Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

Mai számunkból Takarékszövetkezeti üzlethelyiség Szedresen AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam. 269. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. november 16.. szombat. m Átadták az első magyar ciklotront Debrecenben Pénteken ünnepélyes ke­retek között átadták Debre­cenben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Atommagku­tató Intézetében felépült el­ső magyar ciklotront, a ha­todik ötéves terv legnagyobb tudományos célú beruházá­sát. Az ünnepségen részt vettek a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség képvise­lői, jelen volt a hazai és a szovjet tudományos élet több neves személyisége. A meg­jelenteket Berényi Dénes, az Atommagkutató Intézet igaz­gatója köszöntötte, majd Pál Lénárd, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára avatta fel az új létesítményt. A debreceni ciklotron épí­tése 1982-ben kezdődött, s létesítésére csaknem 300 mil­lió forintot fordítottak, ami­hez a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség mintegy 50 millió forintnak megfelelő értékű támogatást nyújtott. Magát a ciklotront a lenin- grádi Jefremov Intézet ter­vezte és ott is készült el. Az egyéb berendezésekei a deb­receni Atomki kutatói ké­szítették. illetve a Hajdú- Bihar Megyei Építőipari Vállalat dolgozói építették fel. Az 5500 négyzetméteres épületben helyet kapott a vasbeton sugárvédő falakkal határolt gyorsító, a labora­tórium, az itt termelt izotó­pok kezelésére kialakított helyiségcsoport, valamint egy mérő- és számítóközpont. A ciklotron atomfizikai kutatásokra használt beren­dezés: ciklikus részecske- gyorsító. Benne a mágneses tér által irányított elektro­mos töltésű részecskék — például protonok, alfaré­szecskék — többször is be­futnak egy körpályát, ezál­tal nagyobb energiára tesz­nek szert, és a kellő sebes­ségre felgyorsulva, megfele­lő célanyagra juttathatók. A berendezés lehetőséget nyújt az alapkutatások gyorsabb fejlesztésére és kiszélesítésé­re. Emellett nagy jelentősé­ge van számos gyakorlati területen is, így az orvosi diagnosztikában és terápiá­ban, az ipari anyagvizsgá­latban, a növénynemesítés­ben és általában az izotóp­termelésben. A Debrecenben átadott berendezés olyan rövid fele­zési idejű izotópokat tud ■termelni, amelyeket eddig importálni kellett, továbbá ultrarövid felezési idejű izo­tópokat, amelyeket csak helyben lehet felhasználni. Ez utóbbiakkal olyan orvos­diagnosztikai vizsgálatokat is el lehet végezni, amilye­nekre eddig hazánkban nem volt lehetőség. A tervek szerint a beren­dezést harmadrészben a fi­zikai alapkutatásokra, továb­bi harmad-harmadrészben pedig alkalmazott kutatások­ra, illetve a közvetlen gya­korlati célokra: izotópterme­lésre, ipari analitikára és be­sugárzásra fogják használni. A Debreceni Orvostudományi Egyetem már felkészült a ciklotron épületében elhe­lyezett orvosi laboratórium gyógyászati felhasználására. Ehhez szakembereket képez­tek ki, és új berendezéseket szereztek be. A ciklotronban az avatást követő bemérések után kez­dődnek meg a kísérletek. Ülést tartott a Hazafias Népfront országos Elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége pénteken, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnö­ke, és Petrovszky István, az MSZMP KB osztályvezetője Az elnökség kegyelettel meg­emlékezett közelmúltban el­hunyt tagjáról, Nánási Lász­lóról. Az ülésen Pozsgay Im­re főtitkár tájékoztatót tar­tott a VIII. népfrontkong­resszus előkészítéséről, majd megvitatták a kongresszusi dokumentumok tervezeteit. A vitában felszólalt Asbóth Jánosné, Bartha Tibor, Fe­kete Gyula, Hantos János, Lehoczky Mihály, Molnár Frigyes, Sarlós István, Szil­vasán Pál és V. Nagy Im­re. Befejezéséhez közeledik Szedresben a takarékszövet­kezet üzlethelyiségének épí­tése. Hosszú éveken keresz­tül egyszemélyes kirendelt­séget üzemeltetett itt a köz­ségben a Tengelic és Vidé­ke Takarékszövetkezet. A lakosság növekvő igénye szükségessé tette egy sze­rény, de mégis korszerű iro­dahelyiség megépítését. A községi tanács telket bizto­sított és építőgárdája vállal­ta a kivitelezési munkákat Az ötszázezer forintos be ruházas révén a következő évben, már kulturáltabb, esz- tétikusabb körülmények kö­zött áll majd a takarékszö­vetkezet a lakosság szolgá­latába. HÉTRŐL HÉTRE — AZ ÉLET FOLYÓJA HfRROL HÍRRE (8. nld.) (3. old.) NEMCSAK A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓNAK VÉDJÜK MEG Á FÖLDET (4. old.) ÜJ LENGYEL KISAUTÓ (9. old.) MESE KISLÁNYOKNAK (10. old.) JALTÁN JÁRTUNK (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) A NÉPÚJSÁG KÉRDEZ A NÉPMŰVELŐK VÁLASZOLNAK (7. old.) A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR (11. old.) ELEKTRONIKAI VERSENYFUTÁS (12. old.) KÉT HELY MÉG KIADÓ (13. old.) EGY-EGY NAP A LAPSZEKVEZÖKKEI, (7. old.) BERLIN ÉPÍTKEZIK (8. old.) LONDONI JEGYZETEK (14. old.) Tudatformálás Marx írta a tömegek történelemformáló szerepéről: „teszik, de nem tudják...” Sok jel szerint a cselekvés a szocialista viszonyok között sem válik automatiku­san tudatossá. Nemcsak az egymással ütköző egyéni és csoporttörekvések jellege ösztönös, hanem gyakran a kormányzati döntéseknek a végrehajtása is követke­zetlen, nélkülözi a kellő tudatosságot. Ezért némely­kor a jó kezdeményezések is kifulladhatnak menet közben. Az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a közlekedésben most választják a vállalati tanácsok, a vezetőségek tagjait, és az új testületek alakuló ülésü­kön szavazással döntenek az igazgató személyéről. A nagy horderejű átalakulás minden felhajtástól mentes Gyakran hallhatunk azonban különféle panaszokat, kifogásokat. Íme néhány közülük: „Nem szerencsés a választások időzítése. Elvonja a figyelmet az éves tervek teljesítésétől, az új ötéves terv megalapozásától...”, „Elbizonytalanítja a vezetést, mindenekelőtt a választás előtt álló igazgatót, aki új szerepet alakít, s a karzatnak játszik...” „Túl sok erőt, energiát köt le, a haszna nem áll arányban a be­fektetéssel. . Tegyük hozzá, hogy ezek az aggályoskodó vélemé­nyek gyakran azoktól származnak, akiknek irányítani, végrehajtani kellene a valóban sok munkát, áldozatot követelő, gyakran kockázatot is rejtő feladatot. A mostani lépéssorozat súlya a legnagyobb a válla­latok életében az államosítások óta. A mai munkás­nemzedék számára az államosítás már történelem, s megszűnt annak élményszerfi, munkára, kezdeménye­zésre lelkesítő hatása. A tulajdonosi öntudat fejleszté­se napjainkban új élményt, új tartalmat igényel, felté­telezi a tulajdonviszonyok továbbfejlesztését. A választás, a szavazás — akár személyi kérdések­ről, akár a kollektíva egészét érintő szervezeti, gaz­dálkodási ügyekről legyen szó, — sok helyen formá­lis, mechanikus aktus. .jLegyünk túl rajta!” És nem valóságos esemény a tulajdonos, a gazda felelős meg­nyilvánulása, tényleges döntése. A formai változáso­kat és aktusokat a politikai munka töltheti meg tar­talommal. Az agitáció, a propaganda megvédheti az új demokratikus fórumokat és formákat az elsekélyese- déstől, a kiüresedéstől, a formalizmus veszélyétől, de csakis úgy, hogy fejleszti, ébren tartja a tulajdonosi felelősségérzetet. A vállalati önállóság és felelősség útján nagy lépés volt előre a tervutasításos rendszer megszüntetése. A vállalati terveket 1968-tól helyileg állítják össze a központi célok, az adottságok és a lehetőségek ismere­tében. Ám az igazgató, az egyszemélyi felelős vezető belátásától függőt, hogy a jog- és hatásköröket milyen mértékben osztja meg a különböző részlegekkel, a dol­gozó kollektívával. Az új helyzet új lehetőségeket teremt, új feltétele- két követel. Ezek tudatosítása nagymértékben kihat nemcsak a választások végeredményére, a testületi döntések színvonalára, hanem a dolgozó kollektíva tulajdonosi felelősségérzetének, kezdeményező kész­ségének, aktivitásának, öntudatának alakulására is. A demokratizmus fejlesztése, a jogok és a kötelességek egységének helyes értelmezése hozzásegíthet ahhoz, hogy az egyensúlyjavítás, az intenzív fejlesztés, a nem­zetközi versenyképesség fokozásának általános köve­telménye minél inkább lefordíttassék a mindennapi cselekvés, a konkrét helyi tennivalók nyelvére. Vagyis a változások tudatosításának be kell épülnie a gazda­ságpolitikai agitációs és propagandamunkába. A demokratizmus fejlesztése, a politikai intéz­ményrendszer korszerűsödése egyebek közt a társadal­mi, a gazdasági aktivitás fokozását célozza. Az akti­vitás, amíg a munkahelyi szorgalomban, fegyelemben, I öntevékenységben nyilvánul meg, többnyire nem okoz konfliktust. Ám az aktivitás esetenként kiléphet neki szánt' medréből, s fejtörést, zavart, sőt kellemet­lenséget okozhat a nyugalomhoz, kényelemhez szo­kott emberek körében. Az aktív, öntudatos dolgozó a munkahelyi fórumokon csakúgy, mint a napi felada­tok végrehajtásában érdeke, meggyőződése, elvei sze­rint cselekszik, véleményt nyilvánít, másokkal szem­ben is magas követelményeket támaszt. Vannak akik a maguk hatáskörét, tekintélyét féltik. Ügy gondolják, hogy akkor mennek jól a dolgok, ha az apró részletek is elképzeléseik szerint alakulnak. A ki­teljesedő szocialista demokratizmus révén a lakosság széles rétegeit bevonják a közügyek intézésébe, egyide­jűleg erősítik azzal a rendszer politikai alapjait, illet­ve ellenőrzik és részben korlátozzák a vezetői hatal­mat. A tudatformálás nem szorítkozhat csupán ismeretek közlésére, az összefüggések feltárására. Igen fontos a szemléletbeli akadályok elhárítása. A demokratizmus fejlesztését jelenleg egyebek közt akadályozza a rossz beidegződés, az önálló gondolkodás, a vitakészség hi­ánya, az érvek, a vélemények lebecsülése, a beosztás, a tekintély túlhangsúlyozása. Nem csökkenti-e az új forma és az új fórum a pártszervezetek gazdaságirányító munkájának szere­pét? A kérdés minden alapot nélkülöz, nem is fo­galmazódik meg ilyen egyértelműen, csupán az aggá- lyoskodókban, rejtett módon. Valójában a pártszer­vezetek hatályos irányító tevékenységétől, szemlélet- és tudatformáló munkájától függ az új formák sikeres indulása, majd az új fórumok tartalmas működése. KOVÁCS JÓZSEF A községi tanács brigádja tetőfedés közben Káldi Gyula kőműves a kúpcserepeket kíszíti elő

Next

/
Thumbnails
Contents