Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
8 'íMÉPÜJSAG 1985. október 12. Varsói magyar apróságok A varsói utcákon járó magyar nem érzi magát idegennek a városban. Lépten- nyomon találkozik hazai vonatkozású „apróságokkal”. Alig lép ki a Központi Pályaudvar csarnokából. ahová a Budapestről érkező vonatok befutnak, máris magyar Ikórusokra lesz figyelmes. A lengyel gyártmányú Berlie. tek mellett naponta mintegy 650 magyar Ikarus autóbusz fut ki a közlekedési vállalat garázsaiból. A pályaudvartól kissé távolabb, Varsó két legfontosabb sugárútjának, a Mar- szalkowskának és az Aleje Jerozolimskienek a kereszteződésénél áll a Magyar Kulturális Intézet épülete. Ez az intézmény valóban egy darab hamisítatlan Magyar- ország a lengyel főváros szivében, Az intézet ma már szorosan hozzátartozik a városhoz, s kiválóan szolgálja a magyar ügyek népszerűsítését és a magyar—lengyel barátság további elmélyítését. A varsóiak szívesen ejtik útba az intézetet, ahol mindig találnak újdonságokat, friss sajtótermékeket, könyveket, hanglemezeket Gyakran vehetnek részt íróolvasó találkozókon, filmvetítéseken. Népszerűek az itteni magyar nyelvtani olya. mok is. Az intézet tőszomszédságában található a lengyel főváros egyik legjobban ellátott élelmiszerboltja, a Tokaj. A kiszolgálás elsőrangú, a választék színes és bőséges, a felkínált áru minősége kifogástalan. Főként ennek köszönhető, hogy az üzlet vásárlóközönségének soraiban Varsó úgyszólván minden kerülete képviselteti magát. Mind a varsóiak, mind pedig a városba érkező külföl- li turisták szívesen keresik fel a Budapest-Cristal éttermet. Kitűnő a konyha, kellemes az eredeti magyaros légkör, ezért nagyon nehéz helyet kapni. Ám, akinek sikerül. bizonyos, hogy magyar szót is hall, mivel az étterembe úgyszólván valamennyi Varsóba látogató magyar benéz. A szénkitermelés jövője A Jugoszláv Gyáripari és Energiaügyi Bizottságnak a közelmúltban megtartott ülésén bejelentették, hogy az évszázad végéig a szénkitermelést és az áramtermelést a 'kétszeresére, a gázkitermelést a 'háromszorosára kell növelni, s emélni kell a kő- olajbányászat ütemét is. Az első becslések szerint a szénkitermelés az idei 70 millió tonnáról 140 millió tonnára nő az ezredfordulóra. Jugoszlávia gazdasága és 'lakossága jelenleg 77,2 milliárd kilowattóra óralmot fogyaszt. a század végére ez a szám eléri a 160 mill'iárdot, A szükségletek fedezésére — a számítások szerint — ősz. szesen 20 ezer megawatt teljesítményű erőmű-hálózatot kívánnak építeni. Ez a jelenleginek a kétszerese. .Kőolajból az idén 4,1 millió tonna ki termelés év el számolnak, ám az évszázad végén az évi teljesítmény már várhatóan 7 millió tonna lesz. Egy kamcsatkai variáció Naponta nyolc órát dolgozunk, aztán nyolc órát alszunk. Több, kevesebb idő elmegy azzal is, hogy beérünk a munkahelyre, majd onnan haza. Otthon olvasunk, tévét nézünk, intézzük a háztartás ügyes-bajos dolgait, dehát csak marad néhány szabad óránk. És ezt mivel töltjük? Nem Moszkvára gondolunk, hiszen ott lépten-nyomon van lehetőség a szórakozásra. De mi van nálunk, a „világ végén”, vagyis Kamcsatkán, ahonnan kelet felé már csak a nagy víz, a Csendes-óceán hullámzik. Moszkvában aszfaltozott utak vannák, de nálunk az úttalan utakból vitathatatlanul több van, mint sztrádából. Mégis nagyon sok itt az autó, mert nálunk ez a legfontosabb közlekedési eszköz. A félsziget „fővárosától” Petropavlovszk-Kam- csatszkijtól úgy 35 kilométerre azonban van egy település, Primorszk, ahol sokan laknak, akik bármilyen távolságra és bármilyen irányba induljanak is el, közlekedésre csak a lábukat használják. Amúgy heterogén társaság: hegesztők, mérnökök, orvosok. Mielőtt Kamcsatkára jöttek, Leningrádban, Tbilisziben, Vlagyivosztokban élték. Ami összehozta őket, a Viljuj-klub, amelyet arról a Viljucsini vulkánról neveztek el, amelynek lábánál maga Primorszk is épült. A „Top-top törzs” tagjai Primorszkban volt néhány ember, aki szerette a turizmust. ök alakították meg 1967-ben a turistacsoportot. amit tréfásan „Top-top törzsnek” neveztek el, hiszen nem volt az komoly szervezet. Am még az alapító atyák leg- bátrabbja sem gondolta volna, hogy az utánuk következő nemzedék igazi turistaklubbá alakítja a „törzset” és „országosan” (a helyi méretekhez viszonyítva) népszerű lesz az egész félszigeten. Mint az emberét, minden öt, aztán minden tíz évben megünnepelték a klub születésnapját. Az idén a tizennyolcadik születésnapja alkalmából köszöntik. A klubtagok úgy ismerik az egész Kamcsatkát, mint a tenyerüket, számukra nincs fehér folt a félsziget térképén. Felkapaszkodnak a vulkánokra, megmásszák a meredek sziklákat, hajóval vagy csónakkal végigjárják a folyókat, közben kikötnek, táboroznak, hegyet, sziklát másznak. Mindezt a hét végén, vagy ha több napig tartó programról van szó, a szabadság alatt. A kamcsatkai turisták véleménye szerint egy élet is kevés lenne arra, hogy bejárják az egész félszigetet — kocsival. Ám gyalog el lehet jutni mindenhová, és gyönyörűséges látnivaló is jóval több akad, mint ha négy keréken utaznának. Sportolási lehetőségek helyben Egyes számú kedvenc a síelés, amit a félsziget lakói nagyon szeretnek, főként a hegyekben, aztán itt van a fürdőzés „kamcsatkai módra” vagyis jókat pancsolnak a hőforrások vizében. Petropavlovszk környékén vannak külön síelésre alkalA turisták célja a hegyek orma Hajótúrán a Top-top törzs tagjai más helyek, de az igazi síelők a hegyi lesiklókat szeretik, például a Moroznaja hegyen. Ez nincs messze a várostól, és van néhány sportiskola is. Az utóbbi években nagyon népszerűvé vált a síelés Kamcsatka hegyeiben és az edzők minden érdeklődőt szívesen fogadnak. Ennek viszont az a következménye, hogy mind több a síléces ember és egyre szaporodnak a turistaházak, a lesiklópá- lyák még a kisebb települések közelében is. A már említett Primorszk közelében két lesiklópálya van, a turistaházhoz pedig szaunát és úszómedencét is építettek. Mindezt a Vilju-klub kezdeményezésére. Nálunk Kamcsatkán bizony nyolc hónapig is eltart a síelési szezon. Űszni viszont egész éven át lehet: a medencék vizét nem kell felmelegíteni, a langyos, meleg, vagy még melegebb vizet a hőforrások adják. A félszigeten működő nagyüzemeknek, például a Petropavlovszk-Kamcsatszki házgyárnak, a hajógyárnak saját művelődési háza van, népszerű együttesek sokszor adnak műsoros esteket, rendeznek bálokat. Mégis, az az igazság, hogy Kamcsatka természeti szépségei, a fenséges sziklák, a komor hegyek, a tisztavizű folyók, patakok, hőforrások nyújtanak igazi és egészséges szórakozást. Jekatyerina Varkan Űrök képek ősidők óta használják a koreai művészek díszítőelemként a kagylót. Mai formáját, a teljes egészében kagylóból készülő képet a rivoni kézműves üzem egyik kiváló mestere, Pák Csői Dzsong teremtette meg. A színes kagylólemezkék felhasználásával készülő, úgynevezett örök képek — a kagyló színei maradandóbbak bármelyik más képzőművészeti alkotásénál, innen a név — igen keresettek. Az új módszer ötlete egy tengerparti nyaraláson született, amint Pák Csői Dzsong gyermekei a kagylókkal játszadoztak. A mester ekkor elhatározta, kifejleszt a ma emberének esztétikai ízlését is kielégítő „festést”, a színjátszó kagylók anyagának felhasználásával. Fáradozásait tíz év kutatómunkája nyomán siker koronázta. A mester 1967-ben mutatta be első kagylóképeit. Egy-egy ilyen kép festmény is, dombormű is. Festmény látszatát kelti a feldolgozott kagylólemezkék táblára ragasztása. Virágcsendélet, madarak élete, tájkép egyaránt készül a kagylóművész értő keze nyomán, sőt, igen sikerült a „Hős gorillák” című kagylóképe is, amely alakok, arcok mesteri ábrázolása. Művészetébe már több társát is beavatta. Az alkotócsoport a színek csodálatos összhangjában pompázó kagylóképek — azaz örök képek — sorát készíti és mutatja be az évről évre ismétlődő kézműves kiállításon és vásáron. Az utóbbi években gyorsan nőtt Kínában a tévékészülékek száma, az évi növekedési arány 70—105 százalék. A televízió műsorával az ország területének még csak 60 százalékát léhet beszórni, az csupán 200 millió emberhez szólhat. 1986-ban Kína már két műhold segítségével bőA várnai tengerpart egyik idegenforgalmi nevezetessége a Delfinárium. Naponta 2 előadásiban 1200—1200 néző tölti meg zsúfolásig az üveg- és fém-kon starke iót. A különleges épületet Szimeon Szaraliev bolgár építész tervezte. Az intézmény tavaly nyár végén nyitotta meg kapuit. A Delfinárium bárom lakója, Pipi, Poli és Reina jól érzi magát új lakóhelyén, a 12 méter hosszú, 6 méter Mongólia Dr. Lhagvazsav, az aneszteziológus Riitka vendég otthon, de hozzátartozói nem neheztelnek érte, hisz maguk is a gyakorlatból tudják, mivel jár az orvosi hivatás. Felesége orvosnő, s egyik lánya is rövidesen befejezi orvosi tanulmányait. Huszonnégy éve. hogy dr. Lhagvazsav letette a hippók- ratlészi esküt. Azóta élete minden egyes napját a betegségek elleni küzdelem, a gyógyítás tölti ki. A közelmúltban kapta meg a Mongol Népköztársaság Érdemes Orvosa címet. Ma az Ulánbátort Központi Klinika aneszteziológiai és reanimációs osztályának vezető főorvosa. Neves szaktekintély, akit betegei és kollégái szeretető és tisztelete övez. Nem könnyű sors volt az övé. Árván nőtt fel, szüleit betegség vitte el. Amikor egyedül maradt, elhatározta: orvos lesz. Szándéka mellett szívósan kitartott .Az egye. temet 1961-ben végezte el. s azonnal visszatért szűkebb hazájába, Góbi-Alfaj megyébe. Kinevezése a megyei egészségügyi osztályra szólt, de az egy év alatt, amit ott töltött, orvosi gyakorlatot is folytatott. Ezután az egyik járási kórház főorvosa lett, s néhány év múlva a fővárosba hívták, a Központi Klinikára. Az első időkben a sebészeti osztályon dolgozott régi tanára keze alatt. Diákkorában is mindig a sebészet vonzotta, s örült, hogy asz- sZisztálhatott professzora műtétéinél. A fiatal orvos érdeklődését felkeltette az aneszteziológia, s kedves professzora bíztatására ezen a területen 'képezte magát tovább. Almikor a központi klinikán létrehozták az önálló aneszteziológiai és reanimációs osztályt, a lelkiismeretesen felkészült Líhag- vazsavra bízták a vezetését. Az aneszteziológiát és reá. niimációs intenzív osztályokon a legmagasabb a kórházi halálozási arány, s a halált — hiába kerülnek vele szembe nap mint nap — az orvosok és a nővéreik sem képesek megszokni. A betegeket itt személytelen gépek veszik körül, ezért az orvos gyakori látogatása megnyugtató a számukra. Dr. Lhagvazsav úgy véli: az orvosnak betegei érdekében a szakma minden újdonságát meg kell ismernie. Ma már sok fiatal, kezdő orvos néz fel rá úgy, mint valaha ő egykori professzorára. Célja, hogy tanítványaiból mélységes hivatástudatot érző kiváló orvosokat neveljen. Karl-Marx-Stadt műszaki főiskoláján a mikroelektronikai kutatások állnak a feladatok központjában. Mikroelektronikai részegységek kerülnek például azokba a TEXTIMA gépekbe, amelyeket nagy számban találunk hazánk festékgyáraiban is. víti a műsorsugárzást. Nyugaton szerzi be őket és felszerelésüket: az NSZK-ban, Franciaországban és az Egyesült Államokban. A két műholdat az amerikai űrrepülőgép vagy a nyugat-eu. rópai Ariane űrrakéta emeli majd magasba. A műsor fogadóállomásait már önerőből készítik el a kinaiak. mély medencében, a szűrt és melegített tengervízben. A távoli Karib-tengerből kerülitek Bulgáriába. A fiatal és idősebb nézők nagy tapssal fogadják a delfinek különleges produkcióit. Nagy tetszést arat mindig, amikor Pieter Boodecker holland idomító egy magas létra telteién halat tart a szájában •és az egyik felugró „tanítványa” a szájából ragadja el a csemegét. Mínusz 20 fokban átültetett fák Amikor Leningrádban a múlt télen a hőmérő először mutatott mínusz 20 Celsius- fokot, a Néva-parti város parkjáiban és zöld területein nagyszabású faültetési akció kezdődött. Több. mint 2500 hársat. szilfát, nyírfát és vörösfenyőt ültettek át faiskolákból a városi lakónegyedekbe; a fáknak már kialakult koronájuk és erős gyökérzetük volt. Ez az erős fagyban való faültetés ellentmond ugyan a hagyományos kertészeti elképzeléseknek, leningrádi botanikusok azonban megállapították, hogy a már felnőtt fák jobban kibírják az ilyen 'beavatkozást a téli vegetatív pihenőjük alatt, mint tavasszal vagy ősszel. A már az előző években fagyott földilabdávail elültetett facsemeték sértetlenül kibírták a helyváltoztatást. wmam A várnai delfinek Számok a kínai televíziózásról
