Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-04 / 259. szám
1985. november 4. NÉPÚJSÁG 3 Városi népfronttanácskozás Együtt Szekszárdért Szellemi műhelyeink ü tudományok adaptálásának művészete A tudományos-társadalmi munka ás tartalékai Szakái László az országos tisztújító küldöttközgyűlésen az Ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról beszélt A Művészetek Házában tartotta meg szombaton a szék. szárdi városi népfrontbizottság beszámoló tanácskozását az elmúlt ötéves munkáról. A munkaértekezlet a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd egy úttörő köszöntötte a gyermekek és mozgalmuk nevében a tanácskozást, és két legidősebb résztvevőjét, Pozsonyi Ignácnét és dr. Papp Tihamért, akik a nép- frontmozgalomnak is régi harcosai. Az értekezleten részt vett Ribánszky Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Péter Szigfrid, a körzet országgyűlési képviselője, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára, Varjas János, a HNF megyei titkára, és Kovács János, a városi tanács elnöke. Knopf Attila, a városi KISZ-bizottság első titkára, levezető elnök köszöntötte a megjelenteket. Kiss Istvánná, a városi népfrontbizottság titkára szóban számolt be öt év munkájának főbb vonásairól, ebből itt most csak néhány terület, vagy gondolat kiemelésére van módunk. Az elmúlt öt évben Szek- szárdon is tovább erősödtek a szocialista demokrácia tartalmi vonásai. A város lakóinak érdeklődése megnőtt a helyi feladatok megoldása iránt, a döntések előkészítésében növekvő aktivitással vesznek részt, különösen azokon a fórumokon, amelyeken a lakosságot közvetlenül érintő fejlesztésekben kerül sor döntésre. A beszámolási időszakban kilencre nőtt a körzeti bizottságok száma, amelyek fő feladata a lakóterületi munka szervezése. A népfrontbizottság és az el. nökség az elmúlt öt évben számos témát tárgyalt meg, foglalt állást, és közvetítte az észrevételeket, véleményeket az illetékeseknek. A beszámoló érintett néhányat a fontosabb témák közül, részleteA Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint idén január elsejétől szeptember végéig a 'kiskereskedelem 372,3 milliárd forint értékű árut értékesített, 24,8 millárd forintnyival többet, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom folyó áron 7,1 összehasonlítható áron pedig 0,9 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. Folyó áron a legnagyobb ütemben — 8,1 százalékkal — az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma növekedett, a vendéglátás értékesítése 3,3, a ruházati cikkeké 6,7, a vegyes- iparcikkeké ugyancsak 6,7 százalékkal haladta meg a tavalyit. A szeptemberi áruellátásról a jelentés megállapítja: összességében mind élelmiszerből, mind iparcikkekből kielégítették a keresletet. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek kiegyensúlyozott kínálata mellett tőkehúsból néhány megyében késedelmes szállításokat jeleztek. Baromfiból és élőhalból többet, tojásból azonban kevesebbet kínálták mint a múlt év azonos hónapjában, és a tojás ára is emelkedett. A tejtermékek közül néhány fajta sajt hiányzott gyakran az üzletekből. Az ecet és a fűszerpaprika kínálata érezhetően javult, az igényekhez képest azonban e termékekből még mindig nincs elegendő. A ruházati cikkek iránti kereslet valamelyest élénkült. A kínálat a tavaly szeptemberinél jobb volt női és férfi átmeneti kabátokból, női kosztümökből, valamint férfi- és kamaszöltönyökből, pantallókból. Fonalhiány miatt azonban gyengébb vásebben szólt a munkabizottságok tevékenységéről, a választási munkáról, a lakóterületi feladatokról és a népfrontmunka változatos módszereiről. Az utóbbiaknak annál is inkább változatosaknak kell lenniük, mert a népfront feladata, hogy közvetítse a párt politikáját, nemcsak az alapvető osztályokhoz, szót kell érteni a társadalom különféle rétegeivel, csoportjaival és korosztályaival, világnézetre való tekintet nélkül. Mindezen feladatoknak lehetetlen lenne eleget tenni együttműködés nélkül. A körzeti népfrontbizottságok szoros kapcsolatot alakítottak ki a lakóterületi pártszervezetekkel, a városi bizottság a városi pártbizottsággal, a szakszervezet szakmaközi bizottságával, a KISZ-szel, az úttörőelnök, séggel, a tanáccsal, a TIT. tel, a Vöröskereszttel, és nem utolsósorban a városban működő gazdasági egységekkel. A város lakosságának részvétele nőtt a társadalmi munkában, de annak egy főre jutó összege is bizonyítja, hogy ezen a téren vannak még tennivalók és tartalékok. Kiss Istvánné városi nép- fronttitkár végül vázolta a feladatokat, majd köszönetét mondott a társszerveknek a közös munkában való részvételért, az aktivistáknak a kitartó, eredményes munkáért. A vitában 17-en vettek részt, elsőnek Kovács János tanácselnök kért szót, beszélt a VII. ötéves terv elképzeléseiről, majd a településfejlesztési hozzájárulás jelentőségéről. Szó esett a hozzászólásokban az ifjúság és a népfront kapcsolatáról, a nőpolitikái, a családvédelmi munkáról, a tömegsportról, a népi ellenőrzés és a népfront kapcsolatáról, a tanácstagok munkájáról, a béke- és barátságtevékenységről, a cigányság helylasztékot biztosított a kereskedelem férfipulóverekből, mellényekből, valamint női kardigánokból. Enyhült a férfilábbelik hiánya, női cipőkből kielégítő a választék, a gyermekcipők kínálata azonban változatlanul nem megfelelő. Műszaki cikkekből a korábbi hónapoknál valamivel többet szállítottak a hazai gyártók az üzletekbe. A kereskedelem így kielégíthette az igényeket rádiósmagnók- bói, zseb- és táskarádiókból, s javult a kínálat magnetofonokból, lemezjátszókból is. A televíziók iránti igény nem csökkent, és a kereskedelem nem tudja maradéktalanul kielégíteni a keresletet. A fűtési szezon megkezdése előtt élénkült a tüzeléstechnikai berendezések forgalma. A kazánok, radiátorok választéka kielégítő, lapradiátorokból azonban nincs elegendő. Szilárd tüzelésű kályha és tűzhely, valamint gáztűzhely kellő mennyiségben van. A Tüzép-vállalatok szeptemberben mintegy 600 ezer tonna szenet értékesítettek, ez 6 százalékkal több mint a múlt év szeptemberében. Szénből és lignitből a forgalom 23 százalékkal nőtt, brikettből 20 százalékkal csökkent az előző év azonois hónapjához viszonyítva. A hazai szénbányáik elmaradása valamelyest mérséklődött, s a hiányt importtal is sikerült enyhíteni. Az erdőgazdaságok tűzifából a korábbiaknál nagyobb mennyiséget szállítottak, a telepek készletei azonban így is kisebbek mint a múlt évben. zetéről, a nemzetiségi politikáról, néhány városkörzet helyi gondjairól és a jelentkező népfrontfeladatokról, és még sok más kérdésről. Szabó Géza, a városi párt- bizottság első titkára — többek között — ismertette a városi párt végrehajtó bizottság értékelését a népfrontbizottság munkájáról, amelyet a közelmúltban tárgyaltak. A tevékenységet jónak ítélték meg, és hangsúlyozták, hogy a népfronttevékenységnek egy korszerűbb felfogása indokolt. E szerint ez a munka a társadalom minden területén alapvető jelentőségű, mert fórumot teremt arra, hogy az emberekben meglévő szenvedélyes érdeklődés közös dolgaink iránt megnyilvánulhasson. Részletesen beszélt a politikai élet idei eseményeiről, jelentőségükről és a megvalósult nemzeti egység fontosságáról. Beszédét azzal a gondolattal fejezte be, hogy ez a város olyan lesz, amilyenné lakói formálják. Varjas János, a HNF megyei titkára, a 12. felszólaló volt, ismertette a megyei bizottság elismerő véleményét a városban folyó munkáról, majd a szocialista demokrácia fejlesztésének fontosságáról szólt. Felszólalásának lényege az volt, hogy minél több a gondunk a gazdaságban, a társadalomban, annál több ember szükséges a feladatok megoldásához, tehát csak a szocialista demokrácia kiszélesítése lehet feladataink megoldásának útja. A szekszárdi népfronttanácskozáson kiváló társadal. mi \ munkásoknak kitüntetést adtak át, majd a jelenlévők jóváhagyásával megalakult az új városi népfrontbizottság, amelynek tagjait a körzeti tanácskozásokon választották meg. A városi népfrontbizottság titkárának Kiss Istvánnét, elnökének pedig Szigeth Ferencet, a városi bíróság elnökét választották meg. A tanácskozás a Szózat hangjaival ért véget. Magyar vállalatok a limai vásáron A perui fővárosban november 13-án nyíló Csendes-óceáni Nemzetközi Vásáron a Hungexpo szervezésében 12 magyar vállalat vesz részt, főként műszaki exportáru, kínálatával. A kiállítók körültekintő piacfelmérés után állították össze bemutatójukat, hogy tovább javítsák a Peruba irányuló kivitel további gyors növelésének feltételeit. 1984- ben ugyanis a magyar vállalatok az előző esztendőhöz képest 12 százalékkal bővítették eladásaikat a délamerikai országban. Gyorsan bővült például a Medimpex gyógyszer és gyógyszeralapanyag készítményeinek, a Che- molimpex fotópapírcikkeinek kivitele. Az utóbbi években több magyar vállalat jelentős szerepet vállalt a perui egyetemek, főiskolák és más oktatási intézmények felszerelésében, Jaborberendezé- sekkel történő ellátásában. A Csendes-óceáni Nemzetközi Vásáron Peruban már ismert exporttermékeink mellett számos újdonságot is kiállítanak a magyar vállalatok. A Ganz-Mávag és a Ganz Danubius úszódaruk, vízturbinák makettjeivel, valamint elektromos kapcsoló- berendezésekkel, a Ganz Árammérőgyár fogyasztás- mérőkkel jelentkezik a kiállításon. A Hydroexport víztisztító berendezéseit, a Met- rimpex legújabb audiovizuális oktatóberendezéseit, a MOM geodéziai műszereit kínálja a dél-amerikai üzletembereknek. A Medimpex hagyományos cikkein kívül állatgyógyászati készítményekkel jelentkezik a vásáron, a Chemolimpex pedig teljes fotófilmpapír-választé- kát mutatja be. „Az elmúlt időszakban a tudományok művelői számos területen eredményesen járultak hozzá társadalmunk feladatainak megoldásához... A közvetlen gyakorlati célra irányuló kutatási-fejlesztési tevékenység növekedett, de a kutatás és a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet és mértéket. Kedvezőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrártudományok, kedvezőtlenebb az ipar és a műszaki tudományok esetében.” — Egyebek között e mondatok is olvashatóak a XIII. pártkongresz- szus dokumentumaiban, és sorozatunk mai részében azért idézzük, mert ezeken a hasábokon a MAE (Magyar Agrártudományi Egyesület, amely a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének egyik tagja) Tolna Megyei Szervezetének tevékenységét mutatjuk be, illetve villantunk fel figyelemre méltó momentumokat, eredményeket. Most pedig következzék — mintegy a második számú bevezetőként egy megfogalmazás, mely tulajdonképpen a szervezet tevékenységét foglalja össze tömören: — A tudomány eredményeit adaptáljuk a gyakorlatban — mondta Szakái László, aki immár negyedszázada titkára a MAE Tolna Megyei Szervezetének. Aztán így fejtette ki a célratörő mondatot: — A különböző kutató- intézetek eredményeit igyekszünk „bejuttatni” a gyakorlatba, mégpedig a társadalmi-tudományos munka sajátos eszközeivel. Megtaláljuk azokat a fórumokat és lehetőségeket, melyeken és melyekkel átadhatjuk a tudomány eredményeit a szakembereknek. De fogalmazhatok úgy is, hogy folyamatosan „birizgáljuk” az emberek tudásvágyát. Szervezeti egységeink erre kiválóan alkalmasak, de igen fontos, hogy élükön mindig olyan kulcsemberek álljanak, akiket munkájuk, társadalmi megbízatásuk és elkötelezettségük a tudomány adaptálására ösztönöz. — Egyesületünk mind nagyobb részt vállalt és vállal a termelékenység, a gazdaságosság, a jövedelmezőség és versenyképesség fokozásában, növelésében. Mint talán ismeretes, a tudományos egyesületek 1981- től választási periódusaikkal szinkronba kerültek a nép- gazdasági tervidőszakokkal is, pontosan azért, hogy céltudatos és tervezhető tevékenységként a tervek megvalósításának segítését is meghatározhassák maguknak. Ez is bizonyítja, hogy a társadalmi-tudományos egyesület valóban gyümölcsöző tevékenységének nagy a jelentősége, s ugyancsak e téma kapcsán kell említeni, hogy az elmúlt periódusban az egyesület már hagyományos feladatként vállalta az ágazat ötéves tervének véleményezését. Már a XII. párt- kongresszus határozatainak, valamint a VI. ötéves terv koncepciójának kialakításában is közreműködtek a MAE szakosztályai, s aktivitásuk e téren fokozódott és fokozódik a XIII. kongresz- szus előkészítése és a VII. ötéves terv koncepciójának megvitatása, véleményezése során. Ezek kapcsán kiemelten foglalkozott az egyesület az ágazat olyan problémáival, mint az intenzív gabonatermelés, a hús- és kertészeti termékek, a melléktermék-hasznosítási és energiaprogramok. S most pedig kanyarodjunk vissza a Tolna megyei szervezet megalakulásához, s a kronológiát követve — terjedelmi okok miatt csak nagy lépésekben — idézzük fel a harminc esztendőt, mégpedig az eredmények sorolásával. Tehát: az alakulást követően tervszerű, hatékony munkavégzésről nem Kovács József a szép elismeréssel lehetett beszélni. Viszont a száz-egynéhány tagot számláló Tolna megyei szervezet igencsak benne volt a mező- gazdaság szocialista átszervezésének munkájában, de lehetőségeik szerint bekapcsolódtak a legidőszerűbb társadalmi-tudományos feladatok megoldásába is. Az 1964-es tisztújítás újjászerveződést is jelentett, hiszen az intézményi és állami gazdasági vezetőkön kívül most már fontos szerep jutott a termelőszövetkezetek szakembereinek is. Az „őskorban” különösen nevezetesek voltak az akkoriban újnak számító SPC-pneumatikus vetőgépek bemutatói, és más, a termelési technika fejlődését szemléltető, fejlesztését célzó ankétok. A következő esztendők tevékenységük de- centralizálhatóságára is irányult. Szakái László: „Hét szakosztályt hoztunk létre, melynek mindegyike egy-egy gesztorhoz kapcsolódott... azokhoz az intézményekhez, amelyeknél a hivatásszerű munkához a legjobban kapcsolódhatott az elmélet és a gyakorlat egységének megteremtésére törekvő társadalmi-tudományos tevékenység.” A megyei szervezet így szakosodva és decentralizáltan most már évente több, mint száz szakmai megmozdulás előkészítésében vett részt, vagy bonyolított le ilyent önállóan. — Később megalakultak az agrárklubok. Ezek már jobban elmélyedtek a helyi feladatok megoldáskeresésében, s azóta is igen pezsgő életet élnek — mondja a MAE titkára, majd az üzemi szervezetek megalakulásáról beszél, s az eredményekkel bizonyítja, hogy ezek a csoportok ma már olyan szintre fejlődtek, hogy részt vesznek a gesztorgazdaság terveinek kialakításában, a gazdálkodás elemzésében. Ezután következzék néhány olyan konkrét példa, amely valóságos bizonyítéka a szervezet tevékenységének, de fogalmazhatunk úgy is, hogy olyan sikereket, sikerélményeket sorolunk, melyek lendületet adtak a tagságnak a további (társadalmi) munkához, s melyek joggal nyerték el a különböző szakmai körök elismerését. Talán a legjelentősebbek között tarthaó nyilván a növényfajta-rekonstrukció, azaz az extenzív növényfajták felváltása az új, intenzív fajtákkal. Például a búzánál volt ellenszegülés több helyen is, s a szervezet minden igyekezetével és a bizonyítékok, tudományos eredmények sorolásával igyekezett az ellenérzéseket megszüntetni. Az igazi magyar, a „hullámzó” Bánkúti búza termelését nem akarták felváltani a Bezosztája 4 fajtával. Volt járás, ahova az újat egyszerűen nem engedték be. Pedig már az első esztendő termésátlagai döntő bizonyítékot jelentettek: míg a Bánkútiból 25 mázsa termett hektáronként, a ve- télytárs tíz mázsával nagyobb termésátlagot hozott. Persze, több témában volt „főszereplő” a szervezet: így a hibrid kukoricák alkalmazásában, a szarvasmarha- programban, a mezőgazdaság kemizálásában, de a témák között említhető a nagy gépek és az üzemszervezés; szőlőrekonstrukció a történelmi borvidéken; metszési bemutatók; tájegységi és megyei borversenyek; szakosított állattenyésztési telepek létrehozása; zöldségprogram ... és még sorolható. Egy téma viszont, melyről Szakái László érthető módon megilletődötten szól — külön bekezdésbe kívánkozik. Ez a fiatal agrárszakemberek megnyerése megyénknek. Az egyetemeken és főiskolákon 1970-ben alakultak meg a Tolna megyei diákklubok. A szervezet azóta is igen szoros kapcsolatot tart az egyetemistákkal és főiskolásokkal. Minden évben két alkalommal szervez számukra megyénkben kétnapos tanulmányi utat. Az eredmény meglepő! Míg korábban egyáltalán nem volt jellemző, hogy a megyénkből elszármazott fiatalok a diploma megszerzése után hazatérjenek, 1972-ben minden Tolna megyei fiatal visszajött a megyébe. — És három évvel később... 1975-ben pedig! öt, Gödöllőn diplomát szerzett fiatalunk az ország más területéről származó hat fiatalt hozott magával hozzánk, munkát vállalni, letelepedni — és rendezett dossziét, fényképalbumot mutat Szakái László, melyekben levelek, fotók sokasága, a volt és a jelenlegi diákok és családjuk sorsáról vallanak a „pat- rónusnak”. Nem is befejezésképpen, de beszélgettünk az elismerésekről is. Pályatársai, a közös célért együtt dolgozók kitüntetését sorolja a titkár, s említi, hogy számára is milyen örömöt jelentett Kovács József rangos kitüntetése, melyet nemrégiben vehetett át a MAE-ban végzett munkájáért. A maga elismeréseiről pedig nem szól Szakái László. Az a Szakái László, aki november 24-én ünnepelheti, hogy 25 esztendeje lett titkára a MAE Tolna Megyei Szervezetének. V, HORVATH MÄR1A Áruforgalmi jelentés