Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. november 1. PANORÁMA Illyés Gyula nevét vette fel az ozorai általános iskola (Folytatás az 1. oldalról.) Simontornyáról Ozorára vezetett Aczél György útja. Vendégünket itt Fiáth Attila, a tamási városi pártbizottság első titkára, Farkas István tanácselnök és Szappanos József iskolaigazgató fogadta és tájékoztatta. Az eszmecserét követően a vendégek — kitartóan esett az eső, és emiatt megváltozott az ünnepség színhelye — a kultúrházba mentek, ahol részt vettek az általános iskola névadó ünnepségén. Az ozorai általános iskola ezen a napon vette fel Illyés Gyulának a nevét. Az ünnepségen, amelyen jelen volt a költő özvegye és lánya is, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja mondott avatóbeszédet. Beszédében megemlékezett Illyés Gyula művészi és emberi nagyságáról, példájáról, amellyel a szülőföld szeretetét is örökül hagyta Ozorának. Hangsúlyozta: az ozorai példával a költő mindig a szőkébb és a tágabb haza kapcsolatáról beszélt. Mi vonzotta ehhez a földhöz a költőt? Az adósság érzése kötötte ide. Mindig úgy érezte, hogy adósa Ozorának, a puszták népének, akik egy egész emberi, művészi életre ellátták útrava- lóval. Innen indult el, a pusztáról, és innen jutott el a nagyvilágba. Nemcsak a puszták népe, a cselédek világát ismerte meg, megismerte és megértette a külvárosi munkások életét is. Ezért várta az új világ eljövetelét. A népben, nemzetben gondolkodás segítette a szükséges változás felismerésében. Ezt nemcsak felismerte, küzdött is érte. Ha perelt, a szocializmusért perelt. Azt vallotta: amit a nép halkan mond, annak kikiáltója legyen a művész. Illyés ilyert művész volt. Megrögzötten hirdette, hogy a magyarság ügyét az képviselheti csak igazán, aki tiszteletben tartja más országok népeit, aki internacionalista. Végigélte, végigszenvedte a néppel együtt a felszabadulás utáni nagy népvándorlást, korszak- váltást. Műveiben arra tanított: egy nagy korszakváltáskor mindennapi helytállásra, bátorságra van szükség. Művészi alkotásaiban őrizte és tovább fejlesztette a hagyományokat. Illyés realizmusa nemcsak a ma, a XXI. század realizmusa is. Életművét a dolgozó népre, a szocializmusra hagyományozta. Hogy a magyar nép ismeri múltját, az nagyrészt Illyés leírásainak is köszönhető. Illyés Gyula életműve ott van a magyar nép kincsestárában. őrizzük ezt a kin- cet, tanulmányozzuk műveit, tanuljunk tőle, és mindazt, amit elsajátítottunk e művekből, vigyük magunkkal az életbe. Illyés Gyula azt vallotta: a legnagyobb bátorság a remény. Volt, van, legyen bennünk bátorság és remény. Ezt erősítsék Illyés Gyula művei — hangsúlyozta befejezésül Aczél György. Az avatóbeszédet követően Szappanos József, az ozorai általános iskola igazgatója beszélt Illyés Gyuláról. Az ünnepség befejezéseként neves fővárosi művészek „Ez a föld táplál majd" címmel emlékeztek Illyés Gyulára. Aczél György kétnapos Tolna megyei munkalátogatását befejezve, Ozoráról visszautazott Budapestre. (Szalai—Gottvald) BUDAPEST A Minisztertanács dr. Do- •bóczky Istvánt mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesé kinevezte. * Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Sadli Ben- dzsedidnek, a Nemzeti Felsza- badítási Front Pártja főtitkárának, köztársasági elnöknek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Abdelhn- mid Brahrmi miniszterelnöknek küldött táviratot. BERLIN A Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottsága és az NDK Miniszter- tanácsa teljes egészében jóváhagyta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén elfogadott nyilatkozatot. A szófiai tanácskozás jelentősen hozzájárult a szocialista közösség egységének és össze- forrottságának további erősítéséhez — hangzik a berlini állásfoglalás. ATHÉN Andreasz Papandreu görög kormányfő Athénban fogadta Miohael Armacost, amerikai külügyminiszter- helyettest, akivel eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatait megterhelő nézeteltérések elsimításáról. A vállalati vezetésnek minden területen partnere a szakszervezet Az ÉDOSZ megyei bizottságának kibővített ülése A Szekszárdi Húsipari Vállalat könyvtártermében tartotta tegnap kibővített ülését az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Az ülés munkájában, több meghívott szb-titkáron és aktivistán kívül, részt vett és felszólalásával segítette azt Szilágyi László, az ÉDOSZ központi vezetőségének titkára, Hohmann József, az SZMT titkára és Deli György, a megyei pártbizottság munkatársa. Az elmúlt ciklus munkájáról Zsók Fábián, a megyei bizottság titkára terjesztett elő beszámolót. A beszámoló középpontjában az alapszervezeti munka értékelése állt, valamint a bizalmiak és bizalmitestületek tevékenysége. Nagy figyelmet fordítottak az elmúlt ciklusban az élelmezésipari szakszervezet területén a gyors információ- csere szervezésére. Az élelmezésipar rendkívül fontos szerepet tölt be a lakossági ellátásban s ezért tevékenysége reflektorfényben van. A belső ellátás biztosításában — kisebb zavaroktól eltekintve — alapvetően javuló színvonalon dolgoztak a szakszervezet tevékenységi területén működő vállalatok. Jelentős erőt képviselt az eltelt időszakban a munka- verseny-mozgalom, a brigád- mozgalomban részt vevők száma háromszázzal nőit az élelmiszeriparban. Javulás tapasztalható az újítómozgalomban is. Mintegy öt és ifiéi száz a rendszeres újítók száma, tavaly 'közéi négyszáz újítást nyújtottak be, amelyből kétszázat már realizáltak is. Üdültetési feladataikat az alapszervezetek a SZOT-be- utalók mellett saját és bérelt üdülök felhasználásával oldották meg. Az élelmiszer- iparban dolgozók mintegy húsz százaléka vesz részt szervezett üdültetésben évente. Ugyanakkor arra is fel kell figyelni, hogy a fizikai dolgozók részaránya az elmúlt öt évben hét százalékkal csökkent. A bizalmiak, bizalmitestületek munkáját az jellemzi, hogy minden területen megfelelő partnerei tudtak lenni a gazdasági vezetőknek. Ehhez a szakszervezeti bizottságok valamennyi üzemben megfelelő segítséget nyújtottak a bizalmiaknak. A gazdasági feladatok teljesítésiétől elválaszthatatlan a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítása. A szabályozók adta lehetőségeket kihasználták a vállalatok. Csak a konzervgyár vállalkozott adózott bérfejlesztésre a beszámolási időszakban, valamint a mezőgazdasági szabályozók adta lehetőségeket használta ki a gabonaipar. A sütőipari dolgozók körében kedvezően fogadták, a szakszervezet közbejárásával biztosított, plusz bérfejlesztési lehetőséget. A negyvenórás munkahétre történő áttérés bérpolitikai lehetőségeit különösen a húsipar sínylette meg, de tröszti segítséggel sikerült ezt a problémát is megnyugtatóan rendezni, elsősorban a szakszervezet kezdeményezésére. Az ÉDOSZ megyei bizottságának ez volt az utolsó ülése. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem számítanak a volt bizottsági tagok aktív tevékenységére, csak ez már nem a régi formában történik. Ezután öttagú megyei titkárság irányítja a munkát. A megyei titkári tisztség ellátásával a szakszervezet központi vezetősége Zsók Fábiánt bízta meg. Elhunyt Sugár Imre Sugár Imre, a Somogy Megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő, a megyei párt-vb tagja október 31-én, életének 55. évében, súlyos betegségben elhunyt. Temetése november 5-én, kedden délelőtt 11 órakor lesz a kaposvári keleti temetőben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy Megyei Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Minisztertanács Tanácsi Hivatala Somogy Megye Tanácsa Mai kommentárunk Gandhitól Gandhiig A tavalyi október 31-e szörnyű nap volt az indiai fővárosban. Reggel három pisztolylövés dörrent a miniszter- elnöki rezidencia kertjében, majd a kis csattanásokat felváltó g’éppisztolysorozatok már mintegy szignált adtak egy tragikus-véres naphoz. 1984. októberének utolsó napján lőtte le két szikh testőre Indira Gandhit, s a kormányfő halála után pár órával már tombolt a bosszú Űj- Delhi utcáin. Feldühödött, fanatizált hinduk gyilkolták a békés szikheket: több százan haltak meg a merényletet követő napokban, miközben egy újabb Gandhi, Indira alig negyvenesztendős fia vette át a kormányfői tárcát. Egy év telt el. Indiában azóta nem kevés pozitív esemény történt. Bár a szikh szélsőségesek kereszteshadjáratot indítottak a hatalom ellen, s véres .terrorhadjáratuk újabb és újabb hullámokban árasztotta el tartományukat, Pandzsábot és a szövetségi fővárost, Delhit. Radzsiv Gandhi egyéves kormányzása váratlanul nagy eredményeket hozott a szikh válság rendezésében. A nyáron sikerült megállapodnia a kormánynak a mérsékelt szikhekkel, s a megegyezés nyomán szeptemberben korrekt választásokat tudtak rendezni Pandzsábban. A megállapodás olyan politikai siker, amilyet eddig egyetlen kormánynak sem sikerült elérnie a független India létrejötte óta. Radzsiv Gandhi egy évének csak egyik fontos sikere a szikh-ügy előremozditása. A politikusnak ifjú kormányfő a vártnál lényegesen gyorsabban szilárdította meg helyzetét országában és pártjában egyaránt. Rugalmasnak, ötletesnek és határozottnak mutatkozott mind a gazdaság, mind a belpolitika, de talán leginkább a külpolitika dolgaiban. Az idén eredményes tárgyalásokat folytatott mindkét nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőivel, személyes fellépéseivel megerősítette országa kiemelkedő, mértékadó szerepét az el nem kötelezettek mozgalmában. Fontos szerepet tudott vállalni a legégetőbb nemzetközi gond, a fegyverkezés-leszerelés ügyében is. Egy év nem nagy idő, s igen nehéz ezalatt kedvező bizonyítványt kiérdemelni egy ilyen összetett, bonyolult országban. mint India. Radzsiv Gandhi első éve azonban mindenképpen igen jó osztályzatot érdemel a politikai bizonyítván vosztáskor. AVAR KAROLY Takarékossági világnap A 61. takarékossági világnap eseménysorozatának központi ünnepségét csütörtökön Budapesten, a KPVDSZ székházában tartották. Szendi Istvánnak, az OTP vezérigazgató-helyettesének megnyitója után Vas János, a KPVDSZ főtitkára mondott beszédet. Júliusban Párizsban tanácskoztak a programban részt vevő államok képviselői November elején kétnapos tanácskozásra ül össze az EURÉKA-programban részt vevő 17 ország szakminisztere a nyugat-németországi Hannoverban, hogy első alkalommal közvetlen eszmecserék keretében vitassák meg a legújabb nyugat-európai tudományos-technikai együttműködés részleteit. Minden bizonnyal ünnepélyes hangulat, szívélyes kézfogások jellemzik majd a megbeszélés első öt-tíz percét. Az emelkedettebb hangulat feltehetően nemcsak az újságíróknak, a rádió és televízió riportereinek szól. A résztvevők ugyanis tudják: olyan kérdésekben kell egyezségre jutniuk, amelyek kihatnak a jövő századra is. A szívélyes perceket sokan átmentenék a tárgyalásokra is hiszen az érdemi vitákon komoly nézeteltérésekre, késhegyig menő összecsapásokra lehet számítani majd. De miről is lesz szó az NSZK-beli városban? Az előzetesen ki- szivárgott hírek szerint két kérdésben térnek el a vélemények, s eddig nemigen sikerült közös nevezőre jutniuk. Az első probléma meglehetősen lényegbevágó: mit is tartalmazzon az EURÉKAterv. Abban mindenki egyetért, hogy szükség van egy ilyen önálló programra, s hogy a terv békés, polgári célú csúcstechnológiák kifejlesztését állítsa elsőrendű követelményként a résztvevők elé. És mint ilyen, valódi alternatívát jelentsen majd a nyugat-európai vállalatoknak az amerikai űrfegyverkezési programmal szemben. Az sem közömbös, hogy a 17 ország — legalábbis az eddigi nyilatkozatok szerint — kész részt venni a megvalósításban is. De azon már majdnem mindenki mást ért — s nem is alaptalanul —, hogy mi is tulajdonképpen a „csúcs- technológia”. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a francia, a nyugatnémet és a brit vállalatoknak más elképzelésük van, mint például az EGK- hoz most társult spanyol és portugál cégeknek a legkorszerűbb műszaki eljárásokról, a versenyképes termékekről. Vita tárgyát képezi az is, hogy a csúcstechnológiák között mely területek kapjanak prioritást. Az eddig nyilvánosságra hozott elképzelések szerint Párizs mindenekelőtt a különböző célú robotok, integrált áramkörök, nagy sebességű áramkörök fejlesztését, gyártását szeretné a lista élére állítani. London ugyanakkor a fejlett feldolgozási eljárásokat, a közlekedést, a háztartások gépesítését szeretné az átlagosnál gyorsabban fejleszteni. Nyilvánvaló, hogy a lista tovább bővül majd, hiszen a kormányok, az érdekelt vállalatok most mérik fel azokat a területeket, ahol lehetőséget látnak a nyugat- európai felzárkózásra. De azzal is tisztában vannak a résztvevők, hogy mindent nem lehet egyforma mértékben, kiemelten fejleszteni, mert az anyagi források szét- forgácsolását, mi több, elfe- csérlését jelentheti. A szükséges szelektálás pedig nem ígérkezik egyszerű feladatnak. Mindenki várhatóan körömszakadtáig védi majd vélt vagy jogos érdekeit, miközben a mielőbbi döntéshozást sürgeti az idő, (hisz a megrendelők nem akarnak sokáig várni). A tárgyalások másik hangsúlyos kérdése, az anyagi források biztosítása. Az mindenki számára világos, hogy a legszerényebb elképzelések valóraváltásához is milliár- dok kellenek. Egyelőre azonban a többség inkább az „életünket és vérünket” állásponton van, de pénzt nemigen akar biztosítani a közös munkához. Csak Mitterrand elnök tett látványos gesztust, amikor is a program bejelentésekor közölte, hogy Franciaország egymil- liárd frankot ajánl fel jövőre a terv beindításához. Mások még vonakodnak követni a nagyvonalú gesztust. Az NSZK-ban a kormány hajlik arra — persze még viták közepette —, hogy mintegy 1,3 milliárd márkával 1986-ban beszállna az üzletbe. (Megjegyzendő: az ellenzékben lévő szociáldemokraták szerint ennek legalább a kétszeresére lenne szükség.) A többiek pedig főleg azon az állásponton vannak: tisztázzuk előbb a kutatási feladatokat, s majd utána a pénzt megteremtjük hozzá. Nincsenek könnyű helyzetben a szakminiszterek, amikor a tárgyalóasztalhoz ülnek. A közös érdek és a kényszer — mármint, hogy Nyugat-Európa megkezdje a műszaki-technológiai felzárkózást az USÁ-hoz és Japánhoz — azonban minden bizonnyal ösztönzi majd a gyors döntéshozatalokat. FARAGÓ ANDRÁS Személygépkocsiabroncsköpenyek árváltozása A Taurus Gumiipari Vállalat, valamint a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közük, hogy a személygépkocsi-abroncsköpenyek fogyasztói ára november 1-től átlagosan 8,3 százalékkal emelkedik. Az árváltozást a szocialista országokból beszerzett köpenyek döntő többségének jelentős minőségjavulása és ezzel a futásteljesítmény növekedése, valamint a költségek nagymérvű növekedése indokolja, illetve tette szükségessé. Az árak differenciáltan, a használati érték arányában változnak; így a diagonál köpenyek ára átlagosan 5, a textilradiáloké 6,6, a korszerű acélradiál köpenyeké 10,8 százalékkal emelkedik. Egyes köpenytípusoknál árcsökkentésre kerül sor, így a Viktória acélradiál ára átlag 9, a diagonálé 12, a textilradiál abroncsköpeny ára pedig átlag 23 százalékkal csökken. (MTI
