Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
1985. november 11. IniÉPÜJSÁG 3 Műszaki haladásiak - sorskérdés írta: Dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára Szellemi műhelyeink Mi van a számok mögött? Beszélgetés dr. Máté Jánossal, a KSH megyei igazgatójával A gépteremben A világgazdaságban minőségi változás megy végbe. A nemzetgazdaságok irányítóit és résztvevőit — talán jobban, mint bármikor — a tudományos technikai forradalom, vagy más néven a harmadik ipari forradalom kérdései foglalkoztatják. A tudomány mindinkább a termelés fejlesztésének nemcsak fő formájává, hanem alapvető szereplőjévé is válik. A világ az elektronizáció, a biotechnológia, a robotizá- ció által fémjelzett tudományos technikai forradalom szakaszába lépett. A technológiák egész sora, gyárak, iparágak válnak egy csapásra korszerűtlenné, s jönnek létre merőben új technológiák, új gyártmányok, új vállalatok. A változások gyorsasága és hatása nem hagy sok időt a meditálásra. Látni kell, hogy a műszaki tudományos eredmények alkalmazása alapvetően meghatározza egy ország helyét a nemzetközi munkamegosztásban. Hatására mélyülhetnek az egyes országok között meglévő technikai szakadékok. módosulnak a világ- gazdaságban kivívott pozíciók. Kibontakoznak a gazdasági fejlődés új feltétel- rendszerei. Reform a műszaki oktatásban Külföldi útjaikon a MTESZ égisze alatt utazó szakemberek mindenütt a tudományos szellemi verseny erősödését tapasztalják. Ez a verseny kíméletlenebb a világpiac minden korábbi konkurenciaharcánál. A fejlett tőkés országok még a lassú növekedés idején is rendkívül dinamikus műszaki fejlesztést hajtottak végre. Megteremtették az új korszakhoz szükséges korszerű infrastruktúrát, ösztönző rendszert, és piaci viszonyokat. Nagy válság, recesszió idején innovációs befektetésekre koncentrálják figyelmüket, tőkéjüket. Az innovációs készség hallatlan mértékű fokozásával képessé teszik magukat a világpiaci manőverező készség kifejlesztésére, a termelési, értékesítési struktúrák rugalmas átalakítására. A kapitalizmus a gazdaságfejlesztési eszköztár felhasználásával óriási tartalákener- giát képes mozgósítani. Az USA-ban is nagy szellemi pezsgés tapasztalható Japán világpiaci térhódításának, technológiai előretörésének hatására. E kihívásra a versenyszellem felélénkülése a válasz. A nyugat-európai országok által elfogadott közös innovációs programok célja Japán és az USA utolérése. Ezt támasztják alá frissen szerzett külföldi élményeink is. Angliában nagy offenzívát sürgetnek, szerveznek a technikai rés mielőbbi felszámolására. A reformot az alapoknál kezdik: a műszaki közép- és felső- oktatásban. A fejlődő és a gyengén fejlett országok közül is egyre többen ismerik fel, hogy a klasszikus értelemben vett gazdasági fejlődés nem járható út számukra. Igyekeznek megteremteni az új technológiák befogadására és továbbfejlesztésére alkalmas emberi, környezeti és gazdasági feltételeket. Ennek köszönhetően számos, eddig műszakilag elmaradott Kétszeresére, évi félmillió négyzetméterre növelte Alba- falgyártó kapacitását a székesfehérvári Alba Regia Ál. lami Építőipari Vállalat. Két gépen, két műszakban készíti már a belső falazásra, hőszigetelésre, tűzvédelemre, tetőtér-beépítésre alkalmas válaszfallapokat. A kapacitásnövelő beruházást a térfejlődő ország technikai exportra is képes. A Szovjetunió és a KGST-országok A szovjet vezetés feladatul tűzte ki a műszaki-tudományos és gazdasági fejlődés meggyorsítását. A szovjet sajtó gyakran ír arról, hogy anyagi-technikai erőforrásaikat sokszor olyan termékek előállítására pazarolják, amire a piacnak nincs szüksége. A szovjet vezetés bírálja azt is, hogy a termelékenység és a kiáramló bérek összhangja megbomlott, a teljesítményekkel nincs szinkronban a bérek és jövedelmek növekedése. Ezért a szovjet gazdaságban is a minőségi fejlődést kívánják megalapozni, és a bérek, jövedelmek alakulását függővé teszik a minőségtől és a termelékenységtől. A kibontakozó változásoknak a KGST-or- szágok közötti együttműködésben is éreztetniük kell hatásukat. Milyen következtetéseket tudunk mindebből levonni? A tudományos-technikai forradalom vívmányainak hasznosításában a fejlett tőkés országok előnyre tettek szert a szocialista országokkal szemben. Olyan technológiai rés keletkezett, amelynek tudatos felszámolása a szocialista országok egyetemes érdeke. Ezért is parancsoló szükséglet olyan társadalmi légkör megteremtése, amely elősegíti a technikai elmaradás megszüntetését. Megfigyelhető, hogy minden korszerű technikával rendelkező ország termelési folyamataiban, termékeiben, a szellemi tőke részarányának növelésére törekszik, ezzel tudja termékeinek használati értékét növelni, versenyképességét fokozni. Szemben áll ezzel az a gyakorlat, amely a termelő folyamatokban jobbára a rutinra, a megszokott fogásokra hagyatkozik, s nem képes tömegméretekben a gazdaságnak lendületet adni az innovációs készség fokozásával. Tudomásul kell venni, hogy amíg korábban a technika előmenetele határozta meg a tudományok fejlődését, ezután pontosan fordítva lesz a helyzet, a tudomány mindenkori erőviszonyai határozzák meg a műszaki arzenál ütőképességét. Korunkra éppen a tudományos teljesítmény nagyarányú növekedése, s a lendület szüntelen fokozódása a jellemző, miközben a technika gyorsan felzárkózik a tudományos pozíciók szintjére, és lökést ad a tudományoknak az új magaslatok eléréséhez. A tétovázás rontja pozícióinkat El kell döntenünk, hogy milyen technológiákban leszünk képesek élen járni, melyekben lehetünk csak követők, s melyeket kell megszüntetnünk. Fel kell hagynunk az irodalmi polémiákkal a felelősséggel végzett gyakorlati munka kedvéért, mert a tétovázás tovább rontja pozícióinkat! Ezek után adódik a kérdés, hogy a következő időszakban képesek vagyunk-e az elmaradásunk mérséklésére, és egyes szűkebb területeken mék iránt megnövekedett piaci kereslet tette szükségessé és lehetségessé, a lapokat ugyanis már nemcsak a hazai építkezéseken, hanem külföldön is 'használják. Eddig ötvenezer négyzetméternyit exportált belőle a gyártó vállalat Ausztriába. Álba válaszfalai vannak a a gyors előretörésre. Véleményem szerint az elmúlt négy évtized alatt kialakult kutatási és fejlesztési szellemi potenciál garanciát jelent arra, hogy a jövőben a várhatóan még erősebb versenyben meg tudjuk tartani a jelenlegi helyünket, és egyes területeken javítani is tudjuk pozíciónkat. Tanulságos volt hallani .nemrég felelős japán tudományos körök véleményét a magyar—japán technikai feltételek összehasonlításáról. Vélekedésük szerint — jóllehet természeti erőforrásokban hozzájuk hasonlóan szűkölködünk —, igen jelentős szellemi potenciállal rendelkezünk, de a sok-sok magyar alkotó gondolat kivitelezésében alul maradunk a japán gyakorlathoz képest. A cselekvéshez kettőzött ösztönzést adhat az a tudat, hogy a szellemi erőforrások hasznosításában számos gazdasági területen a KGST-országok még nem versenyképesek. E helyeken az innovációs készség lendületes fokozása létszükséglet. Tömegesen kell berendezkedniük a termelőknek a csúcstechnológiák fogadására, az ehhez szükséges szellemi alkotómunka kibontakozásához szükséges feltételek megteremtésére. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy társadalmunk leküzdje azokat a tudati beidegződéseket, amelyek az extenzív gazdaságfejlesztés évtizedei alatt keletkeztek. Felzárkózni az élvonalhoz! Politikai döntésekkel, a szabályozórendszer fejlesztésével kell létrehoznunk azt a környezetet, amelyben a vállalatok nagyobb követelményeket támasztanak a műszaki szakemberekkel szemben, akiket — ezzel párhuzamosan — nagyobb erkölcsi-anyagi elismerésben részesítenek. Az innovációs készség tömeges kibontakoztatását, a csúcstechnológia gyorsabb átvételét a kormányzat és a vállalatok együttes cselekvéssora eredményezheti. A MTESZ — kiterjedt fórumrendszerével — érdemben járulhat hozzá ehhez a folyamathoz. Ezt tesszük most szervezetünk küszöbön álló XIV. kongresszusának előkészítésekor. Minden rendelkezésünkre álló ’ eszközzel és módszerrel a hazai műszaki- tudományos haladás felgyorsításán munkálkodunk. A MTESZ igen jelentős szellemi erőforrást koncentrál: százhetvenezer műszaki, agrár-, természettudományi, gazdasági és más szellemi szakembert tömörít 32 egyesületében és 1200 üzemi szervezetében. A szövetség 76 nemzetközi szervezetnek tagja, és 74 szakfolyóiratot ad ki. Évente mintegy 18 000 szakmai rendezvényen nyolc-kilencszázezer résztvevő jut új szakmai információkhoz. E rendezvényeken nagyon sok külföldi szakember is részt vesz és tart előadást az élenjáró technológiákról, s így tudása közkinccsé válik. A MTESZ évente háromezer szakembert küld külföldi tanulmányútra, s négyezer külföldi szakembert fogad. A tudásgyarapítás e sokféle módja is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ahol csak lehetséges, felzárkózzunk a világ műszaki-tudományos élvonalához. Ferihegyi repülőtér új fogadóállomásának is. A praktikus, viszonylag olcsó építőanyag népszerűségének az a titka, hogy termelékenyen, alacsony élőmunka-ráfordítással lehet vele dolgozni, nem igényel ugyanis vakolást, közvetlenül festhető, csempézhető, tapétázható. A közvélemény nagyobbik része a KSH-t, vagyis a Központi Statisztikai Hivatalt, a jelentéseiből ismeri, amikor nyilvánosságra hozzák a népgazdaság helyzetének adatait, és más izgalmas számokat, például az élet- színvonalról, a reálbérek, reáljövedelmek alakulásáról. Ezeken az adatokon mindenki elgondolkodik, de kevésbé foglalkoztatja, hogyan is dolgozik a KSH, esetünkben a Tolna megyei igazgatóság. Azt mondják a számokra, hogy szárazak, és hogy statisztikával mindent be lehet bizonyítani. Nyilván mindkettő igaz. csakhogy a számok mögött összefüggések vannak, azok mögött meg emberek, akiknek az érdekében használják a statisztika tudományát. Mivel tudomány, ebből következik, hogy törvényszerűségeit megtartva — ha tetszik, ha nem — a valóság tényei rajzolódnak ki azok számára, akik értenek a nyelvén. Dr. Máté János, a KSH megyei igazgatója azzal kezdte a beszélgetést, nem szereti a kifejezést, hogy szellemi műhely, meg műhely egyáltalán. Mindenki végezze el a munkáját és kész. — Akkor nézzük meg ezt a munkát közelebbről. — Centrális szerv a KSH, országosan egységesen végzi a munkáját, nagy részben kijelölt feladatok, munkaterv alapján. A megye gazdasági, társadalmi életének szinte teljes keresztmetszetéről gyűjtünk adatokat, ezeket természetesen felhasználjuk a helyi szervek tájékoztatására is. Munkánk átfogja a gazdaság és a társadalom életét, de a megállapításaink egy részének megyei felhasználása mégis korlátozott. Gondolok itt például a gyáregységek, telepek gazdálkodásának adataira, ezeket nem tudjuk vizsgálni. Mostanában szerencsére az önelszámoló egységek száma szaporodik. — Mindig valódiak ezek az adatok? Ügy értem, a gazdálkodó egységek kozmetikázzák-e esetenként a számaikat? — Biztosan, de hát a munkatársaim értik a szakmunkájukat, a hamis adat hamarosan „kiugrik” a többi közül, ilyenkor rákérdezünk. Mindig van valami magyarázat, hogy tévedés történt. Ellenőrizzük is az az adatokat, úgy 3-4 évenként minden gazdasági egységhez eljutunk, meg aztán a számok lefelé és felfelé is eltérhetnek, és a nagy számok törvénye alapján a tendenciák, jelenségek így is világosan kirajzolódnak. Úgysem a tizedes szám a lényeg. A gazdasági, társadalmi folyamatok, tendenciák és azok iránya az igazán izgalmas. Néha észre sem veszem, hogy már dél van, mert úgy elmerülök a munkámban, a tényeket vizsgálva annyi izgalmas „miért” vetődik fel. Az okokat is meg kell találni a tendenciákban. A KSH vezetése a szervezet munkatársai elé mindig is magas mércét állított. A statisztika tudománya is fejlődik, mindig új és új módszereket kell megtanulnunk, kipróbálnunk. — A jó statisztikus is holtig tanul, és még mi kell ahhoz, vagy valóban jól dolgozzon? — Legyen nyitott az újra, erről már volt szó, nagyon fontos a lényeglátó képesség, és persze az, hogy ismerje a társadalmat, amelyben él, lehetőleg alakítsa is, tehát a munkáján kívül legyen közéleti ember, mert csak így tudja célirányosan felismerni a változás irányait és hozzájárulni azok további alakításához. — Magát a statisztikát nem irányítják? — Ha arra gondol, hogy előre kész válaszokhoz kértek volna tőlünk igazolást, vagy az eredmények kozmetikázását javasolták volna, hát ilyesmi még nem fordult elő. Éppen ellenkezőleg, tőlünk mindenki az igazat akarja hallani. Munkánk jelentős része éppen az, hogy megyei szervek anyagaihoz adunk adatokat, készítünk elemzéseket, vagy éppen külső szervek kutatnak nálunk. — Milyen a megyei igazgatóság szervezeti felépítése, hányán dolgoznak itt? — ötvenheten teljes munkaidőben, 13-an részmunka- időben dolgoznak nálunk. Tíznek van felsőfokú végzettsége, a többiek érettségizettek és szakmai végzettségük van. Rendszeres a képzés, a továbbképzés. A statisztikai munkában a köz- gazdasági egyetemen vagy a számviteli főiskolán tanultakat lehet leginkább hasznosítani, a gépeinkhez pedig magas fokú matematikai, számítástechnikai képzettség szükséges. Négy osztály működik: a szervezési, ellenőrzési osztály végzi az adatgyűjtést, a tájékoztatási osztály az elemzéseket, a fel- dolgozási osztályon történik a gépi adatfeldolgozás, van ezenkívül az elár osztály. — Az meg ml? — Egységes lakossági ösz- szeírás, mi hívjuk elárnak. ök végzik a „repi” felméréseket. A mai formájában néhány éve csináljuk, ez is új, izgalmas területe a munkánknak. Ide tartoznak a rétegvizsgálatok, a reprezentációs felmérések egészen az egyes családok életmódjának vizsgálatáig. Tizenhét településen rendszeresek az összeírások. Az is előfordul, hogy a minta túlságosan kicsi, ezért nem használható megyei általánosításra, ilyenkor a déldunántúli megyék igazgatóságai együtt használják az adatokat a következtetések levonására. — Beszéljünk egy kicsit a számítógépekről! — Régóta dolgozunk számítógéppel, körülbelül egy éve van itt egy új gép, ami sok mindenre lehetőséget ad. Eddig a mágnesszalagot küldtük Budapestre, onnét kaptuk vissza a táblázatokat. Most már itt is kiírja a táblázatot, tehát lehetőség van a gyorsabb helyi tájékoztatásra. — A gép tényleg többet tud, mint az ember? — Biztosan nem. A statisztikusoknak a számítógépről csak annyit kell tudniuk, hogy mire képes, a kérdéseket kell megfogalmazniuk, a többit, a technikai részt már megcsinálják a számítás- technikai szakemberek. Nagyon értenek hozzá ezek a „gyerekek”, a géppel sincs semmi bajunk, egy éve működik rendesen. Hetekig kellene számolni azt, amit a gép pillanatok alatt elvégez. — Hogyan mérhető a munkájuk hatása? — Többféleképpen is. Már említettem, hogy gyakran készítünk anyagot állami, politikai testület elé kerülő témákhoz. Ezek visszajelzése világos. Ugyanígy a szervezet egésze egyezteti a munkatervét országos szervekkel, amelyek menet közben is kérnek adatokat, elemzéseket, amelyeket nyilván fel is használnak. — Térjünk vissza az úgynevezett „műhelymunkához”, most már csak idézőjelben merem a szót használni. — Ez nálunk jórészt a hivatali munkán kívül történik, a Közgazdasági Társaság statisztikai szekciójában. Ebben kötöttségek nélkül kipróbálhatja az ember az elképzeléseit. Általában fiataloknak adunk lehetőséget önálló téma kidolgozására, erejük kipróbálására. Ilyen módon szoktuk felhasználni az új módszereket, tudományos eredményeket, lehet kísérletezni is. Kockázat nélkül bizonyítható az új tudományos módszerről, hogy mire használható, vagy éppen az, hogy nem használható. A jó munkának természetesen megteremtjük a publikálási lehetőséget és az erkölcsi, anyagi elismerését is. IHAROS! IBOLYA Fotó: BAKÚ r Évi félmillió négyzetméter Álba fal
