Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
U NÉPÚJSÁG 1985. november 21. Hazai tájakon Miskolc fölött nem mesz- sze válaszút elé kerül a turista: vagy tovább kerekezik a maga négy avagy két kerekén a 26-os számú főútvonalon, és úgy közelíti meg az Aggteleki-karszt szépséges világát, vagy a Sa- jóecseg felé vezető táblánál jobbra tér, és egy egészen kicsi kitérővel halad tovább Edelény felé. Nos, aki ezt az utóbbit választja, az hamarosan elérkezik abba a községbe, amely szinte-szinte ugyanazt a nevet viseli, mint az a folyó, amely az említett hegység meg a tőle délebbre kanyargó Sajó között vetette meg ágyát. Emez Boldva, amaz meg Bódva, s nem kell valami nagy fejtörés ahhoz, hogy kiokoskod- juk: a víz a „keresztapa”. Hogy ez az átörökítés mikor zajlott le? Nem tudni. Arról azonban hiteles oklevelek vallanak, miszerint ez a település már az Árpád- korban emberi lakhelyül szolgált. És nem csapán eleink népesítették be, hanem azok a bencés szerzetesek is otthonra találtak ott, akiket köztudomásúan még Géza fejedelem hívott be a 990- es évek legvégén hittérítőnek hazánkba. Nursinai Szent Benedek rendjének — az első római katolikus hitű szerzetes rendnek — a tagjai jól érezhették magukat ezen a borsodi tájon, mert kolostort is építettek, s ebből rajzottak szét, hogy terjesszék az új isten hitét Bors úr nemzetségének földjén. Ez az otthon 1203-ban ugyan leégett — alapjainak körvonalait Boldva főterén ma is látni! —, de a tűzvész idején már állt az a XII. század végén épített templom is, ahol imádkozásra lehetett tanítani a nyilván csak nehezen megtérő híveket. Ez a háromhajós, szinte erődszerűen vaskos, éppen egyszerűségével, robusztus formáival lenyűgöző épület szépen helyreállítva ma is ott magaslik a hajdani kolostortól néhány méternyire. Külseje jól mutatja, hogyan váltották egymást a történelmi és velük együtt a művészettörténeti korok. A kőépítmény egyértelműen román stílusú, tehát a vaskos falakat félköríves záródása rések törik át, ám azért itt-ott már csúcsíves, azaz gótikus bemélyedések is jelzik az idők változását. A magasabbra törő és befejezett torony pedig már abból az időből váló, amikor szokás volt fagalériát illeszteni a kőfalakra, vagyis a XVI—XVII. századból. (A másik torony máig befejezetlenül, örökös csonfcaságra ítélve emlékeztet rá, hogyan is képzelte el ezt az istenházát a régesrégen elporladt tervező.) Belépve a boldvai templomba, odabent is a díszftet- lenség, csupán a falak és oszlopok tiszta rendje fogad, szótlanságával tudatva, hogy a környék templomaihoz hasonlóan ez a boldvai is a református hit követőinek a birtokába ment át. ök ácsol- tattáfc már azt a belső fa- mennyezetet is, amely a fenti épületszerkezeteket a maga kazettás szigorúságával kirekeszti, elfedi. Torokszorongató érzés a nyolc évszázadot megélt oszlopok tövében állni! A félköríves szentély meg valóságos régészeti csoda. A jelzett helyen ugyanis cölöpnyomok sorakoznak! Olyan mélyedésék, amelyekből idő. köziben kirohadt a fa, és így körüldöngölt üregekként jelzik: itt egykor olyan emberek is élték, akiket még csak cölöpépítémények védtek a hó, a fagy és sok minden más veszedelem elől. (Ilyen kis őstörténeti „bemutatót” templomlbelsóben sehol másutt nem látni.) Odakint — megint szokatlan látványra kell felfigyelni. Egy kis fa tövében ugyanis kőből faragott, körkörösen elhelyezett óriásbetűk sorakoznak: „Láttyátuk feleim szümtüikhel, mik vogymuk. Isa pur és homu vogymuk.” A Halotti Beszédnek, legrégebbi összefüggő nyelvemlékünknek a szavai fehérlenek a templom közelében, mégpedig annak tiszteletére, és emlékezetére, hogy ez a pompás szöveg ott, Boldván került a híres Pray-kódex 154. oldalára. Minden bizonnyal egy bencés pap forgatta azt a tollat, amely az említett — egyébiránt igen vegyes tartalmú, zsinati rendelkezéseket, mi- séskönyvet, hangjegyéket stb egyaránt magában foglaló — kötetbe ezt a latinból magyarra átültetett halotti búcsúztatót lejegyezte. A régebbi magyar nyelv megismeréséhez óriási szolgálatot tett ezzel, hiszen ebből az 1200 körül keletkezett, 26 sorból álló szövegből tudhattuk meg, hogy a magyar nyelv ragjai eredetileg önálló szók voltak ( a -ra, -re, egykor így hangzott: reá), a hangzóilleszkedés hajdan ismeretlen volt (hálálnék!); és ugyanígy azt is, hogy milyen szavaink haltak ki időközben (jorgot: irgalmaz, isa: bizony stb). Ez a Sacnamentum Bold- vense elnevezésű magyar nyelvemlék Pázmány Péter jóvoltából később Pozsonyba került, majd onnan a Magyar Nemzeti Múzeumba. Amióta Pray György 1770- ben először ismertette, sok- sok szakmunka foglalkozott vele. A legalaposabban Révai Miklós 1803-ban kelt tanulmánya, majd pedig századunkban Pais Dezsőé, aki régies betűihasználatát általánosan--érthetővé tette. Mindezek után nyilván már nem kell bizonygatni, hogy mit tegyen az az utas, aki Miskolc fölött nem mesz- sze válaszút elé kerül... PETŐFI NÉPE Az Építéstudományi Intézet és a Svéd Építési Kutatási Tanács közötti műszakitudományos együttműködés keretében elkészült Kalocsán egy tetőtérbeépítéssel egyesített 150 négyzetméter felületű napkollektor. A kísérleti berendezés a lakótelep — amely 18 lakásból áll — melegvíz-ellátásáról gondoskodik. A kísérleti berendezést az Építésügyi és Város- fejlesztési (Minisztérium 8. számú Energiaracionalizálási Célprogram Bizottságának támogatásával, az Építéstudományi Intézet és a kalocsai Petőfi KISZ Lakásépítő Szövetkezet, valamint a svéd Andersson and Hultmark cég építette. A vízmelegítő berendezés a 18 lakás állandó melegvíz- ellátását biztosítja. Az építkezést svéd szakemberek vezetésével végezték, a berendezések is csaknem kizárólag az északi ország gyártmányai. Az együttműködés keretében térítés nélkül kapta meg a szövetkezet a napkollektorokat és a csatlakozó berendezéseket. A svéd szakemberek elmondták, hogy a napelemek különleges alumíniumötvözetből készült lemezek, amelyek nemcsak napfényes idő, hanem szórt fény esetén is képesek meleget raktározni, s az alattuk levő csőrendszerben a vizet felmelegíteni. A bonyolult hőszabályozó rendszer segítségével elérik, hogy minden lakásban folyamatosan 55 Celsius fokos melegvizet tudnak szolgáltatni. Az előzetes számítások szerint évente hatvanezer forint értékű energiát takarítanak meg a tizennyolc családi otthonban. Egy lakásba már beköltöztek a lakók, Csapai Lajos és családja. Elmondták, hogy a melegvíz-szolgáltató rendszer kifogástalanul működik. A napelemek egyúttal a háztetőt is helyettesítik Somogyi Néplap Amilyen az adott faluban folytatott háztáji termelés színvonala, olyan a kistelepülés arculata. Pusztuló települési környezetben virágzó mezőgazdasági termelésről beszélni: ellentmondás, a kistelepülés és a mezőgazda- sági kistermelés megújulása csak együtt lehetséges! Az első mondatot Kovács Ferencnek, a Tabi Béke Tsz elnökének megnyitójából idéztünk, a másik azokból a megállapításokból való, melyek a kistermelés megújulásáról, a kistelepülések jövőjéről Tafoon rendezett agrárkonferencia résztvevői elé kerültek. A számos somogyi téeszből érkezett és a helyi vezetőkön kívül ott volt és felszólalt a tanácskozáson dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is, aki a mező- gazdasági kistermelésről, a háztáji gazdaságokról, a megújulás feltételéről tartott előadást. Elmondta, hogy a háztáji gazdaság szerves része az agrárgazdaság egészének, s megítélése ma egyértelműen pozitív, még ha időnként kerekednek is viták helye, szerepe körül. A háztáji a jövőben is fontos stratégiai tényezőként szerepel a mezőgazdasági termelésben: a magyar agrár- gazdaság termeléséből 30 százalékkal részesedik az ágazat, s további fejlesztéséről már csak azért sem mondhatunk le, mert össztársadalmi érdek fűződik hozzá. Azonban itt is mutatkoznak olykor gondok, feszültségek, melyek főként a külpiac problémáihoz vezethetők vissza. Előrelépés csak akkor várható, ha javul sz áruk -minősége, jobban igazodik az igényekhez a választék. A hagyományos kistermelői módszerek már nem biztosítják a megkövetelt minőséget, ezért szükség van arra, hogy az állattenyésztésben például az igényesebben végzett tevékenység kerüljön előtérbe, fejlődjön a háztáji termelés kultúrája. Van-e erre lehetőség? Haj- lik-e a háztáji termelésben résztvevő a fejlettebb módszerek, korszerűbb technológiák alkalmazására és képes-e továbblépni? Mindez a lakóhely fejlettségétől, a nagyüzem és a kisüzem viszonyától, az integráció minőségétől is függ. Ha jó az együttműködés és a nagyüzem valóban értékteremtő ágazatnak tekinti a háztájit, jól jár mindkét fél, a kapcsolat a kölcsönös előnyök révén erősödik. — A nagyüzem legyen segítőkész partner, járuljon hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdasági kistermelés beépüljön a korszerű faluképbe, így a háztáji gazdagíthatja a települést, életformát alakíthat és kultúrát fejleszthet, kedvezően megváltoztathatja a falu arculatát — mondta dr. Papócsi László. Dunántúlt napló Részlet Balázs Jánosnak, a Kertbarátok és Kistenyész- tők Megyei Társadalmi Szövetsége elnökének a megyei népfrontértekezleten elhangzott beszédéből. Napjainkban tízéves a Kertbarátok Baranya Megyei Társadalmi Szövetsége, 1975. november 20-án alakult. Az akkori rossz zöldség- és gyümölcsellátáson kellett lendíteni, a termelést fejleszteni. A mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek segítségével hozzáfogtunk a kertbarát-körök, szakcsoportok szervezéséhez. Korábban is alakultak már szakcsoportok, például Komlón 18 évvel ezelőtt. A bányászok azóta a jó levegőjű kiskertekben aktív pihenéssel töltik szabad idejüket. Most Komlón 2000 családnak van kertje, és évente 10 millió forint értékű árut termelnek. Megyénkben a zöldség 94 százalékát a kistermelők állítják elő, de a gyümölcstermelésben, kisállattenyésztésben, sertéshízlalásban is meghatározó a szerepük. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a mohácsi, komlói és pécsi kertbarát közösségek és szakcsoportok képviselték Baranya megyét jó eredménnyel. Mivel a megye területén kevés a gyümölcsfa, felhívást is szeretnénk közzé tenni: ültessünk a következő tervidőszakban minden kiskertben és gazdasági udvarban legalább egy gyümölcsfát. Ültessünk el 100 000 gyümölcsfát a baranyai kertekben! Ezzel elsősorban a családi ellátást segíthetjük. Ma már azt is mondhatjuk, hogy almát is telepítsünk. Kérjük a kertbarátokat, hogy felhívásunk végrehajtását segítsék, az integrálok pedig szaporítóanyagról gondoskodjanak. Az a célunk, hogy a baranyai zöldséges és szőlőskertek, gyümölcsösök a virágoskertekhez hasonlóak legyenek, az állattenyésztő porták pedig a mintaudvarok feltételeinek feleljenek meg. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az a hír járja Székesfehérváron (itt-ott már a környéken is), ha jó kenyeret, péksüteményt akarunk, frisset és ropogósát, akkor menjünk a székesfehérvári sütőipar szakboltjába, amely a Piac téren található, a Palotai út felől számolva a hatodik sornak a közepe táján. Ott is van, pontosan, ahol mondják. Frissen meszelt, tiszta, zárt „stand” (szinte kiviiá- gosodott tőle a korábban mindig sötét, alagútszerű zárt piac) fogad. Messziről az orrunkban érezzük a házi kenyér örökösen étvágygerjesztő, jellegzetes illatát. Ebben a boltban, ahol az áruválasztéknál csak a zsúfoltság nagyobb, kapható legalább hatféle kifli és kétféle zsemle. A fehér kenyértől a francia kenyéren át a fehérvári kukoricásig hétnyolcféle kenyér is van állandóan. A többi között sajtos kenyér és tartósított pehely kenyér is. Egyedi termékük, a burgonyás pogácsa, félkilós és kilós csomagolásban, állandóan frissen. Kell ennél jobb és vonzóbb reklám? Van itt a tésztát szerető népségnek minden, ami szem-szájnak ingere; kicsi és nagy briós, puffancs, mákos bukta, de van ha kell lekváros is belőle, kapható ökörszem, túrós bátyú és mákos kifli is. Négyféle pite is vár bennünket minden reggel, továbbá leveles, sajtos pogácsa, búrkifli, túrós, mákos, diós rétes is minden mennyiségben. És azt is beszélik már, hogy mind jobb minőségben, ha még nem is versenyezhet a felsővárosi „Mari néni” levelestésztájával, de már közelít hozzá. Igen, egy rég óhajtott kívánság (azóta, hogy államosították a pékeket) beteljesülését látjuk nagyon sokan ebben a piaci sütőipari szakboltban. S mi, akik imádjuk a jó és éltető kenyeret, emlékszünk anyánk dagasztotta, sütötte jó falatokra (lángo- sokra), egy kis enyhülést érzünk ebben a boltban, ennek a boltnak a megnyitásán. Mert igaz, fellebbezhe- tetlenül igaz; ha jó kenyeret ettél, egész napodat jóra etted. .. A. L.
