Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

1985. november 13. "rsfEPÜJSÄG 5 CaIu4c^i*IÁI/ • a felvásárlás a mezőgazdasági termények, * ▼ äSäl IOK • termékek és állatok beszerzése céljából folytatott kereskedelmi tevékenység, azokat, akik ezzel foglalkoznak, szoktuk közös néven felvásárlóként emlegetni. A felvásárlás célja a lakosság élelmezése, az ipari nyersanyagellátás, a kivitel és a tarta­lékok képzése, amit döntő mértékben termeltetési és értékesítési szer­ződésekkel állami vállalatok vagy szövetkezetek végeznek. A termé­keket közvetlenül a termelő üzemektől vagy a lakosságtól vásárolják, azok többségét eladásra alkalmas formára feldolgozzák, tárolják, el­szállíttatják és értékesítik, akár a kiskereskedelemnek, közületeknek, de saját boltjukban is forgalmazzák, illetve külkereskedelmi vállalat­nak eladják. A szilvastól a sertésólakig — Parasztcsaládból szár­mazom, apám kereskedő volt, és mellette ragadt rám egy kicsi az üzleti szellem­ből, így felhagyva a laka­tos szakmával, 1973-ban ke­rültem az Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz élőál­lat-felvásárlónak. Kezdet­ben bizony volt mit tanulni, és a munka mellett Palánkra jártam iskolába. Kaptam egy adott területet, hozzá célfel­adatot és az éves tervelvá­rást kellett teljesítenem. A kollégáim és a vezetőim so­kat segítettek ebben az idő­szakban, mert sokoldalú a feladat ,a munkánk több vo­nalon fut, mert a sertés, a szarvasmarha felvásárlása, a nagyüzemekkel történő kap­csolattartás, a tenyészállatok biztosítása, a kocakihelyezé­sek, a juh- és vemhesüsző- felvásárlás is a mi munkánk. Éves, negyedéves, sőt havi bontásban adott a terv, és minden felvásárlás időhöz van kötve. Minden héten van diszpozíció osztás, van olyan, hogy minden nap szállítunk, és azzal kezdődik a nap. — Érvényes az, hogy ko­rán kel és későn fekszik a felvásárló? — Kötetlen munkaidőben dolgozunk, de ez azt is je­lenti, hogy este a lakáso­mon, az utcán, az átvételek­nél mindig szolgálatban va­gyunk, gyűjtjük az informá­ciót. Iregszemcse és Nagy- szokoly a körzetem és bi­zony sokat számít az ismert terep, hiszen nagyszokolyi vagyok magam is. Ismerni kell az embereket, a körül­ményeket, a lehetőségeket, tudni kell, hogy mit miért, mikor és kinek ajánlunk. Egyenes ember vagyok, álta­lában megmondom mindig az igazat. A munkaidőm fe­le a kistermelők között te­lik, minden gonddal felke­resnek, így tudok a hangu­latról is, most például jó a kedv az áremelés hatására. Nem unalmas ez, szeretem csinálni, amolyan mozgó tí­pus vagyok, és az élet min­den nap új szituációkat pro­dukál. — A szó, a meggyőzés so­kat segíthet önnek. — A gazdának már ma­gának kell készülnie, kell hogy legyen benne egyfajta készség, amihez mi taná­csot és segítséget adunk. A munkánk kicsit hasonlít az ügynökök munkájához, ami­ben van szép is meg keser­ves is. — Vannak titkai ennek a munkának? — Ez megint hozzáállás kérdése, közvetlenség kérdé­se, ezt érezni és csinálni kell. Fontos a bizalom is. Én megbízom az emberek­ben és úgy érzem bennem is megbíznak. A 13 év alatt én senkit be nem csaptam. — Érdekes esete akadt már? — Több is. Egy kocaakció során egy kivételével min­den állat elkelt. Arra az egyre is volt vevő, de mi­vel megmaradt, nem vitte el. Nem hitt benne, pedig mi mindegyikért felelőssé­get vállalunk. Jött egy fia­talember, ifjú házasember, aki elvitte az állatot és az­zal kezdett. A koca 11 -et fialt, az 11 ezer forint volt egyszerre. Az én kétkedő kuncsaftom csak annyit mondott: — „Ha tudtam volna?!” — Sokat keres mint felvá­sárló? — Havi átlagban ötezer forint körül, de nekem is vannak otthon állataim, és itt jön jól a kötetlen mun­kaidő. Ha jó az időbeosztás, akkor az is hoz valamit. Aki mindezt elmondta: Sütő László. A gyűjtés és továbbfeldolgozás A közös vagyon kovácsát A technika fejlődésével egyre több- és többmillió tonnányi hulladékanyag ke­letkezik naponta, melynek további hasznosítása akár anyagi, akár környezetvédel­mi szempontok miatt is szin­te kötelező érvényű lett. Egy-egy háztartásban is igen sok és igen sokféle hulladék­anyag kerül a szemétbe, az utcára, vagy jobb esetben a MÉH-hez. Papír, műanyag, üveg, fém, melyeknek jelen­tős részben már megoldott a további hasznosítása. Ahhoz azonban, hogy ezeket az anyagokat hasznosítani le­hessen, szükség van az ösz- szegyűjtésükre is. Ezt a fel­adatot látja el a Dél-dunán­túli Hulladék és Másodnyers­anyag Hasznosító Vállalat szekszárdi telepe is. Oláh Sándor telepigazgatót kértük meg, hogy munkájukról, te­vékenységükről, a tulajdon­képpeni felvásárlásról be­széljen. — A megyeszékhelyen ez az egyetlen telepünk, össze­sen harmincötén dolgozunk itt, fő profilunkra már a ne­vünkből is könnyű következ­ni, a vas, a színesfém, a pa­pírhulladék gyűjtése és az ipari célra történő felhasz­nálás előkészítése a mun­kánk. Minden másodlagos és még hasznosítható anyagra vevők vagyunk. Több vállalattal és üzem­mel állunk kapcsolatban, így a Volán 11-es vállalat jár­műbontó üzemével, a BHG- val, a Mezőgéppel, ami any- nyit jelent, hogy ezekről a helyekről hetente több alka­lommal is szállítunk hulla­dékanyagot, amit mi itt to­vábbi feldolgozásra alkal­massá teszünk, vannak éves szerződéseink is, de hosszú távú szerződések is rögzítik a kapcsolatunkat. A beérke­ző anyagokat feldolgozzuk, préseljük, daraboljuk, ha pedig ez helyben nem oldha­tó meg, megteszik azt a köz­ponti telepeinken. A vashul­ladék a Dunai Vasműbe, a székesfehérvári nehézfémön­tödébe kerül, a papírt Du­naújvárosba és Budafokra szállítjuk, az üveget pedig tört állapotban Orosházára és Sajószentpéterre visszük. Nagyon jelentős az a mun­ka, amit az úttörőcsapatok végeznek a hulladékgyűjtési akcióik során. Mi napraké­szen, szinte órára meg tud­juk oldani a szállítást és a feldolgozást, amihez megfe­lelő gép és gépkocsipark áll rendelkezésünkre. A tétel a mi esetünkben igen egysze­rű, népgazdasági haszna és környezetvédelmi előnye is közismert: annál olcsóbban tudunk gyártani, minél több, még hasznosítható hulladék­anyagot vásárolunk fel. A felvásárlók ábécéje Csiga, meggy, majoránna Kotorj és Bikity kiszolgálója A Kisállattenyésztők Be­szerző és Értékesítő Szövet­kezetének szekszárdi köz­pontjában Tusa Antal he­lyettes főagronómus vála­szolt a címben kimondott .tételre. — A felvásárlás ábécéje ott kezdődik, amikor az or­szágos elvekhez igazodva a helyi sajátosságok figyelem- bevételével a kereslet-kíná­latnak megfelelően, figye­lembe véve a szezonárakat is a felvásárló kiszolgálja pro és kontra a szövetkezetét és a kistermelőt egyaránt. — A szövetkezet hány te­lepülésen, milyen színvona­lon tesz eleget a vele szem­ben támasztott követelmé­nyeknek? — A megyeszékhelyen, Pakson, Bonyhádon, Duna- szentgyörgyön, iFaddon. Ger- jenben, Tolnán, Bogyiszlón, Öcsényben, Decsen, Báta- széken, Zombán, Szedresen és Medina-szőlőhegyen dol­goznak felvásárlóink. — Milyen kereskedőnek kell lennie egy felvásárló­nak? — Nagyon lényeges, hogy jó kereskedői vénával és megfelelő szemlélettel a partnereik kiszolgálóivá tud­janak válni. A munka ösz- szetettségéből adódóan sok­oldalúnak is kell egyben lenniük. — Melyek a legjelentősebb felvásárlási területek? — Igen fontos szerep jut a szövetkezet felvásárlási munkájában a sertés, a nyúl és a galamb átvételének és továbbadásának. A sertést a húsipari vállalaton keresz­tül értékesítjük, a nyúl a vaskúti téesszel kötött szer­ződés alapján kerül el a megyéből és ott dolgozzák fel, a galambot a Pécs-re- ménypusztai szövetkezetbe szállítjuk. — A felvásárlás több te­rületén visszaesés tapasztal­ható. Milyen okok miatt tör­tént ez?-r- Igen, igaz, történt visz­szaesés, de ez az árak függ­vénye is egyben, mert ma­gasak a tápárak és több esetben nem megfelelő a jö­vedelmezősége egyes ágaza­toknak. A megoldást az át­vételi árak emelésében, a pontos és ütemezett szállí­tásokban látom. — Lényeges még a napos- baromfi-értékesítési mun­kánk és a tojásfelvásárlás, tojástermeltetés is, de fog­lalkozunk facsemeték érté­kesítésével is, amit a Kecs- kemét-Szikrai Állami Gaz­daság borbási telepéről ho­zunk. — A tojáshiányt befolyá­solja a naposbaromfi-érté- kesítés? — Részben igen, amin úgy is segíteni akarunk, hogy a kistenyésztőknél tojóállo­mányt helyezünk ki és a jér- cét meghitelezzük, aminek az árát tojásban fizeti ki a kistermelő. Már némi javu­lás mutatkozik a tojásellá­tásban, ami a megnövekedett kihelyezésben és a termelés­ben realizálódik majd, vár­hatóan decemberben. — Milyen szerződési fel­tételekkel dolgoznak? — A felvásárlási és to­vábbértékesítési szerződése­ket ősszel szoktuk megkötni, ami mindkét fél részére egy­fajta biztonságot nyújt, és mindkét felet kötelezi is egyben. — Ha jósolni nem is, de megsaccolni lehet a jövőt? — Szinte lehetetlen jósol­ni, nem lehet tudni, hogy mi várható. Véleményem szerint a mai állapotokat szinten le­het tartani, de ehhez is igen komoly erőfeszítésekre van szükség, amit jó szerződé­sekkel, jó propagandával, pontos szállításokkal és ter­mészetesen jó áruval lehet elérni. A hármas követel­mény — választék, minőség, szállítás — szintén bele kell, hogy kerüljön a felvásárlás ábécéjébe, még hatékonyabb módon, mint eddig. Fiath Bélánénak, a Szek- szárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ sióagárdi felvásárló­jának a legtöbb munkája más esztendőkben július, au­gusztus és szeptember hó­napban van — ekkor hoz­zák be a termelők a legtöbb uborkát a felvásárlótelepre. Ebben az évben bizony nem sok uborka került a mérleg­re, összesen 370 mázsa, har­mada annak csupán mint tavaly. Itt is, mint szinte az országban mindenütt, víru­sos betegség miatt alig kelt ki a mag, s kevés lett a ter­més. Igaz, szerződést mind­össze 300 mázsára kötöttek, így hát valamennyi szerző­déses uborkát át tudták venni. — Áprilisban a csigafel­vásárlással kezdődik a sze­zon, de idén kevés csiga ke­rült a felvásárlóhelyre — mondja. Júniusban a meggy következik, majd az ubor­ka. Szeptemberben van a majoránnaátvétel ideje, a második vágásból november­ben adják le a termelők a fűszernövényt. Keveset fi­zettek idén a szilváért, ki­lónként mindössze négy fo­rint ötven fillért, ezért az­tán azok, akiknek szilvájuk termett, gazdaságosabbnak .látták, ha pálinkának főze­tik ki a gyümölcsöt. A tisztított, szárított majo­ránnából 60 mázsára volt szerződésük, s 40—45 mázsát vásároltak meg a termelők­től. A hurkát ízesítő fűsze­rért kilónként 70 forintot fizetett az áfész, ugyanak­kor a kisállattenyésztő szö­vetkezet 94 forintot adott érte. Természetesen igyeke­zett mindenki ott eladni az árut, ahol magasabb árat ígértek. Sióagárdon, ebben a me­gyeszékhelyhez közel eső községben ha valaki az áfésznél adta el a tojást, da­rabonként I forint 60 fillért ért, viszont ha behozta a szekszárdi piacra, 2,80-at is Fiath Bélánér Sióagárdon soknak találom a három hasonló profilú boltot kapott a tojásért. Az áfész felvásárlási ára lényegesen alatta marad az üzletben kí­nált árnak; a babot például helyben 28 forintért veszik át, a nagyobb boltok viszont 40 forintot is adnak egy kiló száraz babért. így aztán egyetlen kiló babot nem vitt senki idén a sióagárdi áfész- hez. Ebben a községben három helyen lehet tápot kapni: a tsz boltjában, a kisállatte­nyésztőknél és az áfész fel­vásárlóhelyén. Minthogy a tsz-tagok a szemes terményt a helyi szövetkezet boltjá­ban veszik, onnan viszik a tápot is. Ügy tűnik, ebben a város­közeli községben kevesebb felvásárló- és elárusítóhely több lenne, s az alacsony alapfizetést kiegészítő juta­lékrendszerben dolgozó fel­vásárlók a keresetükkel is jobban megelégednének. Már csak azért is, mert az árut nem mindig akkor hoz­zák, amikor a felvásárlóhely nyitva tart. — Egy kicsit álmos va­gyok, mert reggel négykor keltem. Ma vágott, tisztított baromfit szállítottak tőlem — mondja Pilisi Pálné, a Kisállattenyésztő és Értéke­sítő Szövetkezet bogyiszlói felvásárlója. Több mint ti­zenöt éve kezdtem, majdnem a véletlen hozta ezt a lehe­tőséget. mert akkoriban kezdték kihelyezni a tojóhib- rideket és mint más, mi is próbálkoztunk vele. Ké­sőbb a tojásfelvásárlás is rám maradt, és ebből kere­kedett ki a mai vegyes fel- vásárlási rendszer. Unom is meg nem is, szeretem is meg nem is, mert sok vele a törődés, a munka és egy­re nehezebb a terveket tel­jesíteni. Kialakult vevőköröm van, idejárnak Kotoritól Bikityig az emberek, mert itt még így emlegetik a falu egyik meg másik végét. Tudja, nehezek ám a zsákok, mert sok asz- szony jön, és a kerékpárra csak fel kell tenni az ötven kilós zsákot is, úgy, hogy az­zal haza is érjenek. A fér­jem, ha tud, hazaszalad a téeszből, besegít, de mindig nem lehet itt ő sem. Sok mindennel foglalkozunk, csi­gától a majoránnáig, a táp­értékesítéstől a tojásig, de hoznak ide babot is. Látja, a babbal sokáig gond volt a Jó közepes volt idén a méztermés: az a 30 ezer méhcsalád, amelyet 940 mé­hész gondoz, 50 vagon mé­zet gyűjtött össze a megyé­ben. A pergetést májusban kezdik, a méz felvásárlása pedig egész évben tart. Az áfészek 38 forint körüli ösz- szeget fizetnek a naprafor­gómézért, s negyven forint fölötti összeget kapnak a méhészek az akácmézért. Azok, akik szerződést kötöt­tek, kedvezményes áron zsizsik miatt is. A vágott- baromfi értékesítése is szép lassan csökkent, három éve még 27 mázsa érkezett hoz­zám, két éve 17 mázsa, az­tán az idén örülök ha össze­jön a 10 mázsa. A nyúl is visszaesett, most próbálják a téli árral javítani, mert elő­rehozták a jobb árakat, most a fehér fizet a legjobban. A majoránna ára szépen ala­kult, de az is úgy indult, hogy egyetlen ember kezd­te, én pedig átvettem. Fölfu­tott az ára, most újra kicsit visszaesett. Tápgondok ritkán vannak, de itt a téesz is kiszolgálja a háztájit, az is sokat számít. Jönnek ide tanácsért is az emberek, el is beszélgetünk kicsit ha van rá idő. A mos­tani tojáshelyzetről jut eszembe, hogy volt időszak, amikor egy hónap alatt hoz­tak be százezer tojást, most meg ha egész évben össze­jön annyi, az már jónak mondható. Általában amit keresnek az emberek, azt itt meg is találják. Vannak csendesebb időszakok, de akadnak zsúfolt napok is, ilyen például a nyúlszállí- tás,i időszak. A vásárlóimat igyekszem tájékoztatni, mód van rá, a fekete táblán is jól fog a kréta. Szépen, csen­desen elvagyunk, dolgozga­tunk és telik a nap. kapnak cukrot és gyógyszert. J<? minőségű, finom az idei méz, az 50 vagon termésből a Hungaronektár eddig 40 vagon mézet szállított ei Tolna megyéből. Az oldalt írta Szabó Sándor és D. Varga Márta, a fotókat Bakó Jenő és Kapfinger And­rás készítette. Mézes hírek Felvásárlás után feldolgozzák a színesfémhulladékot Sütő László

Next

/
Thumbnails
Contents