Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
1985. október 26. f | TOLNA \ S HÉPUJSAG Az állatok előre megérzik a földrengést Alma-Ata közelében, a Kazah Tudományos Akadémia szeizmológiai intézetének megbízásából felépítették a Szovjetunió első bioszeizmológiai kísérleti állomását. Ennek kell zoológiái megfigyelésekkel kiegészítenie a geofizikai adatokra épülő földrengés-előrejelzést. A sztyepp egy meghatározott részén megfigyelik a rágcsálók, madarak és kígyók magatartását, és a szeizmikus folyamatokkal ösz- szefüggően tanulmányozzák. Tudományosan ma már elismerték azt a tényt, hogy az állatok megváltozott magatartása megváltozott geofizikai feltételeket jelez a földrengést megelőzően — például az elektromágneses mezők megerősödését, gázkiáramlást, a talajvízszint emelkedését. Ezt az elméletet azonban évtizedekig legendaként bagatellizálták. Az elmélet szerzője, a 73 éves kazah zoológus, Pavel Marikovszkij professzor, lesz most a kísérleti állomás tanácsadója. Szerinte szeizmikus zavarok idején az állatok magatartásának megváltozása védekező reakció, amely az evolúció hosszú láncolatán át alakult ki. A közép-ázsiai megfigyeléseken kívül több mint 300 példát sorol fel a közelmúltból. M. Hyesztyerova felfedezései Marija Nyesztyerova (jobbról a második) a norvég Universal Trading Ltd képviselőinek mutatja be a kőolajszennyeződések eltávolítását demonstráló laboratóriumi berendezést nálni. A szernek egy sor különleges tulajdonsága van. A tartályihajókat például úgy át lehet mosni a kikötői várakozás idején, hogy a szennyezett vizet nem kell a tengerbe engedni, ami különösen fontos momentum a környezetvédelem szempontjából. A Nyesztyerova vezette laboratóriumban előállított vegyszer az első ilyen hazai készítmény — ragyogó esemény a szovjet tudományos életben. A „Laboratóriumi mosószer” tulajdonságainak vizsgálata során 67 külföldi cég szakemberei a következőket állapították meg: sokkal jobb minőségű a korábbi szereknél, nem mérgező, nem robbanásveszélyes, nem éghető ... Többször is — körülbelül 15—20 alkalommal — felhasználható. Nyesztyerova harminc éve vezeti ezt a laboratóriumot. Az itt kifejlesztett vegyszereket széles körben hasznosítják a szovjet népgazdaságban, nagy megtakarításokat érnek el velük, és komoly szerepet játszanak a környezet védelmében. A Szovjet Tudományos Akadémia Óceánkutató Intézetének Analitikai Laboratóriumában, amelynek vezetője Marija Nyesztyerova, új vegyszert fejlesztettek ki, melynek rendeltetése a tengerek és óceánok vízfelületének megtisztítása a legelterjedtebb szennyezőanyagtól — a kőolajtól. „Laboratóriumi mosószer” — így nevezte el a készítményt Nyesztyerova, amely színtelen folyadék, és a víz felületén a kőolajhártyával érintkezve, csomókba gyűjti azt, a víz pedig megtisztul. Az óceánok szennyeződések elleni védelme — ez a kollektíva tudományos kutatásainak fő területe. Munkáját Marija Nyesztyerova irányítja, akinek a nevéhez 24 találmány és 160 tudományos munka fűződik. Az új vegyszer különböző változatait, melyekből körülbelül 80 van, tankhajók, uszályok, vasúti tartálykocsik, tartályok és más tárolóeszközök tisztítására lehet hasz„A Tigris folyó borzasztóan szennyezetté vált. A tengert sok-sok mérföldön keresztül szinte szappan- habként borítja be az olajhártya ... Csomóba gyűlnek a pakurafoszlányok ... Mindent elborít a kőolaj ...” (Thor Heyerdahl: A Tigris-expedíció.) Több országban szabadalmaztatták az ML (a „Laboratóriumi mosószer” rövid neve) vegyszert, amit a Marija Nyesztyerova vezette csoport fejlesztett ki A felhőkbe nyúló hegyek között A transzkaukázusi autóút A grúz városokat és falvakat összekötő autóutak teljes hossza 25 ezer kilométer. Az úthálózat sűrűségét tekintve a köztársaság az elsők közé tartozik a Szovjetunióban. A grúz népgazdaság áruszállítási igényeinek gyors növekedése miatt azonban egyre újabb autó- utakat építenek. A Transzkaukázusi Autóút, amely a Grúziához tartozó Dél-Oszét Autonóm Terület fővárosából, Chinvaliból indul, s — egy alagúttal átszeli a Kaukázus gerincét — a Szovjetunió európai országrészébe vezet. A már elkészült szakaszon csodálatos látvány fogadja az utast: mesés szépségű hegyek között kanyarog a vonal. Ám az igazi csoda nem a táj, hanem maga az út, amely széles ezüstös szalagként húzódik a meredek sziklatömbök karéjában, s kecses, karcsú hidakon fut folyók és mély, zordon szakadékok fölött. Az építők a Kaukázus hegygerincében is helyet fúrtak az útnak. Az alagút 2200 méteres magasságban hatol át a hegyvonulaton. Természetesen vannak ennél hosszabb alagutak is a Szovjetunióban, például a BAM vonalnál, ám tengerszint feletti magasságot figyelembe véve a transzkaukázusinak nincs párja. Az idén, amikor a 120 kilométer hosszú Transzkaukázusi Autóút megnyílik a közlekedés előtt, a felénél is rö- videbbre csökken a távolság a kaukázusi köztársaságok és a Szovjetunió európai része között. Ma ugyanis a híres Grúz Had'iúton bonyolódik a forgalom, ez pedig csak az év hét-nyolc hónapjában járható, addig, amíg le nem esik az első hó. Így aztán idáig csaknem ötszáz kilométert kerülhettek a teherautók és a nagy kamionok. A gépkocsivezetők jól ismerik a Kereszt-hágó természetét, s nem mondhatni, hogy kedvelik. Még ősszel és tavasszal is előfordul, hogy elemi erővel támad a szél, 'hót or laszokat hord az útra. Ilyenkor a hágón nemhogy teherautóval, de még buldózerrel sem lehet átjutni. Személygépkocsival pedig nem is érdemes megkísérelni az átkelést. Az új alagútnak köszönhetően nemcsak lerövidül az autóút, hanem minden évszakban járható is lesz. A számos előny közé tartozik, hogy csökken a többi autóút és a vasútvonalak terhelése a Fekete- és a Kaspi-,tenger partvidékén, s bővülhet a s zemély gépkocsi -for galo m. A Kaukázus fenséges hegyei között épített úttal évente sok millió tonna üzemanyagot lehet megtakarítani, s hozzáférhetőbbé válnak a vidék gazdag természeti erőforrásai is — jelentette ki Georgij Robitas- vili, Grúzia gépjármű-közlekedési minisztere. A már átadott útszakaszok mentén felgyorsult az élet. A grúz építészek irodáiban készülnek az új üdülőhelyek tervei. A Szovjetuniónak ezt az éghajlati és természeti szempontból egyedülálló területét italán már a közeli jövőben épp olyan örömmel keresik fel a turisták, nyaralók, gyógyulni kívánó betegek, mint a Fekete-tenger partján létesített üdülőket, szanatóriumokat. Az autóút átadása után megoldódik a magashegyi körzetek lakosságának foglalkoztatása is. Megkezdik a bazalt- és mészkő-lelőhelyek kiaknázását. Szovjetunió A gazdaságirányítás korszerűsítése A gazdaságirányítás korszerűsítését célzó feladatokról adott interjút Vjacsesz- lav Szencsagov, az Állami Tervhivatal osztályvezető- helyettese, a közgazdasági tudományok doktora az APN munkatársának. * — A nyugati sajtóban gyakran úgy igyekeznek beállítani a szovjet gazdaságban zajló változásokat, hogy azok eltávolodást jelentenek a marxizmustól és a válság jeleit tükrözik, önnek mi a véleménye erről? — A vélemény és a beállítás nem új. Ilyen hangok már tizenöt esztendővel ezelőtt is hallatszottak a nyugati sajtóban. A népgazdasági irányítás új formáinak és módszereinek keresése pedig egy normális, alkotó folyamat. Igaz, egyes lépéseink időnként nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem váltok be, de ezt mi sohasem rejtettük véka alá. Magától értetődik, hogy tízezernyi korszerű nagyüzemet — avagy a húszas éveket véve alapul, néhány tucatnyi termelőegységet irányítani — nem egy és ugyanazon feladat. Éppen ezzel magyarázható, hogy az irányítás formáját állandóan korszerűsíteni kellett. Minden egyes történelmi korszakban változott a gazdaságirányítás. Mindig az volt a cél, hogy a lehető leghatékonyabban szolgálja a szovjet állam előtt álló feladatok megvalósítását. Hogy a gazdaságirányítás korszerűsítése mennyire fontos napjainkban is, azt aláhúzta Mihail Gorbacsov főtitkár beszéde az SZKP KB idei áprilisi plénumán. Gorbacsov hangsúlyozta: bármely oldalról is közelítünk a gazdasághoz, minden út az irányítás rendszer korszerűsítésének szükségességéhez vezet. — Az elmondottakból tehát világos, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítése a Szovjetunióban mindig napirenden szerepelt. 'Elmondaná, melyek az utóbbi időben életbe léptetett intézkedések? — Készséggel. Mindazt, ami az utóbbi időszakban történt, mi báróim korszakra osztjuk. Az első szakasz 1966—1975 között zajlott, amikor is a fő figyelmet a vállalatok önállóságára, az eredményes gazdálkodás meggyökereztetésére fordítottuk. Csökkentettük a felülről megszabott mutatók számát, megváltozott a finanszírozási rendszer. Bebizonyosodott, hogy a tervgazdálkodás rendszerének keretében is érvényesülhetnek olyan gazdasági emelők, mint a haszon, a gazdasági ösztönzés, a hitelpolitika és mások. A vállalatok rendelkezésére bocsátottunk olyan erőforrásokat, melyeket korábban központilag kezeltünk, illetve osztottunk el. így például a jövedelemből, valamint az amortizációból a vállalatnál maradó hányad a korábbihoz képest a másfél- szeresére emelkedett. A második szakasz 1976— 1982 között zajlott le, amikor is kiszélesítettük a népgazdasági tervezés horizontját. Létrehoztuk az arányos terv- rendszert, amelynek lényeges alkotóelemei a 20 évre szóló tudományos-műszaki komplex program, a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének 10 évre szóló fő irányai, az általános gazdasági és tudományos-technikai fejlesztési programok, az ötéves és az éves tervek. Az utóbbi években kidolgozott program megvalósításával 4 millió tonna vasércet, 50 millió tonna egyezményes fűtőanyagot és 15 millió kilowattóra elektromos energiát takarítottunk meg. — Az utolsó szakasz tehát nyilvánvalóan a nagyméretű gazdaságirányítási kísérlettel kapcsolatos? — igen. Nagy reményeket fűzünk az irányításrendszer változtatásához, mert szeretnénk megtalálni a lehető legtökéletesebb összhangot a centralizált gazdasági és szociális feladatok, valamint a vállalatok önálló gazdálkodása között. Az elmúlt esztendő eredményei megmutatták: jó irányban halad az útkeresés. A kísérlet a benne részt vevő vállalatok és egyesülések gazdasági eredményeiben éreztette hatását: javultak a termelési és gazdasági mutatók, gazdálkodásuk egészében nyereségessé vált. — Az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a szovjet gazdaság maximálisan fogékonnyá váljék a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak gyors átvételére, az új technika alkalmazására. Ennek érdekében meg kell teremteni a népgazdaság valamennyi láncszemében az érdekeltséget: tehát anyagilag is elismerni a tudományos-műszaki fejlesztés gyorsításában eredményeket elért kollektívákat és háttérbe kell szorítani a veszteségesen előállítható, korszerűtlen termékek gyártását. Mongol hírcsokor Pókfarm Évente mindössze 30 gramm mérget ad az a pókfarm, amely Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában működik. Ez a mennyiség azonban elegendő az ország több orvosi intézményének munkájához, A farmon mintegy 16 000 skorpiót, tarantulát, és más pókféleséget tartanak, mind. egyiket külön dobozban, mert a pókok megrögzött in. dividualisták. S bár az ember ösztönösen viszolyog tőlük, a pókok mégis hasznos teremtmények. A pókméreg sókkal értékesebb a kígyóméregnél (egy gramm 20 000 rubelbe kerül). Egy gramm méreg nyolcezer skorpió „lefejezése” révén nyerhető. Az ulánbátori újítási kiállításon 2800 műszaki találmányt és újdonságot mutattak be. Mongóliában ma az újítási mozgalom nemzeti ügy. Az újítók szövetsége csaknem 39 000 tagot számlál. A megvalósított ésszerűsítési javaslatok gazdasági haszna az utóbbi két évben meghaladta a 80 millió tug- rikot. * Három új gyermekkórház, két rendelőintézet, Valamint anya- és gyermekvédelmi központ kezdte meg működését tavaly Ulánbátorban. Mongóliában jelenleg 21 gyermekkórház és -klinika áll a kis betegek rendelkezésére. Az országban minden három éven aluli gyermek rendszeres orvosi megfigyelésben részesül. A mongol lakosság évi növekedési üteme eléri a 3 százalékot, s ez világviszonylatban is igen magas arány. A 16 éven aluliak teszik ki a lakosságnak csaknem a felét. Tejfeldolgozó kombinát épül Ulánbátorban. A szovjet segítséggel épülő üzemben évente mintegy 90 millió tugrik értékben állítanak elő tejtermékeket. A mongol főváros környékén az utótabi években 20 gépesített tejgazdaságot létesítettek ugyancsak szovjet szakemberek támogatásával. Föld alatti kórház A föld alatti fizikoterápiái kórházban fennállása öt éve alatt több mint 8 ezer asztmás ember nyerte vissza egészségét. A kórház a Kaukázusban lévő Nahicseváni Autonóm Köztársaság egyik kimerült sóbányájában működik 178 méter mélységben. Maguk a falak is gyógyítják a betegeket, hiszen tiszta sóból vannak. A steril levegő oxigéntartalma 20 százalék. A volt bányában gyakorlatilag nincsenek káros mikró- bák. A kórház egyszerre száz beteget fogadhat.
