Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-21 / 273. szám
2 íílÉPÜJSÁG 1985. november 21. A csúcstalálkozó második napja (Folytatás az 1. oldalról) közvetlenül megismertetheti álláspontját, pozitív tény. Az elmúlt években — amelyek során az amerikai fél aláásta a kétoldalú egyezmények legnagyobb részét — mindenesetre igen sok kérdés gyűlt fel, amelyek megoldása két nap alatt lehetetlen. A genfi csúcstalálkozó ezért kezdet, az első lépés, s mint ilyen, mindenképpen pozitív. Természetes — tette hozzá —, hogy eltérően közelítenek meg bizonyos kérdéseket. Leonyid Zamjatyin — a két fél megállapodásainak megfelelően — kitért az olyan kérdések elől, hogy várhatók-e megállapodások a csúcstalálkozón, csak annyi L mondott, hogy: nagyon szeretnénk kompromisszumokat. Arra a kérdésre, sikernek tekinti-e a Szovjetunió a találkozót akkor is, ha Reagan elnök kitart „hadászati védelmi kezdeményezése” mellett, Leonyid Zamjatyin igennel válaszolt, megismételve álláspontját, hogy a találkozó, a részletes eszmecsere ténye mindenképpen üdvözlendő. Arra a kérdésre, hogy mi Mihail Gorbacsov álláspontja egy Washingtonba szóló meghívásra kapcsolatban, a szóvivő azt felelte, hogy majd az illetékes ad választ. Az Afganisztánra vinatkozó kérdésekkel kapcsolatban a szovjet szóvivő hangoztatta: a Szovjetunió a helyzet békés, tárgyalásos rendezésének híve, s e tárgyalások — az ENSZ főtitkárának védnöksége alatt — jelenleg is folynak. A Szovjetunió korlátozott katonai segítséget nyújt az ellenforradalmárok által támadott törvényes afgán kormánynak, és igen jelentős gazdasági segítséget is ad: élelmiszert, sőt, ivóvizet szállít az országba, amelynek vizét is mérgezik a kívülről, a pakisztáni határon át küldött bandák. A politikai rendezés, a szovjet csapatok kivonása akkor lehetséges, ha e határon nem veszélyeztetik majd Afganisztán törvényes kormányát. A behatóan folyó szovjet— amerikai tárgyalásokról várhatóan csak csütörtökön délelőtt tájékoztatnak majd a felek. Ez tűnt ki Larry Speakesnek, a Fehér Ház szóvivőjének szerda déli tájékoztatásából is. Az amerikai szóvivő nem tudott nyilatkozni arról, miAz egyik plenáris ülésen: jobbra a szovjet, balra az amerikai delegáció. (Telefotó) lyen időpontban és milyen keretek között tájékoztat az amerikai küldöttség. Megerősítette ugyanakkor, hogy Ronald Reagan csütörtökön 13 óra után, az eredeti tervnek megfelelően Brüsszelbe repül, hogy a NATO-szövet- ségeseket informálja genfi tárgyalásairól. * Szerdán Genfben Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan jelenlétében ünnepélyes keretek közt lerakták a Nemzetközi Vöröskereszt leendő genfi múzeumának alapkövét. A szervezetet Henri Dunant genfi polgár 1863-ban alapította. A jelképes alapkőbe három nyelvű — orosz, angol és francia — üzenetet tartalmazó kapszulát helyeztek. Az üzenetet aláírta Raisza Gorbacsova, Nancy Reagan és Ursula Furgler, a Svájci Államszövetség elnökének felesége. A genfi múzeum kiállítási anyaga — amelynek ösz- szeállításában a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetsége is tevékeny szerepet vállalt — a mozgalom történetét fogja bemutatni. Sajtóvélemények Uralkodó témája a szovjet sajtónak, így a szerdai moszkvai lapoknak is a kedden kezdődött Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó. Az újságok címoldalukon közük a négyszemközt, illetve kíséretük körében tárgyaló politikusak képét, ám a megbeszéléseken elhangzottakról a két fél közötti megállapodás értelmében egyelőre nem adnak érdemi tájékoztatást. Mint a Pravda tudósítói megállapítják, a megbeszélések idejére nem azért mondtak ki részleges hírzárlatot Genfben, mert meg akarják fosztani a közvéleményt a világszerte óriási érdeklődéssel várt találkozó híreitől. Egyszerűen arról van szó, hogy a szovjet és az amerikai vezető megbeszélésein szereplő témák nagyon komolyak, az álláspontok közelítése távolról sem egyszerű. így érthető, hogy a résztvevők mentesíteni kívánják magukat attól a tehertől, amely a világsajtóban tálalt „szenzációs hírekből”, különböző találgatásokból fakad. Ezért a vezető szovjet napilap, anélkül, hogy találgatásokba bocsátkozna, csupán annyit állapít meg az első nap tapasztalatait összegezve, hogy egy szovjet—amerikai kézfogás, bármilyen jelentős is legyen, önmagában azért még kevés. Az eredményességhez komoly erőfeszítésekre van szükség, elsősorban a ma legfontosabb kérdések megoldásában — a földi fegyverkezési hajsza megállításában, a világűr militarizálásának megakadályozásában, a népek közötti béke és eredményes együttműködés biztosításában. Szerdán Genfben Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan jelenlétében lerakták a Nemzetközi Vöröskereszt leendő múzeumának alapkövét. (Telefotó) Az amerikai hírközlési eszközök kedden igen nagy terjedelemben foglalkoztak a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóval, a két fél képviselői által elrendelt hírzárlat következtében azonban nem közölhettek érdemi értesüléseket, s a találgatások, előzetes kommentárok száma is csökkent. * A nagy televíziós hálózatok általában hétfő esti híradóik felét szentelték a genfi jelentéseknek, s főként azt emelték ki, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan nemcsak első négyszemközti megbeszélésén lépte túl jelentősen az előre meghatározott időt, hanem délután még külön megbeszélést is tartott. Ezt általában jó jelnek tekintették a tudósítók, idézve a két fél szóvivőinek szűkszavú kommentárjait is. Változatlanul az volt azonban a vélemény, hogy Genfben nem születhet nagyobb szabású megállapodás a leszerelési kérdésekről, mert a két fél álláspontja továbbra is jelentős mértékben eltér, mindenekelőtt az űrfegyverkezés tekintetében. A helyszíni tudósítások nagy teret szenteltek annak, hogy Mihail Gorbacsov fogadta a Jesse Jackson lelkész, amerikai polgárjogi vezető által vezetett küldöttséget Minden tudósítás megjegyezte, hogy Jackson eddig hiába kért hasonló találkozót Reagan elnöktől. Mai kommentárunk Elhalasztott ítélet A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, a családtagokon és hivatalból érintett személyeken kívül újságírók tucatjai is bejutottak a bíróság épületébe. Az izgalom, a felfokozott érdeklődés óka világos volt: az eredeti menetrend szerint tegnap kellett volna ítéletet hirdetni Manilában az óv eleje óta húzódó Aquino-perben. Amint azt a feltételes mód használata is jelzi, erre végül nem került sor. A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy egyelőre elhalasztja az ítélethozatalt. Vagyis továbbra is bizonytalan, mi lesz a sorsa a Fülöp-szigetek legnevesebb ellenzéki vezetője, Beniigno Aquino szenátor meggyilkolása kapcsán törvény elé állított 26 vádlottnak, köztük Fabian Ver tábornoknak, a hadsereg korábbi főparancsnokának. A bírósági indoklás szerint a halasztásra azért volt szükség, hogy alaposan kivizsgáljanak egy időközben benyújtott semmisségi keresetet, amely azt állította, hogy a tanúkihallgatások során nem mérlegeltek kellő súllyal minden rendelkezésre álló bizonyítékot, s hogy a testület célja a jelek szerint a vádlottak tisztára mosása. Valójában azonban sokkal valószínűbb, hogy a halasztás mögött tömény politikai megfontolások rejtőznek. Az Aquino-per, s a nyomában kirobbant elemi erejű tiltakozóhullám ugyanis napjainkig a távol-keleti állam egyik legsúlyosabb belpolitikai válságforrása, olyan probléma, amely akár hosszabb távon is meghatározhatja Marcos elnök jövőjét. Ha a tábornok és társai felmentése, vagy átlátszóan enyhe ítéletekkel való elmarasztalása mellett dönt (pontosabban, ha közvetett módon erre készteti az ítélkezni hivatott bírákat), azt kockáztatja, hogy újból beindul a tüntetések sorozata, s — ami pozíciója szempontjából legalább olyan fontos — magára vonhatja az Egyesült Államok neheztelését is. Hiszen a legfőbb szövetségesnek. Washingtonnak is az lenine az érdeke, hogy az elhúzódó válság ne robbantással fejeződjön be, mivel akkor veszélybe kerülne az amerikai támaszpontok biztonsága is Ha viszont az elnök enged a közvélemény követelésének, s nem áll útjába a komolyabb ítéleteknek, akkor azt kockáztatja, hogy ellene fordul a hadsereg felső vezetése. Érthető tehát, hogy a jelenlegi helyzetben az időhúzás, vagyis a halasztás bizonyult a legcélszerűbb kiútnak. Különösen, hogy Marcos, engedve a fokozódó belső és külső nyomásnak, nemrég bejelentette: a tervezettnél jóval korábban, 1966 januárjában elnökválasztásokat tartanak, amelyen újabb hat esztendővel szeretné meghosszabbít- tatni megbízatását. Márpedig a voksolásig hátralévő néhány hetes kampányidőszakban Marcos el akarja kerülni, hogy még az ítéletek tehertételét is viselnie kelljen. SZEGŐ GÁBOR Magyar-vietnami táviratváltás PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Népköztársaság kormánya sátrakból, takarókból, ruhaneműkből és gyógyászati segédeszközökből álló segélyszállítmányt küldött a természeti csapás által sújtott kolumbiai nép megsegítésére. * November 17—20. között Budapesten rendezte meg szemináriumát a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsa. A hazánkban első ízben tartott találkozón 15 országból érkezett 60 tekintélyes vallási vezető folytatott eszmecserét a keresztények és zsidók kapcsolatainak elméleti, teológiai és gyakorlati kérdéseiről, a béke megőrzésében való együttműködésük lehetőségeiről. PENJAN A gazdasági tárgyalások ötödik fordulóját bonyolították le szerdán Pan- mindzsonban, a koreai fegyverszüneti vonalon a Koreai NDK és Dél-Korea képviselői. A téma ezúttal is a gazdasági együttműködés, az árucsere, valamint a gazdasági együttműködési vegyes bizottság felállítása volt. A két országrész képviselői legközelebb január 22-én találkoznak. ÜJ-DELHI Üj-Delhiben szerdán megnyílt Nicaragua nagykövetsége. Halime Sirker nicara- guai nagykövet átnyújtotta megbízólevelét Zail Szingh indiai köztársasági elnöknek. TOKIO A Japán Kommunista Párt 17. kongresszusának második napján megkezdődött a vita a kongresszusi határozattervezetről, a központi bizottság beszámolójáról, valamint Mijamoto Kendzsinek, a JKP KB elnökének referátumáról. A határozattervezetet már korábban közzétették, míg a központi bizottsági jelentés és a referátum ismertetésére az izu- félszigeti Atami város párt- iskolájában folyó tanácskozás első napján került sor. FORT LAUDERDALE Egy szovjet teherszállító hajó kedden megmentette egy amerikai vitorlás ötfőnyi hajótörött legénységét a floridai partok közelében. A szovjet hajó a Bahama-szi- geteken lévő Freeportba szállította az amerikai tengerészeket. TRIPOLI Moamer el-Kadhafi líbiai vezető Tripoliban fogadta AU Akber Velajati iráni külügyminisztert. WASHINGTON Az amerikai kongresszus képviselőháza kedden törvénytervezetet hagyott jóvá, .amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy repülőgépeket, helikoptereket, egyéb szállítójárműveket és műszaki felszerelést szállítson a nicaraguai ellenforradalmároknak. A tervezet mellett 387-en, ellene 21-en szavaztak. A szenátus által még megerősítésre váró törvény- tervezet értelmében a nicaraguai ellenforradalmárok a CIA-n keresztül különleges rádióadó-vevő készülékeket is kapnak, s az amerikai hírszerzés a nicaraguai kormány, valamint a kormánycsapatok tevékenységére vonatkozó információkkal látja el őket. A magyar—vietnami barátsági és együttműködési szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Le Duant, a Vietnami János Károly spanyol király szerdán fogadta a hivatalos látogatáson Madridban tartózkodó Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét, és az általa vezetett delegációt. Az eseményen jelen volt Dóczé Kálmán, hazánk madridi nagykövete is. Véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a két ország kapcsolatáról. Egyetértettek a Kommunista Párt KB főtitkárát, Troung Chint, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét, és Phaim Van Dongot, a Nemzetgyűlés elnökét. A vietnami vezetők ugyancsak táviratban köszöntötték a magyar vezetőket az évforduló alkalmából. genfi csúcstalálkozó jelentőségének megítélésében, a kétoldalú együttműködés fejlesztésének fontosságában. Az uralkodó a szívélyes hangú eszmecserén kitért arra is, hogy megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy először látogatott magyar parlamenti küldöttség országába. Sarlós István a mai na* pót Sevillában tölti. János Károly fogadta Sarlós Istvánt Ismét elodázták az EGK reformját Miután a nyugat-európai közösség pénzügyminiszterei, majd külügyminiszterei hétfőn és kedden nem jutottak megegyezésre a közösség intézményeinek reformjához szervesen tartozó kérdésekről, úgy határoztak, hogy december elején — közvetlenül a közösség csúcsértekezletét megelőzően — ismét összeülnek és megpróbálnak egységes álláspontot kialakítani. Az intézmények reformja már hosszú ideje van napirenden, ez év júliusában a milánói csúcsértekezlet is foglalkozott vele. A legsürgetőbbnek a döntéshozatal megreformálását (tartják. Jelenleg a konszenzus-elv érvényesül, vagyis bármelyik résztvevő megvétózhatja a döntést. Ezt 30 évvel ezelőtt a Közös Piac megalapításakor határozták el így, de azt tervezték, hogy 1966. január elsején áttérnek a minősített többségi szavazásra — ezt az elgondolást azonban a franciák ellenállása meghiúsította. 30 éve — mondják most sokan — a konszenzus elve helyes és logikus volt, mert az alapító hat ország viszonylag szűk körű e0,"utt- működését a világgazdaság akkori kevésbé bonyolult körülményei között egyszerű volt egybehangolni. Ma azonban a vétó alkalmazásának módszere már kerékkötője a munkának — hangoztatják a reform sürgetői — és javasolják: térjenek át a többségi döntés gyakorlatára. A milánói csúcsértekezleten Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Görögország és — egy konkrét kérdésben megejtett szavazás kapcsán alkalmazott vétójával — az NSZK ez ellen foglalt állást. A probléma azóta — közvetlenül. vagy valamelyik konkrét kérdés kapcsán közvetve — többször szerepelt a különböző szakminiszterek tanácskozásán, de a nézetkülönbségeket nem tudták áthidalni.
