Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 240. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. október 12., szombat. MIRE KÉPES A CSAPAT? (7. old.) EGY KAMCSATKA1 VARIÁCIÓ (8. old.) AKTIV pihenés (10. old.) FIESTA ÉS ÜZLET (14. old.) bőrdíszmű 300 000 NÉGYZETMÉTER ANYAGBÓL (5. old.) Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben a kormányprogram lelett! vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László Ipari miniszter emelkedett szólásra. Kapolyi László beszéde Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához, és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. Kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez, a miniszter azt elemezte, milyen utat tett meg eddig, és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Szólt a mind élesebbé váló külpiaci versengés kedvezőtlen hatásairól, technológiai elmaradásunkról, s arról, hogy az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelentkeztek. Kedvezőnek értékelte, hogy az ipar export-import egyenlege jelentősen javul. Figyelmeztető azonban — tette hozzá —, hogy a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló, növekvő mértékű hozzájárulás döntően az import mérséklésével valósul meg. — A termelési szerkezet korszerűsítésében a hatékonyság szerinti szelekció nem érvényesül megfelelő mértékben. A változás iránya viszont kedvező, nő az elektronikai ipar, a feldolgozó vegyipar aránya. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett A lakossági szénellátásról szólva, a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva, csaknem egymillió tonnával nőtt; szénhiány van, különösen Észak- és Kelet-Magyaror- szágon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen, és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. Az ipar fejlesztési elképzeléseiről szólva a miniszter a piaci igények, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk és hazai értékesítésünk jelentőségét hangsúlyozta. Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióival folytatott műszíalki-gazdaságt együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát, és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a krirvoj-rogi vasérc-dúsítómű építésében, a jarríburgi földgázkitermelésben. egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelésében, és az agrár- termelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés, és a fejlődő or. szágokkal is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben még inkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával teremtsen 'húzóerőt gazdasági fejlődésünk folyamatában — .mondotta Kapolyi László. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglévő kapacitásók jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosításók megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biztosítása mellett — a meglévő állóeszközök és munkaerő-állomány hatékonyabb működtetése lesz. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meglévő erőforrások maximális hasznosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsítésiéről szólt, majd az ipari dolgozók másfél milliós kollektívájának nevében helytállást ígért a kormányprogram megvalósításában. » * * SZABÓ SÁNDOR (Csong- rád m., 13. vk.), az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára szerint hosz- szabb távra szóló gazdasági szabályozórendszer kialakítására lenne szükKapolyi László ség, amely természetesen összhangban áll a távlati fejlesztési prioritásokkal. RUJSZ LÁSZLÖNÉ (Vas m.. 3. Vk.), a Sabaria Cipőgyár marketing- és műszaki főosztályvezetője felszólalásában létfontosságúnak jelölte meg a munka becsületének helyreállítását. LAKOS LÁSZLÓ (Pest m„ 9. vk.), a jászkarajenői Árpád Mgtsz elnöke javasolta, hogy az Országkyűlés hozzon létre az érdekeltség, az ösztönzés kérdéseinek vizsgálatával foglalkozó állandó bizottságot. VIDA KOCSÁRD (Somogy m. 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának vezetője, az idegenforgalom tapasztalatai mellett szólt a Balatonról is. Kiemelte, a tó vízminőségének romlása megállt, sőt az utóbbi években néhány partszakaszon javult is. STRAUB F. BRUNO (Országos listán megválasztott képviselő) akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta, hogy a környezettel való helyes gazdálkodásnak egyre nagyobb szerepet kell kapnia mind a gazdasági, mind a politikai, mind a kulturális munkában. GREGOR PÉTER (Bp. 35. vk.), a Magyar Optikai Művek csoportvezetője elmondta: létkérdés, hogy a magyar elektronikai ipar hogyan és mikor tud a világpiaci kihívásnak megfelelni. KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád m. 5. vk.), a szegedi TV-stúdió szerkesztő-riportere hangsúlyozta: a tömegkommunikációs szerveknek rendkívül nagy szerepük van a közhangulat kialakításában. Feladatuk megfelelő elvégzéséhez arra is szükség lenne, hogy mindenütt tekintsék a sajtót olyan partnernek, amely reálisan tud beszélni az ország dolgairól, felelősséggel képes a közvéleményt tájékoztatni. (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Norbert Stegert, az Osztrák Köztársaság hazánkban tartózkodó alkancell'árját, kereske. delnői és ipari minisztert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak pénteken találkozott az oszt. rák politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken vé. leményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével összefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar—osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszéléséken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Arthur Agsltner, Ausztria bu. dapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger pénteken folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és a pénz. ügyi kapcsolatok legfontosabb kérdéseit. Tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtárgyalták az Ausztria és Magyarország közötti széles körű politikai, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok helyzetét, a további teendőkét. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kap. csőlátók rendszerében a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés mindkét fél hasznába lendü. letesen fejlődik és egyetértettek abban, hogy az együttműködést az elért jelentős eredményekre építve, a meglévő lehetőségeket ki. használva tovább kell bővíteni. A tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés, az árucsere-forgalom feltételeinek javítására, a termelési és értékesítési kooperációk s más együttműködési lehetőségek kiszélesítésére, újabb közös vállalatok és vállalkozások létrejöttének elősegítésére. A szovjet kultúra napjai megyénkben Megkezdődött a szovjet filmek fesztiválja és az Auróra színjátszóverseny A szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozatában tegnap délután Szekszárdon került sor a szovjet filmek fesztiválja vidéki megnyitójára, a Panoráma filmszínházban. Az ünnepi eseményen részt vett Marlen Hucijev filmrendező és Natalja Bjeloh- vosztyíkova színművésznő, a hazánkban tartózkodó szovjet művészeti delegáció tagjai, Bíró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára, István József, a megyei tanács elnökhelyettese. A megnyitó a szovjet és a magyar himnusz hangjaival kezdődött, majd Szabó Géza, a szekszárdi várost párt- bizottság első titkára mondott köszöntőt, méltatva a két nép barátságát és kulturális kapcsolatait. A köszöntőre Marlen Hucijev filmrendező hasonlóan meleg szavakkal válaszolt, külön szólva a magyar film- művészetről, amit maga is jól ismer. Megemlítette Balázs Béla munkásságát, amelyet a Szovjetunióban minden filmművész ismer. Ezt követően szólt a fesztivál keretében bemutatásra kerülő filmjéről, amelyet elsősorban az idősebb korosztálynak szánt, amelynek tagjai már a fasizmus elleni harc idején is éltek, véleménye szerint nekik többet mond a kétszereplős Utószó című filmdráma. A megnyitó Majakovszkij versével, majd az Internacionáléval zárult, ezt követte az Utószó című film vetítése. Auróra fesztivál Egy órával a szovjet filmek fesztiváljának megnyitója után került sor, a megyei művelődési központ színháztermében az Auróra országos színjátszóverseny és -fesztivál döntőjére. A közönség soraiban foglaltak helyet a szovjet vendégek, Marlen Hucijev, Natalja Bje- lohvosztyikova filmművészek, Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, Horváth Géza, az SZMT titkára, és Kovács János, a szekszárdi tanács elnöke.1 A vendégeket és a közönséget Dránovics Istvánné, a művelődési központ igazgatóhelyettese köszöntötte, majd István József, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi köszöntőt. Méltatta a szovjet kultúra napjainak jelentőségét, majd az Auróra fesztiválról szólva elmondta, hogy a megye örömmel lett kiírója — másokkal együtt —, és házigazdája a fesztiválnak, amelyen az ország legjelentősebb amatőr színjátszó együttesei mutatkoznak be. A zsűri elnöke, Keleti István, az Arany János Színház igazgatója, tagjai, Mezei Éva rendező, a Budapesti Pinceszínház vezetője, Ben- cze Zsuzsa rendező, a Radnóti Színpad tagja, és dr. Sződy Szilárd rendező, a Művelődési Minisztérium munkatársa. A színjátszóverseny szombaton és vasárnap folytatódik. Németh Károly fogadta Norbert Stegert (Telefotó) Marlen Hucijev beszélt a magyar és szovjet filmművészet kapcsolatáról
