Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

TOLNA 2 NÉPÚJSÁG 1985. november 5. Ellentmondásos nyilatkozat PANORÁMA BUDAPEST Újságírókat tüntettek ki Az Izvesztyija interjúja Reagannel Az Izvesztyija, a szovjet kormány lapja hétfői számá­ban interjút közölt Ronald Reagannel. Ebben az ameri­kai elnök kifejtette állás­pontját a szovjet—amerikai kapcsolatokról és egy sor nemzetközi kérdésről. Az elnök egyebek közt szólt a küszöbön álló genfi csúcstalálkozóról. A békéről és a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok normalizálásáról szóló, általánosságok szint­jén mozgó kijelentések mel­lett Reagan megkísérelte, hogy eltorzítsa a szovjet kül­politikát — állapította meg a TASZSZ. Ugyanez figyel­hető meg az úgynevezett re­gionális konfliktusokkal kapcsolatos politika vonat­kozásában. Arra a kérdésre, amely Washingtonnak Nica­Ausztria elnökjelöltjei Kurt Waldheim, egykori külügyminiszter, majd ENSZ- főtitkár, az Osztrák Néppárt jelöltje a jövő májusi köz- társasági elnökválasztáson. Waldheim jelölését hétfőn jelentették be hivatalosan Bécsben. Az eddigi felméré­sek szerint a veterán diplo­mata vezet vetélytársa, Kurt Steyrer egészségügyi minisz­ter előtt. Az FKP tévévitára hívta ki Fabiust Egy héttel a francia vá­lasztási hadjáratot elindító Fabius—Chirac tv-vita után Georges Marchais, az FKP főtitkára hasonló vitára hív­ta ki a miniszterelnököt. Fel­hívásának jogosságát alátá­masztja az IFOP közvéle­mény-kutató intézet legfris­sebb felmérése, amely sze­rint a franciák 60 százaléka feltétlenül vagy eléggé szük­ségesnek tart egy ilyen szembesítést. Az FKP egyébként nem ragaszkodik a főtitkár mint vitapartner személyéhez. E heti sajtótájékoztatóján Gisele Moreau, az FKP PB tagja hármas tv-vitát java­solt Lionel Jospin, a Szocia­lista Párt első titkára, Jac­ques Toubon, az RPR főtit­kára és a maga részvételé­vel. A nagy nyilvánosság előtt ugyanis csak a mai gazdasági-politikai irányvo­nal folytatásának különböző változatait latolgatják, a válságellenes politika gyöke­res felülvizsgálatát célul ki­tűző kommunista program el sem jut a választók széles tömegéig. raguával és Dél-Afrikával szemben, valamint a Közel- Keleten követett irányvona­lára vonatkozott, az ameri­kai elnök azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy a világban tapasztalható fe­szültség a különböző térsé­gekben folytatott szovjet po­litika következménye. A Reagant meginterjúvoló négy szovjet újságíró, Gen- nagyij Siskin, Vszevolod Ov- csinnyikov, Sztanyiszlav Kondrasov és Genrich Boro­vik a nyilatkozat közreadá­sával egyidejűleg cikket je­lentetett meg az Izvesztyijá­ban. Ebben beszámolnak az amerikai elnökkel folytatott beszélgetés során nyert be­nyomásaikról, és kifejtik sa­ját nézeteiket a találkozón szóba került kérdésekről — Afganisztáni ellenforradal­márokból, a Dzsamiat Iszla- mi és a Hezbollah ellenfor­radalmi szervezetek tagjaiból álló fegyveres csoport — iráni iszlám gárdisták támogatásá­val — vasárnap Kezal Iszlám térségében megtámadta az afganisztáni biztonsági erők egységeit — mutatott rá az a tiltakozó jegyzék, amelyet ugyanaznap nyújtottak át Irán afganisztáni ideiglenes ügyvivőjének. Az Afgán Demokratikus Köztársaság határozottan til­takozik a jó szomszédság ál­talánosan elfogadott elveit sértő akciók miatt, és köve­teli ezek haladéktalan be­szüntetését. Afganisztán tiltakozott Pa­kisztán kabuli ideiglenes ügy­vivőjénél is, amiért pakisz­táni részről olyan rágalmakat terjesztenek, hogy az afga­nisztáni fegyveres erők egy­ségei október 19-én, majd ok­Ronald Reagan amerikai el­nök vasárnap „szigorú vizs­gálatot” rendelt el annak ki­derítésére, hogy miként ke­rülhettek a The Washington Post egyik újságírójának ke­zébe a Moamer el-Kadhafi megbuktatására kidolgozott titkos CIA-akció dokumen­tumai. Az elnök ezzel egy időben „megfelelő intézkedé­seket” követelt, hogy a jövő­egyebek közt a jelenlegi nemzetközi helyzet és a szovjet—amerikai kapcsola­tok témakörében. Mint ír­ják, az amerikai elnök nyi­latkozata ellentmondásos. A békéről és a megértésről ej­tett szép szavak váltakoznak benne a Szovjetunió külpo­litikáját érő bizonyítatlan vádaskodásokkal. Pozitív jelenség azonban az, hogy az Egyesült Álla­mokban felismerték a széles körű szovjet—amerikai pár­beszéd szükségességét. Sze­retné az ember azt remélni, hogy Genfben az amerikaiak részéről építő visszhangra talál a Szovjetunió készsége, kedvező fordulatot elérni az Egyesült Államokhoz fűző­dő kapcsolatok terén — ol­vasható a cikkről szóló TASZSZ-beszámolóban. tóber 27-én pakisztáni fal­vakat lőttek. Az afgán kormány az ügy tüzetes kivizsgálása után megállapította, hogy ezek az állítások nélkülöznek minden valós alapot. Nyugatnémet állampolgárok részt vesznek az afgán kor­mány elleni terrorista ak­ciókban és kémkedésben — jelentette ki Bab rak Karmai. Az afganisztáni forradalmi tanács elnökségének elnöke, államfő, a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapnak nyi- latkova elmondta: bizonyíté­kok vannak arra, hogy egy Kabulban dolgozó nyugatné­met diplomata kémtevékeny­séget folytatott, s ez károsan befolyásolja a két ország — egykor baráti — kapcsola­tait. Az afgán vezető arról is beszélt, hogy NSZK-beli par­lamenti képviselők és kato­natisztek jelentek meg az el­lenforradalmárok között. ben elkerülhessék a hasonló kiszivárogtatásokat. A The Washington Post vasárnapi számában ugyanis Bob Woodward, a Watergate- botrányt kirobbantó egykori riportok szerzője megírta, hogy Reagan elnök a közel­múltban jóváhagyta a líbiai vezető elleni titkos CIA- akciók tervét. Hétfőn újabb két munka- bizottság kezdte meg tevé­kenységét az európai kultu­rális fórumon, Boldizsár Iván írónak, a Magyar PEN Club elnökének, illetve Vitá­nyi Ivánnak, a Művelődés­kutató Intézet igazgatójá­nak, a tanácskozáson részt­vevő magyar küldöttség tag­jainak elnökletével. Egyik csoport az írók, könyvkiadói szakemberek és műfordítók az együttműködés lehetősé­geinek megvitatásába kez­dett. A másik munkacsoport a kultúrakutatással, az egymás kultúrájának ismeretével, a művészeti képzéssel és neve­léssel, a könyvtárakkal, a múzeumokkal és a kiállítás­cserékkel összefüggő kérdé­sek megvitatására ült össze. * A nagy októberi szocialis­ta forradalom közelgő 68. évfordulója alkalmából ün­nepséget tartottak hétfőn az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet Déli Had­seregcsoport parancsnoksá­gán. Az ünnepségen Alekszej Gyemidov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport pa­rancsnoka tartott beszédet. Az ünnepségen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Kamara János belügy­miniszter, Mórocz Lajos al­tábornagy, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár, Bor­bély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője, továbbá a párt-, állami és társadalmi szervek számos képviselője. * A nagy októberi szocialis­ta forradalom 68. évforduló­ja alkalmából hétfőn kitün­tetési ünnepséget tartottak a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság székházában. Apró An­tal, az MSZBT elnöke nyúj­tott át a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyíté­sében kiemelkedő munkát végzett aktivistáknak álla­mi, valamint a baráti társa­ság által adományozott ki­tüntetéseket. Az ünnepségen jelen volt az MSZBT szovjet testvérszervezetének Buda­pesten tartózkodó küldöttsé­ge is, élén Arnold Grennel, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettesével, az Észt SZSZK miniszterel­nök-helyettesével. BUKAREST Milka Planinc, a jugoszláv kormány elnöke hétfőn há­romnapos hivatalos baráti látogatásra Romániába uta­zott. Constantin Dascalescu miniszterelnök meghívásá­nak tesz eleget. CIA-terv Kadhafi ellen Afgán tiltakozások a beavatkozás miatt Bányaavatás Mányon Megemlékezések az ellenforradalom áldozatairól (Folytatás az 1. oldalról) A szénterület alkalmas a legmodernebb technológia bevezetésére, s így lehetőség nyílik új nagy termelékeny­ségű termelési rendszerek alkalmazására. A mányi bányában az idén 100 000 tonna, az átlagosnál jobb minőségű, háztartási tüzelésre alkalmas szenet termelnek. A beruházás foly­tatódik, s jövőre már 350 000 tonna szenet küldenek fel­színre. Az új bányával egyidejű­leg avatták fel a Tatabá­nyai Szénbányák aprószén- mosóját, amelynek üzembe helyezésével jelentősen ja­vítják a szén és a brikett minőségét. A szénmosóra és a mányi bánya építésére ed­dig 4,7 milliárd forintot köl­töttek. Az ünnepi gyűlésen Hava­si Ferenc gratulált a bánya tervezőinek és építőinek. Utalt arra, hogy a nagyegy­házi és a márkushegyi, most pedig a mányi bánya átadá­sának milyen nagy jelentő­sége van a magyar szénbá­nyászatban és iparban. Elismeréssel szólt a Tata­bányai Szénbányák kollektí­vájáról, amelyre mindig is a vállalkozó szellem, az új megoldások keresése volt a jellemző. A mányi beruhá­zásnál is igazolták jó hírüket, mert ötletes megoldásokkal hozzájárultak ahhoz, hogy mielőbb szenet adjon az új bánya. Az ünnepi gyűlés befeje­zéseként Kapolyi László és Fekete Lajos kitüntetéseket adott át a bánya építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. 35-en részesül­tek miniszteri, KISZ-, illetve vállalati kitüntetésben. Hétfőn koszorúzási ünnep­séget rendeztek a népha­talom hőseinek Köztársaság téri emlékhelyén. A fellobo­gózott téren több százan gyűltek össze, hogy tiszte­legjenek az ellenforradalmá­rokkal vívott küzdelemben a pártház védelmében eleset­tek emléke előtt. A munkás- mozgalmi mártírok emlék­műve mellett magasodó domborművű kőfalnál a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Borbély Gábor, a pártbizottság titkára koszo­rúzott. Ezután elhelyezték a tisztelet és az emlékezés vi­rágait az emlékfalnál a ke­rületi pártbizottságok, a Fővárosi Tanács, az állami és társadalmi szervezetek, a főváros lakosságának kép­viselői, a pártház egykori védői és a hősök hozzátar­tozói. *" Az ellenforradalmárokkal vívott harc mártírjainak sír­jait megkoszorúzták a Mező Imre úti temetőben is. A Munkásmozgalmi Panteon sírsétányán a hősi halottak nyughelyeire a Himnusz el­hangzása után koszorút he­lyezett el a Budapesti Párt- bizottság nevében Grósz Ká­roly és Borbély Gábor. A budapesti fegyveres erők és testületek képviseletében El- kán Károly vezérőrnagy, Budapest helyőrség-parancs­noka, Konczer István rendőr vezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vezetője és Kelemen Győző munkásőr vezérőr­nagy, a Munkásőrség buda­pesti parancsnoka koszorú­zott. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a pártház védelmében részt vettek nevében Úszta Gyu­la, a ME ASZ alelnöke és Tóth Lajos elnökségi tag ko­szorúzott. A fővárosi ifjúsá­gi szervezetek részéről Dersi Mihály, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára és Csizmár Gábor, a Magyar Úttörők Szövetségének bu­dapesti elnöksége elnöke he­lyezte el a megemlékezés vi­rágait. Tegnap, az Országházban kitüntetési ünnepséget tar­tottak. Az ünnepségen részt vett: Berecz János, a Köz­ponti Bizottság titkára, Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Er­nő, a Központi Bizottság agi- tációs és propagandaosztá­lyának vezetője és Lux Já­nos, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének főtitkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseket Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke ad­ta át azoknak, akik az utób­bi évtizedekben, években a legeredményesebb munkát végezték a sajtó területén. Lapunk belpolitikai rovat­vezetőjét, László Ibolyát a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki. Tambovi küldöttség megyénkben A testvérmegyei kapcsola­tok keretében tegnap Tam­bov megyei küldöttség érke­zett megyénkbe. A küldött­séget: Grigori j Iszakovics Szelcevet, az SZKP Tambov Megyei Bizottsága sajtó, rá­dió és televízió bizottságá­nak vezetőjét és Boriszov Iván Vasziljevicset, az SZKP Tambov Megyei Bizottsága munkatársát fogadta Péter Szigfrid, a megyei pártbi­zottság első titkára. Tambo­vi vendégeink öt napig tar­tózkodnak megyénkben, ez idő alatt ismerkednek me­gyénk politikai, gazdasági, kulturális életével és tár­gyalásokat folytatnak egy, a két megyét bemutató újabb könyv megjelentetéséről. Mai kommentárunk Argentínában tartományi és helyhatósági választáso­kat tartottak, s részleges parlamenti szavazásra is sor ke­rült. Normális körülmények között egy ilyen voksolás legfeljebb helyi érdeklődésre tarthat számot, most azon­ban a világsajtó is vezető helyen foglalkozott az ese­ménnyel. A rendhagyó figyelem Dél-Amerika második legnagyobb országának különleges körülményeire vezet­hető vissza. Sokéves véres katonai diktatúra után egy „civil” ügyvéd, Raul Alfonsin szerezte meg az elsöprő többséget, a junta bukását követő elnökválasztásokon, és most nem kevesebbnek kellett eldőlnie, mint annak: őr- zi-e, megtartotta-e az államfő Polgári Radikális Pártja (URC) a többség bizalmát. A válasz az ország egész jö­vőjét befolyásolja. Hiába ül az elnök a Casa Rosadában, a Rózsaszínű Házban, ha a városokban, a tartományokban, és persze elsősorban a nemzetgyűlésben vele ellenséges többséggel kell számolnia. Gondoljuk csak végig: a polgári elnök népszerűsége érthető volt abban a pillanatban, amikor megszüntette a gyűlölt egyenruhások brutális uralmát, véget vetett a politikai gyilkosságoknak és kínzásoknak, s legalább erkölcsi elégtételt szolgáltatott a kilencezer „eltűnt” hozzátartozóinak. De ugyanez az elnök nehezebb feladattal néz szembe, ha meg kell kezdenie a fantaszti­kusan súlyos gazdasági-társadalmi örökség felszámolását, ha az infláció és a munkanélküliség belátható időn belül egyszerűen megszüntethetetlen rémével kell szembenéz­nie. Pontosan ebben bíztak a levitézlett rend most bíró­ság előtt álló képviselői, a tömeggyilkossággal vádolt tá­bornokok és tengernagyok, akik a választások közeled­tével egyre szemtelenebb válaszokat adtak bíráiknak. Számításuk azonban nem vált be. Amikor most az argentin nép többsége ismét Alfonsin párjának képviselőit küldte a helyi és központi törvény- hozásba, nem akármilyen érettségről tett tanúságot, egy nem akármilyen politikai pillanatban. A szavazás ered­ménye egy sok szenvedést átélt nagy nép messzehangzó üzenete arról, hogy a demokrácia helyreállítása, megőr­zése mindennél fontosabb. Hogy a hatalmas nehézségek ellenére is annak megakadályozása a legfőbb feladat, hogy visszatérjenek, újra erőre kapjanak a véres közel­múltnak az utóbbi időben nagyon is mozgolódó kísérletei. HARMAT ENDRE Alfonsin elnök pártjának ujjongó hívei a választási győ­zelmet ünnepük a Rózsaszínű Ház előtt. (Telefotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents