Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

2 KÉPÚJSÁG 1985. november 23. A csúcstalálkozó világvisszoangia (Folytatás az 1. oldalról) Egyesült Államokban kívá­nom üdvözölni Gorbacsov urat, és elfogadtam meghí­vását arra, hogy a rá követ­kező évben Moszkvába lá­togassak. Nem állíthatom, hogy az olyan alapvető kér­dések terén, mint az ideoló­gia vagy a nemzetközi kér­dések, egyetértettünk volna. De jobban megértjük most egymást, s ez a béke kul­csa” — mondotta az elnök, aki különösen a négyszem­közti megbeszéléseket emel­te ki. Bár Reagan abból indult ki, hogy az Egyesült Álla­moknak „továbbra sem le­hetnek illúziói a Szovjetunió iránt”, azt is kijelentette, hogy noha a két ország kö­zötti verseny fennmarad, biztosítani kell, hogy az bé­kés maradjon. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „ma ismét erős” és ez adja meg a lehetőséget arra, hogy „magabiztosan tárgyaljon, és ügyeljen ar­ra, hogy a szabadság és a béke előmozdítására egyetlen lehetőséget se hagyjanak ki”. A tárgyalások eredménye­it Reagan a következőkben összegezte: — Lökést adtak a nukleáris fegyverek korlá­tozásáról folytatott tárgyalá­soknak. Közölte: a két fél arra utasította a tárgyaló küldöttségeket, hogy gyorsít­sák meg a munkát. Közölte, hogy kifejtette az amerikai álláspontot az úgy­nevezett hadászati védelmi kezdeményezésről. Utalt arra, hogy kifejtette az amerikai álláspontot az úgynevezett regionális kérdé­sek és az emberi jogok kér­désében is. Előbbiről azt mondotta, hogy „világosan kifejtette, kivel rokonszenvez az Egyesült Államok, az utóbbiról pedig, hogy az „nem elvont erkölcsi kérdés”. „Sok kérdésben álláspontunk to­vábbra is távol áll egymás­tól, ahogy erre számítani is lehetett. De számos kérdésben megállapodásra jutottunk” — jelentette ki Reagan. A meg­állapodások sorából kiemelte azt, hogy folytatják a csúcs- találkozókat. Reagan mélta- tólag szólt a Genfben aláírt kulturális megállapodásról, kiemelve, hogy növelni fog­ják a széles körű kapcsolato­kat az emberek közötti terü­leten, így például a diákok, a tanárok, a fiatalok cseréjét. Szólt a New York-i szovjet és a kijevi amerikai konzulá­tus felállításáról, illetve a csendes-óceáni légtér bizton­ságáról — Japánnal együtt — létrejött megegyezésről, és kö­zölte: a két fél együttesen kívánja előmozdítani a fúziós energia felhasználásának ku­tatására irányuló nemzetközi együttműködést. Az elnök azt mondotta, hogy bár az Egyesült Álla- mök a világ különböző tájain „továbbra is támogatni fogja azokat, akik „a szabadságért” harcolnak, megállapodás jött létre, hogy növelik a két­oldalú megbeszéléseket a regionális konfliktusokról, a politikai megoldások lehető­ségéről. Kifejtettem Gorbacsov úr­nak, hogy csökkentenünk kell a közöttünk fennálló bizal­matlanságot és a gyanakvást, ha csökkenteni akarjuk a fegyverzetet. Ehhez tettekre, nem csupán szavakra van szükség. Azt hiszem, egyetér­tett ebben velem. Hogy hova jutunk innen? A kapcsolatok megjavítására irányuló óha­junk erős. Készek vagyunk arra, hogy lépésről lépésre haladjunk előre. Nem aka­runk hamis békét vagy gyenge békét. Az amerikai politikusok egyébként máris megkezdték a csúcstalálkozó értelmezését, — ki-ki saját ízlésének meg­felelően. Caspar Weinberger hadügyminiszter például ha­ladéktalanul nyilatkozatban fejezte ki megelégedését afe­lett, hogy az Egyesült Álla­mok folytatja majd az űr­fegyverkezési program végre­hajtását. * A Rudé Právo genfi külön- tudósítójának kommentárja elsőrendű fontoságú világpo­litikai eseményként méltatta a genfi tárgyalásokat. Mint megállapította, a csúcstalál­kozó hozzájárul a párbeszéd felújításához, márpedig ez javítja a béke esélyeit. „Ter­mészetesen a jövő mutatja majd meg, hogy az Egyesült Államok kihasználja-e a kí­nálkozó lehetőségeket, és hajlandó-e a közös nyilatko­zat szavait tettekkel kitölte­ni” — írja. * A Trybuna Ludumak, a LEMP lapjának kiküldött tu­dósítója kommentárjában megállapítja, hogy Genfben igazi párbeszéd volt, amely­re a szocialista országokkal együtt régóta törekedett a Szovjetunió — egyoldalú ka­tonai lépésekkel és fontos leszerelési javaslatokkal. * A történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani — állapította meg a Narodna Armija, a bolgár hadsereg napilapja pénteken Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozóját elemző kommentárjában. Az elem­zésben hangot adtak annak a reménynek, hogy az év eseményét jelentő genfi ta­lálkozó után konkrét tettek következnek, és nemcsak a Szovjetunió részéről. * Bátorítónak és pozitívnak nevezte a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozó eredményeit Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának pénteki ülésén. Beszédében Honeoker rá­mutatott, hogy Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan számos kérdésben továbbra is fennálló véleménykülönb­ség ellenére egy sor kérdés­ben egyetértésre jutott. Ázt senki sem várhatta, hogy az első találkozón rögtön vala­mennyi problémát megold­ják. Azt azonban kétségkí­vül megállapíthatjuk, hogy az alapvető kérdés — a fegy­verkezési hajsza megállítása, s a világűrre történő kiter­jesztésének megakadályozása — megoldásának feltételei (kedvezőbbé váltak, hangsú­lyozta az NSZEP KB főtit­kára. * A kubai rádió és televízió csütörtöki híradásai részle­tesen beszámoltak a genfi szovjet—amerikai nyilatko­zatról és Mihail Gorbacsov sajtóértekezletének latin­amerikai problémákkal fog­lalkozó megállapításairól. * „Nem sok és nem kevés” című első oldalas genfi tu­dósításában a belgárdi Bor­ba pénteki számában meg­állapította, hogy Gorbacsov és Reagan találkozója lénye­gében a várakozásnak meg­felelő eredményeket hozta. „Kezdetnek elegendő” című beszámolójában a Politika úgy véli, hogy a legmaga­sabb szintű szovjet—ameri­kai párbeszéd felújítása már egymagában is biztató. Genf megteremtette a további tár­gyalások alapjait. * A kínai hírügynökség pén­teken arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Ronald Rea­gan és Mihail Gorbacsov a kétnapos genfi csúcstalálko­zón nem ért el lényegi meg­állapodást fegyverzetkorlá­tozási, illetve regionális kér­désekben. Ám a felek egyet­értettek abban, hogy kapcso­lataik és az egész nemzet­közi helyzet megjavítására van szükség. Az Üj Kína megjegyezte, hogy a nyilat­kozat nem érinti a Reagan- féle űrhadviselési progra­mot, s arról sem szól, tart­ja-e majd magát a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok az 1972-es SALT—I szerződéshez. * A francia sajtó a csúcs mérlegének megvonásakor általában azt hangsúlyozta, hogy a konkrét eredmény kevés, de a két nagyhata­lom újra ígéretes párbeszé­det kezdett. A jobboldali Le Figaro fő­címe jól fejezi ki a legtöbb polgári lap mondanivalóját: „Reagan—Gorbacsov: szívé­lyes egyet nem értés”. A lap így összegezte véleményét: „Az amerikai—szovjet pár­beszéd, amely hat évig gya­korlatilag szünetelt, újrakez­dődött és intézményesedéit. Ez a legkézzelfoghatóbb eredménye a genfi csúcsta­lálkozónak.” A baloldali Libénation és a gazdasági körök lapja, a Les Echos egyaránt a külön álláspontok fennmaradását hangsúlyozta. A kommunista L’Humanité szerint „a genfi csúcs ered­ményei nagyon is értékelhe­tőek. Lényegében kedvező feltételeket teremtettek a párbeszédhez és az enyhülé­si folyamathoz...” Ünnepi munkásgyűlés a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében Egyhetes rendezvénysorozat A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységénék kollektívája egyhetes rendezvénysorozat­tal emlékezik meg a meg­alakulás 15. évfordulójáról. A rendezvénysorozatot tegnap délelőtt Lőrinczi Attila, a Láng Gépgyár vezérigazgató­ja nyitotta meg a városi mű­velődési házban, délelőtt tíz órakor ezzel egy időben kiál­lítás nyílt a művelődési ház­ban, melyben a dombóváriak­nak mutatkozik be a mun­káskollektíva. A délelőtt fo­lyamán filmvetítés is fogadta az érdeklődőket, mely a törzsgyárról és a gyáregység­ről adott információkat. Ugyanennek a napnak a programjában szerepelt dél­után két órakor az ünnepi munkásgyűlés is, ahol Bilek Sándor gyáregységvezető mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi gyűlésen részt vett Cserép Imre, a városi párt- bizottság első titkára, Csillag László, a városi tanács elnök- helyettese, valamint Gróf Károly, a gyáregység alapító tagja, és egykori vezetője is. A gyáregység 53 alapító tag­ját, akik a megalakulás óta itt dolgoznak, emléklappal jutalmazták, és többen kitün­tetést és emléktárgyat kaptak. Az ünnepi munkásgyűlést üzemlátogatás követte. A ma délelőtti, szombati programban ismét a művelő­dési házba invitálták a ren­dezők a gépgyáriak gyerme­keit, akiknek játszódélelőttöt szerveznek. Délután három órakor a felnőtteket várja az a program, melyen időszerű gazdasági kérdésekről esik szó. A szerda a sporté, mert november 27-én barátságos labdarúgó-mérkőzést tekint­hetnek meg az érdeklődők. Majd a következő napon a „Kit mi érdekel?” címmel megrendezendő gyakorlati bemutató szerepel a rendez­vénynaptárban. Az egyhetes rendezvényso­rozatot november 29-én, pén­teken este családi esttel zár­ják majd Dombóváron. PANORÁMA Befejeződött az elméleti konferencia MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken Prágából hazaérkezett Moszkvába. A repülőtéren Mihail Gorbacsovot Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke és Nyikolaj RizskoV, a Minisz­tertanács elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai fogadták. BERLIN December első felében a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában, Ber­linben tartja soron követke­ző ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. BUDAPEST A Minisztertanács Vajda Györgyöt művelődési minisz­terhelyettessé nevezte ki. BUKAREST Pénteken Bukarestbe ér­kezett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke, aki Nicolae Ceausescu, az RiKP főtitkára, az RSZK el­nöke meghívására munkalá­togatást tesz Romániában. A lengyel vezető ünnepélyes fogadtatása után megkezdőd­tek a magas szintű tárgyalá­sok. ATAMI A szervezeti szabályzat részleges módosításáról kez­dődött vita pénteken a Ja­pán Kommunista Párt Ata- miban folyó XVII. kongresz- szusán. A tervezett módosítá­sokkal foglalkozó referátu­mot Icsikava Soicsi, a JKP KB elnökségének tagja ter­jesztette elő. BAGDAD Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet V. B. elnöke csütörtökön tanácsadóival tárgyalt Bag­dadban, egyebek között ar­ról, hogy miként védjék meg a szervezet parancsnokságát az izraeli légitámadásoktól. SANTIAGO Több százezren tüntettek pénteken a chilei fővárosban a Pinochet-rendszer ellen, a demokrácia visszatérését kö­vetelve. Sok tüntetőt letar­tóztattak. Megfigyelők sze­rint ez volt az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes megmozdulása. WASHINGTON Az Egyesült Államok ener­giaügyi minisztériuma jóvá­hagyta amerikai cégek több olyan kérését, amelyek nuk­leáris technológia Kínának való eladására vonatkoznak — jelentették szerdán hiva­talos washingtoni források. Ennek ellenére a konkrét üz­letkötésekkel mindaddig vár­ni kell, amíg december 10- én életbe nem lép a két or­szág által a nukleáris téren történő együttműködés cél­jából kötött szerződés. AUCKLAND Tíz-tíz év börtönbüntetés­re ítélte pénteken egy új- zélandi bírsóág a francia ka­tonai titkosszolgálatnak azt a két tisztjét, akik közremű­ködtek az Greenpeace béke­mozgalom Rainbow Warrior nevű hajójának elsüllyeszté­sében. A szekcióvezetők beszámo­lójával fejeződött be pénte­ken a pártdemokrácia hely­zetét és fejlesztésének felada­tait megvitató kétnapos or­szágos elméleti tanácskozás. Az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztálya, agi- tációs és propaganda osztálya, valamint politikai főiskolája közös konferenciáján — Né­meth Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének csütör­töki vitaindító előadását kö­vetően — húsz korreferátum hangzott el és harmincnyol­cán mondták el a csoport­üléseken véleményüket, ta­pasztalataikat a párt életével kapcsolatos kérdésekről. A pártdemokrácia fejlődé­sének történelmi tanulságait elemző szekció munkájáról Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tájékoztatta a ple­náris ülés résztvevőit. A vi­tában felszólalók a párt belső életének egészét, a politikai mechanizmus minden fontos vonását érintették. A véle­ménycsere nem korlátozódott csupán a történelmi kérdések vizsgálatára, de hangsúlyoz­ták, hogy a mai elvek helyes értelmezéséhez szükség van a történelmi folyamatok tanul­ságainak megfelelő hasznosí­tására, átgondolására. A pártdemokrácia és a szo­cialista demokrácia közötti összefüggéseket vizsgáló szek­ció munkájáról Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője számolt be. Mint kiemelte: a tartalmas, nyílt, konstruktív vitában több tapasztalt alap­szervezeti párttitkár beszélt a pártdemokrácia gyakorlatáról, problémáiról. Sok szó esett arról, hogy a párt vezető sze­Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken este az Or­szágházban fogadást adott az európai kulturális fórum résztvevőinek tiszteletére, Jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kö- peczi Béla művelődési és Várkonyi Péter külügymi­niszter. A delegátusoknak az európai szellemi, művészeti élet kiválóságainak társasá­gában részt vett a fo­gadáson a hazai állami, társadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő kép­viselője, s ott volt a buda­repének érvényesülése elkép­zelhetetlen a pártdemokrácia fejlesztése nélkül. Gyakorlati pártmunkások vitatták meg a párt működé­sének, a pártdemokrácia ér­vényesülésének helyzetét. A csoportban kialakult véle­ménycserét Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezető­je foglalta össze. A szekció sokoldalúan vitatta meg az alapszervezeti, a testületi, a kádermunka, a pártépítés de­mokratizmusát, a párt mun­kamódszerét, a párton belüli vita, kritika és önkritika kér­déseit. Azonos vélemény alakult ki arról, hogy a párton belüli demokrácia és demokratiz­mus színvonala sem relatív, sem abszolút értelemben nem marad el a társadalmi élet különböző területeit átható demokráciától és demokra­tizmustól. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője mondott zárszót a tanácskozás befeje­zéseként. Hangsúlyozta, hogy a jelenlévő pártmunkások­nak, elméleti szakemberek­nek, a marxizmus—leniniz- mus oktatóinak, illetve a tö­megkommunikációs intézmé­nyek vezetőinek mostani munkájában szerencsésen ta­lálkozott az elmélet és a gya­korlat. A párt életében e té­mában első ízben megrende­zett tanácskozás nem zárul le, hiszen a szocialista de­mokrácia szélesítése a párt történelmi programja. Az országos tanácskozáson elhangzottakról a Kossuth Könyvkiadó összefoglaló kö­tetet ad ki. pesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője is. A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a résztvevőket, s hangsúlyozta: a magyar nép nagy megtiszteltetésnek te­kinti, hogy az elmúlt hat hét során Budapest vendégül láthatta az európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamatban résztvevő 35 ál­lam képviselőit, kiemelkedő kulturális személyiségeit. — Örömei tölt el bennün­ket — hangoztatta —, hogy a kulturális fórum hasznos véleménycserét folytatott az elmúlt hetekben. A nyílt és őszinte eszmecserék során az egymást összekötő és nem az elválasztó elemek erősödtek meg. Losonczi Pál fogadta a kulturális fórum résztvevőit Taubel György (balról) és Császár József átvágja a nem­zetiszínű szalagot Útavatás Felsőnyéken Évtizedek óta vártak a felsőnyéfeiék arra a napra, amikor átadják a Felsőnyé­ket és Szabadhídvéget össze­kötő négy kilométeres utat. amelynek a Tolna megyei szakasza 2,3 kilométer. Teg­nap ünnepélyes keretek kö­zött végre átadhatták azt a fontos szakaszt, amely a fe­lére csökkenti a Siófokra vezető út hosszát, könnyeb­ben, egyszerűbben megköze­líthető Székesfehérvár, Veszprém, Budapest, s nem ér véget az út Felsőnyéken. Az út avatásán részt vett Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Császár József, me­gyei tanácselnök, valamint a Fejér Megyei Tanács elnöke. Taubel György. A tervet a közúti igazgatóság Allende szocialista brigádja készítet­te társadalmi munkában, a helyi tanács 1 millió 400 ezer forintot fordított az útépítés­re, s társadalmi munkát vál­laltak a község lakói is. Az út építésének költsége össze­sen 5 millió 730 ezer forint volt, a társadalmi munka ér­téke pedig 630 ezer forintot tett ki. A megyehatáron Cse- kei István tanácselnök mon­dott beszédét, majd Császár József és Taubel György át­vágta a nemzetiszínű szala­got. A két települést összekötő út a későbbiekben országos közút lesz, és a pécsi, vala­mint a veszprémi közúti igazgatóság kezelésébe kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents