Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

1985. november 11. IniÉPÜJSÁG 3 Műszaki haladásiak - sorskérdés írta: Dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára Szellemi műhelyeink Mi van a számok mögött? Beszélgetés dr. Máté Jánossal, a KSH megyei igazgatójával A gépteremben A világgazdaságban minő­ségi változás megy végbe. A nemzetgazdaságok irányítóit és résztvevőit — talán job­ban, mint bármikor — a tu­dományos technikai forrada­lom, vagy más néven a har­madik ipari forradalom kér­dései foglalkoztatják. A tu­domány mindinkább a ter­melés fejlesztésének nem­csak fő formájává, hanem alapvető szereplőjévé is vá­lik. A világ az elektronizáció, a biotechnológia, a robotizá- ció által fémjelzett tudomá­nyos technikai forradalom szakaszába lépett. A techno­lógiák egész sora, gyárak, iparágak válnak egy csapás­ra korszerűtlenné, s jönnek létre merőben új technoló­giák, új gyártmányok, új vállalatok. A változások gyorsasága és hatása nem hagy sok időt a meditálásra. Látni kell, hogy a műszaki tudományos eredmények al­kalmazása alapvetően meg­határozza egy ország helyét a nemzetközi munkamegosz­tásban. Hatására mélyülhet­nek az egyes országok között meglévő technikai szakadé­kok. módosulnak a világ- gazdaságban kivívott pozí­ciók. Kibontakoznak a gaz­dasági fejlődés új feltétel- rendszerei. Reform a műszaki oktatásban Külföldi útjaikon a MTESZ égisze alatt utazó szakemberek mindenütt a tudományos szellemi ver­seny erősödését tapasztal­ják. Ez a verseny kíméletle­nebb a világpiac minden ko­rábbi konkurenciaharcánál. A fejlett tőkés országok még a lassú növekedés ide­jén is rendkívül dinamikus műszaki fejlesztést hajtot­tak végre. Megteremtették az új korszakhoz szükséges korszerű infrastruktúrát, ösztönző rendszert, és piaci viszonyokat. Nagy válság, recesszió idején innovációs befektetésekre koncentrálják figyelmüket, tőkéjüket. Az innovációs készség hallatlan mértékű fokozásával képes­sé teszik magukat a világ­piaci manőverező készség kifejlesztésére, a termelési, értékesítési struktúrák ru­galmas átalakítására. A ka­pitalizmus a gazdaságfej­lesztési eszköztár felhaszná­lásával óriási tartalákener- giát képes mozgósítani. Az USA-ban is nagy szellemi pezsgés tapasztalható Japán világpiaci térhódításának, technológiai előretörésének hatására. E kihívásra a ver­senyszellem felélénkülése a válasz. A nyugat-európai or­szágok által elfogadott kö­zös innovációs programok célja Japán és az USA utol­érése. Ezt támasztják alá frissen szerzett külföldi él­ményeink is. Angliában nagy offenzívát sürgetnek, szer­veznek a technikai rés mi­előbbi felszámolására. A re­formot az alapoknál kezdik: a műszaki közép- és felső- oktatásban. A fejlődő és a gyengén fejlett országok közül is egy­re többen ismerik fel, hogy a klasszikus értelemben vett gazdasági fejlődés nem jár­ható út számukra. Igyekez­nek megteremteni az új technológiák befogadására és továbbfejlesztésére alkal­mas emberi, környezeti és gazdasági feltételeket. En­nek köszönhetően számos, eddig műszakilag elmaradott Kétszeresére, évi félmillió négyzetméterre növelte Alba- falgyártó kapacitását a szé­kesfehérvári Alba Regia Ál. lami Építőipari Vállalat. Két gépen, két műszakban készí­ti már a belső falazásra, hő­szigetelésre, tűzvédelemre, tetőtér-beépítésre alkalmas válaszfallapokat. A kapaci­tásnövelő beruházást a tér­fejlődő ország technikai ex­portra is képes. A Szovjetunió és a KGST-országok A szovjet vezetés felada­tul tűzte ki a műszaki-tudo­mányos és gazdasági fejlő­dés meggyorsítását. A szov­jet sajtó gyakran ír arról, hogy anyagi-technikai erő­forrásaikat sokszor olyan termékek előállítására pa­zarolják, amire a piacnak nincs szüksége. A szovjet vezetés bírálja azt is, hogy a termelékenység és a ki­áramló bérek összhangja megbomlott, a teljesítmé­nyekkel nincs szinkronban a bérek és jövedelmek növe­kedése. Ezért a szovjet gaz­daságban is a minőségi fej­lődést kívánják megalapoz­ni, és a bérek, jövedelmek alakulását függővé teszik a minőségtől és a termelé­kenységtől. A kibontakozó változásoknak a KGST-or- szágok közötti együttműkö­désben is éreztetniük kell hatásukat. Milyen következ­tetéseket tudunk mindebből levonni? A tudományos-technikai forradalom vívmányainak hasznosításában a fejlett tő­kés országok előnyre tettek szert a szocialista országok­kal szemben. Olyan techno­lógiai rés keletkezett, amely­nek tudatos felszámolása a szocialista országok egyete­mes érdeke. Ezért is paran­csoló szükséglet olyan tár­sadalmi légkör megteremté­se, amely elősegíti a techni­kai elmaradás megszünteté­sét. Megfigyelhető, hogy minden korszerű techniká­val rendelkező ország ter­melési folyamataiban, ter­mékeiben, a szellemi tőke részarányának növelésére törekszik, ezzel tudja ter­mékeinek használati értékét növelni, versenyképességét fokozni. Szemben áll ezzel az a gyakorlat, amely a termelő folyamatokban job­bára a rutinra, a megszokott fogásokra hagyatkozik, s nem képes tömegméretekben a gazdaságnak lendületet adni az innovációs készség fokozásával. Tudomásul kell venni, hogy amíg korábban a tech­nika előmenetele határozta meg a tudományok fejlődé­sét, ezután pontosan fordít­va lesz a helyzet, a tudo­mány mindenkori erőviszo­nyai határozzák meg a mű­szaki arzenál ütőképességét. Korunkra éppen a tudomá­nyos teljesítmény nagyará­nyú növekedése, s a lendület szüntelen fokozódása a jel­lemző, miközben a technika gyorsan felzárkózik a tudo­mányos pozíciók szintjére, és lökést ad a tudományok­nak az új magaslatok eléré­séhez. A tétovázás rontja pozícióinkat El kell döntenünk, hogy milyen technológiákban le­szünk képesek élen járni, melyekben lehetünk csak követők, s melyeket kell megszüntetnünk. Fel kell hagynunk az irodalmi polé­miákkal a felelősséggel vég­zett gyakorlati munka ked­véért, mert a tétovázás to­vább rontja pozícióinkat! Ezek után adódik a kérdés, hogy a következő időszak­ban képesek vagyunk-e az elmaradásunk mérséklésére, és egyes szűkebb területeken mék iránt megnövekedett piaci kereslet tette szükséges­sé és lehetségessé, a lapokat ugyanis már nemcsak a ha­zai építkezéseken, hanem külföldön is 'használják. Ed­dig ötvenezer négyzetmé­ternyit exportált belőle a gyártó vállalat Ausztriába. Álba válaszfalai vannak a a gyors előretörésre. Véle­ményem szerint az elmúlt négy évtized alatt kialakult kutatási és fejlesztési szelle­mi potenciál garanciát je­lent arra, hogy a jövőben a várhatóan még erősebb ver­senyben meg tudjuk tartani a jelenlegi helyünket, és egyes területeken javítani is tudjuk pozíciónkat. Tanulságos volt hallani .nemrég felelős japán tudo­mányos körök véleményét a magyar—japán technikai feltételek összehasonlításá­ról. Vélekedésük szerint — jóllehet természeti erőforrá­sokban hozzájuk hasonlóan szűkölködünk —, igen jelen­tős szellemi potenciállal rendelkezünk, de a sok-sok magyar alkotó gondolat ki­vitelezésében alul maradunk a japán gyakorlathoz képest. A cselekvéshez kettőzött ösz­tönzést adhat az a tudat, hogy a szellemi erőforrások hasznosításában számos gaz­dasági területen a KGST-or­szágok még nem versenyké­pesek. E helyeken az inno­vációs készség lendületes fo­kozása létszükséglet. Töme­gesen kell berendezkedniük a termelőknek a csúcstech­nológiák fogadására, az eh­hez szükséges szellemi alko­tómunka kibontakozásához szükséges feltételek megte­remtésére. Ehhez nélkülöz­hetetlen, hogy társadalmunk leküzdje azokat a tudati be­idegződéseket, amelyek az extenzív gazdaságfejlesztés évtizedei alatt keletkeztek. Felzárkózni az élvonalhoz! Politikai döntésekkel, a szabályozórendszer fejleszté­sével kell létrehoznunk azt a környezetet, amelyben a vállalatok nagyobb követel­ményeket támasztanak a műszaki szakemberekkel szemben, akiket — ezzel párhuzamosan — nagyobb erkölcsi-anyagi elismerésben részesítenek. Az innovációs készség tömeges kibontakoz­tatását, a csúcstechnológia gyorsabb átvételét a kor­mányzat és a vállalatok együttes cselekvéssora ered­ményezheti. A MTESZ — kiterjedt fórumrendszeré­vel — érdemben járulhat hozzá ehhez a folyamathoz. Ezt tesszük most szerveze­tünk küszöbön álló XIV. kongresszusának előkészíté­sekor. Minden rendelkezé­sünkre álló ’ eszközzel és módszerrel a hazai műszaki- tudományos haladás felgyor­sításán munkálkodunk. A MTESZ igen jelentős szelle­mi erőforrást koncentrál: százhetvenezer műszaki, ag­rár-, természettudományi, gazdasági és más szellemi szakembert tömörít 32 egye­sületében és 1200 üzemi szervezetében. A szövetség 76 nemzetközi szervezetnek tagja, és 74 szakfolyóiratot ad ki. Évente mintegy 18 000 szakmai rendezvényen nyolc-kilencszázezer résztve­vő jut új szakmai informá­ciókhoz. E rendezvényeken nagyon sok külföldi szakem­ber is részt vesz és tart elő­adást az élenjáró technoló­giákról, s így tudása köz­kinccsé válik. A MTESZ évente háromezer szakem­bert küld külföldi tanul­mányútra, s négyezer külföl­di szakembert fogad. A tu­dásgyarapítás e sokféle mód­ja is nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy ahol csak lehetsé­ges, felzárkózzunk a világ műszaki-tudományos élvo­nalához. Ferihegyi repülőtér új fo­gadóállomásának is. A praktikus, viszonylag olcsó építőanyag népszerűsé­gének az a titka, hogy ter­melékenyen, alacsony élő­munka-ráfordítással lehet vele dolgozni, nem igényel ugyanis vakolást, közvetle­nül festhető, csempézhető, ta­pétázható. A közvélemény nagyobbik része a KSH-t, vagyis a Központi Statisztikai Hiva­talt, a jelentéseiből ismeri, amikor nyilvánosságra hoz­zák a népgazdaság helyzeté­nek adatait, és más izgalmas számokat, például az élet- színvonalról, a reálbérek, re­áljövedelmek alakulásáról. Ezeken az adatokon minden­ki elgondolkodik, de kevés­bé foglalkoztatja, hogyan is dolgozik a KSH, esetünkben a Tolna megyei igazgatóság. Azt mondják a számokra, hogy szárazak, és hogy sta­tisztikával mindent be lehet bizonyítani. Nyilván mind­kettő igaz. csakhogy a szá­mok mögött összefüggések vannak, azok mögött meg emberek, akiknek az érdeké­ben használják a statisztika tudományát. Mivel tudomány, ebből következik, hogy tör­vényszerűségeit megtartva — ha tetszik, ha nem — a va­lóság tényei rajzolódnak ki azok számára, akik értenek a nyelvén. Dr. Máté János, a KSH megyei igazgatója azzal kezdte a beszélgetést, nem szereti a kifejezést, hogy szellemi műhely, meg mű­hely egyáltalán. Mindenki végezze el a munkáját és kész. — Akkor nézzük meg ezt a munkát közelebbről. — Centrális szerv a KSH, országosan egységesen végzi a munkáját, nagy részben kijelölt feladatok, munkaterv alapján. A megye gazdasági, társadalmi életének szinte teljes keresztmetszetéről gyűjtünk adatokat, ezeket természetesen felhasználjuk a helyi szervek tájékoztatá­sára is. Munkánk átfogja a gazdaság és a társadalom életét, de a megállapításaink egy részének megyei felhasz­nálása mégis korlátozott. Gondolok itt például a gyár­egységek, telepek gazdálko­dásának adataira, ezeket nem tudjuk vizsgálni. Mostanában szerencsére az önelszámoló egységek száma szaporodik. — Mindig valódiak ezek az adatok? Ügy értem, a gaz­dálkodó egységek kozmeti­kázzák-e esetenként a szá­maikat? — Biztosan, de hát a munkatársaim értik a szak­munkájukat, a hamis adat hamarosan „kiugrik” a töb­bi közül, ilyenkor rákérde­zünk. Mindig van valami magyarázat, hogy tévedés történt. Ellenőrizzük is az az adatokat, úgy 3-4 éven­ként minden gazdasági egy­séghez eljutunk, meg aztán a számok lefelé és felfelé is eltérhetnek, és a nagy számok törvénye alapján a tendenciák, jelenségek így is világosan kirajzolódnak. Úgysem a tizedes szám a lényeg. A gazdasági, társa­dalmi folyamatok, tendenciák és azok iránya az igazán iz­galmas. Néha észre sem ve­szem, hogy már dél van, mert úgy elmerülök a mun­kámban, a tényeket vizsgál­va annyi izgalmas „miért” vetődik fel. Az okokat is meg kell találni a tendenci­ákban. A KSH vezetése a szervezet munkatársai elé mindig is magas mércét ál­lított. A statisztika tudomá­nya is fejlődik, mindig új és új módszereket kell megta­nulnunk, kipróbálnunk. — A jó statisztikus is hol­tig tanul, és még mi kell ahhoz, vagy valóban jól dol­gozzon? — Legyen nyitott az újra, erről már volt szó, nagyon fontos a lényeglátó képesség, és persze az, hogy ismerje a társadalmat, amelyben él, lehetőleg alakítsa is, tehát a munkáján kívül legyen közéleti ember, mert csak így tudja célirányosan fel­ismerni a változás irányait és hozzájárulni azok további alakításához. — Magát a statisztikát nem irányítják? — Ha arra gondol, hogy előre kész válaszokhoz kér­tek volna tőlünk igazolást, vagy az eredmények kozme­tikázását javasolták volna, hát ilyesmi még nem fordult elő. Éppen ellenkezőleg, tő­lünk mindenki az igazat akarja hallani. Munkánk je­lentős része éppen az, hogy megyei szervek anyagaihoz adunk adatokat, készítünk elemzéseket, vagy éppen kül­ső szervek kutatnak nálunk. — Milyen a megyei igaz­gatóság szervezeti felépítése, hányán dolgoznak itt? — ötvenheten teljes mun­kaidőben, 13-an részmunka- időben dolgoznak nálunk. Tíznek van felsőfokú vég­zettsége, a többiek érettségi­zettek és szakmai végzettsé­gük van. Rendszeres a kép­zés, a továbbképzés. A sta­tisztikai munkában a köz- gazdasági egyetemen vagy a számviteli főiskolán tanulta­kat lehet leginkább haszno­sítani, a gépeinkhez pedig magas fokú matematikai, számítástechnikai képzett­ség szükséges. Négy osztály működik: a szervezési, ellen­őrzési osztály végzi az adat­gyűjtést, a tájékoztatási osz­tály az elemzéseket, a fel- dolgozási osztályon történik a gépi adatfeldolgozás, van ezenkívül az elár osztály. — Az meg ml? — Egységes lakossági ösz- szeírás, mi hívjuk elárnak. ök végzik a „repi” felméré­seket. A mai formájában né­hány éve csináljuk, ez is új, izgalmas területe a mun­kánknak. Ide tartoznak a ré­tegvizsgálatok, a reprezentá­ciós felmérések egészen az egyes családok életmódjának vizsgálatáig. Tizenhét telepü­lésen rendszeresek az össze­írások. Az is előfordul, hogy a minta túlságosan kicsi, ezért nem használható megyei ál­talánosításra, ilyenkor a dél­dunántúli megyék igazgató­ságai együtt használják az adatokat a következtetések levonására. — Beszéljünk egy kicsit a számítógépekről! — Régóta dolgozunk szá­mítógéppel, körülbelül egy éve van itt egy új gép, ami sok mindenre lehetőséget ad. Eddig a mágnesszalagot küldtük Budapestre, onnét kaptuk vissza a táblázatokat. Most már itt is kiírja a táb­lázatot, tehát lehetőség van a gyorsabb helyi tájékozta­tásra. — A gép tényleg többet tud, mint az ember? — Biztosan nem. A sta­tisztikusoknak a számítógép­ről csak annyit kell tudniuk, hogy mire képes, a kérdése­ket kell megfogalmazniuk, a többit, a technikai részt már megcsinálják a számítás- technikai szakemberek. Na­gyon értenek hozzá ezek a „gyerekek”, a géppel sincs semmi bajunk, egy éve mű­ködik rendesen. Hetekig kel­lene számolni azt, amit a gép pillanatok alatt elvégez. — Hogyan mérhető a munkájuk hatása? — Többféleképpen is. Már említettem, hogy gyakran készítünk anyagot állami, politikai testület elé kerülő témákhoz. Ezek visszajelzése világos. Ugyanígy a szerve­zet egésze egyezteti a mun­katervét országos szervekkel, amelyek menet közben is kérnek adatokat, elemzése­ket, amelyeket nyilván fel is használnak. — Térjünk vissza az úgy­nevezett „műhelymunkához”, most már csak idézőjelben merem a szót használni. — Ez nálunk jórészt a hi­vatali munkán kívül törté­nik, a Közgazdasági Társa­ság statisztikai szekciójában. Ebben kötöttségek nélkül ki­próbálhatja az ember az el­képzeléseit. Általában fiata­loknak adunk lehetőséget önálló téma kidolgozására, erejük kipróbálására. Ilyen módon szoktuk felhasználni az új módszereket, tudomá­nyos eredményeket, lehet kí­sérletezni is. Kockázat nél­kül bizonyítható az új tu­dományos módszerről, hogy mire használható, vagy ép­pen az, hogy nem használ­ható. A jó munkának ter­mészetesen megteremtjük a publikálási lehetőséget és az erkölcsi, anyagi elismerését is. IHAROS! IBOLYA Fotó: BAKÚ r Évi félmillió négyzetméter Álba fal

Next

/
Thumbnails
Contents