Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
2 Képújság 1985. október 12. Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) E napirendi ponthoz több hozzászólás nem volt. A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Lázár György válasza Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre (Telefotó) Bevezetőben a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány munkaprogramjávaT. ígéretet tett arra, hogy a felmerült észrevételeket, javaslatokat az elkövetkező hetekben feldolgozzák, nagy részüket a VII. ötéves tervjavaslat véglegesítésekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képező társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor, vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítik. Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot tér. jeszthessen majd az Ország- gyűlés elé a VII. ötéves tervről. Elismerően szólt a hozzászólások oldottságáról, arról, hogy minden kérdésről — a valaha talán kényesnek nevezettekről is — azzal a természetes nyíltsággal esett szó, ami csak a közvéleményünket jellemző demokratikus légkörben lehetséges. Minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a társadalom egészét foglalkoztató kérdések. Hogyan tehetjük eredményesebbé a szocialista építőmunkát, miként hasznosíthatjuk jobban a társadalmunkban rejlő lehetőségéket, milyen módon fejlesszük tovább a demokratizmust. Lázár György egyetértett azokkal, akik a kormány- program tervezetében foglaltakat az eddigi munka folytatásának tekintik, hangsúlyozva ugyanakkor azt az új vonást, hogy a feladatok sorában most már nem az egyensúly megteremtése' kerül az első helyre, hanem annak megszilárdítása. Másszóval: nem a korlátozás, hanem a fejlődés programja ez. — Ennek tudatosítása különösen azért fontos — mondotta —, mert a gazdaság lendületbe hozása más megoldásokat kíván, mint az egyensúly megszilárdítása. Az előrehaladáshoz ugyanis elengedhetetlen az irányítási rendszer továbbfejlesztése, amit nem elég csupán igényelni, kívánni — el is kell viselni az ebből származó következményeket. A program végrehajtásának feltételeiről szólva a Minisztertanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik feszítettnek, de reálisnak értékelték a kormány előterjesztésében foglalt feladatsort. Több képviselő foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy eddig tartalékaink felszínre hozásában a szükségeshez képest lassabban haladtunk előre. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gaz. dagább országok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát használják ki, mint ahogy az ma nálunk történik. Lázár György ezután a társadalom aktivizálásának fontosságát hangsúlyozó hozzászólásokra reagálva, kifejtette: bátrabban kell élni a demokratikus viták lehetőségével, a társadalmi kontroll eszközével. A szemléletet itt is. de más területeken is tovább kell formálni, hozzáigazítani az új követelményekhez. A miniszterelnök — egyetértve az ezzel kapcsolatos képviselői véleménnyel — kiemelte a tömegkommunikáció jelentőségét a közvélemény teljesebb beavatásában, megnyerésében. — A Minisztertanácsban kialakult gyakorlat szerint — hangsúlyozta — a kormánytagok úgyszólván egyetlen, a sajtó útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyelmen kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intézkedések születnek, amelyek létező problémák megoldását szolgálják. Igényeljük azonban, hogy a jogos kritikai hang mellett azzal is foglalkozzék a tömegkommunikáció, miként lehet kijavítani a hibákat, s az új kérdések megközelítését a „lebeszélő” stílus helyett gyakrabban jellemezze a „rábeszélő” stílus. Lázár György a továbbiakban röviden kitért az építőiparral, a mezőgazdaság érdekeltségének megteremtésével, a jövedelemdifferenciálással, valamint a kör. nyezetvédelemmel foglalkozó hozzászólásokra, egyetért. • ve a bennük megfogalmazott fő tennivalók szükségességével, végezetül ugyancsak kifejezte egyetértését azon felszólalások indítékai, val, amelyek szorgalmazták, hogy növekedjék a parlament szerepe a közéletben és a kormányzati munka ellenőrzésében. % • A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az Országgyűlés a kormány programját tartalmazó előterjesztést jóváha‘ gyólag — egyhangúlag — tudomásul vette. Hetényi István expozéja Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. A tavalyi pénzügypolitikái törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföldön fel nem használható jövedelmet megtakarítsuk és létrejöjjenek az életkörülmények javulásának, a kulturális és szociális ellátásának a tervezett anyagi feltételei — mondotta a miniszter. A vállalatok és szövetkezetek fejlődő gazdálkodása biztosította, hogy az ország nemzeti jövedelme összehasonlítható árakon számítva 2,7 százalékkal emelkedjék. Az összes jövedelem folyó árakon 9 százalékkal nőtt és 8 százalékkal növekedhetett a belföldi felhasználás; az ütemkülönbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A Lakosság pénzjövedelme is emelkedett, több mint 9 százalékkal és ez a fogyasztói árak töhb mint 8 százalékos növekedése mellett lehetővé tette a reáljövedelmek egy főre jutó egy százalékos emelkedését. Hozzá kell tenni azonban, hogy az árszínvonal viszonylag gyors növekedése 1984-ben is nehezítette a bérből élők és a nyugdíjasok helyzetét; e rétegek reáljövedelme —, ha nem tutak kiegészítő jövedelemhez jutni — elég széles körben tovább csökkent. A költségvetés hiánya közel áll a tervezetthez: az 1983. évi kereken 6 milli- árddal szemben 3,6 millárdot tett ki, azaz alig tért el attól, amit az Országgyűlés jóváhagyott. A kiadások közül a legnagyobb tétel a költségvetési intézményeké és a társa- . dalombiztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal több, mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság követelményének úgy, hogy biztosítani tudtuk: a szociális, kulturális és az életszínvonalat közvetlenül szolgáló kiadások valamivel gyorsabb ütemben nőttek, mint ahogyan 1983-ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is, amelyek több, mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, és meghatározott körben a nyugdíjak ősz- szegét emelni tudtuk. Szeptember 1-től 10 százalékkal növekedett a pedagógusok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiakban rámutatott: Hetényi István beszél (Telefotó) — A vállalatok sokszor kényszerűen nagy terhet vállalnak a költségvetési kiadások finanszírozásából. Ennek ára van, például az, hogy a vállalati beruházások 1984- ben 2 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Miközben csupán 2 százalékkal nőttek a beruházások, mégis örvendetes, hogy a vállalatok e nehéz helyzetben is 11 százalékkal több műszaki fejlesztési alapot képeztek, mint korábban. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a közhiedelemmel ellentétben, azért ez sem általános jelenség. A vállalatok többsége növelte eredményességét. Tavaly 600 olyan vállalat volt, ahol a nyereséget egyik évről a másikra több mint 20 százalékkal sikerült növelni. Ezzel szemben 48 nem mezőgazdasági vállalat zárta összesen 2 milliárd forint veszteséggel gazdálkodását. Az alaphiányos vállalatok száma körülbelül száz, ebből mintegy tizenötöt tekintünk olyannak, amely valóban súlyos gondokkal küszködik, és a terhek részbeni* rendezése 3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai a következők szerint alakultak: íMEliárd forintban! Bevételek: 1983. tény 1984. tény Vállalati gazdálkodó szervek 'befizetései 443,7 468,2 Lakossági befizetések 37,6 45,1 Költségvetési szervektől származó (bevételek 46,0 49,5 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és egyéb forrásokból származó (bevételek 13,1 10,1 Bevételek összesen: 543,7 572,9 Milliárd forintban! Kiadások: 1983. tény 1984. tény Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap fel töltése 67,0 71,6 Válla ti gazdálkodó szervezetek támogatása és fogyasztói ártámogaltásofk 162,4 146,7 Költségveési szervek kiadásai 172,4 183,8 Társadaloimbiztosításli kiadások 107,2 120,0 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és egyéb kiadások 40,8 54,5 ’Kiadásóik összesen: 549,8 576,6 Hiány: 6,1 3,7 A költségvetési bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések közül elsősorban a (társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek. A támogatás- tísökkenés legnagyobb része abból adódott, hogy a fogyasztói árkiegészítések mérséklődtek. A termelési támogatások csökkenését évözi intézkedések is elősegítették így példáiul 10 százalékkal mérséklődött az ipar, a közlekedés, a belkereskedelem támogatása. A vállalatoktól származó nettó — támogatásokkal csökkentett — bevételek részarányának, vagyis a köz- pontosításnak a növekedési ben a korábbiaktól eltérően kiemelkedő szerepet játszott a támogatások és adóvisszatérítések 15,6 milliárd forintnyi <mérs!ékíáse. Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen lassan javulnak. Már most világos, hogy az állami költségvetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra átalakítása, a kedvező folyamatok élénkítése, a szociális, kulturális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk mereven a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló támogatások terén tegyünk lépéseket. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Központi Bizottságának 1984. áprilisi állásfoglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúraalakító feladatainak csökkentésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A kormány a kívánatos folyamatok meggyorsítása érdekében a népgazdaság, valamint a súlyos gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatok hitelezőinek és dolgozóinak érdekeit egyaránt szem előtt tartó jogszabálytervezeteket fog kidolgozni. A vállalatok viszont joggal számítanak arra, hogy a veszteségek csökkentéséből felszabaduló összegek egy része a jól dolgozó vállalatok közvetlen terheit mérsékli majd., A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költség- vetési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben méltányosabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. A költségvetési intézmények széles köre már eddig is igen sok intézkedést tett a hatékony, takarékos gazdálkodásra, de azért itt sem kevés az olyan intézmény, amely inkább a — kétségkívül valós — szűkösségre hivatkozik, anélkül, hogy alkotóén átgondolná a veszteségek és a pazarlás kiküszöbölésének útját. Az indokolatlan kötöttségek csökkentését és a bevételekben való érdekeltség erősítését kívánjuk, de megköveteljük, hogy a helyi vezetők éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. A pénzügyminiszter végül elmondotta, 'hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a 'költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. — Ezt a megállapítást Lázár György elvtárs vitaössze- foglalój'ában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastílust kialakítani, amely e hiányossá gokat mielőbb csökkenti, s remélhetőleg előbb-utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta Hétényi István. majd kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően hagyja jóvá. VARGA GYULA (Zala m., 2. Vk.). az MSZMP Zala Megyéi Bizottságának nyugalmazott első titkára, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondotta, hogy a kormány által benyújtott, a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés állandó bizottságai felelősen és nagy aktivitással vitatták meg. A bizottságokban hatvanegy képviselő szólalt fel, tett javaslatot a gazdaság kedvező folyamatainak erősítésére, a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére. A bizottságok az 1984. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel egyetértettek. A terv- és költségvetési bizottság megállapította: a terv összességében gazdaság- politikai céljainknak megfelelően ‘teljesült. A bizottsági vitában sokan bírálták a gazdasági szabályozók gyakori változásait; azt, hogy a módosítások során a kelleténél erőteljesebbén érvényesültek a költség- vetési megfontolások. A terv- és a költségvetési bizottság vitájában többen szóvá tették. hogy a költségvetés még mindig elvon a jóktól, légiivé a gyengéket, noha a gazdaságtalan tevékenység és vállalkozások megszüntetésiére már számos határozat és állásfoglalás született. A bizottság a közeljövőben foglalkozni kíván a veszteséges tevékenységek problémájával — mondotta végezetül, a bizottság nevében elfogadásra ajánlva a törvénytervezetet. Varga Gyula, a törvcny- javaslati bizottság előadója beszél (Telefotó) Határozathozatal következett. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Interpelláció Ezután VIDA MIKLÓS (Budapest, 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója interpellált a kor- * mányihoz új, egységes energiatörvény megalkotása ügyében. — Hat olyan trövényünk van, amely teljes egészében, vagy részben foglalkozik az energiahordozók, illetve különböző előállított energia- fajták termelésével, szétosztásával és felhasználásával. Ezek többsége 10—20 éves, úgynevezett kerettörvény, amelyeket számos végrehajtási szabályozás követett, korszerűsítésük ma már indokolt. Az interpellációra a kormány nevében Kapolyi László ipari miniszter válaszolt. — A kormány egyelőre nem tervezi az egységes ener. giatörvény kidolgozását — mondotta. — Voltak ezzel kapcsolatban korábban is kezdeményezések, erre vonatkozó vizsgálatok. Az elemzések arra a következtetésre jutottak — az akkori feltételek között —, hogy egyelőre nem időszerű ilyen törvények megalkotása. A jelenlegi feltevés azonban indokolt, ezért a megfelelő intézmények bevonásával megvizsgálják az egységes energiatörvény megalkotásának lehetőségét. Ennek eredményeiről az interpelláló képviselőt és az illetékeseket tájékoztatni fogják. Az ipari miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az elnöklő Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről: akkor tették az első kapavágásokat az Országház. építkezésén. Ezzel az Országgyűlés kétnapos őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István és Cser- venka Ferenoné felváltva elnökölt — véget ért.
