Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

1985. október 26. NÉPÚJSÁG 7 Húsipari hétköznapok 111. A táblás bacontól a májas hurkáig ismertessék termékeiket. Rendszeresen találkoznak a megyei kereskedelmi egysé­geinek vezetőivel, egyeztetik velük a kérdéseket és a Jo­gos igényeket a lehetőség szerint kielégítik. — A Skála szekszárdi bolt­ja öles betűkkel hirdeti, hogy ott kaposvári árut árulnak — mondom a főosztályveze­tőnek —. A konfcurrenöiaharc mennyire érinti Önöket? — A konkurenciától nem félünk. Tudomásul vesszük, hogy a Skálában a szomszé­dos megye kombinátja van jelen. A korrektséget azon­ban elvárjuk mindenkitől. — Ezt hogy érti ? — Csak egy példa: Dom­bóvár térségében — a kapos­vári kombinát közelsége mi­att is — azt várnák tőlünk, hogy a tőkehúst mi adjuk, a húskészítményt pedig Ka­posvárról rendelik meg. Eb­be mi nem mehetünk bele, mert a tőkehús jövedelme­zősége kisebb, mint a ké­szítményeké, és ez számunk­ra óriási veszteséget jelent. Nagy nyomás nehezedik a vállalatokra az olcsó termé­kek miatt. Ezt vásárlási szo­kások változása és természe­tesen a pénztárcák lapossága befolyásolja. A vállalat hús- készítményeinek 71 százaléka tartozott 1974-ben az olcsó termékek közé, ami az orszá­gos átlagot 5 százalékkal meghaladta. Továbbra sem tudják a kereskedelmi igé­nyeket teljes mértékben és meghatározott időben kielé­gíteni olyan áruval, amely kurrens cikknek számít: pa­cal, húscsont, marhafarok ... Egy vállalat jövőjéhez az is hozzátartozik, hogy meny­nyit fordíthat fejlesztésre. Von-e elegendő szellemi ka­pacitása és anyagi eszköze a továbblépésre. Az új termé­kek, a korszerűbb csomago­lás, a szállítás pontossága és gyorsasága mind-mind pénz­be kerül. Waffenschmidt János gaz­dasági igazgatóhelyettest kérdeztem a pénzügyi lehe­tőségekről: — Nagyon fontos tényező­nek számít a kamatterhek csökkentése, amire lesz esé­A hazai piacnak még be kell fogni a „száját" Mottó: A Szekszárdi Húsipari Vállalat további sorsa befolyásolja a megye életét is. Ezért mindany- nyiunk ügye a kombinát külső és belső rendezettsé­ge, rendezetlensége, vagy­is a jövője. A felemelkedés, a jó hír megteremtésének az egyik legfontosabb állomása: az OMÉK-on a Szekszárdi Hús­ipari Vállalat táblás bacon terméke nagydíjat kapott. A siker kemény és átgon­dolt fejlesztési munkát sejtet. Bálint Mihály gyártmányfej­lesztés és technológiai főosz­tályvezető arról beszélt, hogy a vállalat többszörös hátrá­nyos helyzetben van, hiszen a piac már korábban fel­osztásra került. Az export­orientációból adódik, hogy a felosztott piacon lévő rések­be kell betörni a szekszárdi­aknak. Ügy, hogy mire el­fogadtatták magukat a kül­földi partnernél, addigra már új termékeket követelt az élet. Hagyományos termékük a dobozolt áru, de ma egyre inkább a fóliás csomagolású áru kell. „Aki egyszer vett fóliás csomagban húskészít­ményt, annák többet a do­boz nem kell.” A kihívás óriási. A fóliás csomagolásban az áru eszté­tikai hibái előbb megmutat­koznak. Ebben a konstruk­cióban a folyadékki válást csökkenteni kell, mert míg a dobozolt terméknél meg­engedett a három százalékos folyadékkiválás, addig a fó­liánál az egy százalék is sók. Ez pedig a technológiai fe­gyelem szigorúbb betartását és a technológiai sor ponto­sabb kidolgozását tételezi fel. Az utóbbi években ki kel­lett dolgozniuk a második generációs termékeiket, amit a piac ma már megkövetel. Ilyen a Chpped Ham, amely darabolt sonka dobozban, vagy a darabolt marhahús és a mártásos marhahús .. . A vállalatnál a legfőbb irányt a feldolgozottsági fok emelésének nem is olyan könnyű problematikája je­lenti. Fökozrti kell az egy sertésből vagy szarvasmar­hából kinyerhető termék- mennyiséget. Feltétlenül fokozni kell a „családi méretű” áruk meny- nyiségét. Vagyis úgy kell a húskészítményeket piacra „dobni”, hogy közvetlenül a bolti hálózatba mehessen az áru és a vásárló a család­nak megfelelő fóliában vagy dobozban csomagolt termé­ket vihesse haza. Ezt azon­ban olyan megbízhatósággal kell megoldani, ami egyet­len hiba esetén is sok ezer vásárlót riaszthat el. Vélet­lenül sem kerülhet a pultok­ra rossz áru . .. A jövőhöz tartozik még, hogy miképp kívánnak és tudnák megfelelni a hazai, s a helyi követelményeknek. A legkeservesebb beosz­tásban Ulakcsai' Antal bel­kereskedelmi főosztályvezető dolgozik. Náluk csapódik le a beruházásból eredő hiá­nyosság, a gyártásból adódó szervezettség vagy szerve­zetlenség, a kereskedelem felkészületlenségének min­den problémája. — Nehéz helyzetben va­gyunk, mert korábban Tol­na megyét Pécsről és Kapos­várról látták el hússal és húskészítménnyel. A vásár­lók az első időben csak az előbb megszokott termékeket kívánták, azt az ízt fogad­ták el. A vállalat folyama­tosan vette át a szerepet és ez néha fennakadást is oko­zott. Sokszor a szemünkre vetették és vetik még min­dig, hogy nem szállítunk pontosan, hogy mennyiség­ben sem azt küldünk, amit rendeltek. Nem érdemes a múlton rá­gódni. A vállalat 1985. no­vember 4-től bevezeti a szá­mítógépes túratervet, ami párosul a szállítók jobb anyagi ösztönzésével. Üj rak­tári szervezetet állítottak fel, többnyire új személyzettel, amitől sokkal jobb kiszolgá­lást várnak és egyben ígér­nek a Tolna megyei partne­reiknek. Tudjuk azt is, hogy olyan­kor is kapnak elmarasztalást, amikor az nem őket illeti. Nagyon sok bolt nem rendel­kezik kellő hűtőkapacitással, így nem tarthatnak megfe­lelő mennyiségű árut sem. Ezen úgy kíván segíteni a vállalat, hogy kisközségek boltjai részére hűtőgépeket ad. A közelmúltban 10 da­rab 160 literes hűtőgépet ad­tak ki ilyen formában. Sokat tesznek azért is, hogy meg­Ma már egyre több fóliába csomagolt árut vár a vevő Világszínvonalú új berendezés: Langer pácoló lyünk, mert a közeljövőben rendeződnek — terveink sze­rint — az államkölcsönnel kapcsolatos dolgaink. Várom még azt is — ebben óriási lehetőségek vannak —, hogy a trösztön belüli belső szabá­lyozás megoldódik. Ezek ké­sőbb kihathatnák a fejlesz­tésre. Jelen pillanatban fej­lesztési lehetőségek egyedül az amortizációból képződ­hetnek. Ennek kétharmadát a beruházás hiteltörlesztése viszi el. A fennmaradó egy- harmada pedig az iparági fejlesztés kölcsönal apjába kerül vissza, mert ezekből a pénzekből cseréltük ki a sertésvágósort és oldottunk meg más problémákat, ami még a beruházás során ke­letkező hiányok miatt ter­heltek bennünket, összegez­ve: 1985-ben kézzel fogható beruházás nálunk nem lehet­séges. Talán az a 10 millió forint annak számítható, amely alapján korábban gé­pek formájában a műszaki fejlesztés terhére kerültek az üzembe. Ma egy vállalattól azt vár­juk el, hogy rugalmasan al­kalmazkodjon a piachoz, sőt. ha lehetséges, akkor befo­lyásolja is a piacot. Ez azon­ban csák akkor lehetséges, ha az a vállalat rendelkezik a megfelelő eszközökkel, vagyis pénzzel. Marad még — az Szekszárdon is járható út —, hogy sokkal jobban támaszkodnak a szellemi tő­kére, amely a vállalaton be­lül megvan. Ez utóbbi lát­szik az eddig leírtakból, de végső soron mindent nem oldhat meg, enyhítheti a hiányokat, és jobb közérze­tet teremthet. A közelmúlt történései azt bizonyítják, hogy a vállalat ma már — ismételten mon­dom — a veszteségei ellené­re is nagyon jó eredménye­ket tud felmutatni, ezt pe­dig a több mint kétezer hús- kombinátos hétköznapjait, napi becsületes munkáját di­cséri. Hazafi József Fotó: Gottwald Károly Földmérés, földvédelem, földnyilvántartás Informatív bemutatkozás egy átfogó témában A címben megjelölt fogalmak igen széles körű és át­fogó témát jelölnek. A három téma kapcsán Farkas Ist­ván, a Tolna Megyei Földhivatal vezetője adott tájékoz­tatást. — A földhivatalok munka­struktúrájából következik a hármas tagozódás, amit mi mégsem kezelhetünk elkülö­nítve, hiszen velünk ügyfelek állnak kapcsolatban, akik gyors, flott és bürokrácia­mentes ügyintézést várnak. Egy egységes földhivatali szemléletet kívánunk meg­valósítani a gazdaságpoliti­kai célok figyelembevételé­vel. — Milyen a felépítése és irányítási rendszere a földhivatalnak? — A mezőgazdasági ágaza­ton belül a földhivatal a me­gyei tanács szakigazgatási intézménye, így a mezőgaz­dasági és élelmezési osztály­hoz tartozik, és az anyagi fi­nanszírozást is ők végzik, valamint ellátják az állami törvényességi felügyeletet is. Ellenőrzik a személyzeti és kádermunkát, a pénzügyi osztály pedig a költségveté­sünket fedezi. Szakmai szem­pontból a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatala a fel­ügyelőnk. A megyei földhi­vatal mellett helyi hivatala­ink vannak. Munkánk jobban nem centralizálható már, de nem is decentralizálható. Első fo­kon a helyi földhivatal in­tézkedik, másodfokon követ­kezünk mi, végül kérelmet lehet benyújtani a megyei tanácshoz, az ügyintézések­nél. Én magam hivatalveze­tő vagyok, a helyettesem nem függetlenített, hanem mint osztályvezető dolgozik. Osz­tályaink vannak, azon belül pedig önálló csoportjaink. A három osztály — ingatlan- nyilvántartási és földhaszno­sítási, földvédelmi és föld­értékelési, valamint földmé­rési osztály. Az utóbbiban két csoport, a szakfelügyele­ti és a felmérési csoport dol­gozik. A megyében összesen 140 dolgozónk tevékenyke­dik, itt Szekszárdon 39-en dolgozunk. A legtöbb mun­kánk az államigazgatási szakirányú tevékenységből áll, de termelőmunkát is végzünk, ami térképészeti és szolgáltatási részből áll. Az egységes országos térkép- rendszer (EOTR) elvei alap­ján hengervetületi módszer­ben készítjük az új térképe­inket, ami teljes egészében az ezredfordulóra készül el országos szinten. E munka nagyobb részét a geodéziai vállalat végzi. — Kérem, mutassa be nekünk az osztályaikon folyó legfontosabb mun­kákat. — A földvédelemről annyit eleve el kell mondani, hogy a föld nemzeti kincs, annak megőrzése, védelme elsődle­ges feladat. (Ezzel együtt azonban az érdekeket nem mindig könnyű egyeztetni. Gondoljunk csak a lakásépí­tésekre, ahol a célcsoportos építkezést egyre inkább a családi házas' építési mód váltja fel, ami eleve több és nagyobb területigénnyel jár együtt. A másik sarkalatos pontja a témának a parlag­földek helyzete. Következe­tes, szívós munkával sikerült elérnünk, hogy ezek a mi­nimumra csökkentek. A nyil­vántartásban 100 hektár sze­repel, ez a terület az, amit évek óta nem művelnek. Ez nem nagy szám, és ehhez kellett a helyi tanácsok és pártszervek segítsége is. A hetvenes években nagy „földszeretet” indult meg az országban — hobbikertek —, és mi így is elmondhatjuk, hogy 1983—84-ben nőtt a megye szántóterülete 210 hektárral, amihez a rekulti­váció jelentősen hozzájárult. A parlagképződés nem szű­nik meg, mert sok tulajdo­nos megöregszik, a területe nehéz terepen van, a fiata­lok meg nem biztos, hogy megművelik azt. A parlag­földek végleges felszámolá­sa belátható időn belül nem várható. A szabályozórend­szer nyereséget követel a gazdaságoktól, szövetkeze­tektől. A nagyüzemi gazdál­kodásban azonban sokszor földcserékre van szükség ah­hoz, hogy a gazdaságosság elve érvényesülhessen. Mi ezt segítjük, de itt- 14 ezer hektár föld cseréjét kíván­juk összesen megoldani, amihez többszörös cserékre is szükség van. Persze ebben mindenki igyekszik jól jár­ni, jó földet kapni, cserél­ni... Négy éve kidolgoztunk erre egy tervet, ami a koráb­bi 2—300 hektár cserék he­lyett már 1000—>1400 hektárt mutat. Sok megbeszéléssel és energiával valamint segít­séggel jutottunk idáig. A mi szerepünk az érdekek össze­egyeztetése az országos gaz­daságpolitikai céloknak meg­felelően, de ez üzemi érdek is egyben. — Mi a határszemlék tapasztalata? — Kezdetben ennek nagy jelentősége volt, ma már nem kell külön ellenőrzés arra, hogy a szántót megmű­veljék. Gyakorlatilag évek óta nem volt műveletlen szántóföld a gazdaságokban. A magántulajdonban lévő földeknél azonban ezt ellen­őrizni kell. Aki nem műveli a földet, az felszólítást kap, ha így sem megy, következik az állami tulajdonba vétel. Az elmúlt évben 24 hektár került így a közösbe, aminek a hasznosításáról a tanács gondoskodik. — A következő té­mánk a földértékelés. — Az 1875-ben bevezetett aranykorona-rendszer az adózás meghatározásának ér­dekében készült, és a több mint száz év alatt is jól szolgált, de a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés­sel szükség volt a pontrend­szer kialakítására. A minta­teres pontértékelési rendszer­nek ötéves programja van, mely a talajok természetes termőképessége alapján ke­rül pontozásra. Az elmúlt évben mi be is fejeztük a munkát, az idei évre csak a statisztika maradt, ami be­fejezéséhez közeledik. Az in­gatlan-nyilvántartásba már bekerül a pontrendszer is, amivel azt állapítottuk meg, hogy a talaj önmagában mi­re képes. A munkánk után nem érkezett reklamáció, pe­dig az értékelési rendszer mindenütt egy hónapig köz-: szemlére ki volt téve. — Beszéljünk most az ingatlan-nyilvántartásról is. — A nemzeti vagyon egy­ötöde ingatlanvagyon, ami házak, földek, tanyák, épü­letek sora, és ennek a nyil­vántartása is feladatunk. Va­laha ennek a munkának egy része volt a telekkönyv, és sokan talán még ma is telek­könyvi hivatalként keresnek bennünket. A családi házas építéssel és a hobbikertekkel megsokasodtak a gondjaink is, óriási az ingatlanforga­lom, az adásvétel és az örök­lés, amit figyelemmel kell kísérnünk. Az ingatlan-nyil­vántartás nyilvános, mindenkinek joga van bele­tekinteni, és adatot kérni be­lőle. Ez is kétoldalú, mert térképészeti és jogi nyilván­tartást végzünk. Akkor jó a munkánk, ha a kettő egye­zik, tehát a gyakorlatban és ■a papíron is ugyanaz áll, er­re törekszünk. A földméré­si alaptérkének is ennek a követelményrendszernek tesznek eleget. Ha valaki vásárolni kíván, örülünk, ha előtte minden részletről tá­jékozódik, eljön a földhiva­talba, megnézi a tulajdonla­pot és a térképet is, van-e a telken, ingatlanon haszonél­vezeti jog, OTP- vagy bíró­sági végzés utáni teher. Sok csalódástól kímélheti meg önmagát, aki így tesz. Az adatváltozásokat mindenki köteles bejelenteni, ez is sok gond forrása és okozója, ha elmulasztják. Ha mi téve­dünk, akkor azért nekünk kell vállalni a felelősséget. — Végül a földhaszná­lati kérdésről mondja el a tudnivalókat. — A szocialista tulajdon- viszonyok megkövetelik, hogy ellenőrizzük a vásár­lások törvényes lehetőségeit is, és jó, ha ebben a kérdés­ben is megkeresnek bennün­ket a tulajdonszerzési korlá­tozás információinak meg­szerzéséért. Még a földmé­résről elmondanám, hogy szolgáltatást is végzünk, te­rületmegosztást, felmérést, házhelyek kimérését, de nem vagyunk monopólium, mert magánföldmérőknél is meg­rendelhető a munka. Tolna megyében 37 ilyen szakem­ber dolgozik, mi szakmai szempontból ellenőrizzük csak a munkájukat. Végül a magassági és há­romszögelési pontok karban­tartása napi feladat, ezek a födmérések kiindulási pont­jai. Évente ezer alappontot kell karbantartanunk. Adat­szolgáltatást is végzünk azok­nak, akik jogosultak a föld­mérési munkák végzésére, ez is növeli az ügyfélforgal­munkat. — szs —

Next

/
Thumbnails
Contents