Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

2 íílÉPÜJSÁG 1985. november 21. A csúcstalálkozó második napja (Folytatás az 1. oldalról) közvetlenül megismertetheti álláspontját, pozitív tény. Az elmúlt években — ame­lyek során az amerikai fél aláásta a kétoldalú egyezmé­nyek legnagyobb részét — mindenesetre igen sok kér­dés gyűlt fel, amelyek meg­oldása két nap alatt lehetet­len. A genfi csúcstalálkozó ezért kezdet, az első lépés, s mint ilyen, mindenképpen pozitív. Természetes — tette hozzá —, hogy eltérően köze­lítenek meg bizonyos kérdé­seket. Leonyid Zamjatyin — a két fél megállapodásainak meg­felelően — kitért az olyan kérdések elől, hogy várha­tók-e megállapodások a csúcstalálkozón, csak annyi L mondott, hogy: nagyon sze­retnénk kompromisszumokat. Arra a kérdésre, sikernek te­kinti-e a Szovjetunió a talál­kozót akkor is, ha Reagan elnök kitart „hadászati vé­delmi kezdeményezése” mel­lett, Leonyid Zamjatyin igen­nel válaszolt, megismételve álláspontját, hogy a találko­zó, a részletes eszmecsere té­nye mindenképpen üdvözlen­dő. Arra a kérdésre, hogy mi Mihail Gorbacsov álláspontja egy Washingtonba szóló meghívásra kapcsolatban, a szóvivő azt felelte, hogy majd az illetékes ad választ. Az Afganisztánra vinatkozó kérdésekkel kapcsolatban a szovjet szóvivő hangoztatta: a Szovjetunió a helyzet békés, tárgyalásos rendezésének hí­ve, s e tárgyalások — az ENSZ főtitkárának védnök­sége alatt — jelenleg is foly­nak. A Szovjetunió korláto­zott katonai segítséget nyújt az ellenforradalmárok által támadott törvényes afgán kormánynak, és igen jelentős gazdasági segítséget is ad: élelmiszert, sőt, ivóvizet szál­lít az országba, amelynek vi­zét is mérgezik a kívülről, a pakisztáni határon át küldött bandák. A politikai rendezés, a szovjet csapatok kivonása akkor lehetséges, ha e hatá­ron nem veszélyeztetik majd Afganisztán törvényes kor­mányát. A behatóan folyó szovjet— amerikai tárgyalásokról vár­hatóan csak csütörtökön dél­előtt tájékoztatnak majd a felek. Ez tűnt ki Larry Speakesnek, a Fehér Ház szóvivőjének szerda déli tá­jékoztatásából is. Az amerikai szóvivő nem tudott nyilatkozni arról, mi­Az egyik plenáris ülésen: jobbra a szovjet, balra az amerikai delegáció. (Telefotó) lyen időpontban és milyen keretek között tájékoztat az amerikai küldöttség. Megerő­sítette ugyanakkor, hogy Ronald Reagan csütörtökön 13 óra után, az eredeti terv­nek megfelelően Brüsszelbe repül, hogy a NATO-szövet- ségeseket informálja genfi tárgyalásairól. * Szerdán Genfben Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan jelenlétében ünnepélyes ke­retek közt lerakták a Nem­zetközi Vöröskereszt leendő genfi múzeumának alapkö­vét. A szervezetet Henri Du­nant genfi polgár 1863-ban alapította. A jelképes alapkőbe három nyelvű — orosz, angol és francia — üzenetet tartal­mazó kapszulát helyeztek. Az üzenetet aláírta Raisza Gorbacsova, Nancy Reagan és Ursula Furgler, a Svájci Államszövetség elnökének felesége. A genfi múzeum kiállítá­si anyaga — amelynek ösz- szeállításában a Szovjet Vö­röskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetsége is te­vékeny szerepet vállalt — a mozgalom történetét fogja bemutatni. Sajtóvélemények Uralkodó témája a szov­jet sajtónak, így a szerdai moszkvai lapoknak is a ked­den kezdődött Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó. Az újságok címoldalukon közük a négyszemközt, illet­ve kíséretük körében tár­gyaló politikusak képét, ám a megbeszéléseken elhang­zottakról a két fél közötti megállapodás értelmében egyelőre nem adnak érdemi tájékoztatást. Mint a Pravda tudósítói megállapítják, a megbeszé­lések idejére nem azért mondtak ki részleges hírzár­latot Genfben, mert meg akarják fosztani a közvéle­ményt a világszerte óriási érdeklődéssel várt találkozó híreitől. Egyszerűen arról van szó, hogy a szovjet és az amerikai vezető megbeszélé­sein szereplő témák nagyon komolyak, az álláspontok közelítése távolról sem egy­szerű. így érthető, hogy a résztvevők mentesíteni kí­vánják magukat attól a te­hertől, amely a világsajtó­ban tálalt „szenzációs hí­rekből”, különböző találgatá­sokból fakad. Ezért a vezető szovjet na­pilap, anélkül, hogy találga­tásokba bocsátkozna, csupán annyit állapít meg az első nap tapasztalatait összegez­ve, hogy egy szovjet—ame­rikai kézfogás, bármilyen je­lentős is legyen, önmagában azért még kevés. Az ered­ményességhez komoly erőfe­szítésekre van szükség, első­sorban a ma legfontosabb kérdések megoldásában — a földi fegyverkezési hajsza megállításában, a világűr militarizálásának megakadá­lyozásában, a népek közötti béke és eredményes együtt­működés biztosításában. Szerdán Genfben Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan jelenlétében lerakták a Nemzetközi Vöröskereszt leendő múzeumának alapkövét. (Telefotó) Az amerikai hírközlési esz­közök kedden igen nagy ter­jedelemben foglalkoztak a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóval, a két fél képviselői által elrendelt hír­zárlat következtében azon­ban nem közölhettek érdemi értesüléseket, s a találgatá­sok, előzetes kommentárok száma is csökkent. * A nagy televíziós hálóza­tok általában hétfő esti hír­adóik felét szentelték a gen­fi jelentéseknek, s főként azt emelték ki, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan nemcsak első négyszemközti megbeszélésén lépte túl je­lentősen az előre meghatáro­zott időt, hanem délután még külön megbeszélést is tartott. Ezt általában jó jelnek te­kintették a tudósítók, idézve a két fél szóvivőinek szűk­szavú kommentárjait is. Vál­tozatlanul az volt azonban a vélemény, hogy Genfben nem születhet nagyobb sza­bású megállapodás a lesze­relési kérdésekről, mert a két fél álláspontja továbbra is jelentős mértékben eltér, mindenekelőtt az űrfegyver­kezés tekintetében. A helyszíni tudósítások nagy teret szenteltek annak, hogy Mihail Gorbacsov fo­gadta a Jesse Jackson lel­kész, amerikai polgárjogi vezető által vezetett küldött­séget Minden tudósítás meg­jegyezte, hogy Jackson eddig hiába kért hasonló találkozót Reagan elnöktől. Mai kommentárunk Elhalasztott ítélet A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, a családtagokon és hivatalból érintett személyeken kívül újságírók tucatjai is bejutottak a bíróság épületébe. Az izgalom, a felfo­kozott érdeklődés óka világos volt: az eredeti menetrend szerint tegnap kellett volna ítéletet hirdetni Manilában az óv eleje óta húzódó Aquino-perben. Amint azt a fel­tételes mód használata is jelzi, erre végül nem került sor. A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy egyelőre elhalaszt­ja az ítélethozatalt. Vagyis továbbra is bizonytalan, mi lesz a sorsa a Fülöp-szigetek legnevesebb ellenzéki ve­zetője, Beniigno Aquino szenátor meggyilkolása kapcsán törvény elé állított 26 vádlottnak, köztük Fabian Ver tá­bornoknak, a hadsereg korábbi főparancsnokának. A bírósági indoklás szerint a halasztásra azért volt szükség, hogy alaposan kivizsgáljanak egy időközben be­nyújtott semmisségi keresetet, amely azt állította, hogy a tanúkihallgatások során nem mérlegeltek kellő súllyal minden rendelkezésre álló bizonyítékot, s hogy a testület célja a jelek szerint a vádlottak tisztára mosása. Valójá­ban azonban sokkal valószínűbb, hogy a halasztás mögött tömény politikai megfontolások rejtőznek. Az Aquino-per, s a nyomában kirobbant elemi erejű tiltakozóhullám ugyanis napjainkig a távol-keleti állam egyik legsúlyo­sabb belpolitikai válságforrása, olyan probléma, amely akár hosszabb távon is meghatározhatja Marcos elnök jövőjét. Ha a tábornok és társai felmentése, vagy átlátszóan eny­he ítéletekkel való elmarasztalása mellett dönt (pontosab­ban, ha közvetett módon erre készteti az ítélkezni hiva­tott bírákat), azt kockáztatja, hogy újból beindul a tün­tetések sorozata, s — ami pozíciója szempontjából leg­alább olyan fontos — magára vonhatja az Egyesült Ál­lamok neheztelését is. Hiszen a legfőbb szövetségesnek. Washingtonnak is az lenine az érdeke, hogy az elhúzó­dó válság ne robbantással fejeződjön be, mivel akkor ve­szélybe kerülne az amerikai támaszpontok biztonsága is Ha viszont az elnök enged a közvélemény követelésének, s nem áll útjába a komolyabb ítéleteknek, akkor azt koc­káztatja, hogy ellene fordul a hadsereg felső vezetése. Érthető tehát, hogy a jelenlegi helyzetben az időhúzás, vagyis a halasztás bizonyult a legcélszerűbb kiútnak. Kü­lönösen, hogy Marcos, engedve a fokozódó belső és külső nyomásnak, nemrég bejelentette: a tervezettnél jóval ko­rábban, 1966 januárjában elnökválasztásokat tartanak, amelyen újabb hat esztendővel szeretné meghosszabbít- tatni megbízatását. Márpedig a voksolásig hátralévő né­hány hetes kampányidőszakban Marcos el akarja kerül­ni, hogy még az ítéletek tehertételét is viselnie kelljen. SZEGŐ GÁBOR Magyar-vietnami táviratváltás PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Népköztársaság kormánya sátrakból, taka­rókból, ruhaneműkből és gyógyászati segédeszközökből álló segélyszállítmányt kül­dött a természeti csapás ál­tal sújtott kolumbiai nép megsegítésére. * November 17—20. között Budapesten rendezte meg szemináriumát a Kereszté­nyek és Zsidók Nemzetközi Tanácsa. A hazánkban első ízben tartott találkozón 15 országból érkezett 60 tekin­télyes vallási vezető folyta­tott eszmecserét a kereszté­nyek és zsidók kapcsolatai­nak elméleti, teológiai és gyakorlati kérdéseiről, a bé­ke megőrzésében való együtt­működésük lehetőségeiről. PENJAN A gazdasági tárgyalások ötödik fordulóját bonyolí­tották le szerdán Pan- mindzsonban, a koreai fegy­verszüneti vonalon a Koreai NDK és Dél-Korea képvise­lői. A téma ezúttal is a gaz­dasági együttműködés, az árucsere, valamint a gazda­sági együttműködési vegyes bizottság felállítása volt. A két országrész képviselői legközelebb január 22-én ta­lálkoznak. ÜJ-DELHI Üj-Delhiben szerdán meg­nyílt Nicaragua nagykövetsé­ge. Halime Sirker nicara- guai nagykövet átnyújtotta megbízólevelét Zail Szingh indiai köztársasági elnöknek. TOKIO A Japán Kommunista Párt 17. kongresszusának második napján megkezdődött a vita a kongresszusi határozatter­vezetről, a központi bizott­ság beszámolójáról, valamint Mijamoto Kendzsinek, a JKP KB elnökének referá­tumáról. A határozatterve­zetet már korábban közzé­tették, míg a központi bi­zottsági jelentés és a refe­rátum ismertetésére az izu- félszigeti Atami város párt- iskolájában folyó tanácsko­zás első napján került sor. FORT LAUDERDALE Egy szovjet teherszállító hajó kedden megmentette egy amerikai vitorlás ötfő­nyi hajótörött legénységét a floridai partok közelében. A szovjet hajó a Bahama-szi- geteken lévő Freeportba szál­lította az amerikai tengeré­szeket. TRIPOLI Moamer el-Kadhafi líbiai vezető Tripoliban fogadta AU Akber Velajati iráni külügy­minisztert. WASHINGTON Az amerikai kongresszus képviselőháza kedden tör­vénytervezetet hagyott jóvá, .amely felhatalmazza a kor­mányt arra, hogy repülőgé­peket, helikoptereket, egyéb szállítójárműveket és mű­szaki felszerelést szállítson a nicaraguai ellenforradalmá­roknak. A tervezet mellett 387-en, ellene 21-en szavaz­tak. A szenátus által még megerősítésre váró törvény- tervezet értelmében a nica­raguai ellenforradalmárok a CIA-n keresztül különleges rádióadó-vevő készülékeket is kapnak, s az amerikai hírszerzés a nicaraguai kor­mány, valamint a kormány­csapatok tevékenységére vo­natkozó információkkal lát­ja el őket. A magyar—vietnami ba­rátsági és együttműködési szerződés aláírásának első év­fordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke táviratban köszön­tötte Le Duant, a Vietnami János Károly spanyol ki­rály szerdán fogadta a hiva­talos látogatáson Madridban tartózkodó Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét, és az általa vezetett delegációt. Az eseményen jelen volt Dóczé Kálmán, hazánk madridi nagykövete is. Véleményt cseréltek a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről, a két ország kapcso­latáról. Egyetértettek a Kommunista Párt KB főtit­kárát, Troung Chint, a Viet­nami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét, és Phaim Van Dongot, a Nem­zetgyűlés elnökét. A vietnami vezetők ugyancsak táviratban köszöntötték a magyar veze­tőket az évforduló alkalmá­ból. genfi csúcstalálkozó jelentő­ségének megítélésében, a kétoldalú együttműködés fej­lesztésének fontosságában. Az uralkodó a szívélyes hangú eszmecserén kitért arra is, hogy megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy először látoga­tott magyar parlamenti kül­döttség országába. Sarlós István a mai na* pót Sevillában tölti. János Károly fogadta Sarlós Istvánt Ismét elodázták az EGK reformját Miután a nyugat-európai közösség pénzügyminiszterei, majd külügyminiszterei hét­főn és kedden nem jutottak megegyezésre a közösség in­tézményeinek reformjához szervesen tartozó kérdések­ről, úgy határoztak, hogy de­cember elején — közvetle­nül a közösség csúcsértekez­letét megelőzően — ismét összeülnek és megpróbálnak egységes álláspontot kialakí­tani. Az intézmények reformja már hosszú ideje van napi­renden, ez év júliusában a milánói csúcsértekezlet is foglalkozott vele. A legsür­getőbbnek a döntéshozatal megreformálását (tartják. Je­lenleg a konszenzus-elv ér­vényesül, vagyis bármelyik résztvevő megvétózhatja a döntést. Ezt 30 évvel ezelőtt a Közös Piac megalapítása­kor határozták el így, de azt tervezték, hogy 1966. január elsején áttérnek a minősített többségi szavazásra — ezt az elgondolást azonban a fran­ciák ellenállása meghiúsítot­ta. 30 éve — mondják most sokan — a konszenzus elve helyes és logikus volt, mert az alapító hat ország vi­szonylag szűk körű e0,"utt- működését a világgazdaság akkori kevésbé bonyolult kö­rülményei között egyszerű volt egybehangolni. Ma azon­ban a vétó alkalmazásának módszere már kerékkötője a munkának — hangoztatják a reform sürgetői — és java­solják: térjenek át a többsé­gi döntés gyakorlatára. A milánói csúcsértekezle­ten Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Görögország és — egy konkrét kérdésben megejtett szavazás kapcsán alkalmazott vétójával — az NSZK ez el­len foglalt állást. A probléma azóta — köz­vetlenül. vagy valamelyik konkrét kérdés kapcsán köz­vetve — többször szerepelt a különböző szakminiszterek tanácskozásán, de a nézetkü­lönbségeket nem tudták át­hidalni.

Next

/
Thumbnails
Contents