Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

1985. november 25. 2 NÉPÚJSÁG AI egye/ népfronttanácskozás A résztvevők egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) önálló fejezetben tárgyal­ták az együttműködést a párt-, állami és társadalmi szervekkel. A beszámoló utol­só mondata: „Kapcsolatain­kat öszegezve megállapíthat­juk, hogy sokirányú mun­kánkhoz megvannak a part­nereink, akikkel együtt ered­ményesen dolgozhatunk a fejlett szocialista társadalom felépítéséért”. Hozzászólások minden területről A megyei népfrontértekez­leten huszonheten kértek, ti­zenheten kaphattak szót. Szó esett ezekben a felszólalások­ban a népfrontmunka sok te­rületéről, a megye különféle részéről. Voltak akik a béke­mozgalom fellendüléséről és eredményeiről szálltak, mások a községi társadalmi mun­kák jelentőségéről. Szelleme­sen fogalmazta meg az egyik hozzászóló, hogy a társadal­mi mun kában a népf ron t - mozgalom erkölcsi ereje anyagi erővé válik. Mások a fiatalok gondjaiban való részvételt, vagy éppen az öregek támogatását hangsú­lyozták, szólva arról is, hogy a népfront figyelemfelhívása folytán sokan kaptak anyagi támogatást is a tanácsoktól, de néha egy jó szó, figyel­mes meghallgatás is sokat jelenthet. A család szerepét a neve­lésben, a példamutatásban sokan hangsúlyozták. A csa­lád megbecsülését, segítését, támogatását is várják a nép­frontmozgalomtól. Császár József, a megyei tanács elnöke a megyei ta­nács, és a megye tanácsai ne­vében köszöntötte a résztve­vőket és a népfront vala­mennyi aktivistáját, majd ar­ról beszélt, hogy a népfront­értekezlet is része annak a nagy sodrású belpolitikai fo­lyamatnak, amely a lakóhe­lyeken és országos szinten kírtált lehetőséget társadalmi vitákra, közös eszmecserére, a szűkebb és tágabb közös­ségi célok, feladatok megis­merésére, az állampolgárok és azok különféle rétegeivel való találkozásra. Vélemény- csere bontakozott ki a szo­cialista építés eredményeiről, gondjairól, a szocialista de­mokráciáról, a nemzeti egy­ségről, a különböző érdeklő­désű és más-más generációt, réteget és nemzetiséget kép­viselő állampolgárok politi­kai együttműködséről, annak feltételeiről, eredményeiről, jelenéről és jövőjéről. Az ál­lampolgárokkal való találko­zás nagy erőforrást jelent minden politikai, állami és társadalmi szervnek — hang­súlyozta a megyei tanács el­nöke, majd hozzátette, hogy növekvő a közéleti érdeklő­dés. Jelölőgyűléseken példá­ul, nyílt demokratikus lég­körben négy és fél ezer ja­vaslat hangzott el. A lakos­ság egyre nagyobb érdeklő­dést tanúsít a nyílt település- és területpolitika iránt, ami nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. A VI. ötéves tervben a társa­dalmi munka értéke a me­gyénkben várhatóan 1,8 mil­liárd forint lesz. A hozzászó­ló ezt követően részletesen szólt a VI. ötéves terv ered­ményeiről és ismertette a kö­vetkező koncepciót, ami má­ra már kialakult, végleges jóváhagyása a jövő év első negyedévében esedékes. A megyei tanács elnöke be­szédét az együttműködés hangsúlyozásával és Illyés Gyula gondolatával fejezte be: „Zuhanni magad is elég súly vagy már, de föl csak egy centit, ahhoz szívek százezre kell!” Egyik hozzászóló a veszé­lyeztetett gyerekek magas számára hívta fel a figyel­met, más a nemzetiségiek helyzetéről szól elismerően, de nem elégedetten, mert a bonyhádi német nemzetiségi iskola létrehozása mindeddig csak terv maradt, ennek megvalósításához kérte a tá­mogatást. Elemezték a ci­gányság helyzetét is és ja­vaslat hangzott el az orszá­gos mintájára a megyei ci­gánytanács megalakítására. Péter Szigfrid hozzászólása Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte a résztvevő­ket, és a népfront minden aktivistáját, majd hangsú­lyozta, hogy a Hazafias Nép­front a megyében hozzájárul a nemzeti egység erősítésé­hez, a települések gazdasági, társadalmi és politikai fejlő­déséhez, a lakosságot érintő alapvető kérdések megoldá­sához. Az értékelési időszak­ban erősödött a népfront- mozgalom társadalmi tekin­télye, nőtt politikai súlya és a lakosság körében a befo­lyása. Helyesen állapítja meg a beszámoló — mondotta —, hogy a mozgalom színvona­lasan eleget tesz alkotmány- jogi kötelezettségeinek, elis­merésre méltó munkát végez a párt politikájának megis­mertetésében, a béke és ba­rátság eszméjének terjeszté­sében, a nemzeti kultúra ápolásának előmozdításában. Jelentősen hozzájárultak a településfejlesztési elképze­lések széles körű megismer­tetéséhez, megvitatásához és részt vállal azok megvaló­sításában. Egyetértését fejez­te ki azzal a megállapítással is, hogy javult a népfront­bizottságok és a helyi párt-, állami és társadalmi szervek kapcsolata. Ez ma már dön­tő többségében rendszeres, folyamatos munkakapcsolat­ban és egyeztetett cselekvés­ben nyilvánul meg. A több­oldalú együttműködés nem csökkentette a népfrontbi­zottságok önállóságát. Az alapos véleménycserék előse­gítették kezdeményezőkész­ségük növekedését, a mun­kakapcsolatok kiszélesedését, s fokozták a népfrontbizott- ságok közügyekért érzett fe­lelősségét. Az elmúlt időszak­ban a pártszervek is követ­kezetesebben igényelték, hogy a népfronttestületek­ben dolgozó, vagy aktivista­ként tevékenykedő kommu­nisták kapjanak több és ér­demibb feladatot. Töreked­tek arra is, hogy előrelépés történjen a testületi munka színvonalának javításában, az állásfoglalások, ajánlások konkrétabb kidolgozásában. A pártbizottságok kezdemé­nyezései is javították a nép­frontmunka gyakorlatát. A legnagyobb a fejlődés — mondta a megyei pártbizott­ság első titkára —, a városi és a nagyközségi népfront- bizottságok tevékenységében. Ezzel szemben, számos pozi­tív tény ellenére, a legtöbb közös gond ma is a kistele­püléseken és a társközségek­ben működő népfrontbizott­ságok munkájával kapcsola­tos. összességében pozitívnak és fejlődőnek ítélte meg a megyei pártvezetés a nép­front munkájának alakulását a megyében. A beszéd második felében Péter Szigfrid részletesen szólt megyénk társadalmi, gazdasági helyzetéről, a la­kosság hangulatáról. E között szót ejtett belpolitikai, kül­politikai kérdésekről és a megye ez évi gazdasági hely­zetéről. Beszédét azzal a gondo­lattal zárta, hogy a Hazafias Népfront a nemzeti program­ként fogadta el és hirdette meg pártunk XIII. kong­resszusának célkitűzéseit, en­nek megvalósításához kérte mindenki támogatását. A további felszólalók be­széltek a testületi munka jelentőségéről, az úttörőszö­vetség, a KISZ és a népfront kapcsolatairól, a jogpropa­ganda feladatairól és még sok más kérdésről. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának alelnö- ke hozzászólásában elisme­réssel szólt a megyében fo­lyó népfrontmunkáról, majd a mozgalom előtt álló fel­adatokat ismertette. A népfrontértekezlet az előterjesztett beszámolót el­fogadta, megválasztotta a megyei népfrontbizottságot. A bizottság első nyilvános ülé­sén titkárának Varjas Jánost, elnöknek dr. Molnár Istvánt, a megyei bíróság elnökét választotta meg. S. Hegedűs László több év­tizedes eredményes népfront­munkáért kitüntetéseket adott át. Szentes Pál és Fehérvári Lajosné a Munka Érdem­rend bronz fokozata kitünte­tésben részesült. A HNF OT emléklapját az alábbiak kap­ták meg: dr. Kolumbusz Lászlóné, Békés Ferenc, Csajbók Kálmán, Falusi Ist­ván, Gyerő András, Györki István, Kiss László, dr. Papp Tihamér, Sótonyi György, Schukkert Sándor, dr. Sze- lényi Béla, és Szigetvár; Er­nő. A megyei népfrontérte- kezlet a Szózat hangjaival fejeződött be. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeivel, várható kihatásaival foglal­kozik több szovjet központi lap vasárnapi száma. A Pravda nemzetközi szem­leírója, Vitalij Korionov sze­rint aligha lehet egyértelmű­en értékelni a genfi talál­kozó eredményeit. Noha meg­vetették az állandó párbe­széd alapjait, az elvi jelen­tőségű kérdésekben továbbra is igen nagyok a nézetkü­lönbségek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Nem is reális azt feltételez­ni — mutat rá a szerző —, hogy miután bizonyos wa­shingtoni körök éveken át elutasították a Szovjetunió­val folytatandó építő párbe­széd gondolatát, most rövid idő alatt máris átfogó meg­állapodást lehet elérni. Hasonlóképpen vélekedik az Izvesztyija cikke is, hoz­zátéve, hogy a genfi csúcs reménykeltő, fontos szakasz volt a szovjet—amerikai kap­csolatok történetében, mind­azonáltal nem sikerült meg­egyezni a kulcskérdésben, nevezetesen a fegyverkezési hajsza beszüntetésében. Az amerikai fél álláspontjában ugyanis, különösen az űr­fegyverkezés terén, nem tör­tént változás — írja a lap. A nemzetközi biztonság és a fegyverkezési hajsza be­szüntetésének, problémáinak megoldására kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha az Egye­sült Államok részéről meg­lesz az akarat és az elszánt­ság átgondolni és újraérté­kelni a „csillagháborús” program végzetes következ­ményeit — mutat rá az Iz­vesztyija cikke. A szovjet fegyveres erők lapja, a Krasznaja Zvezda szerint az amerikai fegyver­zetcsökkentési javaslatok mögött az a szándék húzódik meg, hogy megbontsák a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti katonai-ha­dászati egyensúlyt. Ezt egyébként még az Egyesült Államok számos katonai és politikai vezetője, köztük több volt hadügyminisztere is elismeri — írja a Krasz­naja Zvezda, s emlékeztet arra, hogy az amerikai űr­fegyverkezési tervek csapás­mérő kozmikus eszközök lét­rehozását, az első csapás mérésére alkalmas rendszer mennyiségi tökéletesítését szolgálják. * Bettino Craxi olasz kor­mányfő üzenetet küldött Mi­hail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához és ebben megelégedettségét fejezte ki a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményei­vel kapcsolatban. A hírt a római miniszterelnöki hiva­talban közölték szombaton. Üzenetében Craxi hangoz­tatta, hogy a genfi találkozó megfelelt a hozzá fűzött re­ményeknek és várakozások­nak, s elérte legfontosabb célját, nevezetesen a jobb megértés és a bizalom lég­körének helyreállítását. Genfben megtették az első fontos lépéseket a helyes úton — tartalmazza az olasz kormányfő Gorbacsov főtit­kárhoz intézett üzenete. Robert McFarlane-t, az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadóját szom­baton magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Diplomáciai forrásokból szár­mazó értesülések szerint a washingtoni politikus a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ról tájékoztatta a római ka­tolikus egyházfőt. A genfi találkozó előtt, mint beszá­moltunk róla — II. János Pál a szovjet és amerikai vezetőhöz intézett üzeneté­ben annak a reményének adott hangot, hogy tárgyalá­saik javítják majd a béke kilátásait. * A genfi eredményeket szintén pozitívnak minősítet­te az Egyesült Államok több volt külügyminisztere, így William Rogers, Dean Rusk, Edmund Muskie, Alexander Haig és Cyrus Vance. A po­litikusok a Florida állambe­li Miamiban vettek részt egy televíziós vitán. Muskie sze­rint a szovjet és amerikai vezetők közötti párbeszéd kivételes fontosságú, amely lehetővé teszi, hogy a felek jobban megismerhessék és megítélhessék egymás állás­pontját. Haig úgy vélekedett, hogy noha a Kelet és Nyu­gat között továbbra is na­gyok a nézetkülönbségek, folytatni kell a párbeszédet. « A két nagyhatalmon kívül az európai államoknak is ki kell használniuk a genfi csúcsértekezlet által adott lendületet — hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a hesseni rádiónak adott nyi­latkozatában. A Moszkva és Washington közötti viszony alakulásának jelenlegi szakaszában, a megjavult légkörben na­gyobbak az európai együtt­működés lehetőségei — mon­dotta, s megismételte, hogy a csúcstalálkozó eredményei megfelelnek a bonni kor­mány várakozásainak. Genscher véleménye sze­rint a kelet—nyugati kapcso­latok ügye nem korlátozha­tó a fegyverzetellenőrzési és leszerelési kérdésekre; az élet számos területén javul­niuk kell a kapcsolatoknak, s ez nem korlátozódhat az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötti viszonyra. 4c Egy időre biztosítva van a két nagyhatalom .közötti dia­lógus — mondotta Willy Brandt, az SPD elnöke a Deutschlandfunk rádiónak adott vasárnapi interjúban a genfi csúcstalálkozóról szól­va. Genf ugyanakkor esély a leszerelés előmozdítására is — mondotta Brandt, aki sze­rint mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok gazdaságilag is érdekelt a fegyverkezési kiadások csök­kentésében. Pillantás a hetre Nemzetközi tanácskozás kezdődik ma Budapesten „A biztonság több dimenziós értelmezése és problematikája” címmel. Mint Simái Mihálytól, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatójától megtudtuk, többek között a biztonság és a nemzetközi jog, a biztonság és az egyén, a gazdasági és a katonai biztonság kérdései, a globális biztonság kér­dései témakörében mondják el véleményüket a magyar és a szocialista országokból érkező szakemberek. A no­vember 30-án záruló tanácskozás a Világgazdasági Ku­tató Intézet, az MTA intézetközi békekutató központja, valamint az ENSZ-egyetem (Tokió) rendezi. Hozzávetőlegesen 100 millió forintnyi tej folyik el éven­te hazánkban a nem megfelelő csomagolás, és a csoma­golással összefüggő más okok miatt. A hazai csomagolás- technikában tízéves lemaradást kell behozni. Erről, és a csomagolószerek, valamint a csomagolótechnikában elér­hető változásokról kezdődik előadássorozat november 27- én Budapesten az V. kerületi Akadémia utcában. November 27-é,n Budapesten, a Duna Interkontinentál- ban rendezik meg a VI. országos minőségügyi konferen­ciát, ahol az idén bevezetett új intézkedésekről, a gazda­sági szabályozás változásairól, a műszaki szabályozás to­vábbfejlesztéséről lesz szó. Lengyel—magvar textilkonferenciát rendeznek Buda­pesten a MTESZ Anker közi székházában november 27-én és 28-án. A konferencia főtémája: korszerű textilkészítési és termelésirányítási rendszerek. A lengyel előadások az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeivel foglal­koznak, új, energiatakarékos technológiákat ismertetnek. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből A genfi csúcstalálkozó után — bár látszólag nem sok minden változott — már más a világpolitikai légkör, mint korábban volt. Remélhetően tükrözi ezt majd a követ­kező napok eseményei is, melyek között akad olyan, amely közvetlen kapcsolatban áll a szovjet—amerikai tárgyalásokkal. Hétfő: Az európai közösségek rendkívüli külügyminisz­teri tanácsülést tartanak Brüsszelben, hogy megvitassák a Genf után kialakult új helyzetet. A dolog érdekessége, hogy ugyanezek a miniszterek szombaton újra a belga fővárosba utaznak, immár a soron következő, rendes ta­nácsülésre. Kedd: Ismét találkoznak a KNDK és Dél-Korea Vörös­kereszt-szervezeteinek képviselői. A Szöulban tartandó tárgyalásokon megvitatják a további családlátogatások és más humanitárius akciók ügyét. Szerda: Egy héttet Francois Mitterrand után Helmut Kohl is Londonba látogat. Az NSZK kancellárja Marga­ret Thatcher brit miniszterelnökkel a nyugat-európai or­szágok együttműködéséről, gazdasági és politikai kapcso­latairól tárgyal — no és természetesen Genf eseményeit is elemzik majd. Csütörtök: Radzsiv Gandhi ázsiai körutazása során Ja­pánba érkezik. Korábban járt már Indonéziában és Viet­namban is, így megfigyelhető a tendencia: a regionális politikában vezető szerepet játszó államokat járja sorra az indiai miniszterelnök, aki egyben az el nem kötelezet­tek mozgalmának soros elnöke is. Péntek: Kétnapos konferenciára Koppenhágába gyűl­nek össze az észak-európai országok parlamentjeinek képviselői. A tanácskozáson az atomfegyvermentes öve­zet létrehozásáról lesz szó. A szocialista országok támo­gatják az ilyen irányú javaslatokat, a NATO viszont el­lenzi. Szombat: Ismét lejár a Golan-fennsíkon állomásozó ENSZ-erők mandátuma. A legutóbbi izraeli—szír össze­csapások fényében aligha kérdéses, hogy az ENSZ köz­gyűlése meghosszabbítja majd a többnemzetiségű csapa­tok küldetését. Vasárnap: A lengyel törvényhozás, a szejm megválaszt­ja az alkotmánybíróság tagjait, és ezzel többé-kevésbé véget ér az őszi személycserék sorozata. Az alkotmány- bíróság a jövőben őrködni fog a törvényeknek és a kor­mányzati intézkedéseknek az alkotmány betűihez és szel­leméhez való hűsége fölött.

Next

/
Thumbnails
Contents