Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

NÉPÚJSÁG 1985. november 13. A genfi csúcs menetrendje Ellentétes kampányok az USA-ban Fehér házi forrásokra hi­vatkozva az ABC amerikai televíziós hálózat hétfőn es­te azt jelentette, hogy elké­szült Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan jövő heti ta­lálkozójának menetrendje. November 19-én délelőtt a két vezető négyszemközt, pontosabban csupán a toU mácsok jelenlétében foly­tatna megbeszélést. A terv­ben csak ez az egy köz­vetlen személyes találkozó szerepel, de mindkét rész­ről késznek mutatkoznak további ilyen megbeszélésre, ha a tárgyalások eredmé­nyét ezzel elő lehet mozdí­tani. Az ezt követő üléseken már a legfontosabb tanács­adók bevonásával folytatnák a tárgyalásokat. 19-én dél­után a leszerelési és fegy­verzetkorlátozási kérdések, november 20-án délelőtt a regionális kérdések, dél­után a kétoldalú kapcsolatok kérdései lesznek a jelentés szerint a napirenden. A Fehér Ház képviselői szerint „nem várható, hogy a mostani csúcstalálkozón nagyszabású megállapodá­sok jönnek létre”, de lehet­séges, hogy Gorbacsov és Reagan megegyezik a ha­sonló megbeszélések rend­szeresítésében. A televízió­ban idézett, de meg nem ne­vezett magas állású amerikai tisztviselők szerint nem ki­zárt, hogy egy ilyen megál­lapodás esetén a következő csúcstalálkozót már a jövő évben megtartják. A genfi konferencia-köz­pontban kedden megkezdő­dött a szovjet—amerikai csúcstalálkozón részt vevő újságírók akkreditálása. A Genfben tartandó talál­kozóra eddig 2600 újságíró, rádiós és tévés tudósító, vala­mint műszaki munkatárs je­lentette be részvételi szán­dékát. A nagy tévétársasá­gok egész szállodai emelete­ket béreltek ki, ahol ideig­lenes stúdiókat állítanak fel a szovjet—amerikai csúcs idején. Eredeti módon oldot­ta meg a helyi stúdió fel­állításának kérdését a japán televízió csapata: egy gőzha­jó fedélzetén rendezik be főhadiszállásukat. „Béke-postahivatal” nyílt kedden Washington központ­jában, a Fehér Ház közelé­ben: a békéért küzdő nők egyik szervezete állított itt fel sátrat, hogy átvegye és az elnök irodájához továb­bítsa azokat az üzeneteket, amelyek megegyezést sür­getnek a jövő heti genfi csúcstalálkozón, s arra szó­lítják fel Reagant, hogy ta­núsítson készséget a lesze­relési kérdések kompromisz- szumos megoldására. A genfi találkozó kezde­téig hátralévő napokban számos akcióra is sor kerül: gyűléseket, tüntetéseket, fel­vonulásokat rendeznek az Egyesült Államokban, leve­lek, táviratok ezreit kíván­ják eljuttatni a Fehér Ház­ba. Az idén Nobel-békedíjjal kitüntetett „Nemzetközi or­vosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért”, ame­rikai tagozata, az „Orvosok a társadalmi felelősségért” nevű szervezet képviseleté­ben 367 orvos, köztük több világhírű tudós hétfőn nyílt levélben fordult a találkozó résztvevőihez. Az orvosok azt sürgetik, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok állapodjék meg a nukleáris fegyvertár nagyarányú csök­kentéséről, a nukleáris fegy­verkísérletek felfüggesztésé­ről és a világűr fegyvermen­tesítéséről. Az amerikai jobboldal is megpróbálja maga meLlé ál­lítani a közhangulatot, hogy Reagant a „kemény politi­ka” folytatására ösztönözze. Az elmúlt hetekben külön társaság alakult a „csillag­háborús” tervek támogatá­sára és nagy költséggel az ország szinte minden helyi televíziós adójában igyekez­tek hirdetések formájában népszerűsíteni az űrfegyver­kezést. A szervezet külön konferenciákat, előadásokat is rendez, hogy az amerikai­akat megnyerje az új fegy­verkezési program támoga­tásának. Hetvenoldalas jelentést készített Reagan elnök szá­mára a csúcstalálkozó küszö­bén a Pentagon az állítóla­gos szovjet „szerződésszegé­sekről”. Az amerikai had­ügyminisztérium ebben azt akarja bizonyítani, hogy a Szovjetunió nem tartja meg a két ország között fennálló fegyverzetkorlátozási és le­szerelési szerződéseket. Mint emlékezetes, a Pentagon ko­rábban arra akarta kihasz­nálni a hasonló vádakat, hogy — egyebek között — engedélyt kapjon a SALT— 2 szerződésben foglalt kor­látozások túllépésére, a köl­csönös megállapodásban meghatározott harcászati ra­kéták számának megnövelé­sére. A jelentés szerzője a The Washington Post szerint Ri­chard Perle hadügyi állam­titkár a Pentagon egyik ve­zető héjája. A Pentagon ve­zetése a jelentést szándéko­san időzítette közvetlenül a csúcstalálkozó elé, hogy megakadályozza annak fe­lülvizsgálatát más kormány­zati szervek részéről, s a vá­dakkal is megkísérelje befo­lyásolni Reagan elnök maga­tartását Genfben. PANORÁMA HANOI Kedden Hanoiba érkezett Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, aki részt vesz a szocialista or­szágok állami sportvezetői­nek szerdán kezdődő tanács­kozásán. MOSZKVA Tovább folytatja munká­ját a Szaljut—7—Szojuz T— 14—Kozmosz—1686 űregyütt- tes, fedélzetén Vlagyimir Vaszjutyin, Viktor Szavinih és Alekszandr Volkov. Ked­den környezetvédelmi kísér­leteket végeztek. Megfigyel­ték és lefényképezték a Szovjetunió területének kije­lölt részleteit, a világóceán több térségét. A programban a Föld légköre felső rétegé­nek vizsgálata is szerepel. BELGRAD Ramaszvami Venkatara- man indiai köztársasági al- elnök négynapos hivatalos jugoszláviai látogatásának befejeztével kedden elutazott Belgrádból. Az indiai állam­férfi a két ország együttmű­ködésének bővítéséről, vala­mint időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott meg­beszéléseket. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán hétfőn megkezdődött az úgynevezett afgán hely­zetről szóló vita. A kérdés napirendre tűzését évek óta a nyugati hatalmak erősza­kolják ki. MONROVIA Katonai puccskísérlet kez­dődött kedden a nyugat-af­rikai Libériában. Az önma­gát „hazafias erőknek” neve­ző csoport vezetője, Thomas Quiwonkpa egy magánkéz­ben lévő rádióban közle­ményt olvasott fel, amelyben azt állította, hogy „átvették a hatalmat”. A hírt nem erősítették meg. Mai kommentárunk Hiányzó feltételek Már megszoktuk, hogy Nicaraguából az utóbbi időben komor alaphangú jelentések érkeznek, Dániel Ortega leg­utóbbi rádióbeszéde csak újabb sötét tónussal „gazda­gította” az eddigi benyomásokat. A nicaraguai elnök be­jelentése, hogy Managua nem írja alá a Cantadora-cso- port módosított béketervezetét, lehűti azokat az amúgy sem túlságosan megalapozott vágyakat, amelyek szerint a közeli jövőben lehetséges lenne a közép-amerikai vál­ság békés megoldása. S ebben nem a látszólag negatív döntést hozó Nicaragua a hibás. Az érintett országokban ezekben a napokban kell színt vallaniuk: elfogadják-e a szeptember közepén nyilvá­nosságra hozott módosított békeokmányt. Ismeretes, hogy a Contadora-országok (Mexikó, Panama, Venezuela. Ko­lumbia) már huzamosabb ideje próbálkoznak kitörni az ördögi körből, azaz létrehozni egy mindenki számára elő­nyös rendezési tervet Közép-Amerikában. Első javas­latukat több mint egy éve ismertették. A sors különös fintora, hogy azt az okmányt csak Nicaragua lett volna hajlandó változatlan formában aláírni; a többi közép­amerikai ország — nyilván amerikai ráhatásra — kifogá­sokat találva elzárkózott ettől. Egészen a mostani managuai nyilatkozatig úgy tűnt. hogy a békés építőmunkára vágyó sandinista vezetés kész ellátni kézjegyével az erőteljesen megváltoztatott, és szá­mára közel sem előnyös tervezetet is, ám Managuában végül is elzárkóztak ettől. (Az első dokumentum még va­lamennyi külföldi erő kivonásáról, és az összes hadgya­korlat betiltásáról beszélt, míg az utóbbi csak az erők fokozatos kivonásáról tesz említést, s nem foglal egyér­telműen állást a hadgyakorlatok ügyében sem.) Ennek "ismeretében már nem nevezhetjük meglepőnek a nicara­guai lépést, amelyet feltehetően az a felismerés diktált, hogy a térségbeli amerikai jelenlét felszámolása nélkül nem lehet szó a béke és biztonság megteremtéséről. An­nál is inkább, mivel fokozódik a Nicaraguára nehezedő washingtoni nyomás, amely a belső ellenzék aktivizáló­dásával párosul. Mindennél beszédesebb például az a tény, hogy az amerikai kongresszus a közelmúltban 27 millió dolláros segélyt szavazott meg az ellenforradalmá­roknak, akik amúgy is megismétlődő támadásokat in­téznek a törvényes kormány ellen. Ebben a fenyegető helyzetben teljesen nyilvánvaló, hogy Nicaragua nem vállalhatja fegyverzetének csökkentését, illetve, hogy le­állítsa fegyvervásárlásait. Ezzel a saját biztonsága kerül­ne veszélybe. — daróczi — Aquino meggyilkolása óta szinte mindennaposak a tilta­kozó demonstrációk az országban. Ezen a gyűlésen Aquino özvegye beszél, aki a legújabb hírek szerint Marcos egyik ellenfele lesz az elnökválasztáson. FUlöp-szigetek : Ferdinand Marcos, a Fü- löp-szigetek húsz éve hatal­mon lévő elnöke november első hetében ismét tanúsá­got tett arról, hogy még szo­rongatott helyzetben is meg tudja lepni a világot. Be­jelentette, hogy januárban elnökválasztást kíván tarta­ni, mintegy másfél évvel megrövidítve ezzel a saját államfői megbízatását. Né­hány nappal később pedig közölte: az ellenzék követe­lésének eleget téve megírta lemondó levelét. Igenám, de a lemondás csak akkor lép érvénybe, ha a januári el­nökválasztáson veszít. Ha vi­szont nyer — mondta — ak­kor senki sem kérdőjelezheti meg többé hatalmának jog­szerűségét. Márpedig azt sokan meg­kérdőjelezik a Fülöp-szige- teken, és aligha túlzás azt mondani, hogy az elnököt éppen ez kényszerítette ilyen színpadias önigazolásra. Be- nigno Aquino népszerű pol­gári ellenzéki vezető két év­vel ezelőtti meggyilkolása felgyorsította azt a folyama­tot, melynek során szembe­fordult Marcos-szal az or­szág politizáló középosztályá­nak jó része. A politikai válsággal párhuzamosan visszaesett a gazdaság, ami a városi tömegek számára munkanélküliséget és rosz- szultápláltságot, kiterjedt vi­déki körzetek számára pe­dig éppenséggel éhínséget jelent. Az egyeduralom vi­szonyai közepette jelentős politikai problémává vált Marcos hivatalosan cáfolt, de tájékozott források sze­rint igencsak súlyos beteg­sége. A fegyveres erők fő­tisztjeit a szó szoros értel­mében vádlottak padjára ül­tető gyilkossági per nyomán pedig megrendült fő belső tá­masza, a hadsereg is. (A vád szerint Fabian Ver tá­bornoknak, a fegyveres erők korábbi főparancsnokának is része volt Aquino meggyilko­lásában.) Az általános válság az el­múlt két évben bizonytalan­ná tette Marcos számára azt a támogatást, amelyet húsz éven Jit fő külső patrónusa, az Egyesült Államok jelen­tett számára. Washingtont elsősorban az Üj Népi Had­sereg elnevezésű, szélsőbal- oldali irányzatú gerillahad­sereg feltartóztathatatlannak tűnő térnyerése aggasztja, no meg az, hogy a Marcos-kor- mányzat szemmel láthatóan tehetetlen ezzel az előretö­réssel szemben. Ha a geril­lák felülkerekednek — és ezt a lehetőséget egyre kevésbé lehet kizárni — akkor az Egyesült Államok kénytelen lesz kiüríteni két legnagyobb külföldi katonai támaszpont­ját, a Manila közelében ta­lálható Subic Bay haditenge­részeti és a Clark Field lé­gibázist. Végső soron Was­hingtont olyan nagyságren­dű külpolitikai vereség fe­nyegeti, mint legutóbb, Irán „elvesztésekor”. Az amerikai kormányzat érzékeli a veszélyt, és hogy a robbanást elkerülje, meg­próbálja reformokra ráven­ni Marcost. Reagan elnök májusban William Casey CIA-főnököt, októberben pe­dig személyes jó barátját, Paul Laxalt szenátort küldte Manilába a problematikussá vált szövetséges „megdolgo­zására”. Egyes jelentések szerint az amerikai elnök a gazdasági támogatás felfüg­gesztésével fenyegette meg Marcost arra az esetre, ha nem tesz engedményt a pol­gári ellenzéknek. Érezhető­vé vált ugyanakkor Wa­shingtonnak egy olyan tö­rekvése is, hogy elhatárolja magát a népszerűtlen rend­szertől. Marcos kutyaszorítóba ke­rült, ám nemhogy mélyre­ható változtatásokra, de még az amerikai szövetséges ál­tal követelt reformokra sem mutatott hajlandóságot. Ezek helyett politikai taktikázás­ba kezdett — az ellenzék legalább is ennek minősíti az elnökválasztás előreho­zatalát és a „feltételes le­mondásról” szóló bejelentést. Ellenfelei azonnal kimu­tatták, hogy az elnök által tervezett lépések az adott körülmények között alkot­mányellenesek. Marcos per­sze előrehozhatja a válasz­tásokat — fejtegette Arturo Tolentino volt külügyminisz­ter, az ország legtekintélye­sebb alkotmányszakértője — de akkor azonnali hatállyal le kell mondania, és nem je­löltetheti magát az előreho­zott fordulóban. Emögött a formális kifogás mögött az ellenzéknek az a megalapo­zott aggodalma rejlik, hogy a hivatalban lévő elnöknek megvannak az eszközei a vá­lasztási eredmény befolyáso­lására. Márpedig, ha Marcos nyerne, azzal átmenetileg megszilárdíthatná helyzetét, és csapást mérne a polgári ellenfeleire. Maradna bi­zonytalanság ellenkező eset­ben is. Mert ha veszítene, elvileg vele buknának poli­tikai rendszerének tisztség- viselői és haszonélvezői is. De ki garantálja, hogy ezek a nagyhatalmú személyisé­gek nem használnák ki az alkotmányjogi problémákat arra, hogy az elnökválasz­tást érvénytelennek nyilvá­nítsák, és akár Marcos nél­kül is, a húsosfazék mellett maradjanak? Az államgépe­zet és a hadsereg végül is a kezükben van, és nem vélet­len, hogy Manilában időről időre felvetődik egy katonai puccs lehetősége. Marcos most azon van, hogy a parlamenttel hagyas­sa jóvá az elnökválasztás előrehozatalát, a megosztott ellenzék pedig megpróbál közös jelöltet találni az erő­próbára. És bár az igazi döntések itt nem effajta po­litikai viadalokban szület­nek, a világsajtó most az ed­digieknél is nagyobb érdek­lődéssel figyel a Fülöp-szi- getekre. KEPECS FERENC Vb-ülés Tamásiban A Tamási Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén több témái val foglalkozott. A tanács- elnöki jelentés után Gyűrky László, a költségvetési üzem vezetője számolt be az üzem munkavédelmi helyzetéről és szociális ellátottságáról. Ezt követően Pető István a mű­szaki és termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály vezetője tá­jékoztatta a testületet a me­zőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, hasznosí­tásáról. A rendeltetésszerű föld- használat további javítása érdekében a végrehajtó bi­zottság feladatul jelölte meg, hogy továbbra is megfelelő propagandát kell kifejteni a tanácsi kezelésű állami in­gatlanok tartós használata és haszonbérbe adása érde­kében. Fel kell kutatni az il­legális földhasználókat és a használati formát realizálni kell. Megfelelő igény esetén szorgalmazni kell — ha a hasznosítás csak így lehetsé­ges — a zártkerthez csatla­kozó tanácsi kezelésű külte­rületi állami földek zárt­kertté nyilvánítását. A föld­védelem gyakorlati végre­hajtása érdekében a terme­lésből való kivonásra az ala­csonyabb termelési értékű földterületeken kerüljön sor. Thaiföldi provokációk A thai légierő több felde­rítő gépe behatolt Laosz lég­terébe a Parklay járás fölött, Thaiföld újabb fegyveres provokációkat hajtott végre Kambodzsa ellen is — adta tudtul a phnompeni hírügy­nökség. A múlt héten a thaiföldi tüzérség támogatá­sával ismét betörtek khmer ellenforradalmár fegyvere­sek Kambodzsába. A meggyilkolt Benigno Aqui no ellenzéki szenátort a biz­tonsági szolgálat emberei a kocsijukba emelik a mani- lai repülőtéren ■Marcos kényszerpályán

Next

/
Thumbnails
Contents