Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. október 31. Nyugtatok helyett - sport Virágoskert az ablakban A nagyi úgyis ráér... Nagyi nyugdíjba ment. A nagypapa még dolgozik, neki még három esztendeje van a nyugdíjig. Nagyi ápolónő volt. Egész életét a megyei kórházban töltötte. Szépen elbúcsúztatták, s mondták, most már ideje, hogy pihenjen. mert harminc esztendő három műszakban bizony nem csekélység. Nem csekélység közben két gyereket is jelnevelni, igazán megérdemli a pihenést. ö maga is eltervezte, nem is annyira pihenést, hanem hogy mi mindent fog csinálni ezután otthon. Mindig rendben lesz a lakás, naponta meleg ételt főz az urának vacsorára, de úgy, hogy abból másnap ebédre is vihessen a gyárba, mert az üzemi koszt nem ízlik, meg drága is lett az utóbbi időben. Azután néha sétál egyet a városban, mozijegyet vesz, hogy este a papával megnézzenek egy-egy filmet. Meg elviszi az unokákat is hol Ide, hol oda. Először a fia jelentkezeti. Előadta, hogy ugye ők mind a ketten reggeltől estig dolgoznak, otthon mindig fut a lakás, a vacsora is rendszerint párizsi meg sajt. Nem tenné-e meg a mama. hogy legalább hetenként egyszer alaposan kitakarít náluk, kétszer-háromszor vacsorát főz. Persze közben ki is moshatna, a vasalnivaló sem gyűlne össze. A felesége valahogy mindezt nem győzi emiatt állandó a veszekedés közöttük. A mama megteremthetné a családi békét, hiszen úgyis ráér... Azután jött a lánya, majdhogynem ugyanezeket kérve, de hozzátéve, hogy ő nem kívánja ingyen, mind a ketten jól keresnek, a munkáért cserébe szívesen kitolda- ná anyuka nyugdíját. Ez volt az a pont, amikor a nagyi „kiborult". Mert arra ő maga is számított, hogy többet lesz az unokákkal, felajánl néhány estét, hogy a fiatalok eljárhassanak szórakozni,- de azt, hogy harminc évi kemény munka után újra, két családnál is állandó robotot vállaljon (mert ha az egyiknél megteszi, meg kell tennie a másiknál is), arra nem számított, s ezt nem is akarta vállalni. Tudta, hogy a férje sem engedné. Nehéz szívvel mondott nemet a gyerekeknek, akiknek rosszul esett a válasz. A lánya még csodálkozott is: ő úgy gondolta, hogy természetes, amit anyukától kér. Azután egy kicsit gondolkodtak, és belátták, hogy anyukának valójában igaza van. És a nagyi most boldogan programozik az unokákkal, időnként meglepetést készít elő, és friss vacsorára hívja a gyerekeket, néha elmegy és kimossa az összegyűlt szennyest. Egyszóval majdnem azt csinálja, amit vártak tőle, de nem lekötelezetten, nem muszájból vállalva, hanem amikor kedve tartja, örömmel, jó szívvel. És szent a béke. .. (sárdi) Sok orvosi felmérés bizonyítja, hogy a különböző panaszokkal orvoshoz forduló betegeknek közel a fele mentes minden kimutatható szervi bántalomtól, mégis gyakran igen súlyos, vagy éppen tűrhetetlen fájdalmak, rendellenességek gyötrik őket. Ezek a betegek gyakran nemcsak orvostól orvoshoz járnak, de állapotuk vagy egyáltalán nem, vagy csak ideig-óráig javul a nyugtató és más gyógyszerek hatására. Erlangenben dr. G. W. Glatthaar arról számolt be, hogy intézetében Ansbachban az ilyen neurotikus betegeknél, akik hol gyomorbántalmak, hol bélpanaszok, hol székrekedés, hol fej-, has- vagy derékfájás, álmatlanság, ingerlékenység, vagy búskomorság miatt keresték fel az intézetet, először csak pszichoterápiával kísérleteztek. Kiderült, hogy a betegek panaszainak türelmes, megértő meghallgatása már egymagában többet használt ilyen esetekben, mint a legtöbbet dicsért nyugtatószer. Elősegítette gyógyulásukat A vasalás még ma is a „nemszeretem” feladatok közé tartozik. Igaz, a műszálas anyagok megjelenése sokat könnyített, ez a házimunka azonban még most sem a múlté. lA vasalás sikere elsősorban a vasalótól és az előkészítéstől függ. Milyen a jó vasaló? Ma már magától értetődően csak villanyvasalóra gondolunk, amelyeknek széles skálája található az üzletekben, viszonylag elfogadható áron. A .közönséges vasalón kívül nedvesítő-gő- zösítő szerkezeteket is találni; jóval drágább áruk azonban nincs arányban a nyújtott teljesítménnyel. A vasaló legfontosabb alkatrésze a talpa. Ha sima, nem sértette fel valamilyen gomb. cipzár munka közben, csak úgy siklik az anyagon, élvezet vele dolgozni. A másik követelmény, hogy az orr-rész laposabb legyen, máskülönben nehézkes a gallérok, a hajlatok, a gombközök megmunkálása. Szárazon az olyan kelméket vasaljuk, amelyek a víz hatására elváltoznak. A per- mettől foltos lesz a magasfényű selyem, a lamé, összezsugorodhat a műselyem. Kockázatmentesen a jól kiAlig van kellemesebb élmény a kirándulásnál. Gyaloglás, mozgás a jó levegőn, érdekes látnivalók, sok szép élmény. Mégis, mielőtt elindulnátok, nem árt felkészülni az esetleges veszélyekre is! így sok baj megelőzhető. AZ ELŐKÉSZÜLETEK Érdemes végiggondolni, milyen járművekkel, s aztán gyalog — merre menjetek. A hazaérkezés időpontját (amit a szüléitekkel is közöljetek) be kell tartani. A veszélyes útszakaszt (meredek, szakadék, barlangok) kerüljétek el! A térkép, iránytű fontos, de nem szégyen az odavalósiakat is megkérdezni, ha rossz irányban haladnátok. TÚRA KÖZBEN Fontos a megfelelő öltözék. Ha esik, az esőkabátot, ha szél fúj, a sapkát, sálat vegyétek fel, nem érdemes bravúroskodni. Csak az ivás- ra alkalmas kútból igyatok. Ha valaki könnyebben megsérülne (horzsolás, esés), lássátok el a sebet. Rovarcsípés esetén nyomkodással távolítsátok el a fullánkot, a kullancs ellen a jód, a zsír, a kenőcs használ. De utána orvosnak mutassátok meg! az is, hogy megtanították betegeiket szabadidejük észszerű kitöltésére, és ha önbecsülésüket növelni tudták. De hasznosnak bizonyultak a csoportosan is alkalmazott légzési gyakorlatok, és az autogén tréning is. Legeredményesebbnek azonban a rendszeres pszichoterápia mellett a kiadós és rendszeres sportolás bizonyult. így például a rendszeres természetjárás, a távsíelés, az úszás, sőt még a rendszeres tánc is jelentősen hozzájárult e betegek gyógyulásához. A tapasztalatokon okulva 30 neurotikus beteget az első kiadós beszélgetés után (életkoruk 18—38 év között volt) kizárólag csak sportkezelésben részesítettek tíz héten át. Az eredmények azt bizonyították, hogy a javulás mértéke nagyobb volt, mint a csak pszichoterápiával kezeiteknél. Hasonló tapasztalatokra tettek szert alkoholisták kezelésénél is, akik rendszerint tétlenségre hajlamosak, és kezdeményezési készségük legtöbbször kimerül abban, csavart nedves ruhán keresztül vasaljuk át őket. Általában inkább a baloldalon kezdjük a munkát, ez óv a kifényesedéstől. Nedvesen vasaljuk a pamut- és a lenárut, a viszkóz anyagokat. Érdemes elolvasni a ma már minden darabon ott található textil kreszt, amelyen a rajz eligazít a legfontosabb tudnivalókról. A szép munka alapja a jó belocsölás. Ne kézzel végezzük, mert a legnagyobb igyekezettel is egyenetlen marad a nedvességelosztás. Megfelelő műanyag flakonokat árusítanak erre a célra. A benedvesített darabokat szorosan csavarjuk össze, egy ideig hagyjuk így állni, hogy a víz kellően átszivárogjon, a ruha mindenütt nyirkossá váljon. Be kell locsolni a pamut- és a lenneműket. a selymek egy részét, sőt a köahittel ellentétben a műszálas alapú darabokat, a nylont, periont stb. is. Csak persze ügyelni kell a vasaló hőfokára. Vizes ruhát kér vasaláskor a gyapjú és a jobb minőségű pamut. Ne huzigáljuk rajtuk ide-oda a vasalót, mint az ágyneműn vagy a konyharuhán, csak helyezzük rá és gőzöljük félszárazra. A köNem erdemes rohanni. Ha mégis kimelegedtetek, jöhet a pulóver. Ha valaki szól, hogy kimerült, nem kell nevetni rajta, inkább többszöri pihenőt iktassatok be. Komolyabb sérülésnél hívjatok felnőtt segítséget! Vigyázzatok a tűzgyújtással is. Csak a kijelölt helyen gyújtsatok tüzet! Nem szükséges lobogó máglyát rakni, hiszen nem ökörsütésre készültök. A szalonnapirításhoz a csillagtűz is elég. Gondoljatok a szélre, és állandóan legyen a tűz mellett elegendő víz az oltáshoz. A tüzet használat után alaposan locsoljátok le vízzel, majd a hamut is fedjétek be földdel! hogy a pohárhoz nyúlnak. Ha sikerül őket eredményes elvonókúra után —, vagy közben —, rábírni arra, hogy rendszeresen sportoljanak, akkor javul a betegek hangulata, szorongásaik, depresszióra való hajlamuk csökken, és sikerélményeik nőnek. Különösen a zenével kombinált tánc és gimnasztika bizonyult hasznosnak, mert fokozta a betegek magabiztosságát, siker- és örömélményt eredményezett, egyidejűleg javította a volt alkoholisták figyelmét, koncentráló- és kombinálókészségét. Ez azért is előnyös volt, mert az alkoholisták gondolkodásmódja általában beszűkül, és rendszerint csak a saját személyükkel foglalkoznak. A csoportosan növelt sport, a zenével kombinált tánc és gimnasztika segített megszüntetni a volt alkoholisták befelé fordulását, és megkönnyítette a csoportba való beilleszkedésüket. tött holmit viszont ne nyomkodjuk, mert könnyen kinyúlik. Kordbársonynak, bársonynak csak a bal felén dolgozzunk úgy, hogy a vizes ruhát teljesen százrazra vasaljuk rajta. Velúrbársony- nyal nem érdemes kísérletezni otthon, inkább adjuk be a tisztítóba. Sokszor bosszankodunk, amikor a szerintünk tökéletesen sima darabokat elrakjuk a szekrénybe: mintha ráncosak maradtak volna. Valóban így van, ha a kész darabokat egymásra tesszük. A ruhában maradt gőz ismét gyűrődéseket okoz. Különösen, ha munka közben nem nyomtuk meg kellően a vasalót. A kész ruhaneműt kü- lön-külön letéve egymás mellé rakjuk kihűlni. Amit még érdemes tudni a villanyvasalásról, hogy igen sok háztartási baleset keletkezhet hanyagságból, figyelmetlenségből. Ha például rossz a zsinór, .törött a konnektor, vagy a vasaló fogója, könnyen bekövetkezhet a baj. Nedves padlón állva köny- nyeliműség a vasalás, mint ahogy nagy hiba. ha az elromlott készüléket otthon magunk próbáljuk megjavítani. Ha gombát szedtetek, szakembernek be kell mutatni. Megkezdett ételeket — különösen a felnyitott kon- zervet — már ne egyétek meg! Legjobb a szemétgyűjtőbe belerakni. Az egész napi út után fáradtak vagytok, különösen fontos, hogy az úttesten, a járműre való felszállásnál vigyázzatok! * Talán most azt hiszitek, kár is elindulni, ha ennyi mindenre kell vigyázni. Nem így van. Érdemes menni, ahogy az elején mondtam, csodálatos élmény kirándulni. Csak vigyázzatok! HORVÁTH MIHÁLY A legkisebb lakásban is találunk egy ablakot, vagy csupán egy szabad ablak- rés Zt. amit nem szükséges szellőztetés céljából szabadon tartani. A különböző színű, minőségű virág-, cseréptartók szépek, hosszú távon díszei lehetnek a lakásnak, de az áruk bizony igen magas és nem mindig biztosítják a víztárolást, gyakran csepegnek, és a tulajdonosnak bosszúságot okoznak. A nagy felületű ablaktáblák mögött igen szlépek, és jó virágtároló edénynek bizoÉlt egy földesúr, gazdagnál is gazdagabb. Egyszer háromlovas hintóján kocsisával kihajtatott a városba. Az úton szembejött vele egy fát szállító paraszt. AJnikor a földesúr meglátta, rákiáltott: — Félre az útból, jöttment paraszt! A paraszt lomha lova nem tudott az útról letérni, a földesúr hintájával meglódította a szekeret, és a szekér felborult. Megharagudott a paraszt, és így kiáltott: — Bizony mondom, háromszor verlek meg ezért! — Te akarsz engem megverni, te rongyos?! Hiszen őrség vesz körül! — hahotá- zott a földesúr. Beesteledett, a paraszt elállította a szekerét és hazaért. Hazafelé mentében azon kezdte törni a fejét, hogy mi módon verje meg az urat. Addig-addig gondolkodott, míg kiötlötte, hogy ács képében fogja rászedni az ura- ságot. Reggel fűrészt, fejszét fogott, és elment a földesúr falujába. — Kinek kell kamrát csinálni? — kiáltozta faluszer- te. A földesúr legott behívatta. Sokféle fát mutatott neki, ám a paraszt így szólt: — Itt nincs a számomra alkalmatos fa. Aztán a kocsin kimentek az erdőre: az úrnak nagy erdeje volt. Az erdő szélére érvén, az úr és a paraszt fogja a szerszámokat, és bement a sűrűbe, a kocsist meg a lovak mellett hagyták. Miután mentek egy jó darabot, a paraszt kivágott egy fát. A koronáját lefűrészelte, a tönkjébe ékét vert. A hidegben megdermedt az úr keze. A paraszt a szétfeszített fa hasadékára mutatott: — Ide dugd be a kezed, biztosan megmelegszik — mondta. Mikor az uraság bedugta a kezét, a paraszt kiütötte az éket, és az úr keze beszorult a hasadékba. A paraszt fogott egy nagy emelőrudat. — Ne bántsd a jöttment parasztot! — mondta, és addig verte az urat, míg bele nem fáradt, aztán elinalt. Az úr úgy maradt ott, hogy kiáltani sem tudott. A kocsis belefáradt a várakozásba, elindult a nyomok után, nagy nehezen rátalált a félholt uraságra, és hazavitte. nyúltak a kisebb-nagyobb kosarak, használaton kívüli mázas edények, de látnak már ablakban vastag kötélre függesztett zománc- edényt is, almit természetutánzó színnel, zománcfestékkel átfestettek. Mi is az a ítermészetutánzó szín? A természetben a föld, a kövek, a kavicsok, amik közül a növények előbújnak, szinte mindig szürke, szürkés, oar- nás, drappos. Ezek a semleges színek jobban érvényre juttatják a 'friss zöldek, vagy a virágok lágy, élénk színét. Második alkalommal a paraszt azt eszelte ki, hogy az urat javasember képében fogja rászedni. Fogott egy üveg vizet meg egy törölközőt, úgy ment a földesúr falujába. — Kinek kell meggyógyítani a gennyes-fekélyes sebeit? — kiáltozta végig a faluban. Az úr behívta, hogy gyógyítsa meg. Bement a paraszt, szemügyre vette a sebet, és azt mondta: — Mindössze csak egy forró fürdőre van szükséged. A szolgák tüstént befűtöt- ték a fürdőházat. A fürdőben a paraszt az uraságot az izzasztópadra ültette. Sokáig ült ott az uraság, elgyengült. A paraszt megragadta a piszkavasat, és addig döngette az urat, hogy az kis híján a lelkét kilehelte. Miután alaposan eltángálta, elillant. — Ne bántsd a jöttment parasztot! — kiáltotta vissza. Mikor a szolgák látták, hogy az úr túl soká van távol, érte mentek, és a félholt uraságot hazavitték. Hátravolt a parasztnak, hogy még egyszer megverje az urat. Ezúttal hívta a bátyját, és meghagyta neki, hogy kiabálja futtában az úr háza előtt: — Még egyszer meg kell vernem az uraságot! A bátyja gyors lábú vadász volt. A nyulat is megfogta három lépés után. Heggel a bátyja, ahogy a paraszt meghagyta, kiáltozva elfutott az uraság háza előtt. Amikor az úr meghallotta, szolgáit és kopóit mind utánausz'tóttá, hogy fogják meg és öljék meg. S ahogy a szolgák a bátyját üldözőbe vették, a paraszt bement az úrhoz, és megszólalt: — Ne bántsd a jöttment parasztot! — Aztán ütni kezdte. A földesúr, aki az előző veréstől lábra sem tudott állni, könyörgőre fogta a dolgot, ám a paraszt nem bocsátott meg neki, és addig döngette, amíg meg nem halt. Aztán elillant. A paraszt bátyja olyan gyorsan futott, hogy üldözői sehogyan sem tudták elfogni. Mire visszaértek, az uraság meghalt. Ezután a paraszt végre szabadon szállíthatta a fát. Zahemszky László fordítása. Szendéi Vasalni is tudni kell KOMÁROMI MAGDA Ne bántsd a jöttment parasztot! (Csuvas masa) Kirándulni Jö! , I Al ____________________________________________
