Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
1985. november 1. NÉPÚJSÁG 3 A beszámoló taggyűlésre készülve Szolgáltatások egy kisközségben Závodon nem állt meg az élet „Összefogással segítünk egymásnak" Závodl utcán Az 'íves [beszámoló taggyűlésék mindig fontos eseményei a pártéletndk. Az alap- szervezetek vezetőségei egy év munkájának legfőbb jellemzőiről adnak számot. A tagság érvényesítheti a szervezeti szabályzatban biztosított jogát, megvitathatja és véleményezi választott vezetőségének munkáját, meghatározza további bizalmának feltételeit. A beszámoló taggyűlések sohasem csak a végzett murtka számvetései, legalább annyira fontos szerepe van a feladat megjelölésének, az előretékintésnek is. A konkrét körülményektől, az adott alapszervezet helyzetétől függően az irányító pártszervdk külön is felhívhatják a figyelmet a (taggyűlés egyik-másik tartalmi kérdésére. Jogaikkal élve tanácsot adhatnak a beszámoló tfő kérdéseihez: milyen fontosabb politikai gondolatok jegyében készítsék elő és szervezzék meg a taggyűlést. Ez azonban nem menti fel az alapszervezeti vezetőséget azon kötelezettsége alól, hogy saját viszonyaikat alaposan felmérve, átgondolva, elemezve, önállóan próbálják meghatározni és kialakítani azokat a főbb kérdéseket, amelyekkel foglalkozniuk kell. A pártkongresszus szellemében Függetlenül az egyes alap- szervezetek ikonikrét viszonyaitól, vannak bizonyos általános feltételek, amelyeknek lényegi hatásuk alól semmiképpen sem vonhatják ki magukat, tanulságaikkal mindenképpen számot kell vetniük. Ilyenek voltak azok az országos társadalompolitikai események, amelyek az elmúlt év folyamán fontos szerepet játszottak minden alapszervezet életében. A tapasztalatok alapján nagyjából kirajzolódik, hogy milyen főbb politikai gondolatok jegyében készülnék az alapszervezetek az idei beszámoló taggyűlésre. Első helyen említendő a XIII. pártkongresszus, amellyel bizonyos összefüggésben, mint az év legfontosabb politikai eseményével, ■minden beszámoló taggyűlésen foglalkozni kell. Például oly módon, hogy az alapszervezet tagsága milyen módon kísérte figyelemmel a kongresszus tanácskozásait, hogyan fogadta határozatát, helyileg mennyire jellemző az elvi egyetértés és egység a párt politikai irányvonalával. Újbóli állásfoglalást érdemel az is, hogy az alap- szervezet mennyire volt képes a helyes politikai következtetések levonására a kongresszus határozatából adódó konkrét gyakorlati feladatokra. J Ez az esztendő nem szűkölködött egyéb jelentős politikai eseményekben sem: országgyűlési képviselői és tanácstagi választások (az új választójogi törvény alapján elsőízben), az új vállalati irányítási rendszerre való áttérés kezdete, szakszervezeti választások, a népfront- kongresszus előkészítése, a településfejlesztéssel kapcsolatos politikai feladatok.. Mi tartozik ezekből a beszámoló taggyűlésekre? Válaszol: a pártszervezet Az mindenképpen, hogy ezekkel, a jelentős politikai eseményekből adódó politikai feladatokkal hogyan tudott megbirkózni a vezetőség, milyen színvonalon szervezte a munkát. Nem kisebb jelentőségű az sem jhogy e kampányokból milyen általános következtetések vonhatók le a politikai munkára, milyen főbb tanulsággal szolgálnak az elkövetkezendő időkre. Az idei taggyűlésnek is visszatérő témája a vállalati, illetve intézményi alaptevékenységgel összefüggésben végzett politikai munka értékelése. Az alapszervezetek többsége a termelésben működő üzemi pártszervezet. Természetes, hogy itt nagy figyelmet szentelnek a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatos politikai kérdé seknek. Anélkül, hogy a taggyűlés a termelési tanácskozás szerepét vállalná magára, bizonyos alapvető összefüggéseket érintenie kell. Így például a terv- és a tényszá- mok összevetéséből adódó politikai következtetéseket, kiket milyen mértékben illet elismerés az eredmények érdekében tett erőfeszítéseiért, illetve hogyan vetődik fel a mulasztásokkal kapcsolatos politikai felelősség? Mi múlik az adott kollektíván a tartalékok kiaknázásában és az milyen feltételek mellett realizálható? A pártszervezetnek mely területeken kellene kezdeményezőbben fellépnie az eredményes gazdálkodás érdekében? Egyáltalán a pártszervezet számára mikor, milyen pontokon öltenek a gazdasági kérd'ésék politikai jelleget? Ennék felismerésében mennyire áll az alapszervezet hivatása magaslatán? E kérdésekre a beszámoló taggyűlésnek kell válaszolnia, nem elvont formában, hanem annak a konkrét gyakorlatnak a tükrében, amely az elmúlt évben jellemezte az alapszervezet tevékenységét. Esrmei és politikai tisztánlátás Társadalmi-gazdasági életünknek az utóbbi időkben nem kevés új mozzanata van. Ezek jó része sok tekintetben újszerű megközelítést, szemléletet kíván a párttagoktól is. Ez nem alakul ki máról-holnapra. A kérdések elvi tisztázásának elhanyagolása vagy mértéktelen elhúzódása sok zavarnak, eszmei tévelygésnek lehet a forrása. A taggyűlésen célszerű szólni arról is, hogy az alapszervezét vezetősége mennyire szentelt figyelmet erre a feladatra, elég kezdeményező volt-e és kellő aktivitást tanusftott-e a párttagok eszmei-politikai tisztánlátása érdekében. A tapasztalatok alapján hol és milyen módon kellene javítani a pártalapszervezet politikai-ideológiai munkáját? Mi az. amit önerőből tehet és mely területeken szorul az irányító pártszervek nagyobb segítségére? E kérdéskör a legközvetlenebbül kapcsolódik a párt- szervezet politikai befolyásának alakulásához. Kiegészülve azzal, hogy az alapszervezet kommunistái milyen meggyőződéssel állnak ki a párt politikája mellett, milyen színvonalon közvetítik azt a pártonkívüliek körében. A beszámoló taggyűlés legfontosabb politikai gondolatköréhez tartozik a pártszervezet politikai befolyásának vizsgálata, reális megítélése, ez szolgálhat alapul, útmutatóul a további teendőkhöz. Závod Tolna megye 480 lakosú kisközsége a Völgység szélén. Megyénk legeldugottabb települései közé tartozik. A bonyhádi pályaudvaron érdeklődünk, hogy tulajdonképpen hogyan lehet Závodra eljutni... — Az isten háta mögé? — kérdezi a forgalmista és némi mosolygással felém néz. — Hát Kisvejkéig még csak igen, de aztáü utána megáll az élet, — mondja és belelapoz a menetrendbe. — Kora hajnalban kell menni, vagy délután. Napközben csak (Kisvejkéig, esetleg Tévéiig lehet eljutni busszal, onnan gyalogolni kell néhány kilométert. A járatokat úgy igazítottuk, hogy reggel a városba hozza a dolgozókat, este meg visszaviszi őket. A délutáni járatot választottam. Kisvejkét elhagyva keskeny utakon kanyarogva véget nem érő szerpentinen erőlködik a buszunk felfelé, majd a tetőtől lefelé haladva előtűnnek Závod házai. A buszmegállóval szemben a kocsma presszónak is bediene, mellette a mozi és a vegyesbolt. A dombtetőn mű- emléktemplom. A buszmegállótól nincs messze a tápkiadó helyiség sem. Frei György nyugdíjas az eladó és a tanács kirendeltségvezetője. A négy településnek, Kisvejkének, Závodnak, Lengyelnek és MucSfának közös tanácsa van — kisvejkei központtal. A környéken működő Szabadság Téesz központi irodája is itt van. — Závodon sokan tartanak állatokat, főleg sertéseket hizlalnak. Szükség van a talkarmányboltra, malac-, süldő- és nyúltápot tartunk — mondja a kirendeltségvezető. — És a közlekedés? — Hát az is nagyjából elfogadható. Reggel fél öt és hat óra tíz 'között indulnak a járatok Bonyhád felé. A diákjárat a gyerékéket Tevelre viszi iskolába. Sajnáljuk, hogy a faluban megszűnt az iskola, pedig nagyon kellett volna. Szóval kifelé jó a járat, meg este visszafelé is, csák napiközben hiányos. Nincs orvosunk — folytatja. — Hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön van csak orvosi rendelés Závodon. Máskülönben mindenért Lengyelre kell utazni. A dombóvári járat ismét betérhetne hozzánk, úgy mint régebben. A főbb közlekedési utak kikerülnek bennünket. Gyógyszertár is csak Tevelen van. A bolton kívül nincs semmilyen szolgáltatásunk, se cipész, se fodrász, se üveges. A posta is félműszakban dolgozik, a csomagokért nekünk kell elmenni. — Mit csinálnak, ha kitörik az ablakuk? — Nem törhet ki, de ha mégis előfordul, a kisvejkei téasZhez kell menni, az asztalos részleg megcsinálja, vagy Bonyhádra kell elvinni. Ha fodrászra nem is, de borbélyra igencsak szüksége lenne a falunak. A négy község közül nálurtk van a legtöbb idős ember, magas az átlagéletkor. Sok a 70—80 körüli öreg, de van 85, sőt 90 éves is, s nem tudnák busz- szal járni, hát jó lenne legalább egy borbély. — Mégis, hogyan oldják meg ezt a gondot? — Szükségmegoldással. Akiinek van fia, lánya, az gondozza az öregeket. A lakosság nagy része a kisvejkei téeszben, Bonyhád üzemeiben és a Mecsek bányáiban keres munkát. Az élelmiszerellátást a falu egyetlen boltja biztosítja. Vezetője Frei Györgyné, helyettese Szabó Istvánná. — Az élelmiszeren kívül ruházati árüt, pulóvert, trikót, kerti szerszámot, a disznóvágáshoz üstöt, bográcsot is tartunk — mondja. — A fűtőolajat is nálunk vásárolják meg. — Jó lenne, ha a boltban ismét lehetne kapni üveget és némi gittet, mert régebben art is árultunk, de ez megszűnt. Pedig lenne a faluban, aki bevágná áz üveget. Nem olyan ördöngős dolog ez — szól közbe a boltvezető. — A fiatalok többsége elköltözik innen, pedig nagyon szép vidék ez. Szekszárdiról a Patyolat hetente egyszer jön ide. Egyik héten viszi, a másik héten pedig hozza a ruhákat. Van könyvtárunk is, és megmaradt a faluban az óvoda. — [Reméljük, hogy az óvoda meg is marad. Két óvónő, egy dada és egy szakácsnő dolgozik itt. A férőhely-kihasználás nem a legjobb, mert csak 12—15 gyerek jár ide. Az óvoda megmaradása nagy előnyt jelentene a falunak. Lehet, hogy a fiatalok is építenénék itt, de egyelőre a tanács nem ad új házra^ építési engedélyt. A házát mindenki Igyekszik rendben tartani. A téesz kőművesbrigádját bárki meghívhatja. Van a faluban egy törpevízmű is, egy ártézi kút működik a központban, és az óvoda kap belőle vizet. A falu vezetékes ivóvízellátását minden tulajdonos igényli és alá is írta a vállalást. — A mozi február óta nem működik... — Unalmas filmeket hoztak ide, és csak 2—3 ember jött a moziba. Ezért becsukták. Szász Vilmos nyugdíjas folytatja: — Jó, szórakoztató film kellene ide, talán akkor eljönnének az emberek a moziba. — Kár, hogy a suszterünk Bonyhádra költözött — szól közbe Biró Józsefné. — Tevelre kell utazni ezért is, a buszköltség növeli a javítás árát. Ha nagyabb dolgokat akarunk vásárolni, akkor mindenféleképpen Bonyhádra kell utazni. Nagy Vilmos téesztag, fo- gatos a helyi népfrontbizottság elnöke. Lovaskocsijával most ér a falu központjába. — Segítünk a háztáji betakarításoknál. Lovaskocsival könnyebb hazavinni a répát, a zöldségét, a kukoricát. Mi idősök jól érezzük magunkat itt. Aki dolgozik, az meg tud élni ebben a faluban is. Szép, rendezett a község. Hét utcájából kettő szilárd burkolatú. Sok házban már központi fűtés is van. Csak a fiatalok mennek el, a 40 fölöttiek már mind itt maradnak. Nem tudnánk megszokni a lakótelepi lakásokat, és itt a kertben megterem minden. No de azért vannak itt fiatalok is. Néhányan vesznek házat maguknak, aránylag olcsón lőhet megvásárolni egy-egy lakást, összesegítünk egymásnak és az itteni életnek is megvan a maga varázsa. Ha valaki Szekszárdon felmegy az öreg-hegyre a dél körüli órákban, és tiszta a levegő, akkor látni lehet a Závodi templom tornyát. A falu nincs azért az isten háta mögött, s azok, akik itt laknak, szeretnek is itt élni. RÁKOS IMRE ismernünk kell a világot, hogy érthessük. Értenünk kell a világot, hogy helyes irányba formálhassuk állásifoglalásainkat, tetteinket. Ismernünk és értenünk kell múltunkat, jelenünket, a jövő várható tendenciáit, mindazt, ami (meghatározza a közösség, és benne az egyes személyek sorsát, cselekvési lehetőségét. Ismernünk és értenünk kell tehát a politikát. A politikát — a szó tág, mondhatnánk, legtágabb értelmében. Tudnunk kell a politikai élet eseményeiről, a döntésre jogosult és hivatott szervek elhatározásairól, a vezetők állásfoglalásairól. De tájékozottság szükséges abban is, ami ezek mögött húzódik — nem nélkülözhető a gazdasági törvényszerűségek értő (megközelítése. a nemzeti múlt máig eleven tanulságainak, az országok sorsát egymáshoz kapcsoló nemzetközi folyamatoknak ismerete. A termelés, az értékesítés, a megélhetés, a művelődés, a szociális viszonyok, a települési körülmények — mind-mind összefüggnék a politikával, politikai tartalmat is hordoznak. A közvetítő eszközök skálája a mai világban nagymértékben kiszélesedett. Az elektronika forradalma megsokszorozza az informálódás intenzitását. Ám mindezek ellenére nem veszítette el szeredét az írott szó. amely változatlanul megőrizte kitüntetett helyét az ismeretek elsajátításában. A könyv (miként az újság) a politikai tájékozódásban ma sem nélkülözhető. Sőt, alighanem az eddiginél is nagyobb szükség van rá, a hírék. információk özönében a mélyebb összefüggéseket elsősorban a politikai könyvök, folyóiratok segítségével lelhetjük meg. Az elemző, az átfogóbb folyamatokat bemutató művök segítenek hozzá, hogy a részletek sokasága rendszeres egésszé álljon össze, hogy felfedezzük az események, történések sokaságában a meghatározó törvényszerűségeket. Szükségünk van tehát a politikai tárgyú könyvökre. S ezt a szükségletet a könyvkiadás — nyugodtan mondhatjuk — növekvő színvonalon elégíti ki. A hazai és külhoni szerzők tollából napvilágot látó könyvek, tanulmányok, cikk- és beszéd- gyűjteményök a világpolitika, a gazdaság, a társadalmi élet megannyi területiét világítják meg és mutatják be az eligazodni, művelődni kívánó olvasóknak. Az érdeklődés, az eligazodás vágya személyes indítékú, de nemcsak az egyéni lét szükségleteiből ered. Társadalmunk életének egyik alapvető vonása ma, hogy a dolgozó ember, az állampolgár, a társadalmi szervezetek tagja a korábbinál erőteljesebben válhat a döntések részesévé, járulhat hozzá az elhatározások kimunkálásához. Márpedig 'érdemben állást foglalni. legyen szó a vállalati stratégiáról, a település fejlesztéséről, a szociális feltételek alakításáról, vagy bármi másról, ez mindenekelőtt hozzáértést igényel. Az járulhat Okosan hozzá egy-egy döntéshez, aki képes felmérni a várható következményeket. És ehhez politikai tájékozottságra, tudásra van szükség. Közérdek és személyes érdek is tehát, hogy társadalmi méretekben fokozódjék az állampolgárok, különösen a párttagok politikai műveltsége, tájékozottsága. Ehhez segítenek hozzá a politikai tárgyú könyvek, amelyek fontosságára, társadalmi szerepére hivatott felhívni a figyelmet a ma kezdődő rendezvénysorozat. A megjelenő könyvek széles választéka, az író-olvasó találkozók és egyéb összejövetelek mind azt szolgálják, hogy még jobban egymásra találjon a politikai könyv és a politika iránt érdeklődő ember. GYENES LÁSZLÓ SZEKÉR JÓZSEF
