Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-25 / 251. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 251. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. október 25., péntek. HÜSIPAR1 HÉTKÖZNAPOK (3. old.) SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁS A SZEKSZÁRDI MCSZERGYARBAN (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT BÁTASZÉKI IPAROSOK berhidAn (3. Old.) A szófiai diagnózis Számvetés a helyzettel, amely feszültségekkel terhes és a világos elemzés alapán a kivezető út pontos megjelölése — ez a Varsói Szerződés legmagasabb szintű fórumán elfogadott nyilatkozat lényege. Nagy fontosságú dokumentumról van tehát szó, amelyet ennek megfelelően tanulmányoznak a világ minden államában a döntésre illetékesek — különös tekintettel arra is, hogy az a Varsói Szerződéshez tartozó hét ország egyeztetett álláspontját rögzíti, nem egészen egy hónappal a genfi Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó előtt. A bolgár fővárosban végzett közös munka e két fő iránya egyformán lényeges: a pontos diagnózis ugyanolyan fontos, mint a recept. Ezért a mai európai- és világhelyzetben rejlő kockázatok hűvös pontossággal való feltérképezése akkor is fontos és előrevivő cselekedet, ha ez a helyzetelemzés korántsem derűs. Nagymértékben fokozódott az utóbbi években a nemzetközi feszültség, állapították meg a hét tagállam vezetői, a világ közel került ahhoz a határhoz, amelyen túl az események ellenőrizhetetlenné válnak. Az okot világosan megjelöli a Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió legfőbb vezetői által elfogadott nyilatkozat: az imperializmus, mindenekelőtt az Egyesült Államok törekvése a katonai fölény megszerzésére, s annak révén arra, hogy rákényszerítse akaratát más népekre, államokra. A Varsói Szerződés a maga részéről nem törekszik katonai fölényre, de azt sem engedheti meg senkinek, hogy vele szemben tegyen szert erre. A szófiai okmány ugyanakkor számításba veszi azokat a tényezőket is, amelyek lehetővé tehetik a résztvevők által meghirdetett cél elérését, vagyis az atomháború veszélyének elhárítását, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatát. Ehhez, mutatnak rá a tagállamok, elsősorban új ! politikai magatartásra van szükség valamennyi érdekelt fél részéről. Az ENSZ-alapokmányból jól ismert elveket például a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásáról itt egészíti ki egy figyelemre- méltóan szerény és ugyanakkor józan mondat: a nemzetközi viszonyok megjavítása, a korunk realitásainak megfelelő megközelítést, nevezetesen kölcsönös önmérsékletet követel. Ilyen reális magatartást, önmérsékletet — és tegyük hozzá: konstruktív kezdeményezést — tükröznek a terjedelmes okmányba foglalt javaslatok. Ahogy Kádár János összefoglalta lényegüket: feszültség helyett enyhülést, szembenállás helyett közeledést. A szófiai okmány egyfelől rendszerbe foglalja azokat a különböző természetű katonai és politikai kezdeményezéseket, amelyeket az elmúlt időszakban tettek a Varsói Szerződés tagállamai (legutóbb Mihail Gorbacsov ismertette a Szovjetunió új fegyverzetkorlátozási elgondolásait Párizsban arról, hogy a két nagyhatalom csökkentse felére a stratégiai támadó fegyvereket, és iktassa ki az űrfegyverkezést), másfelől újakkal is kiegészítik azokat. Ahogy az elemi logika is diktálja: addig is, amíg átfogóbb megállapodás születhet a fegyverzetek csökkentéséről, legalább ne gyarapítsák az arzenálokat, a fegyveres erőket. Ebben az irányban jelentene konkrét lépést többek között annak a szófiai indítványnak a teljesítése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a jövő év első napjától fagyassza be fegyveres erői létszámát, beleértve a külföldön állomásozó fegyveres erőiket is. A megegyezéshez természetesen két félre van szükség: a katonai szövetségek létrehozása nem a Varsói Szerződés országainak akarata volt, 30 éve a VSZ jóval a NATO születése után jött létre. Amíg azonban az létezik, a szocialista katonai szövetség országai is erősíteni fogják védelmi képességüket. Ez a figyelmeztetés azzal párosult Szófiában, hogy a tagállamok újra leszögezték készségüket a két katonai szövetség egyidejű felszámolására. Az aláírók a szocialista országok közötti kapcsolatok más kérdéseivel is részletesen foglalkoztak: különös figyelmet fordítottak a tudományos-technikai haladásra, amely most minden tagállam erőfeszítéseinek egyik fontos témája. Az együttműködési törekvések azonban nem korlátozódnak a szövetség tagjaira: nagy fontosságú, hogy most egy VSZ-okmány nyilvánítja ki a tagállamok készségét arra, hogy együttműködjenek a Kínai Népköztársasággal a békéért és a szocializmusért, valamint az imperializmus ellen vívott harcban. A szófiai tanácskozás alfája és ómegája: minden nemzetközi problémát, kivétel nélkül, politikai eszközökkel, tárgyalásokkal, párbeszéddel oldjanak meg. A párbeszéd, a tárgyalás első próbája Genf ben lesz: a szovjet—amerikai csúcstalálkozónak, mondták ki a nyilatkozat aláírói, hozzá kell járulnia a mai veszélyes feszültség csökkenéséhez. BARACS DÉNES Hazánkba látogat Erich Honecker Ütést tartott a Minisztertanács (A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Varsói Szerződés tagállamai Politikai TanácsAz Országos Béketanács, a Magyar ENSZ Társaság és az Interparlamentáris Unió Magyar Tagozata, valamint az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójával és a nemzetközi békeévvel kapcsolatos programok magyar nemzeti bizottsága csütörtökön ünnepi ülést rendezett a Parlament Vadásztermében. A tanácskozást a világszervezet létrejöttének 40. évfordulója és a most kezdődő nemzetközi békeév magyar programjának meghirdetése alkalmából rendezték. Az ülés elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáskozó Testületének szófiai üléséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta és elfogadta a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás 1986. évi módosításáról szóló jogszabályokat. A kormány áttekintette az Országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat, és észrevételepárt Központi Bizottságának titkára is. Péter Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének megnyitó szavai után Vár- konyi Péter külügyminiszter mondott ünnepi beszédet. A többi között hangsúlyozta: — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységét — korunk realitásai alapján kell elemeznünk, és értékelnünk. Az ENSZ, a nemzetközi szervezetekben folyó sokoldalú diplomácia szerves része a nemzetközi kapcsolatok egészének, s fontos színtere és esetenként eszköze is a szocializmus és a kapitalizmus világméretű versenket. Ügy döntött, hogy a javaslatokat a VII. ötéves terv véglegesítésekor hasznosítja. Egyidejűleg kötelezte illetékes tagjait, hogy a konkrét indítványok megvalósításának lehetőségeiről tájékoztassák az Országgyűlés elnökét és az érdekelt képviselőket. gésének, az ideológiai-politikai küzdelemnek, a nemzetközi osztályharcnak. A világszervezet nem oldhatja meg az államok és a kormányok nélkül a háború vagy a béke, a gazdasági, társadalmi, kulturális elmaradottság kulcsfontosságú kérdéseit. De képes sajátos eszközeivel hatni erre a történelmi küzdelemre. Hogy ez a hatás pozitív töltésű legyen, ahhoz a tagállamok politikai akaratára és összehangolt erőfeszítésére van szükség, amelyhez véleményünk szerint az ENSZ tág lehetőségeket és jó kereteket kínál. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke a közeli napokban baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik. Gáspár Sándor fővárosi programja Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke csütörtökön egész napos programon tájékozódott a főváros politikai helyzetéről, ipari üzemeinek gazdálkodásáról. Gáspár Sándort a Budapesti Pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese és Kovács Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára fogadta. Ünnepi megemlékezés Budapesten A Tolna Megyei Tanács tárgyalta- Környezetvédelem - Megemlékezés Közoktatás Kiadós munkát végzett tegnap délelőtt megtartott harmadik negyedévi ülésén a Tolna Megyei Tanács, mely ez alkalommal emlékezett meg a tanácsok fennállásának 35. évfordulójáról is. A testület Póla Károly művelődési osztályvezető beszá. mólója alapján tárgyalta meg a közoktatás megyei helyzetét és továbbfejlesztésének a VII. ötéves terv időszakára szóló programját. -István József megyéi tanács, elnök-helyettese adott igen élénk eszmecserét kiváltó kiegészítést a 24 oldal terjedelmű szöveges beszámolóhoz, melyhez a fejlődést 13, számadatokkal dokumentáló melléklet fűződött.. E napirend vitájában nyolcán kértek szót. Felszólalt többek között Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára is. Az eszmecsere résztvevői a közeljövő tennivalói kapcsán azt állapították meg, hogy a közoktatás fejlesztésére 1973-ban meghatározott megyei tanácsi irányelvekben megfogalmazott feladatok alapvetően teljesültek. Jelentős javulás következett be az óvodai há. lózatban és az általános iskolai oktatás tárgyi, személyi feltételeiben. Jól alkalmazkodott a gazdasági környezet igényeihez a középfokú oktatás is és fejlődött az intézmények tartalmi munkája. A közoktatás fejlesztésének elmúlt tizenkét éves programjának eredményeit és a soros tervidőszak feladatait lapunk későbbi számában ismertetjük érdeme szerinti terjedelemben. Hely. szűke miatt a megye távlati környezetvédelmi koncep. ciójának időarányos teljesítéséről ugyancsak később számolunk be részletesebben, E napirend előadója egyébként Rippert György környezetvédelmi titkár volt és a beszámolóhoz a NEB megyei elnöke adott olyan kiegészítést, mely a NEB vizsgálati megállapításait tártál, mazta. A napirend szenvedélyes hangú vitájában Gilt, ner Andor, az Országos Kör. nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese is értékelte a megyében folyó természet- és környezetvédel. mi munkát, azt fejtegetve, hogy a nehezebb körülmények között akkor várhatunk a jelenleginél eredményesebb környezetvédelmet, ha okosan, felelősen kezdünk el gazdálkodni a környezettel. A tanácsok fennállásának 35. évfordulójáról Császár József, a megyei tanács elnöke emlékezett meg. A felszábadulás után az ország újjáépítésének tengernyi nehézsége, feladata, kemény és izgalmas politikai harcok során jutottunk el 1949-hez, az alkotmány meg. születéséhez — mondotta. Az alkotmány történelmünk során másodszor, ám ezúttal örökös hatállyal szögezte le, hogy „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős vezetők útján gyakorolják hatalmukat.” Lényegében ez a passzus vetette meg öt évvel a fel- szabadulás után a magyar tanácsrendszer létrehozásának alapját. Beszélt a megyei tanács elnöke az 1950. október 22- én történt tanácstagi választásokról, majd a néphatalom történelmi eseménye kapcsán (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácstagok és vendégek hallgatják a megemlékezést
