Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
198S. október 28. Képújság 3 Csomagolástechnikai tanácskozás, kiállítás Szellemi műhelyeink A Tolna megyei ifjúmunkásnapok zárásán Tizenhárom vállalat az ország minden részéből, mutatta be csomagolási kultúráját A múlt hét végén, szombaton került sor a Tolna megyei ifjúmunkásnapok zárórendezvényére. Reggel kilenc órától folyamatosan gazdag program várta a paksi munkásművelődési központban és a Paksi SE sporttelepén a részt vevő közel másfél száz fiatalt. A külön csapatokat kiállító városok gazdaságpolitikai vetélkedőn mérték össze felkészültségüket, de labdarúgásban, kézilabdában is ki-ki megmutatta mire képes. Délelőtt tíz órakor kezdődött a csomagolástechnikai tanácskozás. Többek között a magyar csomagolóipar helyzetéről, az élelmiszer-, a konzervcsoma- golás helyzetéről, fejlesztés lehetőségeiről és a formatervezés szerepéről tartottak előadást. Ezzel egy időben, ugyanebben a témakörben kiállítás nyílt, ahol a bemutatkozó vállalatokon kívül az 1984. évi „Csomagolva többet ér” pályázat néhány díjnyertes termékét is bemutatták. Ezenkívül fakultatív látoA Tolna Mep'ei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termékei gatás az atomerőműben, számítógépes játékok, zenés műsorok szerepeltek a programban. A versenyek értékelésére és az ünnepélyes zárásra délután három órakor került sor. A tanácskozás résztvevői Versenyzünk a milliókért - vetélkedő A KISZ Központi Bizottsága az értékelemzés módszere és szemléletmódja széles körű elterjesztésének segítésére „Versenyzünk a milliókért — értékelemzés” címmel országos vetélkedőt rendez. A vetélkedővel a kormányzat energetikai, anyag- takarékossági, technológiakorszerűsítési és hulladékhasznosítási programjait kívánja támogatni. A vetélkedőt csapatversenyek formájában bonyolítják le. Egy csapat öt, esetenként ennél kevesebb vagy több játékosból is állhat, a korábban együtt dolgozott kollektívák változatlan ösz- szetételben és létszámban jelentkezhetnek. Különböző munkahelyeken dolgozók is alkothatnak egy-egy csapatot. A részvétel feltétele, hogy a csapatók röviden írjanak le három olyan témát, amelyben munkahelyükön értékelemzést lehet végezni. A vetélkedő háromfordulós, a döntőt a Magyar Televízió is közvetíti. A legeredményesebben szereplő csapatok tagjai tárgyjutalmakat és külföldi szakmai utazást nyerhetnek. A versenyre a csapatok a következő címen jelentkezhetnek: KISZ Központi Bizottsága, Budapest, Pf. 72. 1388. A borítékra írják rá: „Értékelemzés”. Jelentkezési határidő: 1985. december 15. Hétfői egyperces Várakozás A jóval kétezer kilométer alatti országhatár egy pontján. határszéli faluban állok és várok Esnére. Esné nincsen idehaza, kapuja zárva. Kopogtatásomra a szomszéd- asszony, Emné jön elő. Nyolcvanas, ma- dárcsontú asszony. Mondom, mi járatban vagyok. Tőle tudom meg, hogy Esné is nyolcvanas, de nehéz elérni, állandóan jön-megy. Ha itthon van, sincs itthon. Várok hát, keresem a faluban is, aztán újra visszamegyek. Emné már les rám. Hát nincsen, nyugtázzuk, és várunk a kapuban. Ilyen az öregek élete, esemény nélküli, örökös várakozás, mondja Emné. Így tudom meg, hogy özvegy már két éve, mögötte a ház, az egyedüllét, a gyerekek távol, valahol bent az országban. Egy szót se rájuk, hazajönnek rendszeresen, de ide vissza? ... Emné azért mindig várja őket. Mindig vár valakit. — Nézzen be hozzám, csak bátran, tessék, erre jöjjön — nyit ajtót előttem. Hátul, a kamrán keresztül jutunk a házba. Akár most kezdődhetne a disznóölés. A feldolgozóeszközök naprakészek. Pedig régen volt már disznótor. A mángorló is munkára készen görnyed a súlyos kövek alatt. Utoljára mikor használhatták? Emléke ködbe vész. Egybenyíló szobák sora, és minden szobának még külön ajtaja nyílik a hosszú, fedett folyosóra. Mindenütt rend, tisztaság. Az ebédlőasztal, a székek, az ágyak vendégre várnak. Es mindenütt befőttek, ínycsiklandozó savanyúságok. Emnének ez sok, de a régi norma szerint évről évre elkészíti. Majd elviszik a gyerekek. Aztán a fényképeket mutatja, a gyerekeket, a második világháborúban elesett vöt, a Nyugaton élő kisebbik lányt, és az ezerkezű férjet. Hogy az mit tudott csinálni a fából... Hátramegyünk az udvari műhelybe. Patikatisztaságú rend fogad. Frissen olajozva pihennek a vésők, reszelők, fűrészek, a lábbal hajtott muzeális értékű esztergapad, seprőkötő gép. Hátha egyszer belép ide valaki, és minden újrakezdődik. A két macska — valakihez szólni kell időnként ebben a nagy házban — nyűgösen ténfereg a lábaink alatt. Emné paprikáskrumplit főzött ma ebédre, és erre nem vásott a foguk. Valami jobbra vártak. Búcsúzunk. Esné még mindig nyüzsög valahol a látóhatáron kívül. Így csak üzenet marad hátra. Ezenkívül nem történt semmi. Csupán egy kicsit várakoztunk. Én egy órát, Emné meg már éveket. Valaki csak eljön egyszer, és akkor semmi nem volt hiába. BENKÖ KAROLY A könyvtár (majinem) mindéit tud A közösség dolgozószobája Sokféle funkciója van a könyvtárnak. Indokolt így egyes számban használni a kifejezést, hiszen a magyar könyvtárak egységes rendszerbe tartoznak. Ha egy olvasó a legkisebb településen bemegy a fiók- vagy a klubkönyvtárba azzal a kéréssel, hogy könyveket szeretne a huszita mozgalmakról, az agysebészetről v*agy a szülőfaluja történetéről, akkor a rendszer működésbe indul. Ha a legközelebbi városi könyvtárban nincs meg a kért könyv, vagy a témának egy-egy fontos forrásmunkája, akkor belép a megyei könyvtár, ha még mindig hiányzik egy kötet, megkeresik például az Országos Széchényi Könyvtárat, vagy éppen egy kisebb, de szakgyűjteményt és néhány héten belül a legkisebb faluban is ott van a kért tudásanyag. Még kérni sem kell konkrétan, elég a témát megjelölni. Mindezt a beszélgetés folyamán Lovas Henrik, a megyei könyvtár igazgatója és Elekes Eduárdné igazgató- helyettes nem győzte hangsúlyozni. Amire egy-egy gyűjtemény nem lehet képes, azt megvalósítja a hálózat. Az információt feltárni és hozzáférhetővé tenni, ez a könyvtárakban folyó tudományos munka lényege. Az olvasó — ez lehet persze intézmény, vállalat, kutató, tanuló is — kérdez, a könyvtár pedig válaszol. Ma a könyvtárak a legnagyobb információs bázisok. Az iskolai oktatásnak is egyik célja, hogy a tanulókat megtanítsa az önálló információszerzésre. arra, hogy ha nem tud valamit, azt képes legyen megkeresni. Ugyanez a munkája a könyvtárosnak is, feltárni az anyagot és azt hozzáférhető, vé tenni. Katalógusok, bibliográfiák könnyítik meg az érdeklődők és kutatók dolgát. Érdekességképpen említünk meg néhányat, folyamatosan készül Tolna megye sajtóbibliográfiája. Teljes egy anyag tulajdonképpen sosem lehet, hiszen megbújt adat, információ mindig előkerülhet. A már együtt lévő anyag alkalmas lehet a megye sajtótörténetének megírására, amit egyébként terveznek is. Az idén jelent meg, és hézagpótló, a mozgáskorlátozottak rehabilitá. ciójával foglalkozó bibliográfia. Minden megyei könyvtár egyik legfontosabb feladata a megyére vonatkozó információk gyűjtése. Nálunk 400 lapból „mazsolázzák” ki rendszeresen a Tolna megyére vonatkozó cikkek, hírek jegyzékét. Az utóbbi időben megcsappant ugyan a helytörténeti, helyismereti kutatás, de ez nem ad felmentést az anyag gyarapíA megyei könyvtárban, Szekszárdon, nagy a zsúfoltság tásának feladata alól. Az állománygyarapításban az a tudomány — néha egyenesen művészet —, hogy a könyvtáros tudja, mi az, ami hiányzik és azt antikváriumokban vagy magángyűjtők, nél felkutassa, megszerezze. „Ilyen volt 1945” címmel jelent meg a felszabadulás éve sajtójának szemelvénygyűjteménye, ami egyúttal korkép is. Folyamatos munka a megyénk nagy szülötteire vonatkozó anyagok gyűjtése és azok feldolgozása, egy életrajzgyűjtemény már megjelent, bővítése most is tart. A Babits-centenáriumra például megjelent a „meghívó”, amit Esztergom városával közösen adtak ki. Ebben grafikák és kéziratos versek, prózarészletek kaptak helyet, fénymásolva. A könyvtár közreműködésével látott napvilágot az Irodalmi séták Szekszárdon, készül a „történelmi séták” is. A munkáknak természetesen vannak szerzői, de felsorolásuk meghaladja a cikk terjedelmi kereteit, mint ahogy nincs mód mindazok nevének megemlítésére, akik a megyéhez tartozó könyvtári szervezet alkotó tagjai. Gazdagodó az Illyés-, Liszt-kutatás, a munkában és a könyvkiadásban nemcsak könyvtárosok működnek közre, tehát ilyen értelemben is szellemi műhely a könyvtár. Lovas Henrik igaz'gató szerint a könyvtár funkciója, hogy a megye, a város, az adott település dolgozószobája legyen. Mindjárt hozzá is tette jogos indulattal: „Szellemi igénytelenségre vall, hogy Szekszárdnak olyan a dolgozószobája, mint amilyen!”. A korábbi ötéves tervekben még szerepelt, a VII.-ben már nem is tervezik a könyvtár méltó elhelyezését. Vizsgák, szakdolgozatok írásának idején le sem tudják ültetni az érdeklődőket, mert csak 16 hely van az olvasóban. Talán nem mindenki tudja, hogy szak- dolgozatokhoz témajavaslatot és ajánló bibliográfiákat is készítenek, néha negyvenötven tételeset, ismertetővel együtt. A kutatónak nem kell végigböngésznie ezer oldalakat, hogy az igényelt infor- másióhoz jusson. A feladatokhoz természetesen jól képzett szakemberek kellenek. A megyei könyvtár vezetésének az a törekvése, hogy olyan szakemberek dolgozzanak a könyvtárakban, akik valamely tudományágban jártasabbak az átlagosnál. Általában tanárokat alkalmaznak, akik könyvtárosok is. A több mint száz főhivatású könyvtáros zöme felsőfokú végzettségű, ha legalább két ember dolgozik egy könyvtárban, akkor az egyik feltétlenül főiskolát, egyetemet végzett. A tiszteletdíjasok érettségizettek és alapfokú könyvtárostanfolyamot végeztek. Amiről eddig szó volt, az természetesen maga is köz- művelődés, de mindemellett megmaradt a könyvtárak hagyományos funkciója. Ez sem merül ki a kölcsönzésben. Egyre inkább átveszik a könyvtárak más közművelődési intézmények funkcióit. Kis településeken „kénytelenek” is, hiszen gyakran nemcsak egyetlen művelődési intézmény a könyvtár, de az egyetlen olyan hely, ahol le lehet ülni beszélgetni. Az író-olvasó talákozókon szakírókat is rendszeresen vendégül látnak. A gyerekkönyvtárak színes választéka pedig közismert és népszerű. Mindig új és új ötletekkel gazdagítják a lelkes könyvtárosok a kínálatot, egészen a bábozásig, gyurmázásig, rajzig, já- tékik. Itt éppen csak megemlíteni lehet olyan jelentőségű dolgokat, mint az olvasótáborok, ezek közül az egyik német nemzetiségű. A megyei egyúttal német nemzetiségi alapkönyvtár, már hatvan helyen letéti állománynyal. Itt lehet megemlíteni azt is, hogy csak a megyei könyvtár állománya mintegy kétszázezer kötet, melyben megtalálhatók a világ legjelentősebb lexikonai, kézikönyvei, természetesen ere. deti kiadásban. A helytörténeti anyag gyűjtéséhez kapcsolódik a hangos anyagok tárolása kazettán. Már sok rádióműsort tárolnak, megvan a székely népmesék eredeti hanganyaga is. A kiadványoknál kimaradt a most Tolna megyében élő székelység történetével foglalkozó anyag megemlítése, pedig folytatódik annak megírása és remélhetőleg megjelenése is. Külön terület a zenei részleg, ami szintén nemcsak a hallgatható zeneművek tárolása. Készülnek bibliográfiák zeneszerzőkről. Megjelent összeállítás verselemzéshez, most készül az általános és középiskolák számára műelemzés a képzőművészet tárgykörében, beleértve például a ma is élő művészekről megjelent kritikák, cikkek felsorolását is. A szolgáltatások közé tartozik a kazettamásolás lemezről is. Vannak kölcsönözhető, illetve átjátszható kész műsorok, Liszt műveiből éppúgy, mint politikai évfordulókra. Nem a nyereség elérése a célja a fénymásolásnak, amit egyébként a kiadványok sokszorosítására is fel lehet használni. Van még a megyei könyvtárnak kötészete is, ahol évente mintegy kilencezer könyvet mentenek meg a megye könyvtárosai számára. Pontosabban közel ötvenezer olvasó részére. IHÁROSI IBOLYA Pakson a könyvtár jó körülmények között működik
