Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

© NÉPÚJSÁG 1985. november 16. Az élet folyója Berlin építkezik A 110 kilométerrel meg- hossaabított Karakum csa­torna Vizével az idén több mint 500 ezer hektárnyi te­rületet öntözték Türkmenisz­tánban abban az óriási pusz­taságban, amely a köztársa­ság négyötöd részét foglal­ja el. Az életet adó mesterséges folyam segítségével épülhe­tett meg Türkmenisztán leg­nagyobb villamoserőműve, a Mari vízierőmű. Kapacitása 1,260 ezer kilowatt. Több mint ötven várost és telepü­lést lát el villannyal, és ez­zel óriási lendületet ad az Árokásó gépekkel vágnak utat a csatorna vizének a földekre egykor elmaradott terület gazdasági fejlődésének. A csatorna övezetében a gáz- és vegyipar is intenzív fejlődésnek indult. Az olyan jelentős gázmezők, mint a satliki és a szovjetabadi, va­lamint a türkmén műtrá- torna meghosszabbításán. A gyagyár, elképzelhetetlen a tervek szerint a munkát Karakum-osatorna vize nél- 1990-re fejezik be, és akkor kül' a csatorna teljes hossza 1400 Mintegy 20 ezer ember kilométer lesz, Ashabadtól dolgozik jelenleg is a csa- a Kaszpi-tengerig. Evenként 7000 mázsa halat adnak a csatorna víztározói Hatalmas csövek viszik tovább a csatorna vizét a föl­dekre Kínában leállítják a pandamackók kivitelét A pekingi kormány úgy döntött, hogy az utolsó fe­kete-fehér pandamackók fennmaradása érdekében végleg megszünteti ezeknek az állatoknak a kivitelét. A kínai lapok hírt adtak ar­ról, hogy tavaly a két fő rezervátumban 38 elhullott és további 32 félig éhenpusz- tult állatra bukkantak. Az intenzív ápolás ellenére a beteg pandák közül további 11 kimúlt. „Ha a pandák saját mulasztásaink miatt kihalnának, akkor nemcsak saját gyermekeinkkel, hanem az egész emberiséggel szem­ben bűnt követnénk el” — jelentette ki a kiviteli tilal­mat indokolva az erdőgaz­dasági miniszterhelyettes. Kína baráti gesztusként ki­lenc országnak, össszesen 23 óriáspandát ajándékozott — többek között az NSZK- mak is. Bár közben külföld­ről több mint 2 millió már­ka értékű segély érkezett a pandák megmentésére, s maga a kínai kormány — átszámítva — 5,8 millió márkát adott erre a célra, a még élő állatok száma idő­közben mintegy ezerre csök­kent. Ennek fő oka a bam­buszerdők tartós pusztulása, a bambusz ugyanis a pan­dák legfontosabb tápláléka. A minisztérium adatai sze­rint a váiaiha 500 ezer hek­tár területet elfoglaló bam- buszerdők mintegy fele pusz­taiéban van. Legalább 10 évnek kell eltelnie ahhoz, az új hajtások elég nagyok legyenek az állatok táplálá­sához. Helioterápiás központok Kazahsztánban Ailmia-Atában Kazahsztán fővárosában két helioterápi­ás központot létesítettek —■ a felnőttek és a gyerekek gyógyításához. A központok berendezéseinek alapjául a napsugarakat fókuszáló két tükörrendszer szolgál. Különösen szívesen alkal­mazzák a helioterápiát a gyermekgyógyászok, akik­nek 200 kis tükröből álló reflektor áll a rendelkezé­sükre. Ez a sugarakat sajá­tos fényfoltban rögzíti, s ez a fényfalt vándorol a kis páciens testén és biztosítja a gyógyító átmelegedést, olyan mélyen, hogy az más módszerekkel nem érhető el. Ahogyan az orvosak meg­állapították, a napsugarak ..gyógyszere” segít gyorsan meggyógyítani a tüdőaszt­mát, a bronchitiszt és né­hány más betegséget. Az emberek különböző betegsé­geinek gyógyítása összpon­tosított napfényiaapulzusok segítségével ma még csak egyedül a Szovjetunióban történik. Berlin mostanában az építkezések városa. A bel­városban foghíjbeépítések és sortatarozások állványai meredeznek, a külső város­részeken hatalmas új lakó­negyedek emelkednek egyre magasabbra. Berlin két év múlva ün­nepli megalapításának 750. évfordulóját. A méltó meg­emlékezés érdekében az NDK fővárosa hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy sétáló, vásárolgató emberek számára vonzóbb városké­pet alakítson ki, a belváros­ban még mindig üresen áldó telkek beépüljenek és a ré­gi utcák ismét tarka színek­ben pompázzanak. Hogy a nagyszabású épít­kezések határidőre befeje­ződjenek, a berliniek az or­szág minden részéből építő- vállalatok egész sorát hív­ták segítségül. S csakúgy, mint az ipari nagyberuhá­zásokon, a berlini építkezé­sek dolgozói is kiemelt ja­vadalmazásban részesülnek. A Berlinbe látogató turis­ták eddig hiába kerestek — majd minden világvárosra jellemző — vásárló és szó­rakozó városnegyedet, utcá­kat. Ezt a hiányt kívánja pótolni a központban, a Rat­haus (tanácsház) és a Spree partja között felépülő úgy­nevezett Nikolai-negyed. A néhány utcácskából álló ne­gyed névadója és központja Berlin legrégibb épülete, a Nikolai-templom, amelyet 1264-ből származó oklevelek említenek először. A máso­dik Világháborúban súlyos károkat szenvedett és az utóbbi években helyreállított templom körül olyan új la­kóházakat építenék, amelyek a 18. századi polgárházakat mintázzák. A házak formá­ját és díszes homlokzatát az eredeti alaprajzok és a vá­rosképről készített korabeli metszetek alapján alakítot­ták ki, de belső komfortjuk minden igényt kielégít. Összesen hétszáz lakás épül itt, de ami az eredeti cél szempontjából sokkal fontosabb, hogy szinte egy­más mellett 22 hangulatos étterem, szórakozóhely és több 'kis üzlet lesz található az 1987-re, az évfordulóra elkészülő „vigalmi negyed­ben”. A belváros másik fontos építkezési területe a Fried­rich Strasse, amely a század első feliében Berlin üzleti életének központja, s a leg­ismertebb bevásárló utca volt. A luxusüzletek, szállo­dák, kávéházak, bankok épületeinek négyötöd része a háború következtében el­pusztult. Az elmúlt évtize­dekben az üresen maradt tel­kek egy részét már beépítet­ték, de a nagyobb beruházá­sok mág hátra vannak. A következő években 2700 lakás, iskolák és egyéb gyer­mekintézmény épül a Fried­rich Strassén. 1990-ben, ami­kor minden tervezett építke­zés befejeződik, ez az utca bizonyára ismét vonzza majd a berlinieket és a turistákat, mert a lakóházak között és az alsó szinteken 150 külön­böző üzletet rendeznek be és emellett hatvan szórako­zóhelyet alakítanak ki. Már előre megjósolható, hogy nagy sikere lesz annak a Té­likert nevet viselő kávéház- nak, amelyet a húszas évek stílusában rendeznek be és a közönséget varietéműsor­ral szórakoztatják. De lesz itt diákétoterem és dzsessz- pince is. A már jelenleg is folyó építkezések közül a legnagyobb érdeklődés a Friedrich Strasse és az Unter den Linden sarkán, japán kivitelezésiben készülő Grand Hotel emelkedését kíséri. A város megszépítését szol­gáló építkezésék miatt nem szenvednék hátrányt a la­kásépítkezések. A statiszti­kai adatok szerint 1970 óta Berlin 1,2 milliós lakosságá­nak több mint a fele költö­zött új, vagy felújított la­kásba. A múlt századi bérkaszár­nyák lakásai közül az állam évente mintegy kilencezret újíttat fel, építtet át. Emel­lett az állama anyagi segítsé­gének igénybevételével ma­guk a lakók is nagy szám­ban újítanak fel régi laká­sokat. Az új lakónegyedekben évente 23 ezer lakást adnak át Berliniben. A város szé­lén épülő új lakótelepek leg­nagyobbika Marzahn, ahol 1977 óta 130 ezer ember ka­pott lakást. PACH FERENC Vietnam Szárazföldi kapitányok Vietnamban nehezíti a so­főr munkáját, hogy bizony húsz év körüli átlagéletkorú kocsikkal kell járni. Mégis ritkaság, hogy a sofőr vala­hogy ne bírná rá tovább- mozgásra autóját. Persze: a fék, a lámpa, az index, a jó gumi nemigen tartozik a feltétlen szükségesnek ítélt felszerelések közé. (A vissza­pillantó tükör fjedig egyene­sen luxus lenne.) — Men­ni 'kell, várják az árut — mondja kérdésemre az egyik járgánygazda, s Okosabbat én se, meg a fejét vakarga- tó rendőr se tud mondani. Az ugyanis már neki is fel­tűnt, hogy a teherautó bal hátsó kereke egyszer csak kd- gurult a negyvennel haladó kocsi alól, a sofőr megállt, csavart, kalapált valamit és indult tovább. Mégis: irigyelt foglalkozás a sofőröké. Jövedelmük tör­vényes része is magasabb az átlagnál, a többiről pedig sokat regél a fáma. A szo­kás szerint egy „szívesség­ből” felvett utas három­négyszáz dongot (kéthavi át­lagfizetés) is leszurkol egy hétszáz kilométeres útért. Igaz: a valóban szorult hely­zetben lévőt elviszik ingyen. Ez nem törvénytelen, ellen­tétben a benzinnel való fe- ketézéssel. A minap Hanoi­ban kaptak el egy feketéző társaságot. Orgazdájuk, egy asszony, százezreket üzérke­dett össze két év alatt. Most a szállítóvállalatok úgy pró­bálnak fellépni a feketézés ellen, hogy a sofőr megha­tározott mennyiségű benzint kap egy útra, ha abból meg­takarít, azt eladhatja a (nem fekete, hanem ellenőrzött) szabadpiacon, ha nem elég neki, ugyanott a saját pén­zén kell benzint vennie. Bravúrosan ügyes vezetők lévén, a teherautósofőrök enyhén szólva agresszív stí­lusuk ellenére, ritkán okoz­nak balesetet. Ha mégis, el­menekülhetnek a színhely­ről, s csák huszonnégy óra múlva kell jelentkezniük a rendőrségen. Félő ugyanis, hogy faluhelyen a rokonok rögtönbíráskodással venné­nek elégtételt a gázolón. A sofőrélet kellemes olda­la a szabadság, bár néha túlzásokba csap. Magam is ismerek olyat, akinek az egyes főút menti négy hely­ségben van egy-egy élettár­sa (persze egyik se tud a másikról). A kondopozsi cellulóz- és papírkombinátban (Karéi ASZSZK) a 8. számú papírgyár- tógép a leggyorsabb működésű az országban: a papírsáv percenként 1009 méteres sebességgel halad rajta. A munkatermelékenység a kombinátban 107,7 százalék. OBHB1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents