Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
1985. november 16. NÉPÚJSÁG 3 Órásmester - Munka Érdemrenddel ötvennegyedik éve „lakója” a paksi Max téri kis műhelynek Schukkert Sándor órás és látszerész. A templomtér alatti üzletsoron ő a legrégibb. Annak idején inasként kezdte, majd segédként folytatta ugyanitt. És éppen egybeesett az időpont, amikor letette a mestervizsgát, akkor számolta föl paksi iparát tanítómestere, Schmalcz József órás. így tudta a fiatal mester átvenni az üzletet-műhelyt. Valóságos kiállítás a műhely. A legrégibb darab egy kétszázhatvan éves állóóra. Hat hétig jár egy felhúzásra. Műemlékként tartják nyilván. Régi és mai gyártású faliórák, kakukkosok, ütések, vekkerek, zseb- és karórák, és természetesen kvarcórák. Az asztalon szemüvegek garmadája, mindegyiken kis cédula, névvel. Szemüvegek az üzletből nyíló kis látszerészműhelyben is. A falon pedig — díszoklevelek. Elismerések a kiemelkedő szakmai és közéleti, társadalmi munkáért. Köztük a „KIOSZ 1948—1978” plakett, a „Paksért” emlék- plakett, az „Érdemes Társadalmi Munkáért” oklevél, a Munka Érdemrend bronz fokozatával való kitüntetés oklevele — ez utóbbi hat éve kelt —, bekeretezve a segédlevél és a mesterlevél, valamint az iparengedély. A két legutóbinak beke- retezésére még nem volt idő. Az egyik kitüntetést a „Kiváló Társadalmi Munkáért”- et, október végén, a városi népfront-küldöttértekezleten vehette át, a másikat, a Munka Érdemrend arany fokozatát november hetedike előtt, a KIOSZ Országos Vezetőségének budapesti fogadótermében. Schukkert Sándor — Nagy megtiszteltetés számomra, főleg az utóbbi — mondja az idős mester. — Ügy érzem, több évtizedes szakmai és társadalmi munkámnak szól. Valóban, évtizedekig dolgozott a közért a paksi Schukkert Sándor. 1948-ban, amikor a KIOSZ megalakult, ott bábáskodott ő is. Tagja volt ugyan az ipartestületnek, de látta, hogy új szelek fújnak, demokratikus tömegszervezete lesz a kisiparosságnak is. A KIOSZ megalakulása után meg is szűnt az ipartestület. — Fiatal korom óta szerettem a közért dolgozni. Évekig voltam aktív sportvezető, természetes tehát, hogy szerepet vállaltam az iparosság szervezésében is. A paksi csoport megalakulásakor gazdasági vezetőnek választottak meg, majd titkár, később megyei vezetőségi tag is lettem. Ma tagja vagyok a megyei fegyelmi bizottságnak és az országos választmánynak. Szervezett, mozgósított. Különösen az első években. Ma is emlékezetes számára az első május elseje, amikor a paksi KlOSZ-csoport is ott volt a felvonulók között. Nagyrészt Schukkert Sándor szervező munkájának eredményeképpen. Járta a vidéket, a járás községeit, tartotta az előadásokat a kisiparosságnak. Ugyanakkor eredményesen munkálkodott a kisiparosság érdek- védelmében is. Társadalmi tevékenységének másik területe a népfrontmozgalom. Ott volt 1954-ben, a Hazafias Népfront létrehozásánál, a mozgalomnak azóta is tisztség- viselője. Tagja volt a községi, a járási népfrontelnökségnek, a legutóbbi küldött- értekezletig a városi elnökségnek. A városi népfrontbizottságban most József fia — egyben a műhelyben is utóda — vette át tőle a „stafétabotot”. — A KIOSZ-ban és a népfrontban végzett munkát nagyon is össze tudtam egyeztetni, sőt, néha képtelen lettem volna különválasztani. Mint például amikor a vízműépítési hozzájárulás és társadalmi munka érdekében agitáltam, vagy amikor részt vettem a termelőszövetkezetek szervezésében — mondja a kitüntetett mester. — Mindenesetre, nagyon jó érzés tudni, hogy a közért végzett munka ilyen megbecsüléssel jár. Mikor lesz kábeltévé Szekszárdon? A kábeltévé nem csodaszer, ami egycsapásra átalakítja a kommunikációs rendszert, de olyan új tájékoztatási forma, ami jól beilleszkedik a jelenlegibe. A hazai példák szerint fő felhasználási területe a helyi tájékoztatás, és így a helyi politika alakításának, a szocialista demokrácia szélesítésének eszköze. Az ország több városában működik. A legrégebbi a pécsi. Hogy létrejöhessen és működőképes legyen, ahhoz először is úgynevezett nagyközösségi antennarendszer szükséges. Éppen Szekszárdon ezzel volt — van is — a legtöbb gond, de a megoldás útja már nemcsak elkészüli, hanem meg is indult rajta a „forgalom”. Lapunkban is foglalkoztunk — több ízben és többféle formában — a magukat nagyközösséginek nevező antennarendszerekre érkező panaszokkal. Mivel oda is érkeztek a lakossági bejelentések, a népi ellenőrzés megvizsgálta a helyzetet, majd annak rendezésére javaslatokat tett. A gond az, hogy Szekszárdon háromféle rendszerű antennát építettek. Az egyiket a Gelka, a másikat a Tolna Megyei Szolgáltató Szövetkezet, a harmadik pedig — az úgynevezett Tarr-féle rendszer. Az egységes koncepció nélküli rendszerépítés révén szinte kibogozhatatlan helyzet jött létre a tulajdonjog, a fenntartás és a karbantartás szempontjából. A posta véleménye és a lakossági tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy a lakásszövetkezet rendszere a legjobb, így az lehet az alapja az egész város ellátásának, illetve a helyi televíziózásnak. Gazdasági és csoportérdeket legyőzve végül is kirajzolódtak az egységesítés körvonalai, Sok tárgyalás után döntött úgy a szekszárdi tanács, hogy a városi nagyközösségi antennarendszer gazdájául a városgazdálkodási vállalatot jelöli ki. A tanács döntésének megfelelően a vállalat tulajdonjogilag átvette a rendszert, azzal, hogy az épületekben lévő, a lakások vételi lehetőségeit biztosító erősítők a lakóközösség tulajdonában maradtak. A lakásszövetkezet dolgozói szintén átkerültek a városgazdálkodási vállalathoz, ahol munkájukat önelszámoló egység formájában végzik. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat átvállalta a folyamatban lévő kivitelezési munkákat, valamint a Karbantartás és a hibaelhárítás feladatát. Az utóbbiakat ellátja a Tolna Megyei Szolgáltató Szövetkezet rendszerénél is, de ott a teljes átvétel még nem fejeződött be. A Gelka utóda az érvényben lévő megállapodásokhoz ragaszkodva csak január 1-től hajlandó az említett tevékenységekről lemondani. Megkezdődött az egységes rendszerre kapcsolás kiviteli terveinek elkészítése. Ennek során a közműtérképet is a tényleges helyzethez kell igazítani és közben pótolni kell a hiányzó fennmaradási engedélyeket. Sok minden más feladat is van, ami a szakembereknek ad munkát, de a szekszárdi kábeltelevíziózás terveit már nem befolyásolja. Pillanatnyilag mintegy 2600 lakásban lehetne venni az adást, a jövő év közepéig az egész déli városrészben kialakítják a kábelhálózatot. A kórház számító- központjának segítségével egy kísérleti adásról már hírt adtunk. Tévéstúdió természetesen nincsen, ennek létrehozását nem is tervezik 1987-nél korábbi időpontra. Számítógép segítségével viszont már most megvalósítható a szekszárdi képújság. Ebben, külön csatornán, tehát egy gombnyomással átkapcsolva értesülhetnének a szekszárdiak az aktuális eseményekről. A szolgáltatások köre ma még nem körvonalazható, de számba jöhet minden olyan információ, ami a lakosságot érinti, például moziműsor, színházi, zenei ajánlat és minden más olyan hír, tény és adat, amire sokan kíváncsiak, amit a szekszárdiak igényelnek. A visszakérdezésre is meglesz a lehetőség. A képújságban helyet kaphat minden várospolitikai kérdés, amire természetesen az illetékesek választ is adnak. A párt-, állami és társadalmi szervek rendezvényei, határozatai, elképzelései és tervei, a jelenleginél sokkal nagyobb körhöz juthatnának el, de talán még ennél is fontosabb kérdés lehet a döntések előtti tájékoztatás és persze a lakosság véleményének, igényeinek és terveinek megismerése, még a döntés előtt. A képújságon, később pedig a városi televízión keresztül jobban megismerhetik egymás életét, gondjait a város üzemei, intézményei is. A szekszárdi képújság kísérleti adásai — a tervek szerint — még az idén megkezdődnek, ezzel az országban egyedülálló kezdeményezés születik a megye- székhelyen. Helyi kábeltelevízió ugyanis már több városban működik, a központi televízió adásához hasonló helyi képújság azonban nincs, ez lesz az első. Betról I ■ IJÍTTJ I!II;I:NHHIRRE1 A nagy októtberi szocialista forradalom évfordulójával kezdődő hosszú hévége után még hosszabb munkás hét következett. Egy gondolat erejéig érdemes még visszapillantani az évfordulóra és az ünnepre. Megállni és elgondolkodni azon, hogy elődeinknek mit köszönhetünk, és miként tudjuk továbbépíteni az ő művüket. Az ellentmondásokkal, politikai, faji, vallási, nemzeti ellentétekkel terhes világban, az atomháború árnyékában jól esik arra gondolni, hogy mégis lehet kiút, megegyezés. A mi fegyverünk a békés egymás mellett élés politikája, az internacionalizmus és a szolidaritás minden haladó erővel. Emlékezzünk azokra, akik az első harcot megvívták, az úton elindultak. Az évforduló alkalmából megkapták elismerésüket, akik a munkában élen jártak. Milyen nap van ma 7 Ünnep után aztán összekeveredtek a hétköznapok. Az ember azt sem tudta, hogy milyen nap is van éppen. Ilyen rövid idő alatt nem lehet túllépni a beidegződéseken. Vasárnap azt hittük, hétfő van, kedden szerda és így tovább. Pedig a héten ezzel szemben hétfőn volt a péntek, legalábbis azokon a helyeken, ahol ennek jelentősége van, például az üzletek nyitva tartásában és az_ iskolák órarendjében. Vannak, akiknek ez a hét kilenc munkanapból állt, mert szombattól vasárnapig dolgoznak. Azoknak is több a munkanap, akik már megkezdték a karácsony és az újév közötti idő ledolgozását. Sok ilyenkor a túlóra is az év végi határidők betartása miatt. A gyerekek jártak a legjobban, mert a középiskolákban mindenütt egy nap tanítási szünet volt, a tanárok kötelező elfoglaltsága miatt. Az általános iskolások egy része is jól járt, mert most tartották a nevelési értekezletet. Hétfőre helyreáll az időérzékünk, és a munkabeosztás közötti összhang, de nem sokáig, mert hamarosan itt van a 'karácsony és az újév, amikor megint minden felborul. Fegyelmezett munka Több termelőüzem hétköznapjairól is szóltunk a héten. Általában arról számolhattunk be, hogy jól dolgoznak, eredményeik vannak, a terveiket korábbi munkájuk megalapozza. Sokat beszélünk a termelési tartalékok feltárásáról, de hogy hol, mit, és hogyan kell csinálni, azt kívülről senki sem mondhatja meg, azt mindig az adott munkahely kollektívája tudja meghatározni és megvalósítani. Egy példa a lehetséges megoldások közül a műszergyáré. Uj termékük az úgynevezett 40-es manométer. A nemzetközi szabványban három mérete létezik e nyomáskapcsoló műszernek, a 40, 50 és a 63 milliméteres. A sorból a legkisebb hiányzott, amit a szekszárdi gyár műszaki gárdája fejlesztett ki, és csak itt gyártják, ötvenezer darabra van már megrendelésük. Hogy hol is van a hiba, azt nehéz kideríteni, mert általában az a gyakorlat, hogy az ipar a kereskedelmet hibáztatja, az viszont éppen fordítva. Ha nincs más kiút, akkor marad a fogyasztó, aki kiszámíthatatlanul fogyaszt. Az biztos — hiszen a tények is bizonyítják —, hogy a sütőipar sokat sütött, mégis elfogyott a kenyér. Sokkal többet vásároltunk, mint várható lett volna. Kérdés ezzel kapcsolatban: Megfelelő volt-e a tájékoztatás? Vagyis tudatosult-e a vevőben, hogy a városokban pénteken is lesz kenyér és tej, szombaton pedig nyitva is lesznek a boltok? A bonyodalmak végtelenek, mert ha jó a tájékoztatás, akkor kérdés, hogy el- hiszi-e a vevő, ugyanis Szekszárdon például már előfordult, hogy kilenckor egy deci tej sem volt, Pakson meg az, hogy egyáltalán nem is árusítottak. Hogy az esetenkénti ellátási zavarokat mi okozza, hol a hiba, azt most a népi ellenőrzés vizsgálja, mint arról pénteken beszámoltunk. Második otthonunk Hermann Zoltánné a 40-es manométer beszabályozását végzi Összehangoltakban Hírt adtunk arról is a héten, hogy ismét termékbemutatót tartott a hús-, a sütő- és a tejipar. Ez természetesen jó dolog, ismerjék meg a fogyasztók az új termékeket, a választékot. Akkor van csak baj, ha a boltban ennek nyomát sem találjuk, mert nemcsak választék nincsen, hanem helyenként és időnként még meny- nyiségi hiány is mutatkozik. Baj van a szállítási határidők betartásával is. Rákérdeztünk a héten arra is. hogy miért nem volt elegendő kenyér Szekszárdon, az ünnepek előtt. A húsipari termékek választéka, sőt időnként még a mennyisége is hiányos volt a hét elején. Kisebb a választék tejtermékekből és sorolhatnánk még bolti észrevételeinket. A kisebb településeken élők nyilván még ennél is többet mondhatnának. Vagy gyakrabban. Kiállítás a Bőrdíszműben Közhely, hogy második otthonunk a munkahely, de nagyon is igaz, és hogy ennek az otthonnak milyen a légköre, az egyáltalán nem közömbös. Az összetartozás érzésének kialakulásához sok minden hozzájárul. Minden üzemnek hangulata van, ami sok összetevőből áll össze. Egy kívülálló csak felületes benyomásáról számolhat be, de az is mond valamit. A Szekszárdi Palota Bőrdíszmű Vállalat gyárában év végi hajrá van, mégsincs kapkodás. Feltűnően nagy a rend és a tisztaság, nem akarom azt mondani, hogy azért, mert zömmel nők dolgoznak ott, de tény, hogy így van. A portán egy hirdetmény közli, hogy a közös külföldi szilveszteri útra hol és mikor lehet jelentkezni. Egy másik felhívás nyomán kérdeztünk rá a hobbipályázatra. Kiderült, hogy hagyományos, minden évben megrendezik. Csodálatos kézimunkakiállításra bukkantunk, ami egyúttal vetélkedő is. A dolgozók szavazatai alapján díjakat is osztanak, kategóriánként. Az idén az MSZBT-tagcsoport hirdette meg a pályázatot. Szépek a munkák, közös öröm lesz nyilván a díjkiosztás is. Fiatalok a békéért Kétszer is szó esett lapunkban a héten a békemozgalomról. Az Országos Béketanács budapesti sajtótájékoztatója előtt egy nappal volt Szekszárdon két megye OBT- tagjainak megbeszélése. Már az is feltűnő, hogy mennyi közöttük is a fiatal. Nemcsak a testület, de maga a mozgalom is fiatalosabbá lett. Módszerei frissebbek, érdekesebbek, mint korábban voltak. Ellentmondásos kérdés ez, hiszen most már nemcsak azok nem tudják, mi a háború, akiknek részvétele a békemozgalomban nélkülözhetetlen, hanem az irányítók zöme is, legalábbis gyerek volt még akkor, amikor erre a szörnyű tapasztalatra szert tehetett. Másként kell tehát megfogalmazni a kérdéseket, más eszközökkel, módszerekkel lehet hatni a fiatalokra, mint az idősebbekre. Nem arról van szó, hogy bármilyen korosztályt nélkülözni tud a mozgalom, hanem arról, hogy mindenkihez tudjon megfelelő „hangnemben” szólni. Fontos feladatai közé tartozik a tájékoztatás is, hogy a fiatalok világosan lássák a frontokat, el tudjanak igazodni a világpolitikában. Megyénkben a mozgalom nemcsak jó úton halad — állapította meg a tanácskozás is —, hanem jelentős eredményei is vannak. Egymást érik a pályázatok, működnek békeklubok, vannak kis és nagy gyűlések, amelyek sokak érdeklődését keltik fel. IHAROSI ibolya Fotó: CZAKÓ SÄNDOR
