán 11-es vállalat járműbontó üzemével, a BHG- val, a Mezőgéppel, ami any- nyit jelent, hogy ezekről a helyekről hetente több alkalommal is szállítunk hulladékanyagot, amit mi itt további feldolgozásra alkalmassá teszünk, vannak éves szerződéseink is, de hosszú távú szerződések is rögzítik a kapcsolatunkat. A beérkező anyagokat feldolgozzuk, préseljük, daraboljuk, ha pedig ez helyben nem oldható meg, megteszik azt a központi telepeinken. A vashulladék a Dunai Vasműbe, a székesfehérvári nehézfémöntödébe kerül, a papírt Dunaújvárosba és Budafokra szállítjuk, az üveget pedig tört állapotban Orosházára és Sajószentpéterre visszük. Nagyon jelentős az a munka, amit az úttörőcsapatok végeznek a hulladékgyűjtési akcióik során. Mi naprakészen, szinte órára meg tudjuk oldani a szállítást és a feldolgozást, amihez megfelelő gép és gépkocsipark áll rendelkezésünkre. A tétel a mi esetünkben igen egyszerű, népgazdasági haszna és környezetvédelmi előnye is közismert: annál olcsóbban tudunk gyártani, minél több, még hasznosítható hulladékanyagot vásárolunk fel. A felvásárlók ábécéje Csiga, meggy, majoránna Kotorj és Bikity kiszolgálója A Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének szekszárdi központjában Tusa Antal helyettes főagronómus válaszolt a címben kimondott .tételre. — A felvásárlás ábécéje ott kezdődik, amikor az országos elvekhez igazodva a helyi sajátosságok figyelem- bevételével a kereslet-kínálatnak megfelelően, figyelembe véve a szezonárakat is a felvásárló kiszolgálja pro és kontra a szövetkezetét és a kistermelőt egyaránt. — A szövetkezet hány településen, milyen színvonalon tesz eleget a vele szemben támasztott követelményeknek? — A megyeszékhelyen, Pakson, Bonyhádon, Duna- szentgyörgyön, iFaddon. Ger- jenben, Tolnán, Bogyiszlón, Öcsényben, Decsen, Báta- széken, Zombán, Szedresen és Medina-szőlőhegyen dolgoznak felvásárlóink. — Milyen kereskedőnek kell lennie egy felvásárlónak? — Nagyon lényeges, hogy jó kereskedői vénával és megfelelő szemlélettel a partnereik kiszolgálóivá tudjanak válni. A munka ösz- szetettségéből adódóan sokoldalúnak is kell egyben lenniük. — Melyek a legjelentősebb felvásárlási területek? — Igen fontos szerep jut a szövetkezet felvásárlási munkájában a sertés, a nyúl és a galamb átvételének és továbbadásának. A sertést a húsipari vállalaton keresztül értékesítjük, a nyúl a vaskúti téesszel kötött szerződés alapján kerül el a megyéből és ott dolgozzák fel, a galambot a Pécs-re- ménypusztai szövetkezetbe szállítjuk. — A felvásárlás több területén visszaesés tapasztalható. Milyen okok miatt történt ez?-r- Igen, igaz, történt viszszaesés, de ez az árak függvénye is egyben, mert magasak a tápárak és több esetben nem megfelelő a jövedelmezősége egyes ágazatoknak. A megoldást az átvételi árak emelésében, a pontos és ütemezett szállításokban látom. — Lényeges még a napos- baromfi-értékesítési munkánk és a tojásfelvásárlás, tojástermeltetés is, de foglalkozunk facsemeték értékesítésével is, amit a Kecs- kemét-Szikrai Állami Gazdaság borbási telepéről hozunk. — A tojáshiányt befolyásolja a naposbaromfi-érté- kesítés? — Részben igen, amin úgy is segíteni akarunk, hogy a kistenyésztőknél tojóállományt helyezünk ki és a jér- cét meghitelezzük, aminek az árát tojásban fizeti ki a kistermelő. Már némi javulás mutatkozik a tojásellátásban, ami a megnövekedett kihelyezésben és a termelésben realizálódik majd, várhatóan decemberben. — Milyen szerződési feltételekkel dolgoznak? — A felvásárlási és továbbértékesítési szerződéseket ősszel szoktuk megkötni, ami mindkét fél részére egyfajta biztonságot nyújt, és mindkét felet kötelezi is egyben. — Ha jósolni nem is, de megsaccolni lehet a jövőt? — Szinte lehetetlen jósolni, nem lehet tudni, hogy mi várható. Véleményem szerint a mai állapotokat szinten lehet tartani, de ehhez is igen komoly erőfeszítésekre van szükség, amit jó szerződésekkel, jó propagandával, pontos szállításokkal és természetesen jó áruval lehet elérni. A hármas követelmény — választék, minőség, szállítás — szintén bele kell, hogy kerüljön a felvásárlás ábécéjébe, még hatékonyabb módon, mint eddig. Fiath Bélánénak, a Szek- szárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ sióagárdi felvásárlójának a legtöbb munkája más esztendőkben július, augusztus és szeptember hónapban van — ekkor hozzák be a termelők a legtöbb uborkát a felvásárlótelepre. Ebben az évben bizony nem sok uborka került a mérlegre, összesen 370 mázsa, harmada annak csupán mint tavaly. Itt is, mint szinte az országban mindenütt, vírusos betegség miatt alig kelt ki a mag, s kevés lett a termés. Igaz, szerződést mindössze 300 mázsára kötöttek, így hát valamennyi szerződéses uborkát át tudták venni. — Áprilisban a csigafelvásárlással kezdődik a szezon, de idén kevés csiga került a felvásárlóhelyre — mondja. Júniusban a meggy következik, majd az uborka. Szeptemberben van a majoránnaátvétel ideje, a második vágásból novemberben adják le a termelők a fűszernövényt. Keveset fizettek idén a szilváért, kilónként mindössze négy forint ötven fillért, ezért aztán azok, akiknek szilvájuk termett, gazdaságosabbnak .látták, ha pálinkának főzetik ki a gyümölcsöt. A tisztított, szárított majoránnából 60 mázsára volt szerződésük, s 40—45 mázsát vásároltak meg a termelőktől. A hurkát ízesítő fűszerért kilónként 70 forintot fizetett az áfész, ugyanakkor a kisállattenyésztő szövetkezet 94 forintot adott érte. Természetesen igyekezett mindenki ott eladni az árut, ahol magasabb árat ígértek. Sióagárdon, ebben a megyeszékhelyhez közel eső községben ha valaki az áfésznél adta el a tojást, darabonként I forint 60 fillért ért, viszont ha behozta a szekszárdi piacra, 2,80-at is Fiath Bélánér Sióagárdon soknak találom a három hasonló profilú boltot kapott a tojásért. Az áfész felvásárlási ára lényegesen alatta marad az üzletben kínált árnak; a babot például helyben 28 forintért veszik át, a nagyobb boltok viszont 40 forintot is adnak egy kiló száraz babért. így aztán egyetlen kiló babot nem vitt senki idén a sióagárdi áfész- hez. Ebben a községben három helyen lehet tápot kapni: a tsz boltjában, a kisállattenyésztőknél és az áfész felvásárlóhelyén. Minthogy a tsz-tagok a szemes terményt a helyi szövetkezet boltjában veszik, onnan viszik a tápot is. Ügy tűnik, ebben a városközeli községben kevesebb felvásárló- és elárusítóhely több lenne, s az alacsony alapfizetést kiegészítő jutalékrendszerben dolgozó felvásárlók a keresetükkel is jobban megelégednének. Már csak azért is, mert az árut nem mindig akkor hozzák, amikor a felvásárlóhely nyitva tart. — Egy kicsit álmos vagyok, mert reggel négykor keltem. Ma vágott, tisztított baromfit szállítottak tőlem — mondja Pilisi Pálné, a Kisállattenyésztő és Értékesítő Szövetkezet bogyiszlói felvásárlója. Több mint tizenöt éve kezdtem, majdnem a véletlen hozta ezt a lehetőséget. mert akkoriban kezdték kihelyezni a tojóhib- rideket és mint más, mi is próbálkoztunk vele. Később a tojásfelvásárlás is rám maradt, és ebből kerekedett ki a mai vegyes fel- vásárlási rendszer. Unom is meg nem is, szeretem is meg nem is, mert sok vele a törődés, a munka és egyre nehezebb a terveket teljesíteni. Kialakult vevőköröm van, idejárnak Kotoritól Bikityig az emberek, mert itt még így emlegetik a falu egyik meg másik végét. Tudja, nehezek ám a zsákok, mert sok asz- szony jön, és a kerékpárra csak fel kell tenni az ötven kilós zsákot is, úgy, hogy azzal haza is érjenek. A férjem, ha tud, hazaszalad a téeszből, besegít, de mindig nem lehet itt ő sem. Sok mindennel foglalkozunk, csigától a majoránnáig, a tápértékesítéstől a tojásig, de hoznak ide babot is. Látja, a babbal sokáig gond volt a Jó közepes volt idén a méztermés: az a 30 ezer méhcsalád, amelyet 940 méhész gondoz, 50 vagon mézet gyűjtött össze a megyében. A pergetést májusban kezdik, a méz felvásárlása pedig egész évben tart. Az áfészek 38 forint körüli ösz- szeget fizetnek a napraforgómézért, s negyven forint fölötti összeget kapnak a méhészek az akácmézért. Azok, akik szerződést kötöttek, kedvezményes áron zsizsik miatt is. A vágott- baromfi értékesítése is szép lassan csökkent, három éve még 27 mázsa érkezett hozzám, két éve 17 mázsa, aztán az idén örülök ha összejön a 10 mázsa. A nyúl is visszaesett, most próbálják a téli árral javítani, mert előrehozták a jobb árakat, most a fehér fizet a legjobban. A majoránna ára szépen alakult, de az is úgy indult, hogy egyetlen ember kezdte, én pedig átvettem. Fölfutott az ára, most újra kicsit visszaesett. Tápgondok ritkán vannak, de itt a téesz is kiszolgálja a háztájit, az is sokat számít. Jönnek ide tanácsért is az emberek, el is beszélgetünk kicsit ha van rá idő. A mostani tojáshelyzetről jut eszembe, hogy volt időszak, amikor egy hónap alatt hoztak be százezer tojást, most meg ha egész évben összejön annyi, az már jónak mondható. Általában amit keresnek az emberek, azt itt meg is találják. Vannak csendesebb időszakok, de akadnak zsúfolt napok is, ilyen például a nyúlszállí- tás,i időszak. A vásárlóimat igyekszem tájékoztatni, mód van rá, a fekete táblán is jól fog a kréta. Szépen, csendesen elvagyunk, dolgozgatunk és telik a nap. kapnak cukrot és gyógyszert. J<? minőségű, finom az idei méz, az 50 vagon termésből a Hungaronektár eddig 40 vagon mézet szállított ei Tolna megyéből. Az oldalt írta Szabó Sándor és D. Varga Márta, a fotókat Bakó Jenő és Kapfinger András készítette. Mézes hírek Felvásárlás után feldolgozzák a színesfémhulladékot Sütő László
