Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
2 Képújság 1985. november 26. PANORÁMA Véres tíszszabadítás Máltán Vasárnap az esti órákban egy kommandóosztag, amely Egyiptomiból érkezett a nap folyamán a Vallettái repülőtérre, kiszabadította az Egyiptair Boeing 737-es utasszállító gépének utasait. A katonai beavatkozás azonban tragikusan nagy véráldozatokkal járt. A túszmentésre a máltai kormány adott felhatalmazást az egyiptomiaknak. A döntést Málta azután hozta meg. hogy a géprablók — szemmel láthatólag — elkezdték halomra gyilkolni az utasokat, amiért követeléseiket — üzemanyagot kértek a továbbrepülésre — nem teljesítették. Hani Galal gépparancsnok nem tudhatta, hogy a gépeltérítők valóban gyilkoltak a fedélzeten, de távolról sem tartottak ott, ahol állították, hogy tartanak: hét ember közül, akire rálőttek, a hírek szerint csak egy halt meg valójában, a többi — sebesülten — még túlélhette volna a borzalmakat. így azonban az utasok többsége elpusztult. A gép, amely vasárnapra virradóra szállt fel Athénből Kairó felé, és Milosz görög sziget térségében került egy terrorista osztag hatalmába, vasárnap délelőtt óta a Vallettái légikikötő egyik elszigetelt övezetében várakozott. Néhány kilométernyire távolabb — máltai engedéllyel — egyiptomi kommandóosztag várta a parancsokat. Ez a kommandó a nap folyamán érkezett Vallettára a máltai kormány engedélyével, és sötétedés után támadott. A 'különítményesek begyakorlott szokása szerint az egyiptomi katonák először berobbantották a Boeing 737-es két bejárati ajtaját. Ezt észlelve, a géprablók az utasok és a személyzet ellen fordultak, gránátokat robbantottak az utastérben, és lövöldöztek. Amikor ez történt, az Egyptair repülőgépén — bár a végső adatokat majd csak később lehet tisztázni — nyolcvanhat ember lehetett. Volt, akit korábban sebesülten vagy épségben elengedtek. Közülük legalább ötven halt meg a gépeltérítők golyóitól, a kézigránátok szilánkjaitól, vagy szenvedett halálos égési sebesüléseket a tűzben, ami a támadás után az utastérben kitört. Ügy vélték hétfőn reggel, hogy a géprablók — akiknek csoportját egyes források három-, mások négyfőnyinek tartják — maguk is meghaltak. Az ötven halott között nyolc kisgyermek is van. Hani Galal parancsnok mindvégig az egyik terrorista revolverének volt a rabja. A túszmentési kísérlet idején rálőttek; ő lebukott, de baltával sikerült megölnie támadóját. Később, az éjszakai órákban, láthatólag sebesülten, azt mondta: egyetértett az egyiptomi kommandóakcióval, mivel a gépeltérítők beteges örömmel szedték főleg amerikaiak közül kiszemelt áldozataikat. Az egyiptomiak — szerinte — jól hajtották végre a megbízatást, de nem volt szerencséjük. Közvetlenül a beavatkozás után már sejteni lehetett, hogy az akciónak nagy ára volt. Athén és Kairó most egymásra mutogat. Görög részről azt állítják, hogy a túszejtésre és robbantásra alkalmas fegyverek már az Egyptair gépén voltak, amikor az Athénban leszállt. Az egyiptomiak, a maguk nagy biztonsági készültségére hivatkozva, ezt képtelenségnek tartják. A géprablók kilétét csak találgatni lehet, ök maguk az „Egyiptomi forradalom” nevű szervezet harcosainak nevezték magukat. Ugyanilyen néven vállalta magára egy terrorista csoport tavaly Kairóban egy izraeli diplomata megsebesítését, az idén pedig egy másiknak a meggyilkolását. Ahmed Eszmat Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszter vasárnap — mielőtt útra kelt Párizsba — cáfolta azt, hogy létezik egy ilyen fegyveres belföldi csoport. Két arab nyelvű kuvaiti lap hétfői számában közzétette a magát „Egyiptomi Felszabadítási Szervezetnek” nevező csoport levelét, amelyben az eddig ismeretlen mozgalom magára vállalta az Egyptair Boeing— 737-esének vasárnapi eltérítését. A kézzel írott levélben az állítólagos szervezet azt hangoztatta, hogy „akciója Hosz- ni Mubarak rendszere, valamint az amerikaiak és a cionisták egyiptomi jelenléte ellen irányult”. Hétfőn délután a MENA hírügynökség útján tette közzé első nyilatkozatát az egyiptomi kormány a kommandóakcióról. — A döntés oka az volt — hangzik a magyarázat —, hogy nyilvánvalóvá vált: a gépeltérítők felkészültek az összes utas kivégzésére, beleértve a gyermekeket és a nőket is. Egyiptom azt állítja: a tettesek egy olyan palesztin csoportból kerültek ki, amely elszakadt a PFSZ-től, s amely egy terrorista cselekményeiről, a terroristák rejtegetéséről ismert arab országgal működik együtt. WASHINGTON Az amerikai Carnegie alapítvány hétfőn közzétett jelentése szerint az elmúlt évben tovább nőtt annak veszélye, hogy újabb országok gyártanak nukleáris fegyvert. A jelentés több olyan országot sorol fel, amely már igen közel áll nukleáris fegyverek előállításához, ezek között szerepel Izrael, Dél-Afrika, Pakisztán, továbbá India és Brazília. RÓMA A Vatikánban hétfőn zárt ajtók mögött és a pápa jelenlétében megkezdte munkáját a második rendkívüli szinódus, amelyet az egyházfő előző napon nyitott meg a római Szent Péter bazilikában. A szinódus résztvevői megvitatják, hogy miképpen valósultak meg a húsz évvel ezelőtt befejeződött második vatikáni zsinat által meghirdetett elvek. Hétfőn reggel a francia Gábriel-Marie Garrone bíboros beszélt a zsinat szelleméről, majd a belga God- fried Danneels ismertette a világ püspökei körében rendezett közvéleménykutatás eredményét. Danneels szerint a püspökök körében szinte általános a vélemény, hogy a zsinat „pozitív” elemeként tekinthető egyebek között az új liturgia, a párbeszéd iránti készség más egyházakkal, az emberi jogok védelme és a béke érdekében folytatott tevékenység vállalása. BUDAPEST A Suriname Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Frederik L. Ram- dat Misier köztársasági elnököt. Görögország Papandreu kutyaszorítóban Úgy tűnik, hogy elszabadultak az indulatok Hellasz földjén. A hidegvérűeknek amúgy sem mondható görögök mind gyakrabban vonulnak az utcákra, hogy tiltakozzanak: követeljék az ország területén lévő amerikai katonai bázisok felszámolását, hogy kinyilvánítsák nemtetszésüket a kormány gazdaságpoltikája iránt. Nyilvánvalóan figyelmeztetések ezek a tüntetések, s ezek a figyelmeztetések elsősorban Andreasz Papandreu miniszterelnöknek szólnak. Mindezek alapján joggal vetődhet fel a kérdés: a nyár ótaeny- nyit változott volna a „világ" Görögországban, hiszen a tömegmegmozdulásokon akkor még a kormányfőt ünnepelték? Mint villámcsapás Kétségkívül változott ez a világ, bár nem akkorát, amekkorának a felszínen látszik. A megfigyelők már tavasszal hangoztatták azt, hogy Papandreu, ha győzni akar, a szaporodó gazdasági gondok miatt előbbre hozza a menetrend szerint csak ősszel esedékes választásokat. Nos, ez a vélemény azóta beigazolódott: a kormányfő június elején szólította az urnákhoz a szavazókat, s — ha nem is olyan elsöprő többséggel, mint 1981 őszén — nyert. Ismét pártja, a Pánihellén Szocialista Mozgalom, a PASOK kapta a legtöbb voksot, újra Papandreu alákfthatott kormányt. Ahogy a választási örömünnep elült, úgy kellett mindinkább szembesülni a gazdasági bajokkal. A növekvő megélhetési költségekkel, a még mindig kétszámjegyű, 18 százalékos infláció, a munkanélküliség következményeivel. Az embereket — érthető okokból — már ezek is bosszantották. S ekkor, mint derült égből a villámcsapás, jöttek a szigorú gazdasági intézkedések: a közületi kiadások visszafogása, a kétéves bérstop stb. Még az illúziók is szertefoszlottak, a PASOK választási ígéretei hatalmas kérdőjeleket kaptak, csalódott választók sokasága vonult az utcákra, csatlakozott a szakszervezetek felhívására az általános sztrájkhoz. Segítség - milyen áron? A gazdaság állapota any- nyira leromlott, hogy a kormány kénytelen volt segítséget kérni a Közös Piactól és az Egyesült Államoktól. Az Európai Gazdasági Közösség 1,47 milliárd dolláros hitelt szavazott meg Görögországnak, részben azonnal, hogy enyhítse az esztendő végére várható hárommilliárd dolláros, rekord nagyságú fizetési mérleghiányt. A gyorskölcsönt azonban szigorú feltételekhez kötötték a közös piaci partnerek: az infláció megfékezését, a bérek visz- szafogását, a fizetési mérleghiány és a több mint 12 milliárd dolláros külföldi adósság csökkentését, a magánszektor támogatását kívánják cserébe. Hasonló kérelem érkezett Athénból Washingtonba is. A hírek szerint Papandreu elment volna az ENSZ-köz- gyűlés jubileumi ülésszakára, ha az amerikai vezetőkkel is tárgytolhat, de azok elzárkóztak a találkozótól. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan most akarja megleckéztetni a heves Amerika-elle- nes érzelmeket tápláló görögöket. Görögországnak és személy szerint Papandreunak tehát „fizetnie” kéne, s valószínűleg kénytelen lesz fizetni. Fel kéne hagynia haladó, renitens magatartásával a NATO-ban, az amerikai politika bírálatával. El kéne fogadnia az Egyesült Államokkal kötött támaszpontegyezmény angol nyelvű változatát, amely szerint az amerikai katonai bázisok a szerződés megújításával 1988 után is ott maradnak Görögországban. Halálos lövés Külső és belső nyomás — ellenkező élőjellel. Ez az, ami Papandreu miniszterelnök rányomja bélyegét napjaink amúgy is zaklatott Görögországára. Papandreu kutya- .szorítóba került. Tekintettel kell lennie arra: a görögök 1981 őszén azért segítették a kormányfői székbe, hogy javítson sorsukon. Számolnia kell a görög nemzeti érzelmekkel, mindenekelőtt az Amerika-ellenességgel, miközben az Egyesült Államok zsarolja, és zsarolhatja szorult helyzetében. Szembe kell néznie négyesztendős kormányzása hibáival, amit egy olyan formátumú politikusnak, mint ő, nehéz elviselni. S végül, nem feledkezhet meg hazái politikai ellenfeleiről sem. A feszült helyzetben erőre kaptak a szélsőséges elemek Görögországban. Az előzményekhez tartozik, hogy a rendőrség lelőtt egy fiatalembert az 1973-as diákfelkelés évfordulóján tartott demonstráción. Hiába határolta el ettől magát Papandreu, hiába vonta felelősségre a bűnösöket, a halálos lövés nyomán tovább nőtt a feszültség az országban. S ami a legaggasztóbb: az ellenfelek ezt ki is használják, de nem Görögország javára. Mai kommentárunk A máltai tragédia Engedtessék meg e sorok írójának, hogy mondandóját egy szubjektív vallomással kezdje. Kevés pontja van ennek a zaklatott világnak, ahol olyan nehéz elképzelni életeket kioltó géppisztolysorozatot, véresen egymásra zuhanó testeket, mint Máltán. Jártam ezen a világszép mediterrán szigeten, ahol majdnem maradéktalan közbiztonságról és egészen minimális bűnözésről beszélhettünk eddig. Most a nyugalomnak ezen a szigetén csapott le az erőszak, a rém, s ezt nem lehet sem elfogadni, sem megszokni. A tragédia részletei immár közismertek: ez a hétvége öt kontinens sok millió családjának békéjét kavarta fel. Régi igazság, hogy az ember minden halottban egy kicsit önmagát siratja. Hiába ül a földkerekség bármely pontján kényelmes foteljében hátradőlve az átlagos televíziónéző vagy rádióhallgató, óhatatlanul arra gondol, hogy ő vagy az ő családja is ott lehetett volna az áldozatok között. Ma már ehhez nem kell hajóra vagy repülőgépre ülni, elég beváltani valamelyik bankban egy csekket, esetleg — mint az már kétszer megtörtént Belgiumban — elég egy szupermarketben élelmiszert vásárolni... Justitiát, az igazság istennőjét bekötött szemmel ábrázolják. Ha lenne istene vagy istennője a terrornak, az ö szemén több kendő lenne. A terrorra — és különösen napjaink terrorizmusára — egyebek között éppen az jellemző, hogy áldozatai behelyettesíthetöek: az iszonyat pillanataiban éppoly névtelenek és ártatlanok, mint maguk a gyilkosok. Már a marxizmus klasszikusai is figyelmeztettek arra, hogy a terror: politikailag is mindig véres zsákutca, amely nem vezet, mert nem is vezethet sehová. Kik voltak valójában a géprablók? Athénben vitték fel a gépre a gyilkos fegyvereket vagy azok már előtte a gépen voltak? Helyes volt-e a rohammal kapcsolatos egyiptomi döntés és a máltai kabinet hozzájárulása? Ilyen esetekben főleg — szinte csak — a túszok élete számít vagy az az elv is, hogy az orgyilkosok sose úszhassanak meg büntetlenül ilyen tömegmészárlást? Jogos kérdések ezek, de válasz voltaképpen nincs, és belátható időn belül nem is lesz rájuk. HARMAT ENDRE Nemzetközi tanácskozás a magyar gazdaságról Több mint száz nyugati — elsősorban osztrák — üzletember részvételével nemzetközi tanácskozás kezdődött hétfőn a Duna Intercontinental Szállóban: a magyar gazdasági élet helyzetéről, várható alakulásáról tájékoztatják a konferencia résztvevőit. A tanácskozást — melyet a Magyar Kereskedelmi Kamara és a bécsi székhelyű Duna-iEurópa Intézet rendezett — Beck Tamás, a kamara elnöke és Fritz Bock, a Duna-Európa Intézet elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Erich Schmidt, az Osztrák Szövetségi Kereskedelmi Minisztérium államtitkára vitaindító előadásában a két ország gazdasági kapcsolatait elemezte. Elmondotta: az elmúlt tíz év során a magyar —osztrák árucsere-forgalom dinamikusan bővült, és az idén eléri a 18 milliárd sohillinget. Tavaly jelentős magyar aktívummal, mintegy 1,1 milliárd schilling értékű többlettel zárták a kereskedelmi mérleget. Az idén elsősorban az osztrák exportőrök növelték magyarországi éladásaikat, és így a mérlegben várhatóan magyar -passzívum alakul ki. Elmondotta, hogy jól bevált a két ország áramcsere-szerződése, mely a jövő év áprilisáig van érvényben. A kedvező tapasztalatok alapján az együttműködést meg kívánják hosszabbítani. Az idegenforgalmi kapcsolatokról szólva elmondta, hogy az elmúlt 10 esztendő alatt háromszorosára nőtt az Ausztriába érkező magyar turisták száma, és mintegy kilencszer annyian keresik fel Ausztriából hazánkat, mint 1975- ben. Közös vállalatok is alakultak, amelyek hozzájárulnak a két ország közötti turizmus fejlesztéséhez. Az utazásokat nagyban megkönnyítette, hogy 1979-ben a két ország kölcsönösen megszüntette a vízumkényszert. Utalt arra, hogy a két ország vállalatai mintegy 120 kooperációs szerződés -alapján működnek együtt. Az elmúlt években tíz új vegyesvállalat jött létre, ezek zöme termelő vállalkozás. Számos új lehetőség van az együttműködés további bővítésére, elsősorban a távközlésben, -az építőiparban és a textiliparban. Az eddigi tapasztalatok elemzésére -1986-ban Bécsben közös vállalati, illetve kooperációs szemináriumot rendeznek.-Hoós János tervhivatali államtitkár a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseit ismertette -a konferencia résztvevőivel. Ezután Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese részletesen ismertette a hazai gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes Magyar- ország nemzetközi .munka- megosztásban betöltött szere- ' péről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt 10 esztendő során a magyar külkereskedelemben a fejlett tőkés országok részesedése fokozatosan növekedett, s ma már meghaladja a 34 százalékot. A következő ötéves tervidőszak egyik legfontosabb gazdasági célkitűzése a növekedés gyorsítása. Ez azonban csak úgy hajtható végre, ha a magyar vállalatok az eddiginél is jobban bekapcsolódnak a nemzetközi munka- megosztásba. A gyorsabb gazdasági fejlődés következtében ugyanis várhatóan megnő az ország importja is. Ennek azonban fontos feltétele, -hogy a magyar vállalatok kellő mértékben tudják bővíteni eladásaikat a külpiacokon. A közös piaci országokban azonban a magyar termékeket jelentősen drágítja a vám. Például az agrárprotekcionizmus igen súlyosan érinti a magyar élelmiszeripari exportőröket. Ezek a tényezők végSő soron nemcsak a magyar export növelését korlátozzák, hanem akadályozzák azt is, hogy a közös piaci országok vállalatai Magyarországon gyorsabban bővítsék eladásaikat. A tanácskozás külföldi résztvevői ma magyar vállalatok vezetőivel közvetlenül tárgyalnak -az üzleti kapcsolatok lehetséges bővítéséről. Elszabadultak az indulatok. Kormányellenes tüntetés Athénban.
