Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

1985. november 16. NÉPÚJSÁG 3 Órásmester - Munka Érdemrenddel ötvennegyedik éve „lakó­ja” a paksi Max téri kis műhelynek Schukkert Sán­dor órás és látszerész. A templomtér alatti üzletsoron ő a legrégibb. Annak idején inasként kezdte, majd se­gédként folytatta ugyanitt. És éppen egybeesett az idő­pont, amikor letette a mes­tervizsgát, akkor számolta föl paksi iparát tanítómes­tere, Schmalcz József órás. így tudta a fiatal mester át­venni az üzletet-műhelyt. Valóságos kiállítás a mű­hely. A legrégibb darab egy kétszázhatvan éves állóóra. Hat hétig jár egy felhúzás­ra. Műemlékként tartják nyilván. Régi és mai gyár­tású faliórák, kakukkosok, ütések, vekkerek, zseb- és karórák, és természetesen kvarcórák. Az asztalon szem­üvegek garmadája, mindegyi­ken kis cédula, névvel. Szemüvegek az üzletből nyí­ló kis látszerészműhelyben is. A falon pedig — díszokle­velek. Elismerések a kiemel­kedő szakmai és közéleti, társadalmi munkáért. Köz­tük a „KIOSZ 1948—1978” plakett, a „Paksért” emlék- plakett, az „Érdemes Társa­dalmi Munkáért” oklevél, a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával való kitüntetés oklevele — ez utóbbi hat éve kelt —, bekeretezve a se­gédlevél és a mesterlevél, valamint az iparengedély. A két legutóbinak beke- retezésére még nem volt idő. Az egyik kitüntetést a „Ki­váló Társadalmi Munkáért”- et, október végén, a városi népfront-küldöttértekezleten vehette át, a másikat, a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatát november hetedike előtt, a KIOSZ Országos Ve­zetőségének budapesti foga­dótermében. Schukkert Sándor — Nagy megtiszteltetés számomra, főleg az utóbbi — mondja az idős mester. — Ügy érzem, több évti­zedes szakmai és társadal­mi munkámnak szól. Valóban, évtizedekig dol­gozott a közért a paksi Schukkert Sándor. 1948-ban, amikor a KIOSZ megalakult, ott bábáskodott ő is. Tagja volt ugyan az ipartestületnek, de látta, hogy új szelek fúj­nak, demokratikus tömeg­szervezete lesz a kisiparos­ságnak is. A KIOSZ megala­kulása után meg is szűnt az ipartestület. — Fiatal korom óta sze­rettem a közért dolgozni. Évekig voltam aktív sport­vezető, természetes tehát, hogy szerepet vállaltam az iparosság szervezésében is. A paksi csoport megalakulá­sakor gazdasági vezetőnek választottak meg, majd tit­kár, később megyei vezető­ségi tag is lettem. Ma tag­ja vagyok a megyei fegyelmi bizottságnak és az országos választmánynak. Szervezett, mozgósított. Különösen az első években. Ma is emlékezetes számá­ra az első május elseje, ami­kor a paksi KlOSZ-csoport is ott volt a felvonulók kö­zött. Nagyrészt Schukkert Sándor szervező munkájá­nak eredményeképpen. Jár­ta a vidéket, a járás közsé­geit, tartotta az előadásokat a kisiparosságnak. Ugyanak­kor eredményesen munkál­kodott a kisiparosság érdek- védelmében is. Társadalmi tevékenységé­nek másik területe a nép­frontmozgalom. Ott volt 1954-ben, a Hazafias Nép­front létrehozásánál, a moz­galomnak azóta is tisztség- viselője. Tagja volt a köz­ségi, a járási népfrontelnök­ségnek, a legutóbbi küldött- értekezletig a városi elnök­ségnek. A városi népfrontbi­zottságban most József fia — egyben a műhelyben is utóda — vette át tőle a „sta­fétabotot”. — A KIOSZ-ban és a népfrontban végzett munkát nagyon is össze tudtam egyeztetni, sőt, néha képte­len lettem volna különvá­lasztani. Mint például ami­kor a vízműépítési hozzájá­rulás és társadalmi munka érdekében agitáltam, vagy amikor részt vettem a ter­melőszövetkezetek szervezé­sében — mondja a kitünte­tett mester. — Mindenesetre, nagyon jó érzés tudni, hogy a közért végzett munka ilyen megbecsüléssel jár. Mikor lesz kábeltévé Szekszárdon? A kábeltévé nem csoda­szer, ami egycsapásra átala­kítja a kommunikációs rend­szert, de olyan új tájékoz­tatási forma, ami jól beil­leszkedik a jelenlegibe. A hazai példák szerint fő fel­használási területe a helyi tájékoztatás, és így a helyi politika alakításának, a szo­cialista demokrácia szélesíté­sének eszköze. Az ország több városában működik. A legrégebbi a pécsi. Hogy létrejöhessen és működőképes legyen, ah­hoz először is úgynevezett nagyközösségi antennarend­szer szükséges. Éppen Szekszárdon ezzel volt — van is — a legtöbb gond, de a megoldás útja már nemcsak elkészüli, ha­nem meg is indult rajta a „forgalom”. Lapunkban is foglalkoz­tunk — több ízben és több­féle formában — a magukat nagyközösséginek nevező antennarendszerekre érkező panaszokkal. Mivel oda is ér­keztek a lakossági bejelenté­sek, a népi ellenőrzés meg­vizsgálta a helyzetet, majd annak rendezésére javaslato­kat tett. A gond az, hogy Szekszár­don háromféle rendszerű an­tennát építettek. Az egyiket a Gelka, a másikat a Tolna Megyei Szolgáltató Szövetke­zet, a harmadik pedig — az úgynevezett Tarr-féle rend­szer. Az egységes koncepció nél­küli rendszerépítés révén szinte kibogozhatatlan hely­zet jött létre a tulajdon­jog, a fenntartás és a kar­bantartás szempontjából. A posta véleménye és a lakos­sági tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy a lakásszövetkezet rendszere a legjobb, így az lehet az alapja az egész város ellátá­sának, illetve a helyi tele­víziózásnak. Gazdasági és csoportérde­ket legyőzve végül is kiraj­zolódtak az egységesítés kör­vonalai, Sok tárgyalás után döntött úgy a szekszárdi ta­nács, hogy a városi nagykö­zösségi antennarendszer gaz­dájául a városgazdálkodási vállalatot jelöli ki. A tanács döntésének meg­felelően a vállalat tulajdon­jogilag átvette a rendszert, azzal, hogy az épületekben lévő, a lakások vételi lehető­ségeit biztosító erősítők a la­kóközösség tulajdonában maradtak. A lakásszövetke­zet dolgozói szintén átkerül­tek a városgazdálkodási vál­lalathoz, ahol munkájukat önelszámoló egység formájá­ban végzik. A Szekszárdi Városgazdál­kodási Vállalat átvállalta a folyamatban lévő kivitelezési munkákat, valamint a Kar­bantartás és a hibaelhárítás feladatát. Az utóbbiakat el­látja a Tolna Megyei Szol­gáltató Szövetkezet rendsze­rénél is, de ott a teljes átvé­tel még nem fejeződött be. A Gelka utóda az érvényben lévő megállapodásokhoz ra­gaszkodva csak január 1-től hajlandó az említett tevé­kenységekről lemondani. Megkezdődött az egységes rendszerre kapcsolás kiviteli terveinek elkészítése. Ennek során a közműtérképet is a tényleges helyzethez kell igazítani és közben pótolni kell a hiányzó fennmaradási engedélyeket. Sok minden más feladat is van, ami a szakembereknek ad mun­kát, de a szekszárdi kábel­televíziózás terveit már nem befolyásolja. Pillanatnyilag mintegy 2600 lakásban lehetne venni az adást, a jövő év közepé­ig az egész déli városrész­ben kialakítják a kábelhá­lózatot. A kórház számító- központjának segítségével egy kísérleti adásról már hírt adtunk. Tévéstúdió ter­mészetesen nincsen, ennek létrehozását nem is tervezik 1987-nél korábbi időpontra. Számítógép segítségével viszont már most megvaló­sítható a szekszárdi képúj­ság. Ebben, külön csatornán, tehát egy gombnyomással át­kapcsolva értesülhetnének a szekszárdiak az aktuális ese­ményekről. A szolgáltatások köre ma még nem körvona­lazható, de számba jöhet minden olyan információ, ami a lakosságot érinti, pél­dául moziműsor, színházi, zenei ajánlat és minden más olyan hír, tény és adat, ami­re sokan kíváncsiak, amit a szekszárdiak igényelnek. A visszakérdezésre is meglesz a lehetőség. A kép­újságban helyet kaphat min­den várospolitikai kérdés, amire természetesen az ille­tékesek választ is adnak. A párt-, állami és társadalmi szervek rendezvényei, hatá­rozatai, elképzelései és ter­vei, a jelenleginél sokkal na­gyobb körhöz juthatnának el, de talán még ennél is fonto­sabb kérdés lehet a döntések előtti tájékoztatás és persze a lakosság véleményének, igényeinek és terveinek meg­ismerése, még a döntés előtt. A képújságon, később pe­dig a városi televízión ke­resztül jobban megismerhe­tik egymás életét, gondjait a város üzemei, intézményei is. A szekszárdi képújság kí­sérleti adásai — a tervek szerint — még az idén meg­kezdődnek, ezzel az ország­ban egyedülálló kezdemé­nyezés születik a megye- székhelyen. Helyi kábeltele­vízió ugyanis már több vá­rosban működik, a közpon­ti televízió adásához hason­ló helyi képújság azonban nincs, ez lesz az első. Betról I ■ IJÍTTJ I!II;I:NHHIRRE1 A nagy októtberi szocialista forradalom évfordulójával kezdődő hosszú hévége után még hosszabb munkás hét követke­zett. Egy gondolat erejéig érdemes még visszapillantani az évfordulóra és az ün­nepre. Megállni és elgondolkodni azon, hogy elődeinknek mit köszönhetünk, és miként tudjuk továbbépíteni az ő művü­ket. Az ellentmondásokkal, politikai, faji, vallási, nemzeti ellentétekkel terhes vi­lágban, az atomháború árnyékában jól esik arra gondolni, hogy mégis lehet kiút, megegyezés. A mi fegyverünk a békés egymás mellett élés politikája, az inter­nacionalizmus és a szolidaritás minden haladó erővel. Emlékezzünk azokra, akik az első har­cot megvívták, az úton elindultak. Az év­forduló alkalmából megkapták elismeré­süket, akik a munkában élen jártak. Milyen nap van ma 7 Ünnep után aztán összekeveredtek a hétköznapok. Az ember azt sem tudta, hogy milyen nap is van éppen. Ilyen rövid idő alatt nem lehet túllépni a beidegződé­seken. Vasárnap azt hittük, hétfő van, kedden szerda és így tovább. Pedig a hé­ten ezzel szemben hétfőn volt a péntek, legalábbis azokon a helyeken, ahol ennek jelentősége van, például az üzletek nyitva tartásában és az_ iskolák órarendjében. Vannak, akiknek ez a hét kilenc munka­napból állt, mert szombattól vasárnapig dolgoznak. Azoknak is több a munkanap, akik már megkezdték a karácsony és az új­év közötti idő ledolgozását. Sok ilyenkor a túlóra is az év végi határidők betartása miatt. A gyerekek jártak a legjobban, mert a középiskolákban mindenütt egy nap tanítási szünet volt, a tanárok köte­lező elfoglaltsága miatt. Az általános is­kolások egy része is jól járt, mert most tartották a nevelési értekezletet. Hétfőre helyreáll az időérzékünk, és a munkabeosztás közötti összhang, de nem sokáig, mert hamarosan itt van a 'kará­csony és az újév, amikor megint minden felborul. Fegyelmezett munka Több termelőüzem hétköznapjairól is szóltunk a héten. Általában arról számol­hattunk be, hogy jól dolgoznak, eredmé­nyeik vannak, a terveiket korábbi munká­juk megalapozza. Sokat beszélünk a termelési tartalékok feltárásáról, de hogy hol, mit, és hogyan kell csinálni, azt kívülről senki sem mond­hatja meg, azt mindig az adott munkahely kollektívája tudja meghatározni és meg­valósítani. Egy példa a lehetséges megol­dások közül a műszergyáré. Uj termé­kük az úgynevezett 40-es manométer. A nemzetközi szabványban három mérete létezik e nyomáskapcsoló műszernek, a 40, 50 és a 63 milliméteres. A sorból a leg­kisebb hiányzott, amit a szekszárdi gyár műszaki gárdája fejlesztett ki, és csak itt gyártják, ötvenezer darabra van már megrendelésük. Hogy hol is van a hiba, azt nehéz ki­deríteni, mert általában az a gyakorlat, hogy az ipar a kereskedelmet hibáztatja, az viszont éppen fordítva. Ha nincs más kiút, akkor marad a fogyasztó, aki kiszá­míthatatlanul fogyaszt. Az biztos — hi­szen a tények is bizonyítják —, hogy a sütőipar sokat sütött, mégis elfogyott a kenyér. Sokkal többet vásároltunk, mint várható lett volna. Kérdés ezzel kapcso­latban: Megfelelő volt-e a tájékoztatás? Vagyis tudatosult-e a vevőben, hogy a vá­rosokban pénteken is lesz kenyér és tej, szombaton pedig nyitva is lesznek a bol­tok? A bonyodalmak végtelenek, mert ha jó a tájékoztatás, akkor kérdés, hogy el- hiszi-e a vevő, ugyanis Szekszárdon pél­dául már előfordult, hogy kilenckor egy deci tej sem volt, Pakson meg az, hogy egyáltalán nem is árusítottak. Hogy az esetenkénti ellátási zavarokat mi okozza, hol a hiba, azt most a népi el­lenőrzés vizsgálja, mint arról pénteken beszámoltunk. Második otthonunk Hermann Zoltánné a 40-es manométer beszabályozását végzi Összehangoltakban Hírt adtunk arról is a héten, hogy is­mét termékbemutatót tartott a hús-, a sütő- és a tejipar. Ez természetesen jó do­log, ismerjék meg a fogyasztók az új ter­mékeket, a választékot. Akkor van csak baj, ha a boltban ennek nyomát sem ta­láljuk, mert nemcsak választék nincsen, hanem helyenként és időnként még meny- nyiségi hiány is mutatkozik. Baj van a szállítási határidők betartásával is. Rá­kérdeztünk a héten arra is. hogy miért nem volt elegendő kenyér Szekszárdon, az ünnepek előtt. A húsipari termékek választéka, sőt időnként még a mennyisé­ge is hiányos volt a hét elején. Kisebb a választék tejtermékekből és sorolhatnánk még bolti észrevételeinket. A kisebb te­lepüléseken élők nyilván még ennél is többet mondhatnának. Vagy gyakrabban. Kiállítás a Bőrdíszműben Közhely, hogy második otthonunk a munkahely, de nagyon is igaz, és hogy en­nek az otthonnak milyen a légköre, az egyáltalán nem közömbös. Az összetarto­zás érzésének kialakulásához sok minden hozzájárul. Minden üzemnek hangulata van, ami sok összetevőből áll össze. Egy kívülálló csak felületes benyomásáról szá­molhat be, de az is mond valamit. A Szek­szárdi Palota Bőrdíszmű Vállalat gyárá­ban év végi hajrá van, mégsincs kapko­dás. Feltűnően nagy a rend és a tisztaság, nem akarom azt mondani, hogy azért, mert zömmel nők dolgoznak ott, de tény, hogy így van. A portán egy hirdetmény közli, hogy a közös külföldi szilveszteri útra hol és mi­kor lehet jelentkezni. Egy másik felhívás nyomán kérdeztünk rá a hobbipályázatra. Kiderült, hogy hagyományos, minden év­ben megrendezik. Csodálatos kézimunka­kiállításra bukkantunk, ami egyúttal ve­télkedő is. A dolgozók szavazatai alapján díjakat is osztanak, kategóriánként. Az idén az MSZBT-tagcsoport hirdette meg a pályázatot. Szépek a munkák, közös öröm lesz nyilván a díjkiosztás is. Fiatalok a békéért Kétszer is szó esett lapunkban a héten a békemozgalomról. Az Országos Béketa­nács budapesti sajtótájékoztatója előtt egy nappal volt Szekszárdon két megye OBT- tagjainak megbeszélése. Már az is feltű­nő, hogy mennyi közöttük is a fiatal. Nemcsak a testület, de maga a mozgalom is fiatalosabbá lett. Módszerei frissebbek, érdekesebbek, mint korábban voltak. El­lentmondásos kérdés ez, hiszen most már nemcsak azok nem tudják, mi a háború, akiknek részvétele a békemozgalomban nélkülözhetetlen, hanem az irányítók zö­me is, legalábbis gyerek volt még akkor, amikor erre a szörnyű tapasztalatra szert tehetett. Másként kell tehát megfogalmaz­ni a kérdéseket, más eszközökkel, mód­szerekkel lehet hatni a fiatalokra, mint az idősebbekre. Nem arról van szó, hogy bármilyen korosztályt nélkülözni tud a mozgalom, hanem arról, hogy mindenki­hez tudjon megfelelő „hangnemben” szól­ni. Fontos feladatai közé tartozik a tájé­koztatás is, hogy a fiatalok világosan lás­sák a frontokat, el tudjanak igazodni a világpolitikában. Megyénkben a mozgalom nemcsak jó úton halad — állapította meg a tanácsko­zás is —, hanem jelentős eredményei is vannak. Egymást érik a pályázatok, mű­ködnek békeklubok, vannak kis és nagy gyűlések, amelyek sokak érdeklődését kel­tik fel. IHAROSI ibolya Fotó: CZAKÓ SÄNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents