Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

A NÉPÚJSÁG 1985. október 31. Nyugtatok helyett - sport Virágoskert az ablakban A nagyi úgyis ráér... Nagyi nyugdíjba ment. A nagypapa még dolgozik, neki még három esztendeje van a nyugdíjig. Nagyi ápolónő volt. Egész életét a megyei kórházban töltötte. Szépen elbúcsúztatták, s mondták, most már ideje, hogy pihen­jen. mert harminc esztendő három műszakban bizony nem csekélység. Nem cse­kélység közben két gyereket is jelnevelni, igazán megér­demli a pihenést. ö maga is eltervezte, nem is annyira pihenést, hanem hogy mi mindent fog csinál­ni ezután otthon. Mindig rendben lesz a lakás, napon­ta meleg ételt főz az urának vacsorára, de úgy, hogy ab­ból másnap ebédre is vihes­sen a gyárba, mert az üzemi koszt nem ízlik, meg drága is lett az utóbbi időben. Azu­tán néha sétál egyet a város­ban, mozijegyet vesz, hogy este a papával megnézzenek egy-egy filmet. Meg elviszi az unokákat is hol Ide, hol oda. Először a fia jelentkezeti. Előadta, hogy ugye ők mind a ketten reggeltől estig dol­goznak, otthon mindig fut a lakás, a vacsora is rendsze­rint párizsi meg sajt. Nem tenné-e meg a mama. hogy legalább hetenként egyszer alaposan kitakarít náluk, kétszer-háromszor vacsorát főz. Persze közben ki is mos­hatna, a vasalnivaló sem gyűlne össze. A felesége va­lahogy mindezt nem győzi emiatt állandó a veszekedés közöttük. A mama megte­remthetné a családi békét, hiszen úgyis ráér... Azután jött a lánya, majd­hogynem ugyanezeket kérve, de hozzátéve, hogy ő nem kívánja ingyen, mind a ket­ten jól keresnek, a munká­ért cserébe szívesen kitolda- ná anyuka nyugdíját. Ez volt az a pont, amikor a nagyi „kiborult". Mert arra ő maga is szá­mított, hogy többet lesz az unokákkal, felajánl néhány estét, hogy a fiatalok eljár­hassanak szórakozni,- de azt, hogy harminc évi kemény munka után újra, két csa­ládnál is állandó robotot vállaljon (mert ha az egyik­nél megteszi, meg kell ten­nie a másiknál is), arra nem számított, s ezt nem is akar­ta vállalni. Tudta, hogy a férje sem engedné. Nehéz szívvel mondott ne­met a gyerekeknek, akiknek rosszul esett a válasz. A lá­nya még csodálkozott is: ő úgy gondolta, hogy természe­tes, amit anyukától kér. Azután egy kicsit gondol­kodtak, és belátták, hogy anyukának valójában igaza van. És a nagyi most boldo­gan programozik az unokák­kal, időnként meglepetést ké­szít elő, és friss vacsorára hívja a gyerekeket, néha el­megy és kimossa az össze­gyűlt szennyest. Egyszóval majdnem azt csinálja, amit vártak tőle, de nem leköte­lezetten, nem muszájból vál­lalva, hanem amikor kedve tartja, örömmel, jó szív­vel. És szent a béke. .. (sárdi) Sok orvosi felmérés bizo­nyítja, hogy a különböző panaszokkal orvoshoz fordu­ló betegeknek közel a fele mentes minden kimutatha­tó szervi bántalomtól, még­is gyakran igen súlyos, vagy éppen tűrhetetlen fájdalmak, rendellenességek gyötrik őket. Ezek a betegek gyak­ran nemcsak orvostól orvos­hoz járnak, de állapotuk vagy egyáltalán nem, vagy csak ideig-óráig javul a nyugtató és más gyógysze­rek hatására. Erlangenben dr. G. W. Glatthaar arról számolt be, hogy intézeté­ben Ansbachban az ilyen neurotikus betegeknél, akik hol gyomorbántalmak, hol bélpanaszok, hol székreke­dés, hol fej-, has- vagy de­rékfájás, álmatlanság, inger­lékenység, vagy búskomor­ság miatt keresték fel az intézetet, először csak pszi­choterápiával kísérleteztek. Kiderült, hogy a betegek panaszainak türelmes, meg­értő meghallgatása már egy­magában többet használt ilyen esetekben, mint a leg­többet dicsért nyugtatószer. Elősegítette gyógyulásukat A vasalás még ma is a „nemszeretem” feladatok kö­zé tartozik. Igaz, a műszálas anyagok megjelenése sokat könnyített, ez a házimunka azonban még most sem a múlté. lA vasalás sikere elsősor­ban a vasalótól és az előké­szítéstől függ. Milyen a jó vasaló? Ma már magától ér­tetődően csak villanyvasaló­ra gondolunk, amelyeknek széles skálája található az üzletekben, viszonylag elfo­gadható áron. A .közönséges vasalón kívül nedvesítő-gő- zösítő szerkezeteket is talál­ni; jóval drágább áruk azonban nincs arányban a nyújtott teljesítménnyel. A vasaló legfontosabb al­katrésze a talpa. Ha sima, nem sértette fel valamilyen gomb. cipzár munka közben, csak úgy siklik az anyagon, élvezet vele dolgozni. A má­sik követelmény, hogy az orr-rész laposabb legyen, máskülönben nehézkes a gal­lérok, a hajlatok, a gombkö­zök megmunkálása. Szárazon az olyan kelmé­ket vasaljuk, amelyek a víz hatására elváltoznak. A per- mettől foltos lesz a magas­fényű selyem, a lamé, össze­zsugorodhat a műselyem. Kockázatmentesen a jól ki­Alig van kellemesebb él­mény a kirándulásnál. Gya­loglás, mozgás a jó levegőn, érdekes látnivalók, sok szép élmény. Mégis, mielőtt el­indulnátok, nem árt felké­szülni az esetleges veszé­lyekre is! így sok baj meg­előzhető. AZ ELŐKÉSZÜLETEK Érdemes végiggondolni, milyen járművekkel, s az­tán gyalog — merre menje­tek. A hazaérkezés időpont­ját (amit a szüléitekkel is közöljetek) be kell tartani. A veszélyes útszakaszt (me­redek, szakadék, barlangok) kerüljétek el! A térkép, iránytű fontos, de nem szé­gyen az odavalósiakat is megkérdezni, ha rossz irányban haladnátok. TÚRA KÖZBEN Fontos a megfelelő öltö­zék. Ha esik, az esőkabátot, ha szél fúj, a sapkát, sálat vegyétek fel, nem érdemes bravúroskodni. Csak az ivás- ra alkalmas kútból igyatok. Ha valaki könnyebben megsérülne (horzsolás, esés), lássátok el a sebet. Rovar­csípés esetén nyomkodással távolítsátok el a fullánkot, a kullancs ellen a jód, a zsír, a kenőcs használ. De utána orvosnak mutassátok meg! az is, hogy megtanították betegeiket szabadidejük ész­szerű kitöltésére, és ha ön­becsülésüket növelni tudták. De hasznosnak bizonyultak a csoportosan is alkalma­zott légzési gyakorlatok, és az autogén tréning is. Leg­eredményesebbnek azonban a rendszeres pszichoterápia mellett a kiadós és rendsze­res sportolás bizonyult. így például a rendszeres termé­szetjárás, a távsíelés, az úszás, sőt még a rendszeres tánc is jelentősen hozzájá­rult e betegek gyógyulásá­hoz. A tapasztalatokon okulva 30 neurotikus beteget az el­ső kiadós beszélgetés után (életkoruk 18—38 év között volt) kizárólag csak sport­kezelésben részesítettek tíz héten át. Az eredmények azt bizonyították, hogy a javulás mértéke nagyobb volt, mint a csak pszichoterápiával ke­zeiteknél. Hasonló tapasztalatokra tettek szert alkoholisták ke­zelésénél is, akik rendsze­rint tétlenségre hajlamosak, és kezdeményezési készségük legtöbbször kimerül abban, csavart nedves ruhán keresz­tül vasaljuk át őket. Álta­lában inkább a baloldalon kezdjük a munkát, ez óv a kifényesedéstől. Nedvesen vasaljuk a pa­mut- és a lenárut, a viszkóz anyagokat. Érdemes elolvas­ni a ma már minden dara­bon ott található textil kreszt, amelyen a rajz eligazít a leg­fontosabb tudnivalókról. A szép munka alapja a jó belocsölás. Ne kézzel végez­zük, mert a legnagyobb igyekezettel is egyenetlen marad a nedvességelosztás. Megfelelő műanyag flakono­kat árusítanak erre a célra. A benedvesített darabokat szorosan csavarjuk össze, egy ideig hagyjuk így állni, hogy a víz kellően átszivá­rogjon, a ruha mindenütt nyirkossá váljon. Be kell lo­csolni a pamut- és a lenne­műket. a selymek egy részét, sőt a köahittel ellentétben a műszálas alapú darabokat, a nylont, periont stb. is. Csak persze ügyelni kell a vasaló hőfokára. Vizes ruhát kér vasaláskor a gyapjú és a jobb minősé­gű pamut. Ne huzigáljuk raj­tuk ide-oda a vasalót, mint az ágyneműn vagy a konyha­ruhán, csak helyezzük rá és gőzöljük félszárazra. A kö­Nem erdemes rohanni. Ha mégis kimelegedtetek, jöhet a pulóver. Ha valaki szól, hogy kimerült, nem kell ne­vetni rajta, inkább többszö­ri pihenőt iktassatok be. Komolyabb sérülésnél hív­jatok felnőtt segítséget! Vigyázzatok a tűzgyújtás­sal is. Csak a kijelölt helyen gyújtsatok tüzet! Nem szük­séges lobogó máglyát rakni, hiszen nem ökörsütésre ké­szültök. A szalonnapirítás­hoz a csillagtűz is elég. Gon­doljatok a szélre, és állan­dóan legyen a tűz mellett elegendő víz az oltáshoz. A tüzet használat után alaposan locsoljátok le víz­zel, majd a hamut is fed­jétek be földdel! hogy a pohárhoz nyúlnak. Ha sikerül őket eredményes elvonókúra után —, vagy közben —, rábírni arra, hogy rendszeresen sportolja­nak, akkor javul a betegek hangulata, szorongásaik, depresszióra való hajlamuk csökken, és sikerélményeik nőnek. Különösen a zenével kom­binált tánc és gimnasztika bizonyult hasznosnak, mert fokozta a betegek magabiz­tosságát, siker- és örömél­ményt eredményezett, egy­idejűleg javította a volt al­koholisták figyelmét, kon­centráló- és kombinálókész­ségét. Ez azért is előnyös volt, mert az alkoholisták gondolkodásmódja általában beszűkül, és rendszerint csak a saját személyükkel foglalkoznak. A csoportosan növelt sport, a zenével kom­binált tánc és gimnasztika segített megszüntetni a volt alkoholisták befelé fordulá­sát, és megkönnyítette a csoportba való beilleszkedé­süket. tött holmit viszont ne nyom­kodjuk, mert könnyen kinyú­lik. Kordbársonynak, bár­sonynak csak a bal felén dol­gozzunk úgy, hogy a vizes ruhát teljesen százrazra va­saljuk rajta. Velúrbársony- nyal nem érdemes kísérletez­ni otthon, inkább adjuk be a tisztítóba. Sokszor bosszankodunk, amikor a szerintünk tökéle­tesen sima darabokat elrak­juk a szekrénybe: mintha ráncosak maradtak volna. Valóban így van, ha a kész darabokat egymásra tesszük. A ruhában maradt gőz ismét gyűrődéseket okoz. Különö­sen, ha munka közben nem nyomtuk meg kellően a va­salót. A kész ruhaneműt kü- lön-külön letéve egymás mellé rakjuk kihűlni. Amit még érdemes tudni a villanyvasalásról, hogy igen sok háztartási baleset kelet­kezhet hanyagságból, figyel­metlenségből. Ha például rossz a zsinór, .törött a kon­nektor, vagy a vasaló fogója, könnyen bekövetkezhet a baj. Nedves padlón állva köny- nyeliműség a vasalás, mint ahogy nagy hiba. ha az el­romlott készüléket otthon magunk próbáljuk megjaví­tani. Ha gombát szedtetek, szak­embernek be kell mutatni. Megkezdett ételeket — kü­lönösen a felnyitott kon- zervet — már ne egyétek meg! Legjobb a szemétgyűj­tőbe belerakni. Az egész napi út után fá­radtak vagytok, különösen fontos, hogy az úttesten, a járműre való felszállásnál vigyázzatok! * Talán most azt hiszitek, kár is elindulni, ha ennyi mindenre kell vigyázni. Nem így van. Érdemes menni, ahogy az elején mondtam, csodálatos élmény kirándulni. Csak vigyázza­tok! HORVÁTH MIHÁLY A legkisebb lakásban is találunk egy ablakot, vagy csupán egy szabad ablak- rés Zt. amit nem szükséges szellőztetés céljából sza­badon tartani. A különböző színű, minőségű virág-, cse­réptartók szépek, hosszú tá­von díszei lehetnek a lakás­nak, de az áruk bizony igen magas és nem mindig bizto­sítják a víztárolást, gyak­ran csepegnek, és a tulajdo­nosnak bosszúságot okoznak. A nagy felületű ablaktáb­lák mögött igen szlépek, és jó virágtároló edénynek bizo­Élt egy földesúr, gazdag­nál is gazdagabb. Egyszer háromlovas hintóján kocsi­sával kihajtatott a városba. Az úton szembejött vele egy fát szállító paraszt. AJnikor a földesúr meglátta, rákiál­tott: — Félre az útból, jöttment paraszt! A paraszt lomha lova nem tudott az útról letérni, a földesúr hintájával meglódí­totta a szekeret, és a szekér felborult. Megharagudott a paraszt, és így kiáltott: — Bizony mondom, há­romszor verlek meg ezért! — Te akarsz engem meg­verni, te rongyos?! Hiszen őrség vesz körül! — hahotá- zott a földesúr. Beesteledett, a paraszt el­állította a szekerét és haza­ért. Hazafelé mentében azon kezdte törni a fejét, hogy mi módon verje meg az urat. Addig-addig gondolkodott, míg kiötlötte, hogy ács ké­pében fogja rászedni az ura- ságot. Reggel fűrészt, fejszét fo­gott, és elment a földesúr fa­lujába. — Kinek kell kamrát csi­nálni? — kiáltozta faluszer- te. A földesúr legott behívat­ta. Sokféle fát mutatott ne­ki, ám a paraszt így szólt: — Itt nincs a számomra alkalmatos fa. Aztán a kocsin kimentek az erdőre: az úrnak nagy er­deje volt. Az erdő szélére érvén, az úr és a paraszt fogja a szerszámokat, és be­ment a sűrűbe, a kocsist meg a lovak mellett hagyták. Miután mentek egy jó da­rabot, a paraszt kivágott egy fát. A koronáját lefűrészel­te, a tönkjébe ékét vert. A hidegben megdermedt az úr keze. A paraszt a szétfeszí­tett fa hasadékára mutatott: — Ide dugd be a kezed, biztosan megmelegszik — mondta. Mikor az uraság bedugta a kezét, a paraszt kiütötte az éket, és az úr keze beszorult a hasadékba. A paraszt fo­gott egy nagy emelőrudat. — Ne bántsd a jöttment parasztot! — mondta, és ad­dig verte az urat, míg bele nem fáradt, aztán elinalt. Az úr úgy maradt ott, hogy ki­áltani sem tudott. A kocsis belefáradt a vá­rakozásba, elindult a nyomok után, nagy nehezen rátalált a félholt uraságra, és haza­vitte. nyúltak a kisebb-nagyobb kosarak, használaton kívüli mázas edények, de látnak már ablakban vastag kö­télre függesztett zománc- edényt is, almit természet­utánzó színnel, zománcfes­tékkel átfestettek. Mi is az a ítermészetutánzó szín? A természetben a föld, a kövek, a kavicsok, amik közül a nö­vények előbújnak, szinte mindig szürke, szürkés, oar- nás, drappos. Ezek a semle­ges színek jobban érvényre juttatják a 'friss zöldek, vagy a virágok lágy, élénk szí­nét. Második alkalommal a pa­raszt azt eszelte ki, hogy az urat javasember képében fogja rászedni. Fogott egy üveg vizet meg egy törölkö­zőt, úgy ment a földesúr fa­lujába. — Kinek kell meggyógyí­tani a gennyes-fekélyes sebe­it? — kiáltozta végig a falu­ban. Az úr behívta, hogy gyó­gyítsa meg. Bement a pa­raszt, szemügyre vette a se­bet, és azt mondta: — Mindössze csak egy for­ró fürdőre van szükséged. A szolgák tüstént befűtöt- ték a fürdőházat. A fürdőben a paraszt az uraságot az izzasztópadra ül­tette. Sokáig ült ott az ura­ság, elgyengült. A paraszt megragadta a piszkavasat, és addig döngette az urat, hogy az kis híján a lelkét ki­lehelte. Miután alaposan el­tángálta, elillant. — Ne bántsd a jöttment parasztot! — kiáltotta vissza. Mikor a szolgák látták, hogy az úr túl soká van tá­vol, érte mentek, és a fél­holt uraságot hazavitték. Hátravolt a parasztnak, hogy még egyszer megverje az urat. Ezúttal hívta a bátyját, és meghagyta neki, hogy kia­bálja futtában az úr háza előtt: — Még egyszer meg kell vernem az uraságot! A bátyja gyors lábú vadász volt. A nyulat is megfogta három lépés után. Heggel a bátyja, ahogy a paraszt meghagyta, kiáltoz­va elfutott az uraság háza előtt. Amikor az úr meghal­lotta, szolgáit és kopóit mind utánausz'tóttá, hogy fogják meg és öljék meg. S ahogy a szolgák a báty­ját üldözőbe vették, a paraszt bement az úrhoz, és megszó­lalt: — Ne bántsd a jöttment parasztot! — Aztán ütni kezdte. A földesúr, aki az előző veréstől lábra sem tu­dott állni, könyörgőre fogta a dolgot, ám a paraszt nem bocsátott meg neki, és addig döngette, amíg meg nem halt. Aztán elillant. A paraszt bátyja olyan gyorsan futott, hogy üldözői sehogyan sem tudták elfogni. Mire visszaértek, az uraság meghalt. Ezután a paraszt végre szabadon szállíthatta a fát. Zahemszky László fordítása. Szendéi Vasalni is tudni kell KOMÁROMI MAGDA Ne bántsd a jöttment parasztot! (Csuvas masa) Kirándulni Jö! , I Al ____________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents