Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
1985. november 2. "rtf PÜJSÁG 3 Az üzemi pártvezetőség tárgyalta A politikai információ a tolnai PATEX-ben A politikai j^XáCtí pasztalataival, feladataival foglalkozott nemrég a Pamuttextilművek Tolnai Gyárának pártvezetősége. A pártvezetőség havonta rendszeresen — meghatározott időben — információs jelentést ad a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának, e tekintetben ama hetvenegynéhány szervezet, intézmény egyike, amelyek mintegy bázisai a megyei politikai információnak. Ezért a belső információt, amely a politikai tömegmunka nélkülözhetetlen eszköze mindenütt, itt ez a helyzet motiválja egyrészt kedvező, másrészt — mint a vezetőségi ülésen kiderült — kedvezőtlen irányban. A pártszervezeteknek, -szerveknek naprakészen kell tudniuk, mi történik területükön, milyen a hangulata a dolgozóknak, lakosságnak. Ennek ismerete nélkül nem hozhatnak helyes döntéseket, sok esetben pedig éppen az információnak kell kiváltani egy-egy intézkedést, vagy pedig — magyarázatot. Amint az egyik felszólaló — gazdasági vezető — elmondta, az állandó belső információ nélkül képtelen lenne a vezetésre. Ugyanakkor gyakorta merülnek fel olyan kérdések, észrevételek, javaslatok, amelyek megválaszolása, vagy a velük kapcsolatos intézkedés nem helyi feladat. A megyei és az országos politikai vezetésnek is rendszeresen tájékozódnia kell a párttagság, a lakosság hangulatáról, a termelésben, gazdálkodásban jelentkező gondokról. A politikai információs munka feladatait párthatározat szabályozza. Ennek megfelelően folytatják e tevékenységet a PATEX párt- szervezetei és pártvezetősége. A munka kétirányú. Egyrészt a dolgozók hangulatát és a gazdaságpolitikai eseményeket összegző hangulati információs jelentés havonkénti elkészítése, másrészt a párt belső életével kapcsolatos információs munka. Az előbbit a megyei pártbizottságnak küldik, az utóbbiról — ugyancsak havonta — a nagyközségi pártbizottságnak készítenek összesítő értékelést. A hangulati és gazdaságpolitikai információs jelentés összeállításánál alapvető feladatnak tekintik a párttag és pártonkívüli dolgozók véleményének megismerését, az általuk felvetett problémákra való reagálást. A tavalyi munkatervben azt fogalmazták meg, hogy az írásos jelentés határideje előtt az alapszervezetek szóban, a KISZ-bizottság és az szb. írásban adnak hangulati információs jelentést. A gyakorlat azonban nem így alakult. A jelentés előtt egy-két nappal a pártvezetőség információs felelőse megkeresi a felső szintű gazdasági vezetők egyikét, és megkéri az adott időszak termelésének elemzésére, az összegezés elkészítésére. Az egyéb információk az szb. jelentéséből származtak, néhány esetben alapszervi titkároktól is. Mint azt a pártvezetőség most megállapította, nem eléggé széles körből szerzik az információs jelentéshez a tapasztalatokat. Annak ellenére, hogy számos, a gyár dolgozóit, a nagyközség lakosságát foglalkoztató problémát továbbítotttak a havonkénti jelentésben — és kapták, majd továbbították a válaszokat, nemegyszer a jelzés nyomán történt intézkedésekről. Az információs mu£' nem állandó. Túlságosan kapcsolódik a jelentési kötelezettséghez. Arra kell törekedni — hangzott el több felszólaló részéről is az ülésen —, hogy a dolgozók hangulatának, véleményének figyelemmel kísérése állandó feladata legyen a pártszervezeteknek, a kommunistáknak. És ha — függetlenül a jelentési kötelezettség határidejétől — olyasmi foglalkoztatja az embereket, amit azonnal kell jelezni, akkor ezt tegye meg a pártvezetőség. (Egyébként, egy esetben ez megtörtént.) Tehát legyen a politikai tevékenység szerves része az információ, ezáltal gyűjthető össze, hogy mi foglalkoztatja a gyár kollektíváját, az egyes csoportokat, személyeket, milyen intézkedést várnak, miben kérnek tájékoztatást, hol van rossz vagy jó hangulat, miben kérnek segítséget. A „visszajelzések” legyenek pontosabbak. Előfordult, hogy a dolgozók hangulatát nagyon rontotta a kenyérelláttás rendszertelensége, a rossz minőség. Az emberek megnyugodtak, amikor megtudták, hogy a pártvezetőség jelzése nyomán történtek intézkedések — később tapasztalták is ezt —, de kíváncsiak lettek volna arra is, hogy a felelősök kik voltak, milyen büntetést kaptak ... Azt kell megérteni — mondja ki a pártvezetőség —, hogy az információs munkára elsősorban „belül” van szükség, a gyár párt- és gazdasági vezetésének a politikai munka megfelelő színvonalon való végzése érdekében. Az alapszervezetekben rendszeressé kell tenni a pártcsoport-értekezleteket. Ezeken az egyik téma minden esetben az legyen, hogy mi foglalkoztatja a párttagokat, pártonkívülieket, miben kérnek segítséget, tájékoztatást. Állandó információs „csatornaként” kell továbbra is a KISZ és a szakszervezet írásos jelentését felhasználni, időnként megkeresni a gyárban működő más társadalmi szervezeteket és mozgalmakat (Vöröskereszt, MHSZ, MSZBT stb.) is. Az összesítő jelentés kollektív munkával készüljön. Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a felvetett kérdések megválaszolásra kerüljenek, az intézkedésekről tájékoztatni kell azokat, akik az észrevételeket, javaslatokat tették, kérdéseket feltették. Elhangzott az is, hogy követni kellene a község néhány alapszervezeténél bevált módszert, hogy a párttaggyűlésen, a „különfélék”” napirendben hangozzék el válasz az információgyűjtés közben felmerült kérdésekre. Ami a párt belső életével kapcsolatos információt illeti, a nagyközségi pártbizottságra továbbított jelentések — az emlékeztetők, jegyzőkönyvek alapján — egyre tartalmasabbak, pontosabbak. Ám néha elmarad a beszámolás a két taggyűlés, Illetve vezetőségi ülés közt végzett munkáról, nem mindig történik meg a határozatok rövid, egyértelmű megfogalmazása, a határidők és felelősök pontos feltüntetése, gyakran a végrehajtás ténye. Szükség lenne arra is, hogy „nyoma maradjon” a párt- csoport-értekezleten a tagság körében felmerült kérdéseknek, nézeteknek, véleményeknek és az ezekre adott válaszoknak. A PATEX Pártszerve--------------------- zeteiben a z információs munka jelentősen fejlődött, ám további javítására van szükség. Erre adott iránymutatást a pártvezetőség legutóbbi tanácskozása. J. J. Ülést tartott Szekszárd Város Tanácsa Napirenden a kereskedelmi, szolgáltatási hálózat helyzete A tanácsok megalakulásának 35. évfordulójára emlékezve kezdte legutóbbi ülését a Szekszárdi Városi Tanács. A napirendi pontok közül különös érdeklődés kísérte a kereskedelmi, szolgáltatási hálózat helyzetével foglalkozót. Előadója dr. Fe- rinc János általános elnök- helyettes volt. Szekszárd város a megye legjelentősebb kereskedelmi központja. A város kereskedelmi hálózatára hárul a megyeszékhely 38 ezer fős lakosságának ellátása mellett a napi körülbelül 10—11 ezer bejáró, valamint a 30—35 kilométeres körzetben élők részbeni ellátása is. A városban 1970 és 1984 között a bolti kiskereskedelem alapterülete 11 ezer 396 négyzetméterről 29 ezer 353-ra nőtt. A gyors ütemű hálózatfejlesztés ellenére gondok is vannak. A közelmúltban épült vagy jelenleg építés alatt ‘álló lakókörzetekben — Bottyán- hegy, Csatár, Bakta — egy. általán nincs vagy nem elégséges a meglévő kereskedelmi hálózat. Jelenleg négy területen folynak a városban kereske. delmi beruházások, amelyeknek a befejezése áthúzódik majd a VII. ötéves terv időszakára. Épül a Domu-i Áruház raktárbázisa és a Béri Balogh Adám utca és a Ves- selényi utca kereszteződésében egy ABC-áruház. Folyamatos a Széchenyi utcai üzletek felújítása és több kis üzlet létesítése. Az átlagosnál lényegesen nagyobb ütemben fejlődött a kiemelt szolgáltatások közül a gépjárműjavítás, a textiltisztítás, az építőipari javítás, karbantartás. A szervezeti struktúrában rugalmasabb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó szervezetek jöttek létre, javult a kisipari szolgáltatások színvonala. A városközponttól távolabb eső új lakótelepek kereskedelmi és szolgáltatási intézmény-ellátottsága azonban elmarad a kívánalmaktól ás feszültséget okoz, amelynek leioldása a következő évek feladata HlRRE Az elmúlt hét hírei, tudósításai közül, a megjelenések sorrendjében, idézzünk fel néhányat: Október 28., hétfő: — Népfront-küldöttértekezletek Pakson, Tamásiban. Ülésezett az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Tolna megyei küldöttértekezlete. Október 29., kedd: — Küldöttgyűlés a nyomdában, megerősítették tisztségében Benizs Sándor igazgatót. Október 30., szerda: — „Tolna megye négy évtizede a felszabadulás útján” címmel tudományos emlékülést rendeztek a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Október 31., csütörtök: — Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója munkalátogatást tett megyénkben. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Több településünkkel való ismerkedése a hét kiemelkedő eseménye volt. Aczél György Ferenczy Béni, Németh László és Illyés Gyula özvegyének társaságában Simontornyán, az emlékkiállítás megnyitása előtt Motiváció Az ősz és tél a fő közművelődési idény. A művelődési házak rendre küldik szerkesztőségünkhöz is programajánlataikat. Mindjárt tegyük hozzá, hogy mindegyik gazdag. Mármint a kínálatuk, mert ugyanezzel a jelzővel aligha büszkélkedik bármelyik intézmény. Sőt, akad, amelyik udvarias hangú levélben kéri a címzettet, hogy őrizze meg azt a sokszorosított lapot, amelyen az egész havi műsor^áll, mert a magas postaköltségek miatt nem áll módjukban minden alkalomról külön értesíteni a tisztelt közönséget. Szóval a bőséges „kultúrkosárból” mindenki vehet, de vajon vesznek-e? No és kik azok, akik igénylik a népművelők szolgáltatásait? Gyakorta hallani közömbösségről. Lehet-e ezt oldani? Van-e olyan erő, ösztönző módszer, motiváció, ami elmozdítja ezt a helyéből? Van! Egy példa erre a megyeszékhely középiskolájának magyar irodalmat is tanító tanára, aki az egyik szabadegyetemi előadás után —, amelyet a megyei művelődési központ szervezett —, szaktanári dicséretben részesítette azokat a diákokat, akik jelen voltak a bölcsészeti előadáson. Megérte. Mondja a diák, aki ellenőrzőkönyvében a szüleivel is tudatta az elismerést. Megérte, mondja a tanár, mert idegen környezetben, idegen előadónak jobban elhiszik mindazt, amit az iskolapadban keseríthet a kötelezettség íze. Megérte. Mondja a népművelő, mert... és nem folytatjuk a sort. Ahhoz, hogy mindenki elégedett és egy rendezvény sikeres legyen, sok-sok ilyen apró, de mégis motiváló ötletre van szükség. „Kopogtat a karácsony” Jutalmazásról esett szó a fentiekben. Az ajándékozással rokonítható A „közelítő tél” az ajándékozások időszaka is. Mikulás, karácsony két alkalom csupán, és mégis komoly gondot okoz, hogy szeretteinket mivel köszöntsük az ünnepen. A kirakatok csábító csillogása még inkább nehezíti a választást. Itt álljunk meg egy szóra! Feltétlen szükséges vásárolni? Rohanni egyik áruházból a másikba? Keresni nem létező cikkeket? Bosszankodni? Zsörtölődni? Mindezt elkerülhetjük, ha saját magunk készítünk ajándékot. Ki-ki fantáziája, tehetsége szerint. A legapróbbnak is több értéke van, ami — ha nem is mestermű, de — szerétéiből fogant, mint a megvásárolt csomagnak. Azért hívjuk fel a figyelmet most a kopogtató karácsonyra, hogy még van idő az ötlettől a megvalósulásig. Arra is találhatunk példát, hogy többen összefognak és a barátaiknak, rokonaiknak szánt ajándékot együtt készítik el. Ez csak fokozhatja a közösségekben rejlő egymáshoz tartozás, a másikért tenni akarás érzését. Megújulni Amint a természet újra és újra születik, vele változik évről évre környezetünk is^ Megújulnak terek, házsorok, otthonok. Ösztönösen hajiunk a változatosabb irányába. Ezért természetesen sokat kell tennünk is. Éppen a soron következő VII. ötéves terv koncepciói igénylik ezt a megújulást. Lapunk hétfői számában olvastam, hogy „Megújul a tolnai Duna-part”. Magam is tanúja voltam olyan beszélgetéseknek, ahol a jelenlevők bizony elsiratták a Duna említett szakaszát, ahova megannyi emlékük kötődött. Most az összefogás talán segíti a megújulást. Hiszem, hogy nem mindenhez kell a pénz. Ahhoz biztosan nem, hogy a lakásokban felgyülemlett szemetet a gyűjtésre kijelölt helyre rakjuk. Mert ennyi is elegendő lenne környezetünk tisztaságának megvédése érdekében. Eltűnnének a faluszéli roncs- telepek, papírhalmok. Az illetékes tanácsok ugyanis határozatokban megjelölik a településtől távol eső és szeméttárolásra alkalmas helyet. Figyelni kell csupán a másik munkájára és azt becsülni, hogy a magunkét is úgy értékeljék mások. Megújul a tolnai Duna-part Közlekedünk Ha már figyelemmel kísérjük embertársunk munkáit, vegyük észre az utcán is, amikor közlekedik. Elszaporodtak a gépjárművek — szerencsére, hiszen értünk vannak —, ma már a gyalogosoknak is tudniuk kell a közlekedés írott szabályait. Mindannyian közlekedünk tehát. Az is kopott már, hogy „társak vagyunk az utakon”. Mégsem elég az intő, figyelmeztető szó. Az őszi, téli hónapok mást követelnek a közlekedőktől. A megváltozott időjárási viszonyok formálják magatartásunkat is. Közlekedésbiztonsági napról olvashattunk iregszemcsei tudósítónk tollából. A programban egyebek között Közlekedési tanulságok címmel videofilmeket is láthatnak az érdeklődők. Fontosabb azonban — és ismételjük el a nap jelmondatát —, hogy ..Gondolkodva, biztonsággal közlekedjünk!”. Így legyen! DECSI KISS JÁNOS
