Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

1985. november 28. NÉPÚJSÁG 3 Fokozott felelősséggel A közsépi pártszervek ■ munkafelté­telei az utóbbi években lé­nyegesen megváltoztak: a közigazgatásban, gazdasági életben, a lakosság társadal­mi összetételében, a tudati viszonyokban, a végbement változások következtében a fejlődés egyben tovább dif­ferenciálta nagyságrendjük­ben gazdasági, társadalmi, ellátási szerepükben a tele­püléseket. A közös tanácsi községek és a városkörnyéki községek kialakulásával, a közigazga­tás tovább korszerűsödött. Jelentős fejlődés tapasztal­ható a községek gazdasági életében. A mezőgazdasági termelés koncentrálódott, a mezőgazdasági üzemek meg­erősödtek, a települések tár­sadalmi kulturális életében meghatározó szerepet tölte­nek be. Szélesedett az iparszerű termelés, a gazdaságok kö­zötti együttműködés, bővült az ipari tevékenység aránya. A VI. ötéves terv során mind az állami, mind a szövetke­zeti iparban jelentős volt a technikai, technológiai fej­lesztés. A termelőerők fej­lesztésében végbement válto­zások eredményeként a gaz­dálkodó egységek dinamiku­san növelték termelésüket. Az áfészek és az ipari szö­vetkezetek szervezete átala­kult, kedvezőbben szolgálják a lakosság ellátását, a köz­ségek kommunális gondjai­nak megoldását, bővítik a helyi foglalkoztatási lehető­ségeket. A nagyobb arányú fejlődés elsősorban a nagy­községekre, községekre jel­lemző. A falvakban, a szór­ványtelepüléseken a fejlődés kisebb mértékű. A megye községeinek tár­sadalmi szerkezete a gazda­sági fejlődésnek megfelelően átalakult. Területükön él a megye lakosságának 46,1 százaléka, az aktív keresők aránya 44,6 százalék. (Mind­két arány magasabb az or­szágos átlagnál.) Növekedett a községek iparában, építő­iparában és szolgáltatásában foglalkoztatottak aránya. A községi lakosságra jellemző a folyamatos munkássá vá­lás, továbbá, hogy a csalá­dok döntő többsége vegyes összetételű. A településeken javultak az életfeltételek, to­vább csökkentek a város és a falu közötti'' különbségek. Az életformában is pozitív változások következtek be. Kedvezően változott a községekben élők műveltsé­gi, tudati színvonala. Széle­sedett a közéleti aktivitás, erősödött a kötődés a szocia­lista tulajdonhoz, növekedett a lakóhelyeken végzett társa­dalmi munka értéke, nagy­sága. A települések dinamikus fejlődésében meghatározó szerepet töltöttek, töltenek be a területen működő kü­lönböző szintű pártszerveze­tek. Itt működik a megye párt-alapszervezeteinek 37,4 százaléka. Tagjaik a mező- gazdaságban, iparban, építő­iparban, szolgáltatásban, in­tézményekben, lakóterületi alapszervezetekben végzik pártmegbizatásukat. A párttagság összetételét tekintve növekvő a fizikai munkások aránya. Gyarapo­dott az általános és politi­kai műveltségük. A közigazgatás átszervezé­sét követően — a járási párt- bizottságok megszűnésével — 3 közvetlen megyei irányí­tású nagyközségi pártbizott­ság jött létre. Működésük eddigi tapasztalatai kedvező­ek. Átgondolt munkamódsze­rekkel, nagyobb önállósággal megfelelően alkalmazkodtak a megváltozott körülmé­nyekhez. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek alapszer­vezeteket irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége javu­ló színvonalú. Sok helyszíni és konkrét gyakorlati segít­séget adnak a pártalapszer- vezeteknek. Jól alkalmazzák helyi viszonyokra a felsőbb pártszervek határozatait. A községek egy részében', a társközségek többségében pártalapszervezet működik. Nagy többségében megfele­lően látják el a politikai munka irányítását. Szervezeti életük — ha még differenciáltan is — to­vább fejlődött. Nőtt a sze­repük a helyi politika alakí­tásában és a környezetükre gyakorolt hatásban. E szer­vezetek saját feladataik ki­alakításában és a konkrét vállalások végrehajtásában széleskörűen figyelembe ve­szik a párttagok, pártcsopor­tok részéről megnyilvánuló kezdeményezéseket. A közsé­gi pártszervekre az a jellem­ző, hogy felelősséggel látják el működési területükön a községpolitikai, településfej­lesztési munka irányítását, koordinálását. A különböző pártfórumokon rendszeresek az olyan kérdések, amelyek a községpolitikai munka fej­lesztését, fejlődését szolgál­ják. Szinte hagyománnyá vál- . .... — tak a koordináci­ós megbeszélések, ahol a község állami, gazdasági, tö­megszervezeti vezetőinek be­vonásával egyeztetik a köz­ségpolitikával kapcsolatos feladatokat. Ez a tevékeny­ség alapvetően az erők ösz- szefogására, s ezáltal minél hatékonyabb kamatozásra irányul. Azt az alapelvet veszik fi­gyelembe, hogy közös teher­viseléssel tudják felzárkóz­tatni a gazdaságokat, intéz­ményeket a konkrét község­fejlesztési célok megvalósítá­sára. A gazdasági egységek nagy többsége anyagi hoz­zájárulással, társadalmi mun­ka szervezésével segíti az óvodák, bölcsődék, sportlé­tesítmények bővítését, utak, járdák építését. Rendszeres élő kapcsolatok alakultak ki az üzemek központjai és a helyiben működő pártszervek között. A pártszervek munkájában fontos helyet foglal el a köz­ségi tanácsok pártirányítása, munkájuk segítése, ellenőr­zése. Ez megnyilvánul a közép­távú és az éves tervek elő­zetes véleményezésében, a tanácsválasztások előkészíté­sében, a falugyűléseken fel­vetett kérdések és az abból adódó feladatok egyeztetésé­ben egy-egy területről törté­nő beszámoltatásban a párt­választások során felvetődött községpolitikához kapcsolódó feladatok megvalósításában. Tudatosabb a kommunisták­nak a tanácsokban végzett munkáért érzett felelőssége. A székhely és társközségek kapcsolatában mindenekelőtt a településfejlesztési célkitű­zések, az érdekek egyezteté­sekor — a korábbi évekhez képest — kedvezőbbek a ta­pasztalatok. Az esetek több­ségében a fejlesztési célok jól szolgálják a községek alapellátásának javítását, a székhely községekben az egészségügyi, a művelődés- ügyi és a szolgáltatási felté­telek bővülését. A községi pártszervek a bonyolultabb gazdasági és az új közigazgatási rendszer kö­rülményei között is alapve­tően jól ellátják a gazdasági egységek pártirányítását. A gazdaságpolitikai feladatok segítésében módszereik vál­tozatosak. A testületi ülése­ken a vezetők beszámolta­tásán kívül rendszeressé vál­tak a helyszíni ellenőrzések, a munkacsoportok vizsgála­tai. Javult a párt gazdaság- politikai jellegű határozatai­nak ismertetése, a végrehaj­tás segítése. Céltudatosan támogatják a gazdálkodás minőségének fejlesztésére irányuló kezde­ményezéseket. Segítik a ter­mékszerkezet korszerűsítését, az új termelési eljárások be­vezetését, a helyi tartalékok jobb kihasználását. A községi pártszervek és -szervezetek megfelelően irá­nyítják a társadalmi és tö­megszervezeteket. Kialakult a kapcsolatrendszerük, tar­talmas a különböző szervek­kel való együttműködés. Ál­talában jól meghatározzák a tömegszervezetek és mozgal­mak kommunista vezetőinek időszerű tennivalóit, beszá­moltatják őket feladataik végrehajtásáról. A KISZ pártirányítása alapvetően megoldott, kedvezőtlenebb a helyzet ott, ahol nincs párt- szervezet. A községi párt­szervek többségében nagy fi­gyelmet fordítanak a KI5Z- aktivisták párttaggá nevelé­sére. Ritkán fordul elő ope­ratív beavatkozás, felesleges gyámkodás. Több fiatalt, párttagot bíznak meg konk­rét pártmegbizatással. Többségében az a jellem­ző, hogy e pártszervek teljes értékű pártmegbízatásként kezelik és segítik a HNF-ban dolgozó kommunisták tevé­kenységét. A pártirányítás a legtöbb helyen — elsősorban nagyközségi szinten — folya­matos. A HNF bizottságai eredményesen dolgoznak a lakosság politikai, közéleti aktivizálásában, a társadalmi munkák szervezésében. A gazdasági egységekben működő szakszervezeti szer­vek pártirányítása tervszerű, a politikai céloknak megfe­lelően alakult. Több helyen különösen a nagyközségekben egyre eredményesebben mű­ködnek a szakmaközi bizott­ságok. A községi PártszerV6k-------------------—munkája osz­s zességében tovább fejlődött és mindinkább megfelelnek a politika helyi alakításával járó követelményeknek. Az elért eredményekkel igyekez­nek úgy politizálni, hogy az állampolgárok személyes fe­lelőssége és érdekeltsége to­vább növekedjen a település- fejlesztési feladatok kialakí­tásában, megoldásában. Hornyik Lajos politikai munkatárs Újítások az élelmiszer-kereskedelemben Szerdán, Budapesten a Ská­la-Metró és a MÁV közös kongresszusi termében kiállí­tás nyílt az élelmiszer-keres­kedelem közhasznú újításai­ból. Mintegy 100—120 olyan ötletet, újítást mutatnak be, amelyek segítik az élelmi­szer-kereskedelem munkáját, gyorsítják a kiszolgálást, könnyítik a nehéz fizikai munkát, energiát takarítanak meg, s fokozzák a biztonsá­got. Figyelemre méltó újítás például az energiatakarékos hűtőtakaró, amely arra szol­gál, hogy a nyitott tetejű bolti hűtőpultokból az üzlet zárva tartása idején ne „szökjön ki” a hideg, s a mirelit árut kisebb energiával is kellő hő­fokon tarthassák. A Szolnok Megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat újítói olyan bolti felvonót fejlesz­tettek ki, amely a hagyomá­nyos lift árának csak egy ti­zedébe kerül, s nagymérték­ben tehermentesíti a dolgo­zókat az árumozgatás fára­dalmaitól. A kiállítást a belkereske­delem újítási hónapjának ke­retében — azzal a céllal ren­dezte — a Kereskedelemszer­vezési Intézet, hogy az újí­tásokkal foglalkozó kereske­delmi szakemberek megis­merkedhessenek a hasznos ötletekkel. Szennyvíz nélkül Nagyszabású környezetvé­delmi programot valósítanak meg hazánk legnagyobb mű­trágyagyárában, a Péti Nit­rogénművekben. Háromszáz- millió forintos költséggel két szennyvíztisztító és -sűrítő üzemet építenek. Ezek olyan tökéletesen megtisztítják a szennyvizet, hogy azt ismét visszakapcsolhatják a tech­nológiai folyamatba, ugyan­akkor kinyerik belőle azokat a hasznos anyagokat, ame­lyekből még műtrágyát állít­hatnak elő. A két tisztítóra azért van szükség, mert a vállalat két gyáregységében eltérő technológiával állítják elő a műtrágyát. A népfrotttbizoltság szerepe Dunaszentgyörgyön «... tűz be kall menniI” — Nem jutottam szóhoz! — nyit a beszélgetés köze­pébe lendülettel és otthonosan Genye Illés, a dunaszentgyör- gyi községi népfrontbizott­ság elnöke. — Felkészültem és izgalomban is voltam. Az ember nem szerepel gyakran ilyen fórum előtt, mint a megyei tanácskozás volt. — Mit mondott volna el? — A községi tanács és a községi népfrontbizottság kapcsolatáról, az együtt vég­zett munkáról, az eredmé­nyeinkről adtam volna szá­mot. — Most megteheti. — Ez nem olyan hely! — tiltakozik a népfrontelnök, aki egyben — pontosabban — főállásban a Dunaszent- györgyi Ezüstkalász Termelő- szövetkezet növénytermeszté­si ágazatának vezető mérnö­ke. — Nem szívesen nyilat­kozom, mert az elmúlt öt év munkájáról kell beszélni, ab­ban pedig elődeinknek van komoly szerepe. Keresse meg Matus Istvánnét. Nem lenne erkölcsös, ha az ő évtize­des fáradozását, most mi di­csekedve újságolnánk... A beszélgetés, melynek kö­zepébe nyitott Genye Illés, a Hazafias Népfront községi titkárával, SzLanyinka János- néval folyt. Aki tanácstag, aki az egészségügyi és kulturális bi­zottság, ezen belül a gyer­mek- és ifjúságvédelmi al­bizottság tagja, áfész-küldött és községi népfronttitkár is egy személyben, problémái megegyeznek a községével... Soknak tűnhet, hogy ennyi társadalmi megbízást vállal­tam. Szeretek segíteni az em­bereknek, ha rátalálnak ön­magukra, ha jobbam élnének a lehetőségeikkel és meg­győzni őket, hogy tegyenek is a faluért... — Ami most leginkább fog­lalkoztatja őket — mondja SzLanyinka Jánosné —, az a településfejlesztési hozzájáru­lás. Kevés falu akad, azt hi­szem, ahol ilyen összeget sza­vaztak volna meg az ott la­kók. — Mennyi az? — Kicsit félve mondom, mert magam is komoly súly­nak érzem az ezer forintot. Ezt a lakosság 60 százaléka elfogadta. Kedvezményként fölemelték 2500 forintról 3000-re azt az összeget, ami alatt az egy főre eső jövede­lem mentesít a fizetési köte­lezettség alól. Abban az ut­cában, ahol utat építenek, ott sem kell fizetni abban az év­ben, hiszen ott az útépítést ' : Genye Illés: — Keresse meg Matus Istvánnét. Szlanyinka Jánosné: —... és meggyőzni őket. támogatják anyagiakkal is az ott élők... — Most „tanulom még a népfrontot” — mosolyog —, mert október 12-én választot­tak titkárnak. A feladatok­hoz nagyon széles körben kell mozgósítani az embere­ket, mert bizony — és azt hiszem nem csupán nálunk van így —, ha anyagi érdek nem köti őket valamihez, nagyon nehezen mozdulnak. A közösség céljai pedig sok­sok társadalmi munkát igé­nyelnek ... Genye Illés készséggel ka­lauzol Matus Istvánné laká­sáig, hogy ne mások érde­mével kérkedjen. Az út a termelőszövetkezet irodájától, a volt népfronttitkár otthoná­ig néhány perc. — El lehet fáradni egy nép- frontbizottsági vezetőnek? — kérdem a hellyel kínáló Ma­tus Istvánnétól. — Én úgy éreztem, hogy igen. Mindig emberek között forgolódtam, kisebb-nagyobb kollektívák érdekeit képvi­selve. Munkahelyemen a ta­karékszövetkezet. Itt helyben vagyok kirendeltségvezető. Egyébként itt születtem a fa­luban. Szóval két cikluson ke­resztül a népfrontmozgalom első soraiban mozogtam ... — Milyen eredmények szü­lettek az elmúlt öt évben? — A két leglátványosabb talán a szemétszállítás kon­téneres megoldása és a nem megfelelő szociális körülmé- nyű cigánytelep felszámolá­sa. Ez utóbbit — megyei tá­mogatással — 7 darab célcso­portos és 2 darab OTP-s la­kásépítéssel értük el. Említ­hetem a község szépítéséért indított akciónk eredménye­it: a mini arborétumot, aho­va annyi fát ültettünk, ahány lakosa van a falunak, vagy a játszóterek parkjait. A községben az elmúlt öt évben 15 ezer díszcserjét, fát, ró­zsatövet, gjrümölcsfát ültet­tünk. Nem hagyhatom ki a 2000 méter járda és a 3500 méter szilárd burkolatú út megépítését sem. A Paksi Atomerőmű Vállalat és a Ve- gyépszer szocialista brigádjai sok segítséget adnak. A falu­ban élő gazdálkodó egységek közül a termelőszövetkezetet kell kiemelni. Az 1984. évben 6700 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka ér­béke. — Van-e olyan dolog ami ingerli, bosszantja a község lakóit? — Sorrendiség nem számít, úgy mondom, hogy az áfész ellátása naponta okoz bosz- szúságot. Egy ponton meg le­het érteni a munkaerő- vagy a szállítási gondokat, amire hivatkoznak az illetékesek, de ez aligha érdekli a csa­ládját ellátni akaró háziasz- szonyokat. Az áramkimara­dást, ami szinte minden este rendszeresen v.an, nem lehet szó nélkül hagyni. Amit én tapasztaltam tíz esztendőn keresztül a népfrontmunkám­ban, az az, hogy a fiatalokat megfelelően kell inspirálni az adott célokért. Én a köz- művelődés helytzetét nem tartom megnyugtatónak itt nálunk. A jövőt nézve pedig az a véleményem, hogy azo­kért az emberekért, akik haj­landók ilyen összegű telepü­lésfejlesztési hozzájárulást fizetni, értük tűzbe kell men­ni!.... Decsi Kiss Janos A négy tanteremmel bővült iskola építésének befejezése áthúzódik a következő évre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents