Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
1985. november 26. "népújság 3 Vállalkozunk vagy vállalkazgatunk? Minden gazdálkodó szervezet és minden felnőtt állampolgár érzi az ország gazdaságilag szorongatott helyzetét. Mint felhasználó és mint fogyasztó nem térhet ki senki a szorító hatások elől, s ahogy mondják, összébb húzza magát. A kényszer nagy úr. Ha mást nem, kierőszakolja ezt a passzív alkalmazkodó készséget, de csak ritkábban eredményezi a lehetőséget kitágító, aktív, kezdeményező magatartást. A magyar gazdaság egésze nem tart lépést a növekvő követelményekkel. Nem a fősodrásban Hány vállalkozó szellemű ember dolgozik a kihíváshoz igazodva? Pontosan nem tudni, de az bizonyos, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen nő a szorításból kitörni igyekvők száma. Aki teheti, él a kínálkozó lehetőségekkel, s a háztájiban állatot tart vagy fóliázik, vállalati és magánjellegű gazdasági munkaközösségben dolgozik, iparengedélyt vált ki, szerződéses üzletre licitál. De a növekvő számú vállalkozók közt említhetjük azokat is, akik noha nem mesteremberek, otthonuk festését, tapétázását maguk végzik el, családi házat építenek. Sokan .igyekeznek saját helyzetükön javítani. De ezek a törekvések még nem gyakorolnak nagy hatást a termelés, a gazdálkodás, a szükségletkielégítés színvonalára. A világ csak kismértékben halad előre e kezdeményezések által. Nem igazán vállalkozunk, inkább csak vál- lalkozgatunk. Az esetek túlnyomó többségében — anélkül, hogy a tiszteletre méltó egyéni erőfeszítéseket lebecsülnénk — a tát nem túl nagy, nem jár együtt jelentős tőke vagy a személyes egzisztencia kockáztatásával. Legfeljebb csak a jobb megélhetés forog kockán. Mint ismeretes, a vállalkozó szellem térhódítása döntően nem a fő tevékenységet és nem a fő munkaidőt érinti, hanem a kiegészítő tevékenységet és a szabadidős elfoglaltságot. Vezetők vagy diszpécserek ? De legyünk reálisak: nem vállalkozhat mindenki hivatásszerűen fő munkaidőben. Különben is az aktivitás becsülésre méltó akkor is, ha hatása alig nő túl a legszűkebb környezeten. Nem igényelhetünk minden dolgozótól öntevékenységet, lényeg- retörő kezdeményezőkészséget. Az igazi vállalkozásnak csak akkor van létjogosultsága, ha tudomásul vesszük, hogy a munkások és az alkalmazottak jelentős része a világos és jól átgondolt feladatok fegyelmezett, lelkiismeretes végrehajtója. Miközben néhány ember megteremti a szervezett, fegyelmezett, a hatékony munka feltételeit. A kérdés csupán az, hogy van-e kellő számban ilyen vállalkozó szellemű vezető a több száz, vagy több ezer embert foglakoztató vállalatnál? A hierarchia csúcsán többnyire még akad egy-kettő. De az üzem-, az osztály-, a gyáregységvezetők, tehát a különböző szintű egységek első emberei, többnyire maguk is végrehajtók. Nem önálló és felelős vezetők, hanem inkább diszpécserek, a szállítási lemaradásokkal, a minőségi reklamációkkal bajlódnak. És rendszerint nem tudnak úrrá lenni a kiszolgáltatott helyzeten: a termelés sze. vezettsége, költsége részben még minősége is jórészt a szállítótól függ. Mindent felülről Olykor egy-egy vgmk-ve- zető leleményesebb és vállalkozó szelleműbb, mint a munkaadó üzem- vagy gyáregységvezető. Az ő alkalmasságuk, rátermettségük, Illetve annak hiánya rendszerint ki sem derül. Némelykor, a modor, a stílus szembetűnőbb, mint a kreatív vezetői készség. Nem csoda, hogy az ösztönzés, esetenként még a célprémiumok odaítélése is formális. Ha e tünetek okait vizsgáljuk, kiderül, hogy a különböző részlegek (osztály, üzem, gyáregység) feladatait nem a meglévő és kiaknázatlan lehetőségekhez igazítva szabják meg, hanem a vállalati terveket — szinte csakúgy, mint 10—20 évvel ezelőtt — lebontják. S a belső tervutasításos rendszer logikája szerint az eszközöket és a forrásokat is elosztják, így egy-egy részlegben — olykor az önálló telephelyű üzemben és gyárban is — a vállalati terv „szervezi” a munkát, hozza össze _ a különböző termelési tényezőket, vagyis a fuvart, az eszközt, az anyagot, az alkatrészt, a karbantartást stb.-t. A felismerés, a feladat nem új: a vállalaton belüli irányítási, szervezeti és érdekeltségi rendszer gyökeres átalakításra szorul. A4 Magyar Kereskedelmi Kamara mintegy félszáz szakvállalatánál és két kutatóintézetben végzett vizsgálatok nyomán arra a következtetésre jutott: a belső mechanizmust oly módon kellene átalakítani, hogy a részlegek felelőssége és hatásköre növekedjék, teljesítményük, költségük, az ott dolgozóknak áttekinthetővé, érthetővé és alakíthatóvá váljék. Ehhez szükséges lazítani a vállalaton belül az üzemek, gyáregységek, részlegek együttműködésében meglévő kényszerpályákat megszüntetve a tervlebontást, korlátozva a cégen belüli monopolhelyzeteket és a kiszolgáltatottságot, erősítve a verseny, az üzleti kapcsolatok, a vállalkozásszerű elemek érvényesülési lehetőségét. Kooperációs kényszer nélkül A korszerű önelszámoló rendszer az új típusú belső kooperáció alapja. Érdemes felidézni a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát példáját. A meglévő szakosított üzemek, részlegek a teljesítményeket, a szolgáltatásokat — egymásnak csakúgy, mint a külső cégeknek — a tényleges költségeket és a szolid nyereséget tartalmazó, reális áron számlázzák. A kombinát üzemei maguk döntik el, hogy a szakosított belső szolgáltatást (például a szállítórészleg fuvareszközeit) veszik-e igénybe, avagy külső céggel (mondjuk a Volánnal) vagy gazdasági munkaközösséggel szerződnek. A belső vállalkozás ott kezdődik, ahol a kooperációs kényszer megszűnik, ahol többféle ajánlatot mérlegelhetnek és mindenkor a legelőnyösebb (az olcsóbb, esetleg rugalmasabb, vagy a jobb minőségű) lehetőséggel élnek. A belső versenynek, a korábbi, biztos rendelés elvesztésének persze lehetnek átmeneti veszteségei. Csökkenhet a meglévő teljesítőképességek kihasználása, miközben a versenyfeltételek javítása eleve új, párhuzamos kapacitások, főként rugalmas kis- és középvállalkozások kiépítését igényli. A veszteségeket azonban jócskán ellensúlyozza az az előny és a haszon, amely abból származik, hogy világossá, egyértelművé válik az üzemek és vezetőik nyereségérdekeltsége. És a szűk vállalati vezérkar helyett a szélesebb vezetői gárda rákényszerül arra, hogy vállalkozzék, öntevékenyen kezdeményező módon ellensúlyozza a külső szorításokat, tágítsa a vállalati cselekvés mozgásterét. A vállalatok túlnyomó többségének belső mechanizmusa erősen centralizált maradt a mai napig. Az 1968- as gazdasági reform érintetlenül hagyta a belső szervezeti és irányítási rendet. Nem okozott és bizonyosan nem is okoz érdemi változást a reform mostani határozott továbbfejlesztése sem. A népgazdasági és a vállalati mechanizmusok közötti ellentmondás mind élesebb, ennek feloldása, a belső reform egyre kevésbé halogatható. Lépéshátrányban a helyi irányítás A megfogalmazás lehet hogy nem pontos, amikor vállalati reformról szólunk. Hiszen a reform lényege éppen az a felismerés, hogy csak kezdeményező központi lépésekkel lehet a gazdaságot a társadalmat felzárkóztatni a kor követelményeinek színvonalára. Ám központilag nem lehet a helyi öntevékenységet és kezdeményezőkészséget kikényszeríteni. Központilag a gyökeres helyi változásokat lehet ösztönözni, a szükséges külső feltételeket megteremteni. Az elmúlt években sok minden történt a várt, a kívánt külső gazdasági klíma kialakításáért. S bár e külső klíma még javítható, jobbítható, mégis vitathatatlan, hogy a külső reformot nem követték a belsők. Vagyis — tisztelet a kivételnek — lépéshátrányba kerültek a vállalatok. Visszatérve a kormányszíntű döntésekre: az idei évben megkezdett intézkedések hatására növekszik a vállalatok önállósága, felelőssége. Máris korszerűsödött a bérszabályozás. Az új vállalatvezetési formák, és módszerek bevezetésével növekszik a dolgozó kollektíva tulajdonosi felelőssége. Viszont változatlanul nagy jövedelmet vonnak el a hatékonyan és jól dolgozó vállalatoktól. Az ily módon központosított összegeket az alacsony jövedelmezőségi és ráfizetéses vállalatokhoz, szövetkezetekhez csoportosítják át. A vállalati jövedelmek nivellálódása, az élenjárók érdekeltségi alapjainak megnyirbálása, a lemaradók túlzott gyámolítása egyfelől nem teszi eléggé vonzóvá, másfelől nem kényszeríti ki kellő eréllyel a hatékony munkát, a vállalkozókészség fejlesztését. Nem a kormány - a vállalatvezetés Vannak tehát tennivalók a központi irányításban, a jövedelemszabályozásban is, de a belső mechanizmus korszerűsítését a vállalati vezetők és irányító testületek helyett senki el nem végezheti. Olyan vállalati irányítási, szervezeti, ösztönzési keretek kialakítása szükséges, amelyekben megszűnik a magyarázkodás, a másokra mutogatás, s a vezető minden szinten egyértelműen érdekeltté és felelőssé válik a beosztottak teljesítményének, munkájuk hatékonyságának alakításáért. Ahhoz, hogy a végrehajtás eredményes legyen, százezrek, milliók, szervezetten, fegyelmezetten és hatékonyan dolgozhassanak, meg kell sokszorozni a vállalkozó vezetők számát. KOVÁCS JÖZSEF Minden beruházásban alt vannak - észrevétlenül Talán nem túlzás azt állítani, hogy a MTESZ-en belül működő Geodéziai és Kartográfiai Egyesület egyike azoknak a társadalmi szervezeteknek, melyeket kevéssé vagy egyáltalán nem ismerünk, hiszen munkájuk elvont, a legszűkebb területen érintkezik csak a mindennapjainkkal. így nem ta- nulságnél'küli betekinteni munkájukba, a megyei csoport tevékenységébe. Mit csinál a GKE? A mintegy 3 ezer tagot számláló egyesületnek az ország nagyobb ipari centrumaiban, megyeszékhelyeken működnek helyi csoportjai. A fotogámetriai és távérzékelési, ingafilannyilvámtartási, felmérési-területrendezési, földhasználati, földmérési- szakértői és geodéziai szakosztályok közül utóbbi található meg szűkébb otthonunkban, Tolnában. A két fő szakterületről, a földihivatalokból és vállalatokból kialakult közel 70 fős tagság hetven százalékos szervezettséget mutat a szakemberek körében. A legtöbben a földhivatalok, valamint a Pécsi Geodéziai Vállalat IX. osztályának dolgozói, de bekapcsolódnak ebbe a társadalmi tevékenységbe a tervezőiroda, az állami gazdaságok és téeszek munkatársai is. Gondot jelent a megyeszékhelytől távol eső településék, városok földhiva- taljalnak, központjainak bevonása, munlkájük összehangolása, de ennek ellenére sem mondanak le a tagság további bővítéséről. Feladatát, célkitűzéseit tekintve az egyesület elősegíteni hivatott a földmérés és térképészet, ingatlannyilvántartás és földminősítés, valamint a szocialista földtulajdon, földhasználat és földvédelem terén a tudományos és technikai haladást; a gazdasági és kulturális fejlődést. Hozzájárul az egyesületbe tömörült tagság politikai és szakmai képzettségének emeléséhez, a társadalmi tevékenység és alkotó munka kibontakoztatásához. így felkarolja a helyes kezdeményezéseket, fórumot biztosít a tudományos nézetek, vélemények cseréjéhez, formálja a közvélemény kialakítását a szakkérdésekben. — Mindezek az egyesület helyi csoportja által meghatározott célkitűzések mit jelentenek a hétköznapi nyelvre lefordítva? — A különböző előadásokat, konferenciákat időben propagáljuk, hogy lehetőség legyen a tagságnak választásra — mondja Hámori János, a helyi csoport titkára. — Minden évben három-négy nagyobb rendezvényen veszünk részt, így legutóbb az országos Földügyi Szemináriumon jártunk Egerben. A témakörök között szerepelt többek között az ingatlannyilvántartás számítógépes feldolgozása, az új földértékelési munka végrehajtásának tapasztalatai, az in- gatliannyiilvántartás alapjául szolgáló egységes országos térképrendszer kialakításának problémái. Vagy folytatva a sort, minden évben ott vagyunk a műszaki hetek rendezvénysorozatán. Egy rendszer kidolgozói A vállalátok és intézmények térképészeti igényének megfelelően bizonyos kötöttségekkel vállal hattok az egyesületi tagok földmérési és térképészeti munkát eddig, mégpedig névleges ösz- szegért. Ez év januárjától nyílott lehetőség jogi szabályozáson keresztül, megbízásos tevékenységekre szerződéskötéssel, szakemberek és munkáltatók között. Az új rendszer kidolgozásában komoly szerepet vállalt a Tolna megyei csoport, elsők között dolgoztak ki szerződés- tervezeteket, s ennek nyo- mgn később jó néhány megye indulhatott el. Az idei 12 munkamegrendelésük -között megemlíthetjük a báta- széki tanács házhelyelosztás, a hőgyészi hulladéktároló, és a várdombi, valamint de- csi zártkertfelosztás tervezetét. — Az új szerződési rendszer — mondja Hámori János — nemcsak tagságunknak kedvező, hanem a partnereknek is. Dolgozóink ugyanis szabadidejük fel- használásával meggyorsítják, gyakran két-három hónap alatt elvégzik az egyébként hosszabb folyamatot igénylő munkát. A hozzánk fordulók kéréseit még ki tudjuk elégíteni, ám a jelenlegi viszonylagos ismeretlenségünk kedvező, hiszen többet vállalni sem tudnánk. Az ismeretlenség, amit a helyi csoport titkára említett, továbbgondolkodásra késztethet valamennyiünket. Szükségszerű-e, hogy egy szakterület, hétköznapjainktól távol álló szakma idegen maradjon a közvéleménytől, nem lehet-e észrevétlenül belopni a fejekbe, ha mást nem, feladatkörét, célkitűzéseit? — Meglehetősen elvont a mi területünk, így érthető, hogy nemigen ismernek bennünket. Amennyiben mégis, az a benyomás kedvezőtlen, pénztárcájukon keresztül kerülünk kapcsolatba az állampolgárokkal. Egyébként „észrevétlenek” vagyunk, pedig valamennyi beruházás alapjait a mi munkánk jelenti: első lépcső, kijelölni, igénybe venni az adott földterületet, aminek ezután lesz helyrajzi száma, neve — mondja a helyi csoport titkára. Kedvező vélemény Most választások előtt áll a Gedoéziai és Kartográfiai Egyesület Tolna megyei csoportja, amit majd az egyesület budapesti küldöttgyűlése követ. Munkájukról, eredményeikről kell számot adni, s egyben a következő időszak feladatait meghatározni. Az eltelt időszak mérlegeléséhez, a reális kép kialakításához az egyesület elnökének, dr. Joó Istvánnak szavait idézzük: — A vezetőség jónak ítéli meg a helyi csoport munkáját, amely jól segíti a megyei földhivatal és vállalatok tevékenységét. Üj színt hozott életükbe is a megbízásos tevékenység, amellyel a tagság szabadidejét feláldozva szakértői véleményt adhat, terepmunkát végezhet meghatározott összegért. TAKÁCS ZSUZSA hogy a minősítő intézmények a vizsgáLatöknál most már figyelembe veszik azt is, hogy egy-egy új gép beillesztése la technológiiaii sorba munkavédelmi szempontokból rriilyen változással jár. Azzal azonban még kevesen számolnák, hogy az előre látható veszélyforrásokon kívül milyen váratlan baleseti lehetőségeket rejt magában az új technológia. Ezek feltárása új Vizsgálati módszerek kidolgozását is igényli az intézményektől. - További jelentős változás, hogy ezután a minősítő intézmények az egyszeri Vizsgálaton túl, időszakonként Visszatérnek ia már minősített berendezések, gépek ellenőrzésére. Különösen fontos az időnkénti felülvizsgálat az egyéni védőeszközök egyenletesen jó minőségének biztosítása miatt. Változások a gépek munkavédelmi minősítésében A gépek, berendezések, járművek mintegy 10 százaléka a ^megfelelő munlkavé- delmi óvintézkedések nélkül igen veszélyes munkaeszköz lenne. Ezért ia vállalatoknak ezeket a gépeket, berendezéseket a gyártás, a forgalmazás, illetve az üzembe helyezés előtt meg 'kell vizsgáltatniuk az arra kijelölt intézményekkel. A termelőeszközök munkavédelmi minősítésének rendje december elsejével tovább korszerűsödik; a korábbi, ágazatonként részben eltérő szabályozás helyett egységes követelmények lépnek életbe. A minősítésék hatósági ellenőrzését az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség 'látja el. A minősítő vizsgálatok elvégzésére az áyazati minisztériumok az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséggel egyetértésiben több mint 30 intézményt jelöltek ki. Az érintett intézmények munkatársai az új követelményekből adódó feladataikat a napokban megvitatták az irányító szervek képviselőivel. A korábbi tapasztalatokból okulva megállapodtak abban, hogy ezt a munkát az eddiginél nagyobb körültekintéssel végaik, amihez az egységes követelmények megfelelő alapot iádnak. Főként a gépék dokumentációinak ellenőrzését kell szigorúbban venni, mert korábban többször is előfordult például az, hogy külföldi gépek magyar nyelvű használati utasítás nélkül kaptak üzembe helyezési engedélyt. Ugyancsak szigorítani kell a minősítések során feltárt hiányosságok megszüntetésének ellenőrzését. Kedvező változás az is. Távmérővel határozzák meg a távolságot Szekszárdon, a Tambov lakótelepen
