Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
V. 19H5. november 25. / TOLNA \ _ KÉPÚJSÁG 3 küldöttértekezletek Megyei (Folytatás az 1. oldalról.) megoldására lehet átcsoportosítani. A szakmai munka végzése, a feladatok ellátásának színvonala nagymértékben függ a dolgozók szakmai és politikai képzettségétől. Ez egyértelműen jelzi a szak- szervezet feladatait ezen a területen is. A munkahelyi demokrácia fórumrendszerének működése biztosított. Általában betöltik szerepüket, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet finomítani munkájukon. Szerény intézkedések történtek a munkakörülmények javítására, viszont továbbra is elhelyezési gondok vannak a bonyhádi, a tamási és a szekszárdi tanácsnál. A közalkalmazotti alapszervezetek száma megyénkben 28, a tagok száma valamivel több mint 4300, ez 99,7 százalékos szervezettséget jelent. A vitában felszólalók áttekintették a szakszervezeti munka egészét. Szó esett a rétegpolitika fontosságáról, a pályakezdő fiatalok helyzetéről. arról, hogy a fiatalokat jobban be kell vonni a mozgalmi életbe. Elmondta egy felszólaló, hogy a kis alapszervezetek hátrányos helyzetben vannak a nagy létszámú alapszervezetekkel szemben. Elismerve a munkában eltöltött idő jelentőségét, a jövőben jobban kell érvényesülnie az elismerésben a teljesítménynek. Horváth Géza, az SZMT titkára az SZMT elismerését tolmácsolta, hangsúlyozta, hogy a közalkalmazotti vezető testületek munkájának fő érdemi jellemzője a folyamatos párbeszéd a tagsággal. Különösen nagy teret szentelt felszólalásában a bi- zálmitest'üiletnek, hangsúlyozva, hogy a szakszervezeti munka sikere a bizalmiakon múlik elsősorban. Ribling Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese arra figyelmeztetett, hogy a tanácsi munka szükségszerű állandó fejlesztése újszerű és magasabb színvonalú szakszervezeti tevékenységet kíván. Nem létszám- emeléssel, hanem a tartalmi fejlesztéssel lehet előrelépni a tanácsi munkában. Rúzsa János, a megyei pártbizottság osztályvezetője elsődlegesen azt emelte ki felszólalásában, hogy népűn, két, benne a szakszervezeti tagságot is a tenni akarás jellemzi a pártunk XII. kongresszusán kijelölt feladatok megoldásában. A közalkalmazotti szakszervezet munkája lényegesen fejlődött az elmúlt években és ez érződik az állami élet egész területén. Kádas István, a központi vezetőség elismerését tolmácsolta az elmúlt ötéves munkáért. Elmondta töhbek között azt is, hogy elsősorban a főfoglalkozásban kell biztosítani a dolgozók megfelelő életszínvonalát. A központi vezetőség mindig bizton számíthatott a Tolna megyeiek, a tagság érdekeit szem előtt tartói azt megfelelően képviselő és a tagságot felelősség- teljesen mozgósító munkájára. A vita lezárása után a küldöttértekezlet megválasztotta a tizenegy tagú megyei titkárságot, az ágazati kongresszus nyolc és az SZMT megyei küldöttértekezlete ugyancsak nyolc küldöttét. A megyei titkárság vezetőije újólag K. Balog János, titkára ismét Bartos László lett. Pedagógusok Szakszervezete Szombaton a szekszárdi Művészetek Háza aulájában került sor a Pedagógusok Szákszervezetének Tolna megyei küldöttgyűlésére. Az értekezlet munkájában részt vett Sárdi Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Kamarás Györgyné, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezetője és Deli Sándor, az SZMT titkára. A megyei bizottság beszámolóját Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Bizottságának titkára terjesztette elő. A bizottság beszámolója megállapította, hogy az utóbbi öt esztendőben az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, — társadalmi, gazdasági életünk fejlődéséhez hasonlóan — az eredmények és az újonnan létrejövő feszültségek ellentmondásossága jellemezte. A közoktatás korszerűsítése, a demográfiai hullám, az ötnapos tanítási hétre történő áttérés társadalmi szempontból pozitív változásnak minősíthetők, de az oktatásügyi dolgozók munkakörülményeinek nehezedését eredményezték. A társadalmi összefogás és az elért eredmények ellenére a tárgyi és személyi feltételek nem tudtak lépést tartani az iskolával szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények növekedésével, komoly szintkülönbségék alakultak ki az egyes intézmények feltételrendszerében. Ezzel párhuzamosan kedvező folyamatok is elindultak. Az 1972-es párthatározat, majd az MSZMP KB 1982-es állásfoglalása a társadalom figyelmét a közoktatásra irányította. Kedvező légkört teremtett a feladatok végrehajtására, felderítette a központi erőforrásokon túl a helyi lehetőségeket, a társadalom anyagi és erkölcsi támogatását is. A magyar oktatásügy történetében először átfogó kormányprogram készült a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésére: megalkották az oktatási törvényt, és a népgazdaság teherbíróképességével összhangban megkezdődött az oktatási dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének javítása. Dinamikus változás következett be a közigazgatásban és a közoktatás irányításában is. A helyi tanácsok lettek az intézmények fenntartói. Jogkörük az iskolák fejlesztésében, működtetésében erőteljesen megnövekedett. Ezzel párhuzamosan kiszélesedett az intézményi önállóság, ami megnövelte az intézmények felelősségét a szákmai irányításban, a munkaerő- és bérgazdálkodásban. Ezek a változások a megyében is éreztették hatásukat. Befolyásolták a pedagógusok munkáját, hatottak közérzetükre, a munkahelyi légkörre, és meghatározták a Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Bizottságának és az alsóbb szintű testületéinek irányítótevékenységét, politikai nevelő munkáját is. Nehezebbé váltak a politikai munka feltételei, az ország gazdasági nehézségei következtében nemcsak az oktatási célokra fordítható anyagi eszközök nem növekedtek megfelelően, hanem az élet- színvonal sem. Szűkült az élet- és munkakörülmények javítására irányuló szakszervezeti kezdeményezések és törekvések megvalósításának lehetősége. A megyebizottság valamennyi lényeges oktatáspolitikai ős az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésben kialakította álláspontját, és azt következetesen képviselte a megyei párt- és állami testületek előtt, illetve a felsőbb szintű szakszervezeti fórumokon. A megyebizottsági tagok felkészültsége, tájékozottsága sokat fejlődött az elmúlt öt esztendőben. Előrelépés, hogy érdemibb lett a kapcsolat a városi és nagyközségi tanácsok és alapszervezeti testületek között. Ez a fejlődés nem mondható el a községi tanácsok és az intézményi bizottságok kapcsolatára. A tanácsi vezetők egy része ma még nem tekinti partnerének a tisztség- viselőket. Nem kérik ki véleményüket az őket megillető kérdésekben sem (intézményi költségvetés, béralap- ellátottság, az igazgatók bérezése, jutalma, minősítése stb.). Az is igaz, hogy a tisztségviselők sem törekszenek egyformán a kapcsolatok elmélyítésére, intézményük érdekeinek határozottabb képviseletére. A nyugdíjasokkal a testület megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik. Ez a mozgalmi munka legszebb és leghumánusabb feladatai közé - tartozik. A pedagógusszakszervezetnek megyénkben jelenleg 919 nyugdíjas tagja van. Számuk az utóbbi években megnövekedett: több mint 10 százalékát alkotják a tagságnak. Jellemző szakmai sajátosság, hogy a nyugdíjasok 80 százaléka nő. 1981 tavaszán alakult meg a megyei bizottság mellett működő nyugdíjastagozat. A nyugdíjasok gondjain, életkörülményein a szakszervezet sokoldalúan igyekszik segíteni. A beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében Fülöpné Szűcs Mária többek között kitért arra is, hogy a szak- szervezeti választások jó politikai légkörben zajlottak. A beszámolót érintő 14 hozzászólásban a felszólalók hangsúlyozták, hogy részesei lehettek egy jól átgondolt megyei szakszervezeti koncepciónak : a vezetés folyamatosan tolmácsolta a területi, alapszervezeti intézményekre vonatkozó feladatokat és tennivalókat. Deli Sándor rámutatott arra, hogy a pedagógus-szakszervezet munkája egyenletesen fejlődött, ebben nagy szerepe volt a megyebizottságnak, mely mindig a feladatok jobb ellátása érdekében tevékenykedett. Ezt követően Sárdi Lajos, a megyebizottság munkáját értékelte, azt jónak minősítette, majd válaszolt a felvetődött kérdésekre. Fülöpné Szűcs Mária ösz- szefoglalója után a küldött- gyűlés a beszámolót kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a résztvevők titkos szavazással megvála ,z- tották a megyebizottság elnökét, titkárát, a megyebizottsági tagokat és a kongresszusi küldötteket. A munka- és rétegbizottságok megválasztása nyílt szavazással történt. A megyebizottság elnökévé Bajor Lászlót, titkárává Fülöpné Szűcs Máriát választotta a küldöttgyűlés. Magyar-osztrák határ menti béketalálkozó Magyar—osztrák határ-menti béketalálkozót tartottak a hét végén Sopronban, illetve az ausztriai Eisen- stadtban. Az Országos Béketanács és az Osztrák Béketanács szervezésében összesen mintegy 80 békemozgalmi aktivista találkozott. A magyar delegációban a határ menti megyékben a békemunkában résztvevők mellett többek között ott voltak az OBT ifjúsági, valamint leszerelési -bizottságának munkatársai is; az osztrák küldöttségben a különböző ausztriai békemozgalmak képviselői kaptak helyet. A találkozón részt vett Barabás Miklós, az OBT főtitkára, valamint Otto Kreilisheim, az Osztrák Béketanács elnöke. Szombaton először Eisen- stadtban találkoztak a küldöttségek. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik békemozgalmának helyzetéről és feladatairól. Ugyanez az akció ismétlődött meg vasárnap Sopronban. Beszámoló taggyűlések „A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ezen a párttagság értékeli a vezetőség, a pártszervezet egész évi tevékenységét, valamint a vezetőségek előterjesztése alapján a párttagok munkáját, a pártmegbízatások teljesítését, meghatározza a főbb politikai feladatokat” — mondja ki a párt Szervezeti Szabályzata. A beszámoló taggyűlések november közepén megkezdődtek. Ezúttal háromról adunk tudósítást. Tevel, termelőszövetkezeti pártvezetőség A tevcli termelőszövetkezet összevont taggyűlésén Csopaki Gáspár, a pártvezetőség titkára mondta el a beszámolót A három alapszervezetet irányító üzemi pártvezetőség összevont taggyűlésen adott számot az ez évben végzett munkáról. Mint Csopaki Gáspár titkár a vezetőség beszámolóját ismertetve elmondta, a pártvezetőség tevékenysége során törekedett arra, hogy a központi határozatok végrehajtásánál is kerüljenek előtérbe a helyi sajátosságok és igyekezett rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez úgy, hogy azzal a feladatok megoldását, helyi megvalósulását mindjobban elősegítse. Nagy figyelmet fordítottak a szövetkezet politikai irányítására, a gazdálkodás, a termelés segítésére, a szociálpolitikai, a községpolitikai célok megvalósítására, az ideológiai és pártépítő munkára. Egyrészt pártvezetőségi üléseken tűzték napirendre a különböző témákat, számoltatták be a gazdasági vezetést, másrészt segítették az alapszervezeteket, amelyek közül kettő — a kisdorogi és a bonyhádvarasdi — községi funkciót is ellát. Élő a pártvezetőség és a pártszervezetek kapcsolata a szövetkezet tagságával, a lakossággal, amit igényelnek az emberek. Ma már látható, hogy kiemelkedő gazdasági eredményeket ér el az idén a termelőszövetkezet — mind búzából, mind kukoricából rekordtermést takarítottak be — ez is tükrözi a pártszervezetek, a kommunisták jó munkáját. A pártvezetőség nemcsak beszámoltatott a munka, a gazdálkodás különböző területeiről, hanem több esetben kezdeményezett is, illetve a végrehajtás politikai segítésére mozgósított, mint például az idén bevezetett ösztönzők elfogadtatásánál. Például a tej tisztasági fejésénél kidolgozott ösztönző bérezést az érdekeltek fenntartással, ellenkezéssel fogadták, itt a kommunisták mutattak példát nemcsak a munkában, hanem az intézkedés fontosságának és előnyeinek — mind a szövetkezetre, mind az érdekelt dolgozókra vonatkozóan — — megértetésében. Tovább fejlődött a három község az idén. (Villanyhálózat-korszerűsítés, szilárd burkolatú utak építése, a törpevízmű-építés folytatása Bonyhádvarasdon.) Hétmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. A pártvezetőség foglalkozott — és a továbbiakban is foglalkozik — a nagydorogi általános iskola további sorsával, mellyel kapcsolatban kételyek merültek fel. Jó volt a pártvezetőség propagandamunkát irányító tevékenysége, fejlődött a kádermunka, a tömegszervezetek segítése. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a párttaggá nevelő munkára. A munka alapját továbbra is a XIII. kongresz- szus határozatai képezik. Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a gazdaságpolitikai és ideológiai munka. Kerkes László, a Bonyhád városi pártbizottság munkatársa a pártvégrehajtó-bizott- ság minősítését ismertette, majd a felszólalások és azok összefoglalása után a beszámolót és a feladatmeghatározást elfogadta az összevont taggyűlésen. Gyönk, Mezőgép-gyáregység Eredményes esztendőről adhatott számot a gyöníki Mezőgép-gyáregység alap- szervezetének vezetősége a taggyűlésen, melyen Kemler János titkár mondta el a beszámolót. Mind a beszámolóból, mind a vitából, mind a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság minősítéséből — amit Körcsönyei József tanácselnök, párt-vébétag ismertetett — kitűnt, jól dolgozott az üzem kollektívája, a párttagság a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében. • A gyáregység tervében az idén kilencvenmillió forint értékű gép és alkatrész előállítása szerepelt, ténylegesen az év végére elérik a százhúsz milliót. Jól, hibátlanul működik Csehszlovákiában az a 160 cukorrépa-felrakó gép, amit az ősz elején szállítottak innét a testvéri szocialista országba. Pedig év közben voltak különböző nehézségek, ezeket azonban sikerült leküzdeni. Az alapszervezet — és ezt állapították meg a taggyűlést megelőző pártcsoport- értekezleteken is — a gyáregység politikai irányító szerepét be tudta tölteni. Ám figyelmeztetett több párttag is arra, hogy néha hiányzik a kritikai légkör, ezen változtatni kell. A pártoktatásban ne forduljon elő az ellentmondások elkenése. Eredményesen dolgoznak a szocialista brigádok, ebben fő szerepük van az ott párt- megbízatást végző kommunistáknak. Pozitívan értékelte a taggyűlés az MSZBT- tagcsoport tevékenységét is, amely az egész köszégre kisugárzik. TÁÉV, központi üzem A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat központi üzemei 43 kommunistát tömörítő alapszervezetének taggyűlésén Serbán Sándor titkár mondta el a vezetőség beszámolóját. Mini mondta, a XIII. kongresszus nagy hatással volt a párttagságra, bár a kongresszus anyagainak a feldolgozása a pártoktatásban még csak most kezdődött, az alapszervezet vezetősége ez évi munkájában figyelembe vette a kongresszus iránymutatásait. A munka, a gazdálkodás körülményei — különösen az építőiparban — nehezedtek az utóbbi időben, de a párt- szervezet, a tagság eredményesen lépett fel a pesszimizmus ellen. Nem utolsósorban azért sikerült ez, mert a vállalat is eredményesen igyekszik alkalmazkodni az új helyzethez. Részletesen szólt az egyes üzemekben dolgozó kommunisták, pártcsoportok munkájáról, eredményeikről és a hiányosságokról. Néhány helyen nem rendszeresek a pártcsoport-megbeszélések, ezen változtatni kell. Mindegyik üzemben példamutatóan dolgoznak a szocialista brigádokban a kommunisták. A vállalati pártbizottság — mint azt Borokay Barna pb-tag a minősítés ismertetésekor elmondta — jónak tartja az alapszervezet munkáját. Alapos és rendszeres ellenőrző, termelés, gazdálkodást segítő tevékenysége is hozzájárult az üzemek új kezdeményezéseihez a gazdaság; nehézségek áthidalására, az újítások jelentős része itt „születik”. Előbbre kell lépni az agitációs és propagandamunkában. A vitában heten szólaltak Vita a beszámoló felett a TÁÉV központi üzemek taggyűlésén fel, majd az összefoglalás után a taggyűlés elfogadta a beszámolót.
