Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA J XXXV. évfolyam, 276. szám ARA: 1,80 Ft 1985. november 25., hétfő Mai számunkból PILLANTÁS A HÉTRE (2. old.) BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK (3. old.) V ÓN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) SIKEREK .EMLÉKEZETES VÉGHAJRÁKKAL A DUNA PAKSNÁL (5. old.) (4. old.) Megyei népfronttanácskozás Nőtt a népfrontmozgalom politikai súlya, társadalmi tekintélye Szombaton délelőtt ünnepélyes külsőségek között, a Himnusz hangjaival kezdődött meg ;a megyei népfront­értekezlet, melynek feladata az elmúlt öt év munkájának értékelése, az új népfrontbizottság jés \a tisztségviselők megválasztása, és a népfront kongresszus Tolna megyei résztvevőinek kijelölése. A megjelenteket dr. Hegedűs János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, a HNF ^negyei bizott­sága közjogi munkabizottságának vezetője köszöntötte le­vezető elnökként. Az elnökségben foglalt helyet iS. Hege­dűs László, a HNF Országos Tanácsa alelnöke, Péter Szigf­rid, a megyei pártbizottság első titkára, K. Papp József nyugalmazott első/titkár, Császár'.József, a‘megyei tanács elnöke, Horváth József, iaz ISZMT vezető titkára, Kiss Magdolna, /a megyei 'KISZ-bizottság első titkára és fnás közéleti személyiségek. Az értekezleten részt vettek a te­rületi gyűléseken /megválasztott megyei .népfrontbizottsági tagok, .a társszervek képviselői, az országgyűlési képvise­lők és (a meghívott vendégek. Szóbeli kiegészítő Varjas János, a HNF me­gyei bizottságának titkára szóbeli kiegészítője elején Lapunk aznapi vezércikkéhez kapcsolódott. A Genfi nyi­tány című írásból idézte: a genii találkozó eredményei visszaadják a reményt, hogy továbbra is békében dolgoz­hatunk és élhetünk. A nép- frontmozgalomban dolgozók számára ez azért is jelentős, mert 50 évvel ezelőtt a nép­frontmozgalmat is a háború réme keltette életre, a Kom­munista Internacionálé VII. kongresszusáh. Ezt követően szólt a mozgalom további fejlődéséről, majd az idei po­litikai eseményekről, részle­tesebben a megyei népfront­értekezletet megelőző falu­gyűlések tapasztalatairól. A népfrontmozgalomnak a demokrácia fejlesztésére irá­nyuló szándékát mutatja az is, hogy a testületi tagok kétharmadát a városi nép­frontértekezleteken közvetle­nül választották meg. A népfrontba tömörült politi­kai, társadalmi szervek, szer­vezetek, egyesületek pedig delegált képviselőiket veze­tőségi szinten választották meg. A körzetekben összesen több mint 300, a községekben közel 1600, a városokban 230 bizottsági tagot választottak. A testületekben a pártonkí- vüliek aránya meghaladja a hatvan százalékot, a nőké negyven százalék, 350-en harminc éven aluli fiatalok, a bizottsági tagok 35 százalé­ka fizikai dolgozó. Képvise­letet kaptak a nemzetisé­gek, a testületek tagsága kö­zött megtalálhatók egyházi személyek. A szóbeli kiegé­szítés további részében szó volt a gazdasági, társadalmi fejlődés néhány fontosabb problémájáról, majd a nép­frontmozgalom előtt álló fel­adatokról. Az eredmények­ben benne van a választott testületek, munkabizottsági tagok, áldozatos munkát vál­laló aktivisták felelősséggel végzett munkája — hangsú­lyozta a HNF megyei bizott­ságának titkára, majd köszö­netét mondott eddigi tevé­kenységükért. A beszámoló A megyei népfrontbizott­ság és a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját az ér­tekezlet résztvevői írásban megkapták. Most csak az anyag néhány fontosabb té­májának kiemelésére van módunk. Bevezetőben elem­zik azt a gazdasági, társa­dalmi, politikai közeget, amelyben a megyei nép­frontbizottság öt évig dol­gozott. Elemzik azokat a té­mákat, amelyek a népfront munkájára hatással voltak, majd annak kifejtése követ­kezik, hogy a népfront mind­ezekre milyen hatást tudott gyakorolni, sajátos mozgalmi eszközeivel. A népfront VII. kongresz- szusa állásfoglalásának vég­rehajtása során arra töre­kedtek, hogy erősítsék azok­nak a közös feladatoknak a végrehajtását, amelyek a munkásosztály vezető szere­pének érvényesítését, a szo­cialista nemzeti egység erő­sítését szolgálják. A nép- frontbizottságok foglalkoztak a dolgozók különböző réte­geinek fejlesztésével, a nő­politikával, az ifjúság sajá­tos gondjaival, a nyugdíja­sok és általában az öregek problémáival. A népfrontbi­zottságok támogatták a nem­zetiségi lakosság hagyomány- őrző munkáját, és figyelmet fordítottak az egyházpoliti­kára. Sokat tett a népfront a szocialista demokrácia erősítéséért, például a köz­jogi munkabizottság tevé­kenységén keresztül, a jog­Varjas János szóbeli ki­egészítőjét mondja propaganda terén, a lakóbi­zottságok tevékenységének támogatásával, az ország- gyűlési és tanácstagi válasz­tások előkészítése és lebo­nyolítása során. Elmélyült az együttműködés a tanácsok­kal, például a tanácstagok­kal való kapcsolat révén. A lakossági észrevételekről, közérdekű javaslatokról részletes ütemtervek készül­tek, amelyeknek megvalósu­lásáról folyamatosan tájé­koztatják a lakosságot. A népfrontbizottságok munkájában előtérbe került a gazdaságpolitikai tevé­kenység, meghatározó a párt gazdaságpolitikájának meg­ismertetése, a gazdasági helyzet reális értékelése. Ki­emelten foglalkoztak a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megismertetésével, majd végrehajtásával. Külön feje­zetet érdemelne a Lakossági társadalmi munka, és ebben a népfront szerepe, lehetne szólni részletesen a fásítás és a fogyasztók tanácsainak munkájáról is. A szocialista közgondolko­dás fejlesztésében jelentős eredményeket értek el. A rendezvények légköre nyílt, őszinte volt, a legeredmé­nyesebb eszmecserék a kis­csoportos fórumokon folytak. Az ideológiai, kulturális ne­velőmunkában feldolgozták — többek között — a gazda­ságpolitika elvi és gyakorla­ti kérdéseit, a negyven év fejlődésének országos és me­gyei tapasztalatait. Szól az anyag a szülői munkaközös­ségek szerepéről, feladatai­ról, az Olvasó nép mozga­lomról. Országos program a kistelepüléseken élők műve­lődési igényeinek jobb kielé­gítése, olvasókörök, művelő­dési kisközösségek megala­kítása. A népfront égisze alatt szervezik meg a megyei könyvheteket, a Kell a jő könyv olvasópályázatot. Je­lentős állomásához érkezett a honismereti mozgalom is. Ezeket és a többi közműve­lődési feladatot természete­sen csak a közművelődési intézményihálózattal való szoros együttműködésben le­het eredményesen elvégezni. Külön szólt a beszámoló a tömegsportmozgalom tenni­valóiról és a béke-, barátsá­gi és szolidaritási munkáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett Sarlós István Megyei küldöttértekezletek Közalkalmazottak Szakszervezete Szombaton Szekszárdon tartották a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének Tol­na megyei küldöttértekezle­tét, amelyen a nyolcvan megválasztott küldöttből het­venötén vettek részt, öten igazoltan maradtak távol. Egy érdekes adat: a küldöt­tek ötven százaléka nő volt. Főiskolát vagy egyetemet a küldöttek 51,6 százaléka végzett. Részt vett a küldöttgyűlés munkájában — és fel is szó­lalt — Kádas István, az ága­zati szíakszervezet központi vezetőségének nyugalmazott titkára, a központi vezetőség tagja, Rúzsa János, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Ribling Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese és Horváth Géza, az SZMT titkára. K. Balog János, a közal­kalmazotti megyei bizottság elnöke üdvözölte a munka­értekezlet résztvevőit, majd Csekei Gyula elnökletével folyt a munka. A megyei bi­zottság beszámolóját Bartos László, a bizottság titkára terjesztette a küldöttgyűlés elé. A beszámoló mélyreható alapossággal és részletekbe menően elemezte az elmúlt ciklusban folytatott tevé­kenységet. A megyei bizottság és az alapszervezetek munkájában alapvető volt a szakmapoli­tikai tevékenység. Az elmúlt ciklusban több jelentős vál­tozás történt a közigazgatás területén. Ezek közül is ki­emelkedett a járások meg­szűnése. Ezek a változások egyben a munka korszerűsítését is szolgálták, de természetes, hogy a legnagyobb gondot a személyi kérdések megoldása jelentette. Ez megnyugtatóan sikerült és ebben nem kis szerepe volt a szakszervezet­nek. A hivatali, adminisztrációs munlka egyszerűsítése, kor­szerűsítése érdekében több helyen hosszabb időre szóló intézkedési tervet dolgoztak ki. A megyei bizottság és az alapszervezetek jelentős ré­sze kezdeményezően lépett fel a különféle korszerűsíté­si akciókban, jelzéseiket, ja­vaslataikat eljuttatták a munkahelyi vezetőkhöz és mozgósították a szakszerve­zeti tagságot a jó kezdemé­nyezések támogatására. A korszerűbb munkát se­gíti — és ezt « szakszervezet, természetesen, támogatja — a számítógépes technika al­kalmazása a munkahelyeken. Az időigényes, manuális munkát jól kiválthatja, és a felszabaduló időt, munkaerőt más, hasznosabb feladatok (Folytatás a 3. oldalon.) A spanyol parlament el­nökének meghívására Sarlós István, az Országgyűlés elnö­kének vezetésével november 18-tól 23-ig magyar parla­menti küldöttség tett hivata­los látogatást Spanyolország­ban. A delegációt fogadta János Károly spanyol király. Sarlós István megbeszélést folytatott Peces-Barba Mar­tinezzel, a Spanyol Képvise­lőház elnökével, Carvajal Pérezzel, a szenátus elnöké­vel és a spanyol politikai élet töb más vezető szemé­lyiségével. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a két parlament törvényalkotó munkájáról és a választott testületek, valamint a bizott­ságok együttműködésének továbbfejlesztéséről. A magyar küldöttség meg­beszélést folytatott Andalúzia tartomány vezetőivel is. A delegáció szombaton hazaérkezett. Fogadására a repülőtéren megjelent Cser- venka Feremcné, az Ország- gyűlés alelnöke és Jósé Ma­ria Ullrich y Royas, Spanyol- ország nagykövete. Argentin békeküldöttség látogatása Befejezte egyhetes ma­gyarországi látogatását az argentin békeküldöttség, mely Aldo Tessiónak, az ar­gentin kormány béke- és le­szerelési ügyekért felelős ta­nácsadójának vezetésével is­merkedett hazánk társadal­mi életével, a magyar béke­mozgalom munkájával. A küldöttséget fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke és Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke. Az argentin vendé­gek az Országos Béketanács­nál megbeszélést folytattak Sebestyén Nándorné elnök­kel, a nemzetközi békemoz­galom feladatairól, az ar­gentin és magyar békemoz­galom közös fellépésének le­hetőségeiről, különös tekin­tettel a nemzetközi békeév programjára, valamint a koppenhágai béke-világ­kongresszus előkészítésére. A delegáció találkozott a magyar sajtó képviselőivel is. Aldo Tessio ellátogatott a Világgazdasági Kutatóinté­zetbe, a Joliofc Curie Sugár- biológiai és Sugáregészség­ügyi Kutatóintézetbe. Az ar­gentin küldöttség szombaton elutazott hazánkból. A népfrontértekezlet elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents