Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

uKépújság 1985. november 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Minden maradt a régiben? Török Gyuláné szekszárdi olvasónk telefonon elmond­ta, hogy a Kadarka lakóte­lepen kb. egy év óta nincs villanyvilágítás. Többször je­lentették már a DÉDÁSZ- nak, volt rá példa, hogy neki is álltak a javításnak, de vé­gül is minden maradt a ré­giben. A Dél-Dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Üzem­igazgatóságának igazgatója, Schmidt János válaszolt: — Szekszárd, Kadarka la­kótelepen a közvilágítás az utóbbi évben valóban több­ször meghibásodott, amit elsősorban a földkábel hibá­ja Okozott, de a felszerelt lárnpatestek közül is több ja­víthatatlan á vált, ezért a földkábel (itób. 60 m), illetve a lámpatestek cseréje vált szükségessé. — A munkához' az anya­gok ez év szeptemberében álltak rendelkezésünkre, így a lakótelepen a lámpateste­ket és a hibás kábelt szep­tember 19—*20-án kicseréltük. Sajnos, két héttel a javítás után ismeretlen tettes (való­színű gépjárművel) kitört egy betonoszlopot, amely is­mételt hibát okozott a köz- világításban. Hogy került a kenyér a szemétre? Bodri József bikácsi olva­sónk úgy gondolta, hogy nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a kenyér a szemétre kerül­jön. Pedig ez történt. Olvasónk bejelentését a Tolnia Megyei Rendőr-főkapi­tányságra továbbítottuk, ahonnét László Antal rend­őr százados, titkársági osz­tályvezető válaszolt: — Megállapítottuk, hogy a Bikácsi 11. számú Vegyes­boltban a több hónap óta öszegyűjtött, beszáradt, meg- penészedett, emberi fogyasz­tásra és állati takarmányo­zásra egyaránt alkalmatlan­nak minősített kenyeret több más fogyasztási cikkel együtt 1985. szeptember 23— 25. közötti leltár során leír­tak és a szeméttelepre tör­ténő kiszállítással megsem­misítettek. — A Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ elnökének az ügy- gyei kapcsolatos észrevétele­ket jelezítük, javasolva azt, hogy a hasonló esetek meg­előzése érdekében célraveze­tőbb módszereket alkalmaz­zanak a szánaZkenyér-selej- tezési munkában. Kötelezhető-e a túlórára? Egy szövőnő — aki Tol­nán a pamuttextilművekben dolgozik — fordult hozzánk levelével, melyből idézünk: „Három műszak mellett kö­telezhető-e a túlóra, és egyáltalán adhatnak-e érte fegyelmit, ha valaki nem hajlandó részt venni ezen. Az még hagyján, ha délelőtt kellene ledolgozni azt a 6 napot, de nekünk délután, sőt éjjel is kell dolgoznunk. Szombatonként persze.” Dr. Deák Konrád a követ­kező választ adta a levélre: — A Munka Törvényköny­ve 41. § (3) bekezdése sze­rint: „A dolgozót a munkál­tató kivételes esetekben — a túlmunka elrendelésére vonatkozó szabályok szerint — a pihenőnapon és a mun­kaszüneti napon is munká­ra kötelezheti.” De kimond­ja a Munka Törvénykönyve azt is, hogy „A munkaidőt úgy kell beosztani és túl­munkát csak olyan mérték­ben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét és tes­ti épségét ne veszélyeztesse, illetőleg a személyi és csa­ládi körülményeire arányta­lan terhet ne jelentsen.” (38. §)• — Utalunk még a Mun­ka Tövénykönyvének arra a rendelkezésére, amely sze­rint: „A dolgozó nőt ter­hessége negyedik hónapjá­nak kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyálta­lán nem, ezen túl gyerme­kének egyéves koráig csak beleegyezésével szabad túl­munkára és készenlétre igénybe venni.” (38. § 3. bek), valamint arra, hogy: „Fiatalkorút éjszakai mun­kára, a tizenhat éven aluli fiatalkorút pedig túlmunká­ra és készenlétre nem sza­bad igénybe venni.” (38. § 4. bek.) — Arra a kérdésre tehát, hogy „három műszak mel­lett kötelezhető-e a dolgozó túlórára” azt kell válaszol­nunk, hogy egymagában az a körülmény, miszerint a dolgozó három műszakban dolgozik, nem zárja ki, hogy őt túlmunkára (túlórázásra) kötelezzék. Ha azonban ol­vasójuk úgy véli, hogy az elrendelt túlmunka egészsé­gét vagy testi épségét ve­szélyezteti, vagy éppen sze­mélyi és családi körülmé­nyeire tekintettel arányta­lan terhet jelent, javasoljuk, forduljon a munkáltatójá­nál működő munkaügyi döntőbizottsághoz, amely ké­résének jogosságát el fogja bírálni. Mindaddig azonban, míg olvasójuk túlmunkára kötelezve van, ezt el kell végeznie, ha nem végzi el, ezzel fegyelmi vétséget kö­vet el és fegyelmi úton fele­lősségre vonható. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A villamosenergia- és teljesítménygaz- dálkodásról szól az ipari miniszter 9/1985. (X. 21.) IpM számú rendelete, amely szerint ennek a gazdál­kodásnak a feladata a villá­in osenergia-rendszer terhelési csúcsainak ésszerű csökken­tése, a rendszer teljesítmény­egyensúlyának fenntartása, valamint a fogyasztók terv­szerű villamosenergia-ellátá- sa. A jogszabály meghatároz­za a villamos energia és a teljesítménygazdálkodás kö­rét, a gazdálkodási eljárást, rendelkezik a többletteljesít­mény-igények kielégítéséről, meghatározott esetekben mé­rési kötelezettséget ír elő, a mérésköteles fogyasztók körét a jogszabály melléklete tün­teti fel. A villamos energiával kap­csolatos az ipari miniszter 10/1958. (X. 21.) IpM számú rendelete is, amely o villa- mosenergia-fogyasztás telje­sítménytényezőjének javításá­ról és egyes hálózati zavarok megelőzéséről szól, s amely­ből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A fogyasztó köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztási helyen üzemelte­tett fogyasztóberendezések sem az általuk keltett felhar­monikus áramok révén, sem más módon ne okozzanak je­lentős többlet hálózati vesz­teséget, ne - veszélyeztessék, illetőleg ne zavarják más fo­gyasztók villamosenergia-vé- telezését, fogyasztóberende- zéseinek rendeltetésszerű használatát, sem a hálózatra kapcsolt egyéb készülékek, berendezések üzemét.” Mindkét említett jogszabály a kihirdetése napján — 1985. október 21-én — hatályba lé­pett. A lakásszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában ko­rábban kiadott jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 16/1985. (X. 21.) ÉVM—IPM számú együt­tes rendelete, amely szabá­lyozza, hogy a pénzintézet a lakásszövetkezet le nem kö­tött pénzeszközei után milyen feltételek szerint fizet kama­tot, illetve milyen pénzeszkö­zök lekötése esetén köteles a pénzintézet a takarékköny­vekre vonatkozó feltételek szerint kamatot fizetni. De kimondja a jogszabály azt is, hogy a közgyűlés (küldött- gyűlés) által megállapított felújítási hozzájárulást és a fenntartási hozzájárulást a tagok és a nem tag tulajdo­nosok havi egyenlő részletek­ben előre kötelesek — min­den hónap 15. napjáig — a lakásfenntartó szövetkezetnek megfizetni. A késedelmes fi­zetés természetesen kamatfi­zetési kötelezettséggel jár. A rendelet hatálybalépésé­nek időpontja: 1985. novem­ber 1. A társasház kötelező fel­újítási alapjának képzéséről és felhasználásáról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszternek az ugyancsak 1985. november 1. napján hatályba lépett 24/1985. (X. 21.) PM számú rendelete, amely — az előző jogszabályhoz hasonlóan — rendelkezik a pénzeszközök után fizetendő kamatokról. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A Duna Paksnál Nem véletlen az a tény, hogy már a régmúltban is sok település jött létre a vizek mellett. Rengeteg gyakorlati haszna, szépsége van a víz melletti életnek. Ezekben a vizes, nyirkos téli napokban, vagy éppen a havas és fagyos télben is szép a vízi élet. Egy uszály önmagában is látványosság, a horgászok pedig akár fog­nak, akár nem, ott ülnek a parton. Pakson örökítettük meg ezeket a pillanatokat. Bakó Jenő Uszály tart az országhatár felé Egyedül a vízen Pihenő csónakok Vizes táj------------------1 P ecások I

Next

/
Thumbnails
Contents