Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
1985. november S3. ^ÉPÜJSÁG 9 A heüotechnika, a napenergia hasznosításának segítségével lehetővé válik a Szovjetunió rádió- és televízióhálózatának bővítése — Közép-Ázsia és a Kaukázus nehezen megközelíthető vidékeinek bekapcsolásával. A Szovjet Tudományos Akadémia Joífe Műszaki-Fizikai Intézetének munkatársai fejlesztették ki a központi energiaellátást nem igénylő sivatagi és hegyvidéki átjátszóállomások villamosener- gia-ellátását biztosító berendezéseket. A napenergiát, mint az egyik folyamatosan megújuló energiaforrást, egyre szélesebb körben hasznosítják a Szovjetunióban. Az ország sok városában már több tucat lakó- és középület melegvíz-ellátását, fűtését és légkondicionálását biztosítják ilyen módon. A helio- tecbnika tömeges alkalmazása a háztartásokban, a mezőgazdaságban és a közüzemekben — közelítő számítások szerint — évente közel húszmillió tonnányi fűtőanyag megtakarítását teszi lehetővé. A Szovjetunióban folyamatban van az ötszáz watt teljesítményű, üzembiztos és egyszerűen üzemeltethető fo- togenerátorok kifejlesztése. Napjainkban már ötvennél több ilyen autonóm energia- termelő egység működik. Az intézetben kidolgoztak egy elveiben új eljárást a napenergia átalakítására, ahol is tükrök és lencsék segítségével fotóelemekre fókuszálják a napsugarakat. A tudósok lemondtak az ezekhez hagyományosan alkalmazott anyagról — a szilíciumról, és az arzénnak alumíniummal és galliummal alkotott vegyületeit használták fel új átalakítók kifejlesztéséhez. Ennek eredményeképpen az új fűtőelemek hatásfokát húsz százalékra sikerült megnövelni, és már bebizonyosodott, hogy lehetőség van annak további javítására is — akár negyvenöt százalékos hatásfok biztosítására is. Vietnam Bővülő teherhajóflotta A Vietnami Tengeri Szállítási Vállalatot az amerikai agresszió elleni harcok idején, 1965 májusában alapították. A cég nagy részt vállalt a déli front ellátásában. Segédmotoros vitorlás hajókkal, más kisebb-nagyobb vízi járművekkel dolgozott a vállalkozás, ily módon sok árut továbbított az ellenállók számára. Haiphong kikötőjének amerikai blokádja idején 1972—73-ban az itt dolgozók aknák ezreit tették ártalmatlanná és biztosították a bejutást mintegy ezer külföldi •hajó számára. A vállalat igazi felvirágzása a nemzeti újraegyesítéssel kezdődött meg. 1975- ben külföldi kölcsönök segítségével hajókat vásárolt a Tengeri Szállítási Vállalat. A használt és új hajók űrtartalma ezzel 270 ezer tonnára emelkedett. A flotta jó kihasználásával a kölcsönök 95 százalékát vissza tudták fizetni, 1985-re sikerült az adósságot teljesen letörlesz- teni. A vállalat három társaságból áll: a VOSCO-ból, — Vietnami Óceánhajózási Társaság —, a VITRANCHART- ból — szállítás és hajó'bérlet —, és a VINASHIP-ből — parti szállítások. A legnagyobb hajók 20 000 tonnásak. A flottában egyfedélzetű, valamint 2—3 fedélzetű, különböző árukat szállító speciális hajók is helyet kaiptak. Évente kétmillió tonna teherárut továbbítanak. A teherhajóflotta bővítésével egy időben sor került a kikötők nagyobbítására, modernizálására is. Északtól délig 17 kereskedelmi kikötő várja a hajókat. A kezelési teljesítmény évente 13—14 millió tonna. A legfontosabb tengeri közlekedési csomópontok Haiphong, Quang Ninh, Da Nang, Saigon. Nagy •kikötőkomplexum épül Vung Tanban. Fejlesztik a hajóépítő és -javító hálózatot is. Jelenleg 2000 tonnás vízi járműveket építenek a hazai hajógyárakban, és 15 ezer tonnások javítására képesek. • • Öreg ember nem vén ember öreg ember nem vén ember — ezt bizonyítja a 88 éves Paul Liebert, a Szakszervezeti Tanács öregsportoló csoportjának tagja. Évente rendszeresen részt vesz a berlini veterán sportolók versenyén. Fejlődő heliotechnika Fémből épített szigetek Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában üzemel az egyetlen olyan gyáróriás a Szovjetunióban, amely fémből épít szigeteket, vagyis állandó helyre telepített tengeri fúrótornyokat gyárt a kőolajiparnak. Nemcsak a kaszpi-tengeri kitermelést látja el ezekkel a szerkezetekkel, hanem a fekete- és balti-tengeri olajbányászokat is. Termékeinek egy részét exportálja. Az óriási acélkolosszust nagy átmérőjű csövekből szerelik össze. Teljes súlya több mint 2 ezer tonna, a magassága 110 méter. A blokkok szerelésében és a csövek gyártásában francia cégek vesznek részt, ők szállították a gyáróriás berendezéseit is. Az üzem építése még nem fejeződött be teljesen. A Ez a tengeri sziget — a gyár emblémája — kicsinyített formában illusztrálja a bakul üzem késztermékét. A támasztószerkezetet a bakuiak gyártják, a csaknem futballpá- lya nagyságú fedélzetet és a felépítményt Asztra- hányban készítik. tervezett kapacitásnak most még csak a felét érik el. Óriási területen folyik az építkezés, ebből 127 hektár a szárazföldön és 80 hektárnyi a tengeren van. Miért oly fontos egy ilyen üzem a szovjet gazdaságnak és miért éppen Bakuban építették? Nem véletlenül, hiszen a bakui olajmunkások a Szovjetunióban elsőként — még 1923-ban — kezdték el a tengerfenéken húzódó olaj lelőhelyek feltárását, és ez a munka ma is sikerrel folytatódik. A fúrótornyokkal mind beljebb haladnak a tengeren, a fúrásokkal mind mélyebbre hatolnak. Éppén ezért a bonyolult problémák megoldásához a modern követelményeknek megfelelő műszaki bázisra van szükség. A Bakuban készülő fúrótornyokat felhasználják a Fekete-tengeren, Szahalin partjain, a Balti- és a Barents-tengerek mentén folyó kőolaj- és földgázkutatásoknál és -feltárásánál is. A holnap •Az emberiség egyik legégetőbb problémája az energia. Ez a záloga annak, hogy •a jövőben mindenki számára elegendő élelem, ruhanemű, különféle iparcikk, megfelelő kényelem (fűtés, légkondicionálás, víztisztítás, közlekedés) biztosítható legyen, és hogy a munka súlyosabb részét egyre inkább a gépekre bízzuk. Az emberiség jelenlegi energiafogyasztásának nagy részét még ma is a fosszilis eredetű energiahordozókkal (szén, olaj) fedezik, amelyekből tekintélyes tartalékaink vannak, de nem bízhatjuk magunkat rájuk egy évszázadnál hosszabb ideig. Ugyanakkor >a kőolajból nyert benzin gőzei és a korom máris elérték a nemkívánatos szintet a nagyvárosokban, tehát ennek az energiafelhasználásnak a további fokozását már csak ezért is el kellene kerülni. Az atommaghasadás nagymértékű ipari energiatermelésre való felhasználása alig több, mint két évtizedre tekint vissza. Most még csaknem kizárólag az uránium- oxidban gazdag érceket használják. Az ilyen gazdag ércek készletét azonban a jelenlegi ütemű energiafelhasználás kb. egy évszázad alatt felemésztené. Szegényebb uránércekben vigasz- talóan tekintélyes készletekről tudunk, s bár az urán kinyerése sokba kerül, még akkor is elég lesz, ha a Föld lakóinak a száma eléri a 7 mdlliárdot (és akkor sem fogyaszt egy ember többet, mint most). Nyilvánvaló, ha az urán kinyerésének költségei megtöbbszöröződnek, más módszerek is versenyképesek lehetnek az energiatermelésenergiája? ben, főleg, ha egyéb előnyökkel is járnák. Termonukleáris fúzió A jövő egyik nagy lehetőségeket rejtő módszere a termonukleáris fúzióra épülő energiatermelés. A fúziós energiatermelés azt az energiát kívánja hasznosítani, amely a könnyű atommagok, például a deutérium és tríci- um összeépülésekor szabadul fel. A jelenlegi atommaghasadással működő energiatermeléssel szemben (az atom- maghasadás lényegében spontán folyamat) az össze- épülésnek, a fúziónák rendkívüli körülmények szükségesek. Valójában ezeknek a •rendkívüli körülményeknek a biztosítása jelenti a fúziós reaktorok megvalósításáért folytatott műszaki és tudományos küzdelemben az akadályokat, az itt felmerülő nehézségekben rejlik annak oka, hogy még mindig nem jutott célhoz az immár csaknem 40 éve folytatott intenzív kutatómunka. A probléma lényege annak elérése, hogy a szóban forgó atommagok annyira megközelítsék egymást, hogy a vonzó magerők az így született képződményt már együtt tudják tartani. Ez azt jelenti, hogy az atommagok által hordozott pozitív elektromos töltés keltette taszítást előbb •le kell győzni. Ez akkor érhető el, ha az atommagok egymáshoz viszonyított mozgásának az energiája nagyobb, mint a köztük lévő taszítás. Kézenfekvő, hogy tömeges gyorsítást akkor érhetünk el, ha az üzemanyagot (a deutérium és trícium gázkeveréket) valahogy igen magas hőmérsékletre fűtjük. A fűtés kérdése a fúziós kutatás egyik igen fontos problémája. Forró plazma A Nap belsejében, ahol az energia termelése fúzióval történik, mintegy 16 millió fok van. Sokkal ritkább közegben és sokkal kisebb tartályban számottevő összeépít lés előidézése sokkal magasabb hőmérsékletet igényel. A fűtés céljára szinte önként adódik a gondolat, hogy gázkisütést alkalmazzunk, egyrészt azért, mert már régóta ismert, hogy a gázkisülésnek a hőmérséklete igen magas, másrészt mert a hőmérséklet emelésével az üzemanyag az elektromosan semleges atomi állapotból csupasz atommagok és függetlenné vált elektronok keverékévé alakul át. Az ilyen anyagot plazmának nevezzük. i A plazma — túlnyomó részben — elektromos töltéshordozó részecskékből áll. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a felgyorsult részecskék az edény falához jussanak, itt ugyanis a betáplált energiát az edény falának atommagjain fékeződve, röntgensugárzás formájában leadják, másrészt a falból szennyező anyagokat váltanak ka, ami •ismét a fűtés hatásfokát rontja. A célt, a plazmának és az edény falának elhatárolását, megfelelően kialakított mágneses erőtér alkalmazásával lehet elérni. Az elektromos töltés mozgása: áram. Az áram és a mágneses tér kölcsönhat, ennek eredménye, hogy a töltés megváltoztatja sebességét, a sebességváltozás a sebességre és a mágneses térerősségre egyaránt merőleges. Ha egy henger alakú edényt tekercsekkel veszünk körül, amelyekbe áramot A légtér tisztításának új módszerei A Litván Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének tudósai a szennyezett légkör tisztításához mesterséges esőt javasolnak, amely a felhőkbe juttatott különleges reagensek hatására hull alá. A litván fizikusok meteorológiai rakéták segítségével már sok száz ilyen kísérletet végeztek. Olyan problémákat is megoldanak, mint a felhők szennyeződésének matematikai modellezése és hosszú távra szóló előrejelzése, tanulmányozzák a légkör öntisztulásának mechanizmusát, kidolgozzák a légkörbe jutó különböző anyagok koncentrációjának mérési módszereit. A vizsgálatokat olyan készülék segítségével mérik, amellyel a földről tudják ellenőrizni a városok levegőjének a tisztaságát. A hordozható készülék gyakorlatilag pillanatok alatt meghatározza a légkörbe kerülő anyag összetételét és koncentrációját. A Szovjetunióban a tudósok javaslatait felhasználják a gépkocsiforgalom meghatározásánál és a városi főútvonalak korszerűsítésénél. Az ipar és a közlekedési eszközök gyors fejlődése ellenére Litvánia városaiban jelentősen csökkent a légkör szennyeződése. bocsátunk, elérhető, hogy a mágneses tér a henger belsejében tengelyirányú legyen. A henger belsejéből a fal felé tartó részecske a mágneses tér hatására eltérül, ismét a henger belseje felé. Így a hengerpalást szigetelése lényegében megoldható. Az ily .módon létrehozott tartály a mágneses palack, a mágneses csapda vagy tükörcsapda. A fúziós kísérletekben használt egyes berendezések lényegében a mágneses csapdák különféle rafinált kiképzésében, és az alkalmazott fűtési mechanizmusokban térnek el egymástól. De hogy állunk a fúziós energiatermelés alapanyagaival? A leghamarabb megvalósítható fúziós reaktor üzemanyaga a deutérium (D) és a trícium (IT) keveréke. A deutérium nehézvíz formájában a természeti vizekben előfordul minden hatezredik vízmolekulában, ami súly szerint kb 1:50 000 gyakoriságnak felel meg. De induláskor nem a D határozza meg a készleteket, hanem a T-készlet, s mivel ez bomlik, azt az elemet kell néznünk, amelyből előállítható. Ez pedig a lithium, amelyből jelentősek a készletek. A tudományos kutatás lépéseit, eredményeinek időbeli megvalósulását nagyon nehéz előre megbecsülni. Mégis elég egyöntetű a tudósok véleménye abban, hogy az ezredforduló táján számolni lehet a fúziós reaktorokban termelt energiával. Világszerte folynak a kutatások, az USA-ban éppúgy, mint a Szovjetunióban, a nyugat-európai országokban éppúgy, mint Japánban. A világ energiaéhsége pedig rendkívül ösztönzi az ezirányú kutatásokat, amint ez látható volt az e témakörben rendezett budapesti nemzetközi kongresszuson. összeillesztik a nagy átmérőjű csöveket j Francia és szovjet szakemberek a blokkokat szerelik
